Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

Ceglédi jelölőgyűlések Szombaton, március 17-én, délután ötórai kezdettel Ceg­léden, a Kinizsi úti iskolában a 24-es, a Talajjavító Vállalat kultúrtermében az 55-ös, a Kossuth Gimnáziumban a 20- as, a Déli úti iskolában a 46- os, az újvárosi iskolában pedig a 40-es választókörzet lakói tartják meg tanácstagi jelölő­gyűlésüket. Szoboszlón üdülnek Az abonyi ÁFÉSZ ebben az évben 90 ezer forintot fordít a tagok és a dolgozók üdülési le­hetőségének megteremtésére. Hévízi üdülőbérlemónyét fel­mondta, s helyette könnyeb­ben megközelíthető helyen, Hajdúszoboszlón bérel üdülőt, ahol hasonlóan szép környe­zetben, kiváló gyógyvíz köze­lében tölthetik napjaikat a pi­henő emberek. Jelentéktelennek látszó tűzhöz is kivonulnak Az egyik reggel kémény­tűz keletkezett Cegléden, a Szolnoki út és a Szoros utca sarkán álló családi házban. A füstre a szomszédok fi­gyeltek fel. * A kihívott tűzoltók meg­állapították, hogy különösebb aggodalomra nincs ok, mi­vel a kéményben nincs fa­anyag, csupán a kokszos le­rakódás égett ki, az eset be­avatkozást nem igényel. A tűzoltóság nem számít jel díjazást az ilyen termé­szetű kiszállásokért: tagjai szívesen vonulnak ki jelen­téktelennek látszó esetekhez is, mert az elővigyázatosság­gal nagyobb károkat előzhet­nek meg. PEST MEGYEI HIDIAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1973. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK VÁLASZTÁSTÓL VÁLASZTÁSIG Tovább az ipari várossá fejlődés útján A beruházások a termelésbővítést szolgálják A Cegléd fejlődéséről szóló összefoglalásokban gyakran el­hangzik, hogy a felszabadulás előtt számottevő ipari üzem nem volt a városban, a, lakos­ság döntő többségének a me­zőgazdaság biztosította a meg­élhetését. A felszabadulás utá­ni ipari fejlődés legnagyobb eredménye, hogy ma már az iparban fog­lalkoztatottak száma majd­nem kétszerese a mezőgaz­dasági foglalkozásúaktinak. Ez az arány a harmadik öt­éves terv jelentős beruházásai eredményeként alakult ki: a hatvanas évek második felé­ben a legfőbb ipari ágazatok­ban, a gép- az élelmiszer- és a könnyűiparban dinamikusan fejleszthető középüzemekké növekedtek a felszabadulás után létrehozott kisüzemek. A IV. ötéves terv első évei­ben tovább folytak — még nagyobb ütemben, mint ko­rábban — a termelés bővíté­sét szolgáló beruházások. Jelölőgyűlések városszerte A tanácstagi munka eredményességét Cegléd fejlődése bizonyítja Egyhangúlag jelölte a 4-es körzet Városszerte folynak a jelö­lőgyűlések. A lakosság most dönti el, kiket javasol jelölt­nek az április 15-i tanácstagi választásra. A minap Ceglé­den, a KISE-bizottság épüle­tében tartották jelölógyülésü­ket a 4-es számú választóke­rület lakói. Ezen a körzet je­lenlegi tanácstagja, Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára és Kürti András, a városi tanács elnöke is részt yetL Kovács András, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárhelyettese részletes be­számolóban ismertette a városban az utóbbi két évben végbe­ment fejlődést. Méltatta a tanács testület mun­káját, a városfejlesztés ered­ményét, szólt a* lakásépítésről, a kommunális fejlesztésről, a meglévő üzemek bővítéséről, korszerűsítéséről, kitért a ke­reskedelem tevékenységének értékelésére és a mezőgazda- sági nagyüzemek eredményei­nek méltatására. A 4-es választókörzetben érzékelhető változásokat is­mertetve, elmondotta, hogy a megnöwekedett gépjárműfor­galom szükségessé tette a Kossuth Ferenc utcában a posta és a bútorüzlet előtt új parkolóhely létesítését. A Beloiannisz utca útburkolatát felújították, nemcsak a kör­nyéken lakók, hanem az egész város lakosságának céljait szolgálva. Az elkövetkező évek város­fejlesztési terveit felsorolva elmondotta, hogy központi fű­tésű lakások épülnek az új la­kótelepeken, a város továbbra is szem előtt tartja az utak és járdák építését, a szolgál­tató ipar fejlesztését, a közellátás bővítését. A közeljövőben megnyíló lak- berendezési áruház, a Rákóczi út és a Szöveség utca sarkán épülő üzletek is ez utóbbit szolgálják. A diákotthon épí­tése már megkezdődött, napi­renden szerepel az óvoda és bölcsőde építése is. Kovács András beszéde vé­gén javasolta, hogy a válasz­tókörzet lakói a következő ta­nácsciklusra is Babinszki Ká­rolyt jelöljék tanácstagjuknak. A jelöltet, mint a városi párt- bizottság titkárát, nemcsak a köriyék lakói, hanem város­szerte jól ismerik, tisztelik, és tudják, hogy a jövőben is számíthatnak közreműködésére a ta­nács testületében is. Mindannyian egyetértettek abban, hogy Babinszki Ká­roly neve kerüljön fed a je­lölőlistára. A hozzászólásokra. ame­lyekben a körzet és a város további fejlődéséhez, például a ceglédi gyógyvíz célszerű fel- használásához, a város belte­rületi parkolóhelyeinek cél­szerű kihasználásához, a köz­ellátás további javításához kértek segítséget a felszóla­lók, Kürti András. a városi tanács elnöke adott választ. E. K. Eredményeként — jóllehet a munkáslétszám most már nem emelkedett olyan nagy ütem­ben, mint a hatvanas években — a város ipari termelésének értéke 13—14 százalékkal nőtt. 1972-ben 1,67 milliárd fo­rint termelési értéket pro­dukált a ceglédi ipar. A termelésszerkezet minőségi változása is megfigyelhető. A javító, feldolgozó tevékenysé­get mindinkább felváltja a korszerű, új termékek előállí­tása. E tendenciát bizonyítja egyebek között, hogy a fenti összegből 240 millió forint az exportra termelt érték. 1971—72-ben a legnagyobb beruházások a gépipari, illetve az élelmiszeripari ágazatok termelésbővítését szolgálták. Az ÉVIG ceglédi gyáregysé­ge, városunk legmodernebb, elektromos kisgépeket gyártó üzeme, speciális törpemotor­gyárral bővült. Építésére, gépi felszerelésére, vállalati beru­házásként, mintegy százmillió forintot fordítottak a két esz­tendőben, Másik jelentős gép­ipari üzemünk, a KÖZGÉP 2. számú gyára, 15 milliót meg­haladó összeget költött kapaci­tásbővítő építkezésekre, gépi berendezései korszerűsítésére. Cegléd és környéke jobb energiaellátását szolgálja majd az a nagy horderejű építkezés, mely a Körösi út mellett folyt az elmúlt években: az ÁFOR, mintegy 50 mil­lió forintos költségelő­irányzattal, nyomásfokozó állomást létesít; építése’ * befejezéséhez közeledik. Az élelmiszeriparban a ter­melés és feldolgozás helyi bá­zisának egyidejű megteremté­se a beruházások célja. E célt szolgálja a Zöldség—Gyümölcs Feldolgozó Vállalatnak már az előző ötéves tervben elkészült s az elmúlt években termelés­be állított beruházása, vala­mint az elmúlt két évben — a húsfeldolgozó- és a gabona­tároló-kapacitás további növe­lése. A Pest—Nógrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat ceglédi húsüzeme, a koráb­bi rekonstrukció folytatása­ként, az elmúlt két évben csaknem 40 millió forintot for­dított bővítésre és korszerűsí­tésre. Látványnak is impozáns a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalatnak 2000 vagonos gabonatárolója, a vasútállomás mellett, mely 1971. folyamán mindannyiunk szeme láttára emelkedett nap mint nap ma­gasabbra. A célcsoportos állami beruházásként felépült siló költségelőirányzata 56 millió forint volt, de a gépi berende­A rendteremtő Pereg a dob, pendül a gitár, improvizál a szak­szofonos: farsangi bál van a terme­lőszövetkezet kül- túrházában. Szép az este, mindenki ihat, ehet, táncol­hat kedvére. A bál fővédnöke a vidék szülötte, a hajdan híres bir­kózóbajnok. Má­sutt él már, de a szíve. gyakran visszahúzza, kü­lönösen, ha ilyen ■nagy esemény hí­rét veszi. Autója a bálázók kerék­pársora mellett áll, ö a negyedik üveg hűsítő Colát issza. Híre, terme­te, józan vidámsá­ga olyan tekin­télyt parancsol, hogy a már kissé pityókosak is alábbhagynak a hetvenkedéssel, amikor észreveszik a jelenlétét. Itt tehát nincs kétség afelől, hogy ez a bál a legnagyobb rendben zajlik le. Két, kipirult képű srác a sarok­ban sehogy sem fér a bőrébe. Va­lami nézeteltérés támadt köztük, egymás nyakken­dőjét rángatják. — No, jöjjön csak! — teszi a harcosabb vállára a kezét a birkózó. — Egy kicsit ko- csikázunk. Ellenvetés nincs. Felmordul az autó motorja, az épület előtt, s tíz perc sem telik el, a több kilométer hosszú dűlőút vé­gén kinyílik az aj­taja. — Most pedig szálljon ki, továb­bi jó utat — hagy­ja magára az ifjút a birkózó, ö maga visszafordul, siet a bálozók közé. (j. z.) zést is számítva, 78 milliót is meghaladó ez az építkezés. A könnyűipari ágazat fejlő­dését, a Május 1. Ruhagyár 3,5 milliót meghaladó korsze­rűsítésén túl elsősorban egy új üzem biztosítja. A Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyáregy­ségének építése a IV. öt­éves tervben fejeződik be; az üzemtelepítésnek 130 millió forint a költségelő­irányzata. Csak néhány példát idéz­tünk a még el nem készült vagy az elmúlt két évben be­fejezett beruházások jelentősé gének érzékeltetésére. Leg­többjének előnye jórészt csak később érződik majd váro­sunk gazdasági életében. Je­lentős összegeket fordítottak az egyes üzemek a munkakö­rülmények, a szociális feltéte­lek javítására is. Az EVIG-ben például elkészült a 660 négy­zetméter alapterületű konyha és étterem, melynek kedvező hatását már most érzik, na ponta tapasztalják az üzemek dolgozói. Szilágyi Miklós Jobb járdák Tovább folytatják az úttes­tek, gyalogjárók rendezését ebben az évben is Cegléden. Sokat jelent, hogy a városla­kói jelentős részt vállalnak társadalmi munkában a járda- rendezésbőL ABONYI KROMIKA Az eredmények záloga az összehangolt munka A lakosság segítsége ezután is nélkülözhetetlen Az elmúlt két év során, a ják a Tószegi út mentén azt legutóbbi tanácstagi válasz­tások óta igen sok, szép ered­mény született Abonyban. Fejlődtek a nagyközségben a mezőgazdasági üzemek, nőtt az ipari üzemek száma és azok tevékenysége. Megváltom zott észrevehetően a település arculata, a lakosság és az üzemek önzetlen közremű­ködése jóvoltából, s így sikerült teljesítenünk mindazt, amit a IV. ötéves terv eltelt időszakára vál­laltunk. Az eredmények záloga a községben élők és a mun­káltatók összehangolt tevé­kenysége volt. Az 1973-as év további együttműködést kí­ván, hiszen igen sok tervet kell még valóra váltanunk. Tovább épül az ivóvízhálózat a nagyközségben, újabb út­testeket, járdákat borítanak be szilárd burkolattal. Csak járdaépítésből mintegy 4 ezer méternyit terveztek erre az évre. A lakosság közreműködésé­vel kívánják javítani a föld­utak egy részét és a vízel­vezető árkokat. A harmadik és a negye­dik kerületben egy-egy játszótér készül a kicsinyek számára. Befeje­zik az idén a felszabadulási fasor telepítését. A lakásépí­tési program keretében hozzá­látnak a Kossuth téren a több rendeltetésű, emeletes ház megépítéséhez, kialakít­a lakótelepet, melyre szövet­kezeti lakásokat építenek, összesen hatvanat, társashá­zak formájában. Erre az év­re tervezik a Mechanikai Mű­vek abonyi gyáregységében a szociális létesítmények meg­építését, megkezdik a tégla­gyár rekonstrukcióját és el­készítik a tornatermet a Sze­lei úti iskolában. Az abonyi óvodákban hu­szonöttel több gyereket tud­nak majd elhelyezni, s a ter­vekben szerepel az oktatási és közművelődési intézmé­nyek patronálási rendszeré­nek további fejlesztése. Fontos feladatként tart­ják számon a 8 általánost el nem végzettek tovább­tanulását. Megvizsgálják és szükség sze­rint tesznek intézkedést újabb munkalehetőségek megterem­tésére. A nagyközség termelőszövet­kezetei mindent elkövetnek az állattenyésztési prog­ram megvalósításáért. Újabb szarvasmarhanevelő-telep ké­szül, és hamarosan benépesí­tik a sertéskombinátot. In­tézkednek a szolgáltatások további javítása ügyében,' a közétkeztetés, a szórakozási lehetőség kulturáltabbá téte­léről szintén gondoskodnak. Természetesen, hogy mindez megvalósuljon, nagy szükség van a közös összefogásra és arra, hogy ki-ki becsülettel el­végezze a vállaltakat. • Gy. F. Vendégtársulat, Erdélyből Csalóka szivárvány Március 24-én este, fél nyolc órai kezdettel, a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ színháztermében bemutatkozó előadást tart a Sepsiszent­györgyi Állami Magyar Szín­ház művésztársulata. Tamási Áron Csalóka szivárvány cí­mű drámáját adják elő az er­délyi művészek, akik a Déryné Színház meghívására, Magyar- országon turnéznak. Az előadásra a jegyek elő­vételi árusítását hamarosan megkezdik a Kossuth Műve­lődési Központban. Az ötödikes, hatodikos fiúk Gyuráki Ferenc felvétele Az Abonyi TSZ SK atlétikai! szakosztálya a napokban ren­dezte meg a községi mezei futóbajnokságot, melyen há­rom helyi iskolából 190 fia­tal vett részt, a legtöbben a Szelei úti iskolából. TEKE NB II. Kettős vereség A bajnokság második fordu­lójában a Ceglédi Építők hazai pályán játszott, a Budapesti Postást fogadta. A Bem SE Kecskeméten, a KSC ellen lé­pett pályára. Egyik csapat sze­replését sem kísérte siker, mindkettő vereséget' szenve­dett. Budapesti Postás— Ceglédi Építők 5:3 2885:2567 Jók: Király (458), Kovács (439), Sárik (436). Három-három egyéni győ­zelem után a faeredményt a vendégek nyerték. Az Építők az első négy versenyző után már győztesnek látszott, de egyik kulcsembere, Raffai rossz formában, jóval 400 fa alatt ütött. Kecskeméti SC—Bem SE 7:1 2554:2381 Jó: Szúnyogh (422). A megilletődött Bem SE já­tékosai nem tudták a héten el­ért edzéseredményeket még megközelíteni sem, így nagy­arányú vereséget szenvedtek. A következő fordulóban he­lyi rangadó lesz: a Bem SE pályáján kerül sorra a Bem SE—Ceglédi Építők találkozó. U. L. Pénteken: Nemzetközi asztalitenisz­verseny A jugoszláviai világbajnok­ságra készülő mongol válo­gatott Magyarországon por- tyázik. Versenykörútjuk egyik állomásai Cegléd, ahol egyéni versenyt rendeznek, hét mon­gol és hat ceglédi sportoló részvételével. A verseny pén­teken, március 16-án, dél- útán 14 órakor kezdődik, a Hámán Kató általános iskola tornatermében. A következő eredmények születtek: A lányok versenyén: IV. osztályosok: 1. Sándor Erika (Gyulai Gaál iskola), V—VL osztályosok: 1. Dudás Aranka (Szelei úü iskola). A VII—VIII, osztályosok 600 méteres futó­versenyén 1. Plangár Ágnes (Szelei úti iskola). A fiúk versenyén: IIP osz­tályosok, 300 méteren: 1. Ta­kács Sándor (Gyulai G.), IV. osztályosok 400 méteren: L Kálai László (Szelei), V—VI. osztályosok, 600 méterein: 1. Antal András (Gyulai G.), VII—VIII. osztályosok, 800 méteren: 1. Fock János, Szabó Mihály (Gyulai G. iskola). Az 1957—58-ban született fiatalok közül a helyi gimná­zium, diákjainak termett ba­bér. A lányok közül, 700 méte­ren, Jandácsik Teréz, 800-on Lendvay Julianna lett az el­ső. A fiúk közül 1500 méteren Bakos László volt a legjobb. • • Ot községbe hívták meg Az abonyi művelődési ház műkedvelő színjátszó cso­portja több alkalommal is elő­adta Az obsitos című daljá­tékot. Eddig mintegy ezren nézték meg. Híre túljutott a nagyközség határain: már ö< községbe kapott meghívást a színjátszó csoport. Rajt a mezőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom