Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

19*3 M •* or,r!'' "■’^K MSI UEC AmOBT illése (Folytatás az-l. oldalról) tyén Nándorné — mindig az a törekvésűnk, hogy a magyai békemozgalom alkotó modor, szolgálja pártunk és korma nyűnk politikáját, a béke meg­szilárdításáért vívott küzdel­met. Az Országos Béketanácsnak arra kell törekednie, hogy a szolidaritási mozgalom most ugyanolyan erőteljesen száll­jon síkra a párizsi megállapo­dások maradéktalan érvényesí­téséért, mint amilyen intenzi­tással tavaly decemberben kö­vetelte az amerikai imperialis­ták hitszegő terrorbombázásá­nak megszüntetését. Szolidari­tási mozgalmunknak ugyan­akkor az is a feladata, hogy megszervezze a társadalmi ak­ciót Vietnam újjáépítésének segítésére. Nemzetközileg is figyelemre méltó volt tavaly a május 5. és 14. között, az OBT által kezde­ményezett európai biztonsági hét, amely békemozgalmunk nemzetközi kapcsolataiban, külügyi munkájában is tevőle­ges szolgálatot tett az európai béke, biztonság és együttmű­ködés ügyéért. Jelenleg az OBT 87 ország 212 mozgalmá­val áll együttműködésben. A főtitkári beszámoló után a felszólaló Kállai Gyula az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében üdvö­zölte az ülés részvevőit, majd rövid áttekintést adott a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Hangsúlyozottan szólt — egyebek között — arról, hogy munkásosztályunk, a magyar dolgozó nép pártunk külpoli­tikájával teljes egyetértés­ben, világosan látja: a világ­politikai erőviszonyok szá­munkra kedvező alakulásá­ban, a nemzetközi helyzet nor­malizálásában megtett min­den lépés kemény harcok eredménye. Beszélt a továb­biakban arról, hogy a szocia­lista államok politikai együtt­működése mind szorosabbá válik, s ez növeli külpolitiká­juk eredmi.i , igét. Szólt arról, hogy a világméretű szolidaritás, a Szovjetunió, aazánk és a többi testvéri or­szág segítsége, s mindenek­előtt a vietnami nép hősies­sége, nagyszerű, állhatatos helytállása, bátor és áldoza­tos szabadságküzdelme meg­hozta gyümölcsét. A Magyar Népköztársaság felelős szere­pet vállalt magára e térség születőben levő békéjének megszilárdításában: részt vesz a tűzszünet! egyezmény alapján létrehozott nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság, valamint a Párizsban meg­nyílt nemzetközi Vietnam- konferencia munkájában. Kál­lai Gyula a továbbiakban utalt a nemzetközi béke erői­nek közelgő nagy eseményé­re, az ősszel Moszkvában sor­ra kerülő béke-világkong­resszusra, s hangsúlyozta, hogy ez a seregszemle is kifejezi majd az öt földrész békéért küzdő százmillióinak akara­tát. A további felszólalók sok­oldalúan elemezték békemoz­galmunk munkájának ered­ményeit. A vitában felszólalt Sarlós István, a Népszabad­ság főszerkesztője, dr. Zsebők Zoltán professzor, az Orszá­gos Béketanács elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, Erdész Ferencné, a Csepel Autógyár munkása, Farkas József, a Bács megyei népfrontbizottság titkára. Ros­tás István, a Magyar Vörös- kereszt főtitkára, Albert An- talné Szabolcs megyei peda­gógus, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Várkonyi Imre pré­post-kanonok, az Actio Ca- tholica országos igazgatója, P. Kovács Tibor, pécsi üzemve­zető, Szakács Józsefné, kapu­vári tsz-brigádvezető, dr. Bartha Tibor refomátus püs­pök, Nánási László ország- gyűlési képviselő, Gémes Fe­renc csanyteleki tsz-elnök, Péti János tamási tsz-elnök és Makai György újságíró. Benke Valéria a gödöllői járásban (Folytatás az 1. oldalról) verőfényes délelőttön az újon­nan épült családi házak sorai. Köztük, neim egy emeletes, ve­randás; vagy erkélye®, nagyab­lakos, egészséges ház: az élet­viszonyokban lényegesen vál­tozott. fejlődő falusi élet kéz­zelfogható jelei. Aszód: Petőfi nyomában Aszód neves múltjának és hűvösebb a szokásosnál. No, ismerkedésre méltó jelenének persze, a fiatalok így is kelle- együttesével várja az ide uta- mes, meleg, kulturált környe­zőt. Ezúttal sem maradt el a kedves vendég látogatása az aszódi Petőfi Múzeumban. amelynek copf stílusú műem­lék épületének falán emlék­tábla hirdeti, hogy a múlt szá­zad második felében a régi la­tin iskola alapjaira épült ez a ház, s az eredeti épületben annak idején, 1835-től 1838-ig a gimnazista Petőfi járt („Mely eseménydús három esztendő! — írta a költő visz- szaemlékezésében — 1. Itt kezdtem verseket csinálni — 2. Itt voltam először szerelmes — 3. Itt akartam először szí­nésszé lenni”.) A múzeum emlékkönyvébe elismerő sorokat írt Benke Va­léria, aki élőszóban is meg­jegyezte, hogy e viszonylag ki­csi kiállítás nagy érdeme, hogy jól koncentrált és így a látogató számára könnyen fel­fogható a bemutatott értékes anyag. A volt Széchenyi- és Podma- niczky-kastély is egyik állomá­sa volt a látogatásnak, de itt nem a múlt, hanem a jelen szerzett örömet. Középiskolás kollégium és általános iskola működik ugyanis most a pati­nás falak között. Kiváló ott­hont nyújt a környékbeli fia­taloknak, de amit fájlal — jo­gosan — Vitányi István kollé­giumi igazgató, hogy még ed­dig nem szerelhettek központi fűtést az épületbe, holott a vastag falak miatt némileg zetben laknak, amelyet — fő­ként a lányok — maguk is csinosítanak Galga menti hím­zésekkel díszítve szobáikat. A kollégiumban egyébként 130 diák lakik. — Jó az isko­lákban a pedagógusellátottság Nem panaszkodnak nevelő­hiányra, aminek egyébként az is a magyarázata, hogy lénye­gében megoldották a pedagó­gusok lakásproblémáját. Petőfi egykori iskolavárosá­tól, a ma is jelentős oktatási központtól búcsúzva, Benkó Mihály, a nagyközségi pártbi­zottság titkára és Kiss Károly. a nagyközségi tanács elnöke a Petőfi-jubileümi év emlékpla­kettjét nyújtotta át Benke Va­lériának és Cservenka Ferenc- nének. Kurtái: Az összefogás jelképei Klubok, bázisok Huszonöt éves az MHSZ Kitüntetések a jubileum alkalmából Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. március 1-én alakult meg a Honvédelmi Szövetség elődje, a Magyar Szabadságharcos Szövetség. A honvédelmi nevelés e fon­tos szervezete — majd utóda, a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség, illetve hatodik éve a Magyar Honvédelmi Szövet­ség — rendkívül fontos és hasznos munkát végzett, s vé­gez napjainkban is, elsősorban a fiatalok honvédelmi előkép­zésében, a katonai szolgálatra való felkészítésében. Az MHSZ-nek ma már jól kiépí­tett, országos hálózata van; ki­képzési bázisokkal és klubok­kal. Sok ezres társadalmi ak­tívahálózat is segíti tevékeny­ségét. Feladatai sikeres végre­hajtásában nagy részük van a néphadsereg tisztjeinek, tiszt- helyetteseinek, akik rendsze­resen hasznos segítséget nyúj­tanak e fontos munkához. A jubileum alkalmából az Elnöki Tanács, a kormány és a honvédelmi miniszter kitün­tetéseket adományozott az MHSZ több dolgozójának, tár­sadalmi aktivistájának, vezető funkcionáriusának. Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki Kelemen Győzőt, az MHSZ budapesti vezetősé­gének titkárát. A Munka Ér­demrend arany fokozatát kap­ta Réti Antal, az MHSZ főtit­kár-helyettese, Spitzer Ferenc, az MHSZ országos központjá­nak osztályvezető-helyettese és Vájná Sándor, az MHSZ buda­pesti vezetőségének titkárhe­lyettese. Az elismeréseket a kitünte­tettek egy csoportjának Czine- ge Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter adta át — a Honvédelmi Minisztérium és az MHSZ vezetőinek jelenlété­ben — ünnepélyes külsőségek között szerdán a Néphadsereg Központi Klubjában. Az ese­ményen ott volt Trombitás Dezső miniszterhelyettes, a kormány honvédelmi bizottsá­gának titkába is. A jubileum alkalmából a honvédelmi miniszter paran­csot adott ki, amelyben mél­tatja a honvédelmi szövetség negyedszázados munkáját, és köszönetét fejezi ki a szövet­ség dolgozóinak, társadalmi aktivistáinak, vezetőinek. Ugyancsak szerdán Kiss La­jos vezérőrnagy, az MHSZ fő­titkára nyújtott át kitünteté­seket a szövetség országos központjában. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megalakulásá­nak negyedszázados évfordu­lója alkalmából tegnap az MHSZ több Pest megyei aktí­váját is kitüntették. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Bálint Gyula, a Haza Szolgálatáért Érdem­éremmel tüntették ki Kovács Lászlót, az MHSZ monori já­rási titkárát, az érdemérem bronz fokozatával Miklós Im­re gépkocsivezető-oktatót és Udvari Jánost, a Csepel Autó­gyár nagyüzemi titkárát, * s vé gül a bronz fokozatát kapta Réti József, a nagykőrösi vá rosi MHSZ agitációs-propa- gandabizottság vezetője és Szigeti János klubtitkár. NAPIRENDEN: gazdasági fejlődésünk tapasztalatai Ülést tartóit az országgyűlés terv- és költségvetési bizoitsága Dr. Bognár József elnökleté­vel szerdán a Parlament dele­gáció« termében ülést tartott az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága. A képvi­selők — az Országos Tervhiva­tal jelentése, illetve Drecin József OT-elnökhelyettes ki­egészítője alapján— megvitat­ták gazdasági fejlődésünk 1971—72. évi főbb tapasztala­tait. A tapasztalatok — állapítot­ta meg a bizottság — arról tanúskodnak, hogy a negyedik ötéves terv jól határozta meg gazdaságpolitikai céljainkat és I selő. feladatainkat, azok megalapo­zottak és teljesíthetők, de igénylik a tervszerű, operatív gazdaságpolitikát is. A népgazdaság több éves tervszerű fejlődése igazolta, hogy irányítási rendszerünk hatékony eszköz a szocialista tervgazdálkodás erősítésében, a gazdasági fejlődés biztosításá­ban. Az előterjesztést követő vi­tában felszólalt dr. Szabó Kál­mán, dr. Técsi János, Sas Kálmán, Inokai János, Pályi Sándorné, Kovák Béla (Pest megye) és Kies János képvi­A délután programja Benke Valéria és a kíséretében levő megyei, járási vezetők számá­ra Kartal volt. Az első út a község büszkeségéhez vezetett, az 1971 szeptemberében felava­tott modern, szép, nagy iskolá­hoz, ahol a vendégeket Feke­te János csúcsvezetőségi párt­titkár, Söregi János tanácsel­nök fogadta az iskola vezetői­vel, Kagy Dezső igazgatóval és Tóth Ernő igazgatóhelyettessel a népfrontbizottság elnöké­vel. Aztán úttörők siettek vi­rággal a vendégek elé, akik meghallgatták a VII.-es Czene Marianna köszöntőjét a Tán­csics Mihály úttörőcsapat ne­vében, majd érdeklődéssel jár­ták végig a nyolc tantermes és két politechnikai oktatóterem­mel, tornateremmel, fizikai előadóval ellátott iskolát, amelynek létrejöttében az ál­lami, tanácsi áldozatvállaláson túlmenően nagy szerepe volt a társadalmi munkavállalásnak is. Ez a társadalmi összefogás a biztosítéka annak, hogy föl­épüljön az új óvoda, amelynek építését tavaly augusztusban kezdték meg. Az épülő óvoda falainál örömmel hallották a jelenlevők a tanácselnök sza­vait, aki hosszan sorolta az építkezést segítő üzemeknek és nem kevésbé magának a lakos­ságnak segítségét anyaggal, pénzzel, illetve konkrét mun­kával. Mire fölépül, valóban az összefogás jelképe lesz ez az óvoda a népszaporulatban igen dicséretes helyet elfoglaló köz­ség életében. Az összefogás, az ügyes gaz­dálkodás példáit láthatták a vendégek az Uj Élet Termelö- szövetlcezetóen is, amelynek egészséges kezdeményezéseit Boros károly tsz-elnök ismer­tette Náiuk készül a megye- szerte hires kartali kenyér: a tsz. meglátogatott sütőüzemé­ben naponta 25—26 mázsá- nyit sütnek a ropogós veknik­ből. Ünnepek előtt még Bu­dapestről és Salgótarjánból is jönnek ide ízes kenyérért, amely a község ellátásában fontos szerepet játszik. Hason­lóan fontos vágóhídjuk mun­kája, húsfeldolgozó tevékeny­ségük. amelynek nagyszerű termékeit hentesáru minta­boltjukban tekinthettél? meg a vendégek. Érdekes és hasznos melléküzemáguk a — Budapesti Konzervgyárral kö­zösen működtetett—• half el­dolgozó, amelyben jelenleg 5 ügyes kezű asszony ringlit ra' dobozokba, kapri bogyóval é: finom olívaolajjal. Másko1 szardella halat, heringet. vagy balatoni halat dolgoznak fel, munka mindig akad — Dicséretet érdemel a tsz élelmiszerfeldolgozó tevékeny­sége — jegyezte meg elisme­réssel Cservenka Ferencné. — Helyesen ismerték fel a tsz vezetői, hogy mindez nemcsak gazdaságilag fontos, hanem po­litikai kérdés is. az ellátás ér­dekében. Az értelmes élet útján Délután négy órára megtelt a kartali pártszékház nagyter­me a látogatás záróprogramjá­ra, a falugyűlésre. A sorokon végignézve, öröm volt látni, hogy milyen szép számmal ér­deklődnek asszonyok is a falu­gyűlés iránt, amelynek előadó­ja Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője volt. ö maga is e jól­eső érzésnek adott kifejezést, külön is köszontve a megjelent asszonyokat, miután átadta hallgatóságának az MSZMP Politikai Bizottsága és Közpon­ti Bizottsága szíves üdvözletét, elismerését a kartaliak iránt, akik annyi mindennel gyarapí­tották községüket. Beszédében az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tavaly no­vemberi határozatáról szólott, de szavait minduntalan átha­tották a személyes élmények, a nap tapasztalataiból is adódó közvetlen hangú megjegyzések. Mert amikor e határozat — a X. pártkongresszus szellemé­ben — további előrehaladá­sunk, felemelkedésünk útját je­löli meg, akkor ettől elválaszt­hatatlanok az életkörülmények kedvező változásának azok a jegyei, amelyek itt, e járásban tapasztalhatók. Ezért is emlé­kezett vissza arra, hogy két év­tizeddel ezelőtt járt többször is e vidéken, amely akkor sem tartozott a legszegényebbek közé. Amit azóta fejlődött, szin­te nem is lehet eléggé érzékel­tetni. Ezt semmiféle statiszti­kai adatsor nem tudja tükröz­ni, de az első pillanatra is meg­mutatkozik a fölépült és épülő családi házak méreteiben, szép­ségében. S ez csak egy, ha nem is akármilyen jelenség a sok közül. — Az ország vezetői örülnek annak, ha az emberek egyé­nileg is gyarapodni akarnak — fejtette ki nagy figyelemmel hallgatott beszéde során Ben­ke Valéria, majd hozzáfűzte: mindenki aszerint gyarapodjon és részesedjen azonban a ja­vakból, ahogyan azok létreho­zásához hozzájárult. Kartal la­kóit dicséret illeti, hogy ezeket a falakat, a házakét, az isko­láét és majdan az óvodáét föl tudták és föl tudják húzni. Szorgalmas munkájuk rejlik benne. Ám e falak között a gyerekeket úgy kell nevelni és formálni, hogy ne csak szépen ruházottak és jól tápláltak le­gyenek. E kettő ugyanis már megvan. Ügy kell nevelni őket, hogy a munkát ne kellemet­len tehertételnek nézzék, ha­nem tanulják meg, milyen öröm az, ha valamit az ember a keze vagy a feje munkájá­val megteremtett. A szülők­nek, nagyszülőiknek itt ez a nagyon értékes átadnivaló használt-e a amit aznap i csinálunk. Rudi közösségnek, j i.étről hétre an kell össze­Benke Valéria beszédét mondja. Mellette Fekete János kartali csúcsvezetőségi párttitkár. örökségük: az a szorgalom, al­kotó erő, amely minden portán meglátszik. Ezt adják át gye­rekeiknek. És adják át azt a gondolatot is, hogy ha az em • bér nem tud valami értelme­set, hasznosat alkotni, nem tud más emberekkel közösen valamit létrehozni, akkor üres lesz az élete. Csak akkor adunk jó útravalót a gyere­keinknek, akkor indítjuk el őket az értelmes élet útján, ha megtanítjuk őket arra is, ho­gyan keli együtt élniük, együtt dolgozniuk a közösséggel, és nem az határozza meg az éle­tüket, miként tudnának még többet és többet összeszedni csupán a maguk javára. — A párt eddigi politiká­jával — fejtette még ki a töb­bi között — igyekezett meg­teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az ország népe kikerül­jön abból a szegénységből, amely a múltat jellemezte. És ki is kerültünk. Még nem mindenütt hat azonban termé­szetesnek az a kötelezettség, hogy előrehaladásunk érdeké­ben újból és újból megnézzük: rakni az elgondolásokat a ma élet megoldandó problémáiról és a holnap igényeiről, hogy azután mozgósíthassuk hozzá azokat az erőket, amelyeknek munkájával máig többet tu­dunk elérni. Arra is felhívta a továbbiak­ban Benke Valéria a figyelmet, hogy a szocialista életforma a kulturált közösségi életet je­lenti, az egymás iránti tiszte­letet, barátságot és megértést. — Tudomásul vesszük, hogy van községi, járási vagy me­gyei érdek és egyéni érdek is Mindezeket azonban jó meder be terelve összhangban tud­juk megvalósítani úgy, hogy a. egész nemzet érdekeit, fel- emelkedését szolgálja. De az. Is tudjuk, hogy fel kell lép­nünk a kapitalista, úgyneve • zett fogyasztási társadalomból beszivárgó szellemmel szem­ben, amely az élet értelmét pusztán az újabb és újabb ja­vak megszerzéséért folyó ver­sengésben látja. A ma fiatal­jai akkor tesznek helyesen, ha megőriznek mindent szü­leik életéből, ami tiszteletre, követésre méltó munkás min­dennapjaikból és hozzáteszi!: azt, amivel életük még gaz­dagabb, szebb, tartalmasabb lesz. — Erre a körülmények, a le­hetőségek itt megvannak, al­kalmasak. E községben és c járásban is éppúgy, mint az országban, a párt továbbra is jó lehetőségeket ad a megfele­lő munkához, szorgalmas gya­rapodáshoz. Ehhez azonban kérjük mindannak a támoga­tását, amelyet a párt, a kor­mány kialakítani kíván a la­kosság. a nép érdekében — mondotta Benke Valéria be­széde végén, amelyet a jelen­levők egyetértő tapsa kísért. L. Z. A kartali falugyűlés hallgatóságából. Gárdos Katalin felvételei A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom