Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

pest

mtCYK I

s^Ctrlap

1973. MÁRCIUS 17., SZOMBAT

Élettel teli művelődési házak

Községről községre a monori járásban

A népművelő munkája mindenütt nehéz. A gon- I dók hatványozottan jelentkeznek a főváros közelében. | Budapest gazdag kulturális programokat, szórakozási lehetőségeket kínál, ezekkel versenyezni szinte lehetetlen. Am talán nem is versenyezni kell, hanem valami mást nyújtani. A monori járásban egy-két évvel ezelőtt valami elkezdődött. Az itt dolgozó népművelők egy része fanatikus hittel és akarattal látott munkához és jelentkeztek az első eredmények...- —--------------A hatvanas

| VLCSLS | évek elején

'■ élte fénykorát a vecsési, szovetKezeti Jokai- klub művészeti csoportja, kakor nyerték el kétszer egymás után a szocialista kultúráért kitüntetést. (Mint érdekességet említjük, hogy a napokban 90. születésnapját ünneplő Koós Károly: audai Nagy Antal című drámájának magas színvonalú előadásáért kapták az első kitüntetést.) Aztán évekig semmi. Az együttes tagjai kiöregedtek, megnősültek, férjhezmentek, a legtehetségesebbek főiskolára kerültek. 1971-ben tudta ismét talpraállítani a nagy múltú csoportot Kiss István művészeti vezető. Teljesen új gárdával, fiatalokkal kezdte a munkát. Az eredmény — úgy gondoljuk — ismeretes: két éve a Magyar Rádió Szóljatok szép szavak fesztiválján Sánta Ferenc: Bíró Juli című novellájának dramatizált változatával a szentesi középdöntőig jutottak el. 1972 is hozott sikert: Szarvason, a Justh Zsigmond szövetkezeti fesztiválon elnyerték az első díjat.- -------------------- Örvendetes,

I MONOR I hogy a ve■-----------------------csésiek egyik

le

gnagyobb riválisa a szomszédból, Monorról került ki. A József Attila gimnázium kulturális hatóköre az elmúlt

években jelentősen megnövekedett. Sokszínű, gazdag a művészeti élet, a nevelés az iskolában, ismertek kórusaik is, de a legismertebb irodalmi színpaduk. Többször szerepeltek országos fórumokon, a televízióban is, utaljunk csak a tavalyi Ki mit tud-os sikerükre. Értékes helyezést értek el Visegrádon is, a színjátszó fesztiválon. Az utóbbi hónapok eredményei a múltnál talán kevésbé hangosak, de az igazi érték az, amit maguk a résztvevők, a diákok nyernek. Itt el kell mondanunk, hogy Monor példamutató egy másik vonatkozásban is: a község valamennyi jelentős kulturális rendezvényének lebonyolításában részt vállalnak a helyi párt- és tanácsi szervek, s maguk o vezetők is.

Ami GyömI GYÖMRŐ I rőt illeti,-----------------------ott is volt

ta

valy egy Ki mit tud döntő. Hegyi-Füstös László — a rajzoló kiskatona, ugye emlékszünk — a község szülötte, ma is Gyömrőn lakik.

Az eredményekből azonban ez csak egy. A község művelődési házában magas színvonalú a munka, mintaszerűen szervezettek a klubok, szakkörök, gazdag programot kínálnak a fiataloknak. Gyakori vendégek itt a közéleti emberek, neves színészek. IsmeKÖNYVESPOLC

A HÉTFEJŰ TÜNDÉR

„Az Egér az Erdei Kocsma pultján ült, egy borral telt mogyoró- héjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt.

A kalapját akkor már kicsit félrecsapta, úgy iáiszik, többször is a

mogyoróhéj fenekére nézett, de a csillagokról valóban csodálatos dolgokat tudott."

Ebben az erdei italboltban, mondanunk sem kell, hogy Vaddisznó a kocsmáros és minden mesealak olyan igazi, akár a valóságban. Még a csillagokat megjárt, garabonciásán füllentő egér is. Mert különösen szép meséket ír Lázár Ervin, aki megújította ezt a nagyon nehéz, sok évezrede tündöklő műfajt. Megújította mindazokkal a lehetőségekkel, amit a nyelv kínál. A mesék valóságot sűrítenek sajátosan, almikor ráforrasztják a vágy forróságával, a képzelet fényével a történetekre mindazt, amiről az emberiség álmodott. Messze előtte járnak a

fantasztikus elbeszéléseknek. A hősök szárnyakat kapnak vagy maskarákat. A hősök az igazság és a szabadság deli bajnokai. A mesék titka, hogy nincs lehetetlen.

Ezt a titkot átmentette Lázár Ervin s jóízű nyelvi és helyzeti derűvel felékesítve jeleníti meg. Megmaradt a gyengék igaza, a legkisebbek leleményessége, a jóság, a szeretet és a bölcsesség gyermeki tisztaságú győzelme. Arra a megállapításra, hogy mi az újítás lényege, álljon itt egy kis részlet, a Mese Julinak című írásból:

rétién fogalom a máshol nem ritka duhajkodás, hangoskodás. Bár külsőre nem kicsi a művelődési ház, valójában mégis az: termei szinte percre foglaltak. És amit még meg kell említeni: a járás területén talán Gyömrőn valósult meg a legjobban az általános iskolások bevonása a kulturális életbe, a nyolcadikosok klubja évek óta eredményesen működik.----------------------SzerényebI MAGLÓD I bek a szom- ----------------------széd község, Maglód kulturális adottságai, lehetőségei, folklórja, hagyományai azonban jóval gazdagabb a környező községekénél. Egyik napról a másikra lett — nyugodtan mondhatjuk — országos hírű a nemzetiségi Röpülj, páva kör. Műsorukon számos, már-már feledésbe ment szlovák népdal is felcsendült. Ügy gondolná a kívülálló: a művészeti élet pezsdülésének elindítói voltak, nagy fejlődés következett. Nos, nem egészen így történt, éppen a legnagyobb sikerek után tört meg a lendület, sokan kiváltak az együttesből az alapító tagok közül. Csak nehezen sikerült újból feltámasztani, megmenteni a csoportot, elkezdeni újra a munkát.

Járhatnánk tovább a monori járás falvait, valami egészséges mozgolódást szinte mindenütt találnánk. Vitathatatlan, hogy az alvó községekben valami elkezdődött. Nem szabad abbahagyni, kell legyen erő a folytatáshoz.

Szalonjai Attila

Felvevőgéppel

Petőfi útján Pest megyében

Pest megyében több mint harminc Petőfi-emlékhelyet tartanak nyilván. A tíz legjelentősebb helységről film készül. Az aszódi diákévek helyszínétől, Döimsödön, Pencen, Vácon, Visegrádon át a Kutyakaparó csárdáig felvevőgéppel (követik a költő útját. A mintegy 20 perces filmet a megyei Goldmann György Filmstúdió tagjai forgatják, s azzal előreláthatólag májusra készülnek el. A dokumentum- filmet a megye iskoláiban mutatják be.

„És akkor bejött az ablakon egy cserkesz. A gombja gesztenye. Juli eloltotta a villanyt, hogy jobban lássa.

— Micsirkász, cserkesz? — kérdezte.

— Cserkeszek — mondta a cserkesz.

— Mit cserkeszei?

— Lázrózsákat.

— Itt vannak az arcomon — nevetett Juli."

És így folytatódik a lázas betegen fekvő kislány és cserkesz beszélgetése. Idézzük a mese végét is:

Akaratlanul is Weöres Sándor költői nyelvújításai jutnak eszünkbe. A Pécelen élő Lázár Ervin is elsősorban nyelvi játékokkal adott új varázs- arcot a meséknek, amelyekben jól megfér egymás mellett a villany és a cserkesz-manó cserkesz-berkesz nyelve. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a

Hűha! — mondta Juli.

— Azt nem hoztam — csóválta a fejét a cserkesz.

— Hát mit hoztál?

— Apádnak almavesszőt,

Györgynek gyömbérgyökeret, anyádnak fűzfaágat, hadd teremjen tercinákat.

— Micinákat?

— Tér.

— És nekem mit hoztál?

— Mesét.

— Hol van?

— Már odaadtam.

Juli keresgélni kezdte maga körül a mesét, a

cserkesz teli szájjal nevetett. Aztán Juli is elnevette magát, hiszen ez volt a mese.

— Hát azért ennek nem sok értelme volt — kritizált Juli.

— Az igaz — mondta a cserkesz —, de látszik belőle, hogy cserkeszlek.

— Én is cserkeszlek téged, cserkesz — mondta komolyan Juli.

A cserkesz mosolygott, fénylettek a gesztenyéi.

Kiment az ablakon, vitte a láz- rózsákat.”

mesék nagy részét az Élet és Irodalom közölte, mert olyan varázslat is van bennük, ami a felnőtteket önfeledtekké, a gyerekeket komolyakká változtatja, s erősekké. Ez már igazi valóság, pedig ilyesmi csak a mesékben van. (Móra Kiadó)

Kiss Dénes

Kiállítás a névadóról

Emlékkiállítást rendeztek névadójukról az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szak- középiskola diákjai. A kiállításon maguk készítette Petőfi-képek, tanulmányok, saját gyűjtésű dokumentumok mellett olyan könyveket is bemutatnak, amelyeket az Aszódon diákoskodó költő is olvasott.

Gárdos Katalin felvétele

Francia könyvek tárlata

Csaknem kétezer kötet reprezentálja a francia könyvkiadást azon a tárlaton, amely — a januári párizsi magyar bemutató viszonzásaként — pénteken nyílt meg a Könyvklubban. Hatvanhárom kiadó vonultatja föl az elmúlt évek termését: legtöbb a szépirodalmi és az irodalomtudományi jellegű mű, de 6zámos szép kivitelű kötet tanúskodik a filozófiai, a pszichológiai, a szociológiai, a politikai, a közgazdasági és történelmi vonatkozású munkák nyomdatechnikai színvonaláról.

Különösen tetszetősek a képzőművészeti albumok, s azok a színes kiadványok, amelyek Franciaország tájait, városait mutatják be. A kiállítást francia részről Jerome Lindon, a Francia Könyvkiadók Szövetsége irodalmi szakosztályának elnöke nyitotta meg.

Díjazták a politikai művek élenjáró nyomdáit

Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a Politikai Főiskolán kiosztotta a Kossuth Könyvkiadónál megjelenő politikai kiadványok színvonalas és gyors nyomdai munkájának ellátásáért a múlt év elején meghirdetett verseny díjait. Az ünnepségen Kozári József, az MSZMP Központi Bizottsága pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Katona István, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője méltatta annak a tevékenységnek a jelentőségét, amelyet a versenyben részt vett öt nagyhírű vállalat — az első három helyezett: a * Zrínyi, az Athenaeum, a Kossuth, valamint az oklevéllel jutalmazott Szikra és Franklin nyomda — lelkes kollektívái kifejtettek. Fáradozásuk eredményeként a

Kossuth Kiadónál tavaly 202 politikai témájú mű láthatott napvilágot, összesen négy és fél millió példányban.

A verseny 1973-ban folytatódik.

N

éha úgy érzem, sokat ünnepelünk. Kinyitom az újságot és már a címekből tudom: ez tizenöt, amaz 20, ismét más negyedszázada, vagy huszonnyolc éve, felszabadulásunkkor történt... Telnek az évek, állapítom meg, azért sokasodnak a jubileumi megemlékezések. Már 28 éve, hogy földet osztottunk, huszonhét, hogy megteremtettük a jó forintot. Azután államosítottunk.

1948- ban egyesült a két munkáspárt és épp negyedszázada, hogy megalakult a két párt nagy-budapesti egységbizottsága. 1950-ben először választottunk tanácsot. Még csak tegnap ünnepeltük az 1848-as forradalom centenáriumát, épp, hogy elmúlt az ünnep és máris üljük az egy és negyedszázados fordulót. De nemcsak a munkásmozgalmi évfordulókról emlékezünk.

Elszállnak az esztendők a történelem, a tudomány, a művészet nagyjai fölött is. Kortársak ötvenedik, hatvanadik születésnapját köszöntjük. Megjelenik a televízió képernyőjén Losonczi Pál, amint kitüntetést ad át, és az öröm mellett kis szomorúság is meglep ilyenkor, mert mind gyakrabban látom viszont egykori munkatársaimat. Jé, sóhajtok fel, Pista bácsi is hatvanéves lett? Amikor

1949- ben együtt dolgoztunk, 36 éves volt, fiatal. Ifjúságom emlékei idéződnek, Pista bácsi velünk emhákázott, szervezte az ünnepi gyűléseket, tanított minket dolgozni. S most ez az érem emlékeztet, hol van már 1949?

Tegnap megfogadtam, ezentúl nem figyelek a jubileumokra, ünnepeljenek az újságok nélkülem. Ezeken az ünnepeken tapintatlanul öregedésemre figyelmeztetnek. Ma azonban önként megszegtem fogadalmamat'. Igaz, nem hivatalos évfordulót ünnepelek, nem is közéletünk nagyságait, más újság nem ír erről a jubileumról, talán négy emberen kívül nem is tudja senki, hogy figyelemre méltó nap van. Mert csak négyen álltunk ma a Garay-piacon a savanyús bódé előtt, amikor botjával mellénk topogott Margitka néni. Látásból már ismerem. Nekitámaszkodott a bódé párkányának, hogy jobban megtartsa magát. Békésen akart várni sarára, ősz hajú,

Pillanatünneplés

de Margitka néninél szemre is fiatalabb asz- szony vásárolt, maga elé engedte a rozoga öreget:

— Tessék csak kérni, biztatta.

Margitka néni káposztát vitt, ügyetlenül

bajlódott foszlott szatyorával. Csak úgy mellékesen kérdeztük, nincs, aki helyette vigye?

Nincs, válaszolta, de nem panaszkodott. Csupán hozzátette: — Ma vagyok éppen kilencven éves. 1883-ban, ezen a napon születtem.

— Akkor, még gólya hozta a gyerekeket, tréfált vele az előttem váró bácsika.

— Van még egy dátumom, mondta hamiskásan Margitka néni: 73 éve járok ide a Ga- ray-piacra. Hetvenhárom éve élek a Chicagóban. Talán, kedveskéim, nem is hallották, \ \ -t * „ ,

hogy így hívták valaha ezt a környéket. Mi- A nőnap műtárgya

Új egyetemi szak nyílik Miskolcon

Az 1973/74-es tanévtől kezdődően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, a levelező tagozat első évfolyamán — a gépész-üzemmérnök képzés keretében — gépipari üzemszervezői szakon is indul képzés.

A gépipari üzemszervezői szakon végzett üzemmérnökök általános gépészeti és üzem- szervezési ismereteik alapján alkalmasak lesznek üzemszervezési, munkaszervezési feladatok megoldására, bérrendszerek tervezésére, technikai és technológiai megoldások költségelemzésére, a termelésirányítás, programozás, értékesítés, anyag- és raktár- gazdálkodás rendszereinek tervezésében. Tanulmányi idő: négy év. A felvételi vizsga tárgya matematika és fizika. Jelentkezni a Tájékoztató a magyar felsőoktatási intézményekről 1973 című kiadványban közzétett általános szabályok szerint lehet.

Ezzel egyidejűleg a Bánki Honát Gépipari Műszaki Főiskola miskolci levelező tagozata rendszerszervező szakán az 1973/74. tanévre már nem lesz felvétel.

csoda vidék volt ez itt! Kilenc gyereket szültem. Egy törődik is velem. A többi szétszéledt. A szomszédok, meg az az egy nekem maradt gyerek néz rám néha.

Chicago, ismételte az öreg, hol van már az?

Margitka néni mosolygott, ránctalan, cseppet sem kilencvenéves arca hálásan fordult négyünk felé, velünk, ott a bódé előtt, kicsit megünnepelte kilenc évtizedes jubileumát.

Azt nem sejti szegény, hogy nevezetes évben látta meg a napvilágot, 1883-ban, amikor Frankel Leó, a Magyar Általános Munkáspárt megalapítója épp kiszabadult börtönéből és elhagyta Magyarországot, hogy Engels munkatársaként részt vegyen a második Intema- cionáléban, a munkásosztály sorsának jobbra- fordításában ...

A régi Chicago öreg nénije azt sem tudja, hogy Marx Károly, aki oly sokat tett a hozzá hasonlókért: 1883 márciusában, az ő születési évében, hónapjában, kilencven esztendeje, karosszékében ülve, elhunyt.

Így ölelkeznek a történelem kicsi és nagy évfordulói.

—i. —s.

Március 22-én „A hónap műtárgya’’ sorozatban új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bemutatják III. Béla és felesége arcrekonstrukcióját.

1848 decemberében tárták fel III. Béla és felesége, An- Uochiai Anna sírját a székes- fehérvári bazilikában, a magyar királyok ősi temetkezőhelyén. A királyi csontvázak, ékszerek és koporsók a Nemzeti Múzeumba kerülitek, ahonnan a Mátyás-templomba szállították, s ott 1898-ban ünnepélyesen eltemették.

Hiteles korabeli portrék sem III. Béláról, sem feleségéről nem maradtak fenn, arcvonásaikat a kiállított rekonstrukciók kísérlik meg életre keltem. A kiállítás május 1-ig tekinthető meg.

«

I

I

I