Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

Ma összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács az al­kotmány 22. paragrafusá­nak (2) bekezdése alapján — mint már jelentettük — március 21-re, mára össze­hívta az országgyűlést. Az ülésszak délelőtt 11 órakor kezdődik. A napirendi ja­vaslatok között szerepel a Minisztertanács munkájá­ról szóló kormányelnöki beszámoló és a büntetőel­járásról szóló törvényter­vezet megtárgyalása. Nyikolaj Podpmij április elején Finnországba látogat Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke április elején Finnországba érkezik, hogy részt vegyen a szovjet— finn barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés aláírásának 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. A szovjet államférfi Urho Kekkonen finn köztársasági elnök meghívásának tesz ele­get. Ulsteri „fehér könyv“ Az angol kormány kedden közzétette úgynevezett északír­országi fehér könyvét. A fe­hér könyv az angol parlamen­ti szokások szerint a kormány állásfoglalását és céljait tartal­mazó dokumentum, gyakran a készülő törvények előfutára, amelyen azonban még lehet változtatásokat eszközölni. Eb­ben az esetben azt a célt hiva­tott szolgálni, hogy a súlyos konfliktust, majdnem négyévi belháborút okozó régi kor­mányzati rendszer helyére újat építsen ki, amely bizonyos en­gedményeket ad a katolikus kisebbség számára. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! T 1 W Ä ' w m ti Történelmi tizenkilenc k AZ tySZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM All A 80 FIL1.ÉR 1973. MÁRCIUS 21., SZERDA Kedden megkezdődött Dél- Vietnamban a fogolycsere ne­gyedik és egyben utolsó sza­kasza. A délelőtt folyamán a DIFK-képviselő 300, a saigo- ni kormányzat megbízottai 1200 foglyot adtak át a másik félnek. A négyoldalú katonai ve­gyes bizottság munkájában résztvevő DIFK-küidötbség szóvivője kedden bejelentette, hogy feltehetőleg vasárnap szabadon bocsátják a fogsá­gukban lévő amerikaiak utol­só csoportját is. A nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság azonnali vizsgálatot rendelt el a Tong Le Chan és Rach Bap térsé­gében kialakult helyzet ügyé­ben. Saigon azzal vádasko­dik, hogy a DIFK fegyveres erői megtámadták a saigoni alakulatok e két támaszpont­ját. A DIFK képviselője a katonai vegyes bizottságban határozottan cáfolta a saigo- ni vádakat, hangsúlyozva, hogy a térségben a Thieu-ka- tonaság folytat hadművelete­ket. A saigoni vádaskodásokkal egyidőben Washington is újabb mondvacsinált ürügy­gyei járult hozzá a dél-viet­nami feszültség fokozásához. Charles Bray, az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je azt állította, hogy Észak- Vietnam több fegyvert és ha­leg megszólalt Ronald Zieg­ler, a Fehér Ház sajtótitkára is, aki óvatosabban fogalmaz­va, de hasonló vádakat han­goztatott. A DIFK jóindulata jeléül, a béke fenntartása érdekében mérsékletet tanúsít, de ennek is megvannak a maga határai — jelentette ki hétfői sajtó- értekezletén Tran Van Tra tábornok. Felhívta a figyel­met arra, hogy a saigoni ad­minisztráció nyíltan és rend­szeresen megsérti a párizsi megállapodásokat. Jelezte, hogy ezért Saigonnak vállal­nia kell a teljes felelősséget. Márciusban már vastagabb boríték A Munkaügyi Minisztérium a bérintézkedések végrehajtásából dianyagot juttat délre, mint j A tábornok egyúttal megala- amennyit a párizsi megálla- | pozatlanoknak mondta az podásban engedélyezett fegy- i amerikai kormánynak azokat verzetcsere indokolttá tesz, a í az állításait, amelyek szerint a külügyi szóvivővel egyidejű- 1 VDK katonai felszerelést és csapatokat juttat Dél-Viet- namba. Az igazság ezzel szemben az — mutatott rá —, hogy az Egyesült Államok szálUt fegyvert Japánból Da Nangba. Az amerikai kor* mány nyilatkozatának az a célja, hogy erről elterelje a figyelmet — jelentette ki Tran Van Tra. A Munkaügyi Minisztérium kezdettől figyelemmel kíséri a március elsején életbe lépte­tett központi bérpolitikai in­tézkedések végrehajtását, to­vábbá azt is, hogy saját erő­forrásokból milyen arányok­ban hajtanak végre a vállala­toknál bérfejlesztéseket. Az eddigi tapasztalatokról a mi­nisztériumban a következőket mondották: A vállalatok igyekeztek a saját forrású bérfejlesztés felhasználását összehan­golni a központi bérpoli­tikai keret felosztásával. 1973-ra általában három-négy százalékos saját forrású bér­NAGYKOROS Mire elég 52 millió? A tanácsülés mindenütt megtárgyalta és elfogadta az 1973. évi költségvetést és a fejlesztési tervet. Nagykőrösön a városi ta­nács és a hozzá tartozó intéz­mények költségvetése mintegy 52 millió forint. Ez első hal­lásra nagy összegnek tűnhet, amikor azonban elosztják a különböző ágazatok között, hamar gazdára találnak a milliók. A város szociális és egészségügyi intézményeinek fenntartása évente 16 millió forintba kerül, kulturális cé­lokra, iskolákra, múzeumok­ra 19 milliót költenek. Jelentős tétel a költség­vetésben az utak, a hidak fenntartása. A fejlesztési alap elosztása, a jogos igények rangsorolása felelősségteljes munka. Nagy­kőrösön ebben az esztendő­ben — mint Pintér Györgyné vb-titkár elmondotta —, 34 millió 700 ezer forintot fordí­tanak a város fejlesztésére. Ez az összeg a lakossági adók­ból, a vállalatok, mezőgazda- sági üzemek befizetéseiből és a megyei tanács támogatásá­ból tevődik össze. Nagykőrösön a fejleszté­si tervben központi helyet foglal el a lakásépítés. Az idén 22 millió forintot köl­tenek erre a célra. Jelenleg a város lakásainak mindössze 7 százalékában van vezetékes víz, s ezzel Nagykőrös a me­gye városai között az utolsó helyen áll. Még ebben az esz­tendőben megkezdik a vízto­rony építését. Annál inkább szükség van erre, hiszen a vízhálózat jelenlegi kapacitása nem győzi az egyre épülő többszintes házak igényeinek kielégítését. Hárommillió 700 ezer forintot használnak fel erre a fejlesztési alapból. Nagykőrösön sincs min­denütt jó út és hiányzik sok­helyütt az aszfaltozott járda. Az idén a Kossuth Lajos utca kiépítéséhez járul hozzá a vá­rosi tanács. Itt ugyanis a KGM-mel közösen korszerű úttest épül. A városban egyébként tovább nő a köve­zett járdák hossza is. A közművesítéshez hoz­zátartozik a gázhálózat bővítése. A tervek szerint 400 ezer fo- I rintot költenek erre. Ilyen módon a Szolnoki út egy ré­szét és a Barcsay utcát is be­kapcsolják a gázellátásba. A villanyhálózat továbbépítése részleges lesz, 50 ezer forintot szavazott meg rá a tanács­ülés. Javul a város egészségügyi ellátottsága. A szülőotthonhoz ugyanis új szárnyat építettek. A fejlesztési alapból ez a be­ruházás csaknem 500 ezer fo­rintot von el ebben az eszten­dőben. S. I. fejlesztést terveztek a válla­latok, bár a különbségek meg­lehetősen nagyok, 1-től 6 szá­zalékig terjednek. A sajátere­jű bérfejlesztések körülbelül kétharmadáról már most dön­töttek, ügyelve arra, hogy eb­ből is arányosan részesüljön a munkásság. A béremelések technikai lebonyolítása is igen nagy és körültekintő munkát igényel. Az írásos értesítéseket az alapbérekről már általá­ban valamennyi érintett dolgozó megkapta, s az új darabbérekről is tá­jékoztatták a műhelyek kol­lektíváit. Semmi akadálya an­nak, hogy márciusi bérét már a felemelt összegben kapja az érintett 1,3 millió dologozó, továbbá azok is, akiknek csu­pán vállalati forrásokból emelték a bérét. A felemelt márciusi béreket április első napjaiban fizetik ki, de már a márciusi előlegfizetéskor is vastagabb lesz azoknak a borí­tékja, akiket a bérintézkedé­sek érintenek. z idő malma ismét felőrölt egy évet, megint távolabb vagyunk 1919. március 21-től, amelyet munkásosztályunk, népünk győzelmi napjaként jegyzett fel a történelem. Akkor kezdődött a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napja. Az idő múlása nem borít ködfatyolt az akkori ese­ményekre. Pedig kevesebb az emlékező, egyre keveseb­ben maradnak közöttünk azok, akik az új szándékok, a forradalmi tettek szemtanúi, cselekvő megvalósítói voltak. Pedig milyen szívesen hallgatjuk emlékezései­ket a sodró eseményekről, a lobogó, lelkes hangulat­ról, a saját hazájában először gazdává vált nép lázas, alkotó öröméről. De, az idő ritkítja soraikat! Ám nem az idő győz, mert ha kevesebb is az emlékező, több a feltárt emlék, többen vannak tudatosak, akik nem­csak az iskolában tanulták, hanem a megváltozott élet jeleiben találják meg a 133 nap igazolását. Azt a ki­mondhatatlanul jó érzést és eszmei tudatosulást, hogy az akkori küzdők és mártírok győzelme, forradalmat és hazát védő harca és bukása nem volt hiábavaló. Ezen a napon különösen keressük az alkalmat, hogy kezet szorítsunk a hajdani forradalmi tanácsok tagjaival, egykori vöröskatonákkal, akik a belső el­lenséggel, a külső támadókkal szembeszállva nem két, hanem sok tűz között, felejthetetlen bátorságot tanú­sítottak. Keressük az alkalmat, hogy kezet szorítsunk a hajdani ifjakkal, akik akkor a legboldogabbak, ha széttekinthetnek azon a hazán, amelyet már akkor sza­badnak, szocialistának, jómódúnak, nemzetközi tekin­télyében erősnek, egységesnek szerettek volna látni. Ők talán mindenkinél jobban tudják becsülni a szabadság jó ízét, a sikerek felemelő élményét, mert rövid volt a 133 nap és utána a fehér terror fekete évei következtek. Az elvesztett szabadság tanította őket arra, hogy az elnyomás évei alatt a szabadságért min­dennap küzdeni kell. S a felszabadulás előtti évtize­dekben sosem mondtak le arról, hogy újrakezdjék, a tapasztalatokon is okulva okosabban, de ugyanolyan ke­ményen, a forradalmi munkát. Ott voltak a felszaba­dulás után az új élet megindításánál és sokan fegy­vert fogtak az ellenforradalom napjaiban, a kivívott eredmények védelmében. Velük szorítunk kezet, előttük tisztelgünk ezen a napon, s ezzel a Tanácsköztársaság, a forradalmi nép, az alkotásra serkentő szocialista eszmék nagysá­gát ismerjük el. Nemcsak az emlékezők szólnak hoz­zánk, hanem a 133 nap egyre világosabban feltárt tör­ténete és tanulsága is. Nem mi tesszük naggyá azt a napot, nem mi emeljük ki a történelmi események sodrából az ünnepléssel, az emlékezéssel, hanem az szól hozzánk, az int, tanít. Egységre, a munkásosztály forradalmi vezető szerepére, a nemzeti összefogásban rejlő erőre. Emlékeztet arra, hogy az első proletár forradalom országának vezetői már akkor — pedig élethalálharc zajlott az új hatalom fenntartásáért — szolidaritást vállaltak velünk. Szolidaritást, amely­nek gyümölcse lett a felszabadulás és az eltéphetetlen barátság. Ezt érezzük mindannyian március 21-re emlé­kezve. Ma: koszorúzás tanácsköztársaság! emlékműnél Hatmillió óra társadalmi mnnka - Elismerés Százhalombatta patronálóinak Tegnap országszerte megkez­dődtek a Tanácsköztársaság kikiáltása 54. évfordulója tisz­teletére rendezett emlékümnep- ságek. A Nehézipari Minisztérium­ban 120 fiaitalnak adta át dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter a bányászat, illetve ne­hézipar kiváló dolgozója címet. Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkárának megnyitóját követően, a KISZ megalakulásának évfordulója alkalmából dr. Szekér Gyula az iparágban dolgozó több mint százezer ifjúmunkás te­vékenységét méltatta. A to­vábbiakban a nehézipar fiaital­Hatvanezer csomaggal A kaUucsi Lenin Tsz már eddig is szép sikereket ért el a fólia alatti kertészeti növénytermelésben. Az év folyamán újabb fóliasátrakat állítanak fel. A képen: a retek szedését már megkezdték; mintegy 60 ezer csomaggal szállítanak belőle a fővárosba. jai.nak szervezettségéről be­szélt, hangoztatta, hogy ki­emelkedő eredményeket értek el a különböző védnökségek­ben. Az elmúlt 10 év alatt összesen 6 millió óra társadal­mi munkát végeztek és jelentős részük volt abban, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti Hő­erőmű. a Gagarin Hőerő­mű időién megkezdhet­te Svemelését. A jövőben a petrolkémiai program megvalósításában, valamint az erőműépítésben egyaránt nagy feladat vár á fiatalokra. Komlón Kun Béía-emlékna- pok kezdődtek. Három napon át a proletárdiktatúra esemé­nyeire és vezetőjére emlékezik a mecseki bányászváros ifjú­sága. A Kun Béla-napok to­vábbi programjában emlék­ünnepség, dokumentumkiállí­tás, bányásztalálkozó, emlék­pályázat és forradalmi dalver­seny szerepel. Ma délelőtt koszorúzási ünnepséget tartanak Buda­pesten a Felvonulási téren a tanácsköztársasági em­lékműnél. Az emlékkezés koszorúit az MSZMP Központi Bizottsága és a Budapesti Pártbizottság, a Magyar Népköztársaság kor­mánya, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a fővárosi tanács helyezi el. Az évforduló alkal­mából a Belügyminisztérium központi klubjában az 1919-es veteránok bajtársi találkozót tartanak. Az országban, így a Pest megyei általános iskolák­ban is ünnepi csapat- és rajgyűlcseken idézik fel a Tanácsköztársaság dicsősé­ges napjainak legjelentő­sebb eseményeit. Sok helyen, különböző vetél­kedőket, versenyeket rendez­nek. Változatos programmal ké­szül a Magyar Tanácsköztársa­ság történelmi évfordulójára az Ifjúsági mozgalom. A Pest megyei KISZ-szervezetekben is egybekapcsolják a megemlé­kezést a KISZ 16 évvel ezelőt­ti zászlóbontásának megün­neplésével. A néphadsereg ala­kulatainál ugyancsak megem­lékeznek a Tanácsköztársaság és a KISZ évfordulójáról. Ünnepi műsorok köszöntik a rádióban és a televízióban is az évfordulót. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte Rodney Arismendit, az Uru­guayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­rát 60. születésnapja alkalmá­ból. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap befejezte kétnapos Bács-Kiskun megyei látogatását. Programja teg­nap délután a kiskunhalasi járásban ért véget. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kedden egész napos látogatást tett Csepelen. Az I. számú Szakmunkásképző •Intézetben tartott gyűlésen az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót. Nagy La josnak, a Külügy­minisztérium protokoll osztá­lya vezetőjének meghívására a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetőd tegnap megtekintették az Iro­dalmi Múzeumban rendezett Petőfi-emlékkiállítást. Tausz Jánosnak, Pest megyei országgyűlési képviselőnek, az IBUSZ vezérigazgatójának ve­zetésével magyar küldöttség utazott Moszkvába a szocialis­ta országok utazási irodái ta­nácskozó testületének ülésére; DEL-VIETNÄM Megkezdődött a utolsó szakasza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom