Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

síc^firtop 1973. MÁRCIUS 31., SZERDA r Ma Erden felavatják Domonkos Béla Latínka-szobrát irányításával megkezdődött az élelmiszer szállítása az akkor éhező Budapestre. Karhatal­mi századot is szervezett, amely kivédte az ellenforra­dalom támadásait, de nem volt elég fegyvere arra, hogy a Tanácsköztársaság dicsősé­ges 133 napját meghosszabbít­sa. Latinka az utolsó pillana­tig helytállt, aztán a hírhedt Prónay-különítmény és a helybeli fehér tisztekből ala­kult terrorcsoport letartóztat­ta, a fogházból elhurcolták és a város határában lévő erőd­ben bestiális módon meggyil­kolták. Mártírhalálának év­fordulójára írta, idejében el­menekült harcostársa, Ham­burger Jenő a Latinka-balla- dát. A szobor alkotója Domon­kos Béla, akinek nem ez az első szobra Érden, hiszen a pártház kitűnő Lenin-szobrát is ő készítette. Domonkos Béla szinte Érdhez tartozik, itt nevelke­dett, itt vett részt a KISZ munkájában, itt élnek hozzá­tartozói — és itt dolgozik mint kőfejtő minden nyáron, hogy aztán télen megalkuvás nélkül végezze alkotó mun­káját. Nem megrendelésre dolgozik, hanem többnyire társadalmi munkában, és olyan embereket örökít meg, akiket az emberi helytállás példaképeinek tart. Hogyne vállalta volna örömmel, hogy az érdi iskola részére elkészít­se Latinka szobrát, amelyen az arcképek alapján igyeke­zett kifejezni Latinka kemény, cselekvő, meg nem alkuvó és mégis emberszeretettől sugár­zó egyéniségét. Mándi Teréz Az érdligeti általános isko­láitól meghívó érkezett, hogy március 21-én, a Tanácsköz­társaság megalakulásának év­fordulóján avatják az úttörő- csapat névadójának, Katinka Sándornak szobrát. Kiváló embert választottak példaképnek. Latinka önerejé­ből végezte el iskoláit és sze­rezte meg azt a tudást, amely- lyel a Tanácsköztársaság ide­jén mint kormányzótanácsi biztos irányította Somogy megye gazdasági, szociális és ikulturális életét. Az októberi polgári forra­dalom után küldték Somogy­ba a földmunkásmozgalom megfékezésére, de ő a föld- foglaló mozgalom élére állt. 1919. februárjában a kapos­vári munkástanács kezdemé­nyezésére a nép tulajdonába vette az Eszterházy hercegi hitbizomány 44 000 holdas birtokát és megalakította az ország első mezőgaz­dasági termelőszö­vetkezetét. 0 alakította meg az ország egyetlen Nép- gazdasági Tanácsát, amelynek Ledniczky Gyula akvarelljei Ledniczky Gyula festőmű­vész költőien érzékelteti a fi­zikai munka atmoszféráját a megszerzett és megőrzött derű segítségével. Akvarelljeinek tüzes örömével még akkor is optimizmust áraszt, ha öreg temetőt ábrázol, vagy a vihar vonulását jelgyzi fel gyors képírással. Elsősorban e hite­les tartalom miatt sikeres a Csepel Autógyár Művelődési Házában rendezett kiállítása. A művészet célja az is, hogy a megnyugvás és a táv­lat biztos irányait nyújtsa. Akik így nézik Ledniczky Gyula alkotásait, a színeket, az évszakok bensőséges pom­páját, azok nem csalatkoznak. Ledniczky ízig-vérig a rác­kevei Duna-ág festője — vilá­ga a Molnár- és Angyali-szi­get. Friss akvarelljein a tava­szi rügyfakadást leltározza, a barackfákkal érvelő nyári kertet, a csónakkal telítődő öblöt, varsákat, vízi folyosó­kat. A nyilvánvaló értékek mel­lett bizonyos problémák is CEGLÉD. Szabadság NAGYKÖRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS VECSES MÁRCIUS 22-TŐL 28-IG (A filmszínház a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait) 22—25: A hölgy az autóban szemüveggel és puskával* 26 — 28: Menekülés I—n. 22: Tűz a Monte Fioron 23: Folytassa, doktor 24 — 25: Farkasvér 26 — 28: A hölgy az autóban szemüveggel és puskával* 22 — 23: Hókirálynő 24 — 25: Fekete város I—n. 26 — 28: Föltámadott a tenger 22 — 25: Föltámadott a tenger 26—27: Hókirálynő 28 — 29: Valter Szarajevót védi 22 — 23: Eltűnt nyolc űrhajó 24—25: Az 1-es számú ügynök 26 — 27: Farkasvér 22 — 25: A 26 — 28: A tüzes íjász (Robin Hood) magyar ugaron 22 — 23: Fotográfia 24 — 25: Lázadás a Bountyn I—n. 26 — 27: Bolondos újoncok 21— 22: Csermcn 24—26: Kapaszkodj a Jellegekbe I 28 — 29: Heint je 22 — 23: Lázadás a Bountyn I—H. 24 — 25: Santa Vittoria titka 26 — 27: Tűz a Monte Fioron 22: Egy nyomozás sorompói 23 — 24: Forró vizet a kopaszra 25 — 26: Anna ezer napja 22 — 23: Lila ákác 24 — 25: A magyar ugaron 26 — 27: Valcerkirály 22 — 23: Az 1-es számú ügynök 24 — 25: Eltűnt nyolc űrhajó 26 — 27: Né ingereljétek a mamát 22 — 25: Nászéjszaka a börtönben* 26 — 28: Emberrablás magyar módra 23 — 25: A homok asszonya* 26 — 28: Tombol a hold 22 — 23: Kétéltű ember 24 — 25: Az űzött szamuráj* 26 — 27: Lila ákác 23 — 25: Meteorvadászok 26 — 28: A tüzes íjász (Robin Hood) 22 — 23: Az űzött szamuráj* 24 — 25: Lila ákác 26 — 27: A nagy mesemondó titka 22— 25: Menekülés 1—II. 26 — 28: Az űzött szamuráj* II. •Csak 16 éven felülieknek i Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT felmerülnek. Nem is annyira a tematikai egyhangúság, mint inkább a rajzok, vázlatok és olajképek hiánya. Mindez teen­dőinek sajátos hálózatát jelöli meg — festészetének jövőjét. Ameddig eljutott Ledniczky Gyula eddig, az is tisztes ma­gaslat. Gondolatait tájba öl­töztette, a dunai környezet anyanyelvén szólal meg az a megszerzett és képekké alakí­tott harmónia, amivel meg­ajándékozza művészetének nö­vekvő létszámú nézőit-értőit. Losonci Miklós MONOR Nemzetközi klubestek, közös hajóutak A monori József Attila Gim­náziumban elsők között — 1971-ben — alakították meg az MSZBT-tagcsoportot. Az intézményt ekkor már jó ide­je szoros barátság fűzte test- vériskolájához, a szovjet nagy- követség Gorkij Iskolájához. Az állami és nemzetközi ünne­peken rendezett több nyelvű klubesteknek valóságos ha­gyományuk van Monoron. Ugyanígy annak, hogy az orosz tagozatú osztályok két diákja vesz részt évente táborozáson a Szovjetunióban. A tanárok sem csupán könyvekből isme­rik Moszkvát, Leningrádot: minden évben ketten utazhat­nak — jutalomképpen, az is­kola költségén — repülővel vagy a barátság vonatával a Szovjetunióba. A szovjet diákokkal folyta­tott levelezés „relikviáiból” akár házi kiállítást rendezhet­nének a monori gimnazisták. Kedves szokás az is, hogy má­jus elseje előtt közös hajóki­rándulást rendeznek a Gorkij Iskola diákjaival és tanárai­val. * * A könyv palotája Váci Mihály nevét viselő könyv-, zenemű- és hangle­mezbolt nyílt Csepelen, a Kos­suth Lajos utcában. Az üzletet nyugodtan lehetne nevezni a könyv palotájának is, hiszen tízszer nagyobb, mint az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat korábbi csepeli üzlete. KÉT VÁROS - KÉT FŰZET Tervek és eredmények A tanácstagválasztások előké­szítése során két Pest megyei város képekkel, statiszuicai adatokkal színesített kötete jelent meg az elmúlt napok­ban. Vác 1971—1973 közötti érde­kes krónikája számot ad a város lakosságának a tanács munkájáról, azokról az ered­ményekről, amelyeket az el­múlt két évben ért el a Du­nakanyar ipari centruma, Észak-Pest megye művelődési központja. A Hazafias Népfront városi bizottsága rendszeresen figye­lemmel kíséri a városi tanács tagjainak tevékenységét. Fel­keresi őket otthonukban, mun­kahelyükén, érdeklődik prob­lémáik, a választókerületi munka körülményei felől. Ez a szoros együttműködés is elősegítette a város fejlődé­sét. A két év alatt 984 lakás épült Vácott. Közműépítésre és vízgazdálkodással kapcso­latos feladatok megvalósításá­ra 15 millió forintot fordítot­tak. Ez időben adták át a Du- nakanyar-áruházat, a siketné­ma intézet kisegítő iskolágát Stib. A három éve városi rang­ra emelt Százhalombattán a lakosság is részt vállal a fej­lesztésben. Az 1972-ben elvég­zett társadalmi munka értéke kétmilió forint értéket tett ki. A füzet első része ismerteti Százhalombatta fejlődéstörté­netét. A Dunai Kőolajipari Vállalati és a Dunamenfci Hő­erőmű Vállalat ma már 4746 dolgozót foglalkoztat, a két ipari óriás mellett mind je­lentősebbé válik a téglagyár, a temperáltvízű Halszaporító és Tógazdaság, az ÁFOR telepe és a Nagynyomású Kísérleti Intézet. Beszámol a kis kötet 'az új lakótelepről, a tavaly épült bölcsődéről, a létesülő 12 tan­termes általános iskoláról, az új városközpont kialakításá­ról. Mindkét füzetben tájékozta­tást kap az olvasó az 1973/75- ben még megvalósuló létesít­ményekről. P. R. ÖTVENEZER LATOGATO Tizenegy klub — Szentendrén A szentendrei József Attila Művelődési Központ kedvelt helye a város lakóinak. Sok­színű programjaiban minden­ki megtalálja azt, aimi éppen a legjobban érdekli. Mindez elsősorban annak eredménye, hogy a munkát szakemberek irányítják. Az igazgató hét esztendeje szerzett diplomát, s mindkét Táncoktatás Pest megyében EGY „LÉPÉS HÁTRA” IS ÉLÜKÉI,ÉPÉS Két jó okunk is van arra, hogy „feszegessük” ezt a témát: a közelmúltban zajlott le Bu­dapesten a Magyar Táncmű­vészek Szövetségének VI. köz­gyűlése, másrészt nemrég fe­jeződött be a farsang, amikor is — miként erről lapunkban többször is beszámoltunk — számos helyen rendeztek a megyében bált. Bizonyára ezek a bálok sok tekintetben különböztek egymástól, de egyben nem: valamennyin azonos „műsorszámként” sze­repelt a táncolás. Tájtáncok, hagyományok Mindenkinek van több-keve­sebb mozgásigénye, ritmusér­zéke, mégis — táncolni is ta­nulni kell, amihez megvan a lehetőség a megyében. A népi tánc és a társastánc közül az első a népszerűbb, szóljunk tehát először erről. Országosan is jelentős Pest megye úttörő népi tánc­csoportjainak működése. A csoportok heti egy-két alka­lommal tartanak iskolájukban rendszeres próbát, amelyen já­tékos formában sajátítják el elsősorban az adott táj jelleg­zetes táncait. Éppen a napok­ban, március 18-án, rendezték meg a járási úttörőszemléket, amelyeken zsűrizték és arany-, ezüst-, illetve bronzfokozattaí rangsorolták a csoportokat. Az első helyezettek résztvesznek a május 13-i Cegléden sorra kerülő megyei úttörő díszbe­mutatón, és az itt legjobb tel­jesítményt nyújtó pajtások ke­rülnek majd az országos dön­tőbe, mely augusztus 16-án lesz Kalocsán. De nemcsak az általános is­kolásoknál, a KISZ-korúak körében is kedvelt a népi tánc. Ezeket az amatőrcsopor­tokat a község művelődési há­za, egy-egy üzem vagy fo­gyasztási szövetkezet tartja fenn. Feltétlenül meg kell még említeni a különösen a Galga mentén szaporodó Páva-körö­ket. Igaz. ezek nem kifejezet­ten tánccsoportok, de jelentő­ségűk nagy, mert a kihalóban levő népszokásokat ének- és szakelőadó népművelő-könyv­tár szakot végzett. Egyikük mér hat-, a másik pedig két- esztendős szakmai gyakorlat­tal rendelkezik. A szakemberek vezetése jól tükröződik a művelődési köz­pont életében, egész tevékeny­ségében. Munkájuk, s ez Szent­endre esetében nagyon is ért­hető, klubcentrikus. A külön irányítás mellett dolgozó ifjú­sági klubon kívül tíz klub működik a művelődési köz­pontban, ezen belül a gyer­mekklubnak három szekciója is van, a mókamesterek klub­ja, a kömyezetismereti és a képzőművészeti klub. Tizenegy klub, amely a vá­ros lakosságának minden rétegét felöleli. S ez nemcsak azért nagyszerű, mert fórumot teremtettek ah­hoz: hol találkozzanak egy­mással az emberek, hanem ahhoz is, hogy ezek a klubfog­lalkozások hasznos ismeret­anyaggal gazdagítsák az oda­járókat Csak néhány példáit említünk. A nyugdíjasMub- ban nyolc-nyolc előadásból ál­ló egészségügyi, illetvk föld. rajzi témakör bővíti a klub­tagság ismereteit. A klubnak hatvan tagja van, s havonta négy alkalommal találkoznak. A zenebarátok részére zene- történeti, a nők klubja tagjai­nak számára pedig a háztar­tással kapcsolatos előadáso­kat rendeznek. A klubokon kívül három művészeti csoport, négy tanfolyam és sok érdekes művészeti rendezvény teszi színessé, változatossá a művelődési központ tevékeny­ségét. Nem véletlen tehát, hogy tavaly ötvenezren láto­gatták a ház különböző ren­nak táncolni, de a tánctanárok, közül sokan akár nagyszülei is lehetnének a tanfolyamra járóknak. — A megyében nincs ilyen gond — folytatja dr. Oskó Bndréné —, hisz nemrég vég­zett, fiatal oktatókat küldünk szinte valamennyi helyre. Az idősebb népi tánccsoportveze­tőknek pedig rendszeres szak­mai továbbképző oktatást tar­tunk. (Itt szólunk arról, hogy a Pest megyei Népművelési Tanácsadó jól kezében tartja, irányítja, műsortanácsadással, látogatással segíti, ellenőrzi a tanfolyamok és csoportok munkáját.) — Mi tehát a megyei prob­léma? — Egyrészt Pest közelsége. A bejáró iskolások, dolgozók a szórakozást és a kikapcsoló­dást is Budapesten keresik. Másrészt az a feszültség, mely a beatzenére történő mozgás és a tánciskolái tánc között fennáll. Ezt a „beates shake”-et ugyanis, mivel a párok nem fogódznak össze, meghatáro­zott figurák hiányában nem lehet tanítani. A mozgáskultú­rára való nevelés teljes hiá­nya ilyen esetben ösztönös rángatódzásban nyilvánul meg, ezt azonban nem lehet tánc­nak nevezni. A beatzenére is lehet rendesen, modernül tán­colni, ehhez azonban ismerni kellene a táncábécét. Mostohagyerek ? Valóban: csakis a zenére végzett egyszerűbb lépések után következhetnek a bonyo­lultabb feladatok. Ma még azonban akár az általános, akár a középiskolai oktatást nézzük, a táncművészetnek a legmostohább a helyzete. Pe­dig a tánc elemeinek elsajátí­tására már gyermekkorban szüksége volna mindenkinek. A közművelődésben az ifjú­ság nevelésének egyre hatá­sosabb formája lehet — a he­lyes oktatás eredményeképp — a kiművelt és szép tánco­lás, amelyben már egy „lépés hátra” is előrelépés a művé­szeti ág elsajátítása, a művé­szetek megismerése és a kul­turált szórakozás megterem­tése felé vezető úton. Dalos Gábor Hajmási Pedro... A Csárdáskirálynő meghó­dította Havannát. A kubai fő­város hat filmszínházában telt ház előtt játsszák Szinetár Miklós látványos színes film­jét. Vasárnap délután Havan­na 2000 személyt befogadó egyik legnagyobb filmszínhá­zában 500 méteres sorban vá­rakoztak az emberek a jegyek­re. Kálmán Imre operettjének dalbetéteit már széltében- hosszában dúdolják a zenére rendkívül fogékony kubaiak. Sőt, az „Okinava” bár zeneka­ra vasárnap este már a Haj­mási Pedro, Hajmási Pabló dalrészleteket játszotta, ter­mészetesen egy kicsit „rumbá- sítva”. * t i 4 mozgás egymást kiegészítő formájában, az idősebbek be­vonásával őrzik meg. Az Ér­den alakult Páva-kör pedig egy igen régi, csángó-székely kultúrát támaszt fel: balladák, siratok, mondókák szerepeinek műsorukban. A Galga-tájon kívül a Tápió vidéke ápolja legjobban a tánchagyományokat. A fiata­lok azonban nemcsak megtart- j ják a népi tánc örökségét, ha­nem egyben ezeket a kifeje­zési formákat napjaink embe­réhez közelhozzák, és keresik a régin alapuló új elemeket is. Jó még a „táncos-helyzet” a váci, ráckevei és szentendrei járásban is, ez utóbbiakban nemzetiségi csoportok is mű­ködnek; viszont a dabasi já­rásban a legnehezebb „meg­mozgatni” az embereket. A megyében körülbelül öt­ven általános iskolás, fele annyi KISZ-korú csoport és tizenöt Páva-kör található. Egyébként tavalytól a kóru­sokhoz hasonlóan a tánccso­portok is minősíttethetik ma­gukat. Ehhez azonban igen ma­gas követelményeknek kell megfelelniük. Keringőtői foxtrottig — Kevésbé kedvező a me­gyei kép, ha a társastánc ok­tatását nézzük — mondja dr. Oskó Endréné, a Pest megyei Népművelési Tanácsadó tánc­szakreferense. — Csak a 8—12 hetes kezdő tanfolyamok mű­ködnek, ezeknél magasabb fokú oktatásra nincs igény. De így is megtanulhatják a je­lentkezők a bécsi- és az angol- keringőt, a slow-foxot, a swing, a rumba, a cha-cha, a foxtrott, a csárdás és az ép­pen időszerű divattánc ele­meit. Hogy e táncok közül melyik lesz a legnépszerűbb, az függ a pedagógustól, a nö­vendék korától, a helyszíntől, stb. A társastánctanításban vezet a váci, a gödöllői (eze­ken a helyeken gyermek- balett-oktatás is folyik) és a nagykátai járás. Fehér folt e téren Dabas környéke. — Nem vigasztalás, hogy az ország többi részén sem kü­lönb ezen a téren a helyzet. Budapesten például főként a tizen- és húszévesek tanul-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom