Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

M73. MÁRCIUS 3.. PÉNTEK MSI meg re» KÄirlap Választásokra készülnek Kiosztották Gödöllőn a Pro Űrbe emlékplaketteket Megtartotta az 1971—73-as ciklus utolsó ülését a gödöllői városi tanács. Benedek János tanácselnök üdvözlő szavai után a Petőfi Sándor Általános Iskola — rá­dióból is ismert— Rigó-kóru­sa, Winkler Nándor vezény­letével köszöntötte a tanács­ülés résztvevőit. Az ülés megvitatta és érté­kelte az elmúlt választási cik­lus tapasztalatait, tájékoztatta a résztvevőket a járási-városi népi ellenőrzési bizottság múlt esztendei munkájáról. Megvitatták a város 1972. évi költségvetését, a fejlesz­tési alap felhasználását, is­mertették az idei költségve­tést, valamint a fejlesztési alap felhasználásának ter­vét. A beszámolókat és a tá­jékoztatót a tanácsülés elfo­gadta. Ez alkalommal került sor a Gödöllő város fejlesztésé­ben és szépítésében kiemel­kedő munkát végzett lako­sok kitüntetésére; a Pro Űrbe emlékplakett arany fokozatát kapta dr. Barabás Andor, Csiba József, Epres János, dr. Gyetvai József és Németh Sándor, öten kapták meg az ezüst és ugyancsak öten a bronz fokozatot. Ikladí írógépmotorok exportra Elkészült az ikladi Ipari Mű­szergyárban annak a villany- írógép-motomak a prototípusa, amelyből az év második felé­ben tízezret szállítanak az NSZK-beli Olimpia írógép- gyárnak. A magyar és az NSZK-beli cég hosszútávú szerződést kötött az apró meg­hajtó-motor gyártására, illetve értékesítésére. Amennyiben az ikladiak terméke megállja a helyét, a szerződés értelmében egyre nagyobb mennyiségű megrendelésre számíthatnak. A tervek szerint jövőre már meghaladja a 20 ezret az exportálandó motorok száma VONÁS A FALON Miből lesz többletjövedelem? EGY VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN Előnevelt platánok Balatonfüreden már nem marad sokáig üresen a Tagore sétány. Az ősszel kivágott öreg nyárfák helyére hosz- szabb életű, a környék ég­hajlati és talajadottságainak, valamint az üdülőtelep esz­tétikai igényeinek jobban megfelelő platánok kerülnek. A viszonylag enyhe téli idő­járást kihasználva, ezekben a napokban sorra előkészítik a fák helyét, s még márciusban földlabdákkal együtt ültetik ki az előnevelt platánokat. A 280, zömben 10—12 éves pla­tánt Mohácsról szállítják Ba- latonfüredre. A dabasi járásban — az utóbbi években bekövetkezett valamelyes javulás ellenére is — még mindig nagyon kevés a lakosság ellátását szolgáló üzlet. Amíg az ugyancsak ag­rárjellegű nagykátai járás 67 ezer lakosára 319 bolt jut, ad­dig 72 ezer dabasi járási lakos csak 294 üzletben vásárolhat. Emellett a boltok többsége kicsi, korszerűtlen. Kívánság: a csomagolt tej Legutóbb a megyei tanács kereskedelemi felügyelősége, a KÖJÁL és a járásban működő 5 ÁFÉSZ ellenőrei közös vizs­gálatot tartottak. Bőven volt feljegyezni valójuk, mert a fo­gyasztói érdekvédelem, a tár­sadalmi tulajdon védelme és az egészségügyi előírások be­tartása körül még sok minden nincsen rendben. Elöljáróban meg kell je­gyezni, hogy az áruellátás ja­vult. Van már elég friss hús és felvágott, ami elsősorban a hernádi Március 15 Tsz hús­üzemének és a tavaly épült baromfifeldolgozójának az ér­deme. Ha több lenne a hűtő­gép az üzletekben, még többet tudnának belőle eladni. Egyéb­ként a kevés hűtőgép az oka annak is, hogy például az egyik ócsai kisboltban egymás mellett tárolják a frizsiderben a tejterméket és a tisztított baromfit. A másik üzletben földre terített papíron feküdt a füstölt hús, nem volt hová felakasztani. A vizsgálat során érdekes jelenséggel is találkoztak: ke­vés volt a járásban a szalonna! Amikor hegynyi állt belőle a boltokban, nem vitték. A leggyakoribb visszaélés a szabálytalan húsbontás. Az ÁFÉSZ-ellenőrök sem nézik, betartják-e a bontási normá­kat. A fűszerekkel kapcsolatban sem kirívó hiányosságot, sem panaszt nem tapasztaltak, an­nál több viszont a vita a tej miatt. Nem a mennyiséggel, hanem a kannatej körül van baj. Ugyanis nagyon sokan szí­vesebben fizetnének többet is, csak polipackos tejet vihesse­nek haza. Az alsónémedi tej­üzem viszont az igényeknek legjobb esetben is csak az egy­negyedét tudja korszerű cso­magolású tejjel kielégíteni. Kenyérrel, péksüteménnyel kapcsolatban inkább a tanyai lakosságnak volt panasza, a tanyai húsboltokba gyakran csak másodnaponként szállíta­nak árut. Az elsónémedi és a táborfalvi pékségek terméke megfelelő, a dabasi gyár ké­szítményeinek a minősége vi­szont már ingadozó. Gebin — visszafogott forgalommal Lényegesen több gonddal- hibával találkoztak az ellen­őrök a vendéglátásban. A Bel­kereskedelmi Minisztérium a múlt évben több rendeletet adott ki elsősorban azért, hogy A MINI BÚTORBOLT Budapest V., Apáczai Csere János u. 5. sz. alatt várja kedves vásárlóit. A Szék- és Kárpitosipari Vállalatnak az „Otthon 73" kiállításon kitüntetett termékei kaphatók. javítsa a fogyasztói- és va­gyonvédelmet. A gazdálkodó szerveknek elsősorban függet­lenített belső ellenőri appará­tust kellett létrehozniuk. A vállalatok viszont gyakran a belső ellenőrzést tartják feles­leges fényűzésnek. A dabasi ÁFÉSZ 1971-ben fel is oszlatta a maga gárdáját. Visszaállítá­suk sok huzavona után éppen a szóban forgó vizsgálat után történt meg. Másutt van ugyan belső ellenőrzés, tessék-lássék módra tartanak is vizsgálato­kat, azonban inkább leltárfel­vétel a feladatuk. Az egyik fontos intézkedés, a szabadkasszás egységek mű­ködésének megszigorítása, közismerten a gebinrendelet. A dabasi ÁFÉSZ ezt úgy próbálta kijátszani, hogy a dabasi csárda — az ország egyik legnagyobb forgalmú országúti vendéglője — for­galmát mesterségesen vissza­fogta. A nagyobb befogadó- képességű éttermet lezárták, hogy bizonyítsák: a még szabadkasszás rendszerben működő éttermekben enge­délyezett számú dolgozó a forgalommal megbirkózik. A valóságban több emberre lett volna szükségük, amivel vi­szont együtt jár a szoros el­számolás, megszűnik a ge- binjelleg. Megszegett rendeletek Ugyanilyen fontos belkeres­kedelmi rendelkezés az osz­tályba sorolás. A mellékhelyi­ségek, az üzemi részek gyak­ran messze elmaradnak a kö­vetelményektől, illetőleg a kiszolgálótér színvonalától. Ugyancsak a vendéglátásban — szakmunkáshiányra való hivatkozással — kezelik a leg­nagyobb lazasággal azt a ren­delkezést is, hogy meghatá­rozott ideig nem foglalkoz­tatható a szakmában az a dolgozó, aki a rendeletben felsorolt pontok ellen vét. Az elkövetett szabálysértésekről nyilvántartást kell vezetni. Ezt a legtöbb helyen elha­nyagolják, sőt volt, ahol a meglevő nyilvántartást is fe­leslegesnek ítélték. Más módon is megkárosítot­ták a fogyasztókat. Egyes ven­déglőkben „megfeledkeztek” arról, hogy a menük anyag­normáját meghatározzák. Elő­fordult, hogy az árkalkuláció­ban szereplő anyagot nem adták az ételhez, esetleg a körítés volt kisebb értékű a jelzettnél. A mérőeszközök ál­lapota és hitelessége szintén sok kívánnivalót hagy maga után. A növekvő kereskedelmi forgalom, a hálózat bővülé­se, a nagyobb készletekkel való gazdálkodás, a minőség- megóvás, a társadalmi tu­lajdon kötelező védelme egy­re nagyobb követelményeket támaszt. Ügyelni kell rá, ne­hogy egyesek saját hasznukra dolgozzanak. A kereskedelmi Milliókba kerül felügyelőség megállapítása szerint e téren az összes ed­dig vizsgált eljárások közül a dabasiban a legkedvezőtle­nebb a helyzet. Illetéktelen haszon Az üzletek többsége maga vásárolta a csomagolópapírt. Az egyik vizsgált húsboltban ily módon átlagban évi 20 ezer forint jogtalan haszon kelet­kezett! Az újhartyáni étte­remben az üzletvezető a déli ebédhez adott kenyéren havi 400 forintos mellékjövedelem­hez jutott. Az egyik zöldséges­boltban 73 kiló csirkéről nem volt számla. Az ócsai 2-es ital­boltban a pogácsakészítéshez használt anyagokat nem szá­molták el. Falra húzott voná­sokkal 100 darabonként je­lölték az elkészült tésztát. Amikor mór sok vonás össze­gyűlt, kiállítottak egy bizony­latot, amit a dabasi köz­pont szó nélkül elfogadott. A vizsgálat befejeztével a kereskedelmi felügyelőség il­letéktelen többletjövedelmet vont el számos szövetkezet­től, pénzbírságot szabott ki, illetőleg saját hatáskörben történő felelősségrevonást ja­vasolt. Komáromi Magda Budaörs Mestermunkák Ma délután 4 órakor Buda­örsön kiállítás nyílik a hely­beli kisiparosok és szakmun­kástanulóik munkáiból. A Jó­kai Művelődési Házban meg­rendezett, áruvásárlással egy­bekötött kiállítást ma délelőtt — a megnyitó előtt — tekin­tik meg a helybeli pártszerve­zet és a tanács vezetői. Hogy pályaválasztási tanácsadóul is szolgáljon, csoportosan látogat­ják meg a negyedikéig nyitva tartó kiállítást az általános is­kolák végzős növendékei is. A nagykátai községi tanács megbízásából tavaly novem­ber végén kezdte meg a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat a község új szennyvíztisztító-telepének építését. A több milliós beruházás, melynek során a csatornákat is felújítják, azért vált szükségessé, mert a régi derítőrendszer már kor- (•jpriitlpn Grárdos Katalin felvétele A TANITAS: ALAKITAS Amikor Jávor Ernő taní­tó — ha tanárnak szólítják, kijavítja, tanítóra, mert szereti ezt a szót — 1963-ban, egy kültelki iskola épületében, el­vállalta az új cigányiskola ve­zetését, először meg kellett ke­resnie az iskolaköteles gyer­mekeket. Végül huszonnyolc, 7—15 éves fiút és leányt sike­rült összeírnia, beíratnia. A többséget Pokolhegyről, vá­lyogházakból. néhányt pedig a közeli erdőből. Az összevont osztályban — később osztályokban — meg­kezdődhetett a tanítás. A harc, amelyet négy évig egymaga ví­vott a tanító a körülmények­kel, a tudatlansággal, a rossz szokásokkal, a hazúlról hozott hátránnyal, az anyanyelvi ne­hézséggel, a túlkorossággal. A harc, amelynek során mind több támogatást kapott: mun­katársakat — még négy peda­gógust — ingyenes napközis étkeztetést, lehetőséget az egy­éves iskolaelőkészítő foglalko­zás szervezésére. (Óvodára és Bemutatták az UNICEF dokumeniumfilmjeit Csütörtökön — a Hazafias Népfront székházában — be­mutatták a társadalmi és tö- megszervezetek, a Művelődés- ügyi Minisztérium képvise­lőinek azokat a dokumen­tumfilmeket, amelyeket az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja (UNICEF) készített és juttatott el Magyarország­ra, hogy hazánkban is propa­gálják a felnövekvő generá­ció segítését. A filmbemuta­tót a Magyar ENSZ Társaság és a harminc ENSZ-tagorszá- got tömörítő UNICEF Ma­gyar Nemzeti Bizottsága ren­dezte. Házigazdaként dr. Si­mái Mihály, ENSZ-társasá- gunk főtitkára ismertette a dokumentumfilmek felhasz­nálásának megannyi lehetősé­gét, s azután a meghívot­tak is elmondták vélemé­nyüket, javaslataikat. Pél­dául a televízió, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Művelő­désügyi Minisztérium, az Or­szágos Pedagógiai Intézet, az Űttörőszövetség, a Magyar Vöröskereszt, a SZOT is jól fel tudja majd használni pro­pagandatevékenységében a fejlődő országokban felcse­peredő gyermekek életéről szóló, megsegítésüket szor­galmazó filmeket. PROPÁN-BUTÁN HELYETT VILLANY Paneles házakban, csak égésbiztssítóval Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Hatályba lépett a paneles épületek tervezéséről és kivi­telezéserői szóló új műszaki előírásgyűjtemény, amely egyebek között a gázrobbanás­sal összefüggésben fokozott biztonsági feltételek érvényesí­tését írja elő. Ennek megfele­lően az idei átadásra előirány­zott több mint 20 ezer paneles lakás konyhájában csakis égés­biztosítóval ellátott gáztűzhe­lyet szerelnek fel. A műszaki előírások sze­rint gondoskodnak a ko­rábbinál jóval hatásosabb légcseréről, amely megakadályozza, hogy robbanásra alkalmas gáz­levegő keverék alakuljon ki a helyiségekben. A házgyárak rekonstrukciója során még to­vábbi biztonságtechnikai-mű­szaki előírások megvalósításá­ról is gondoskodni kell. Átfogó intézkedésekre kerül sor a múlt év végéig átadott csaknem 70 ezer paneles la­kásban is a gázrobbanási ve­szély elhárítása érdekében. Az állami tulajdonban levő, több mint 40 ezer paneles bérlakás­ban a IV. ötéves terv végéig folyamatosan, a tanácsok lakóházjavítási előirányzatának terhére kell felszerelni az égésbiz­tosítókat. A személyi tulajdonban álló mintegy 25 ezer paneles lakás­nál a tulajdonosokat, illetve a lakások használóit terhelik a rázrobbanási veszély elhárítá­sával kapcsolatos költségek, de szükség esetén az OTP köl­csönt nyújt ehhez a munká­hoz. Az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium ez évi programja szerint a következő néhány hónapban a Tervezés­fejlesztési és Típustervező In­tézet irányításával a tanácsok és a házépítő kombinátok ki­dolgozzák a gázrobbanási ve­szély elhárításához szükséges munkák 1973—74. és 75. évi részletes programját. Az ÉVM korábbi intézke­dése szerint szigorúan tilos a paneles épületekben propán­bután palackos gázzal működő tűzhelyek felszerelése. A propán-bután gáz ugyanis fokozott robbanás- veszélyt jelent. A paneles épületekben elekt­romos tűzhellyel kell felváltani a veszélyes propán-bután gá- zas berendezéseket. A határ­idő: 1975. december 31., s azok­ban a lakásokban, ahol a ko­rábbi tilalmak ellenére állítot­tak be propán-bután gázas tűzhelyet, a lakó saját költsé­gén köteles a berendezést ki­cserélni. kisegítő iskolára is nagy szük­ség lenne!) Már az iskola indításakor eszébe ötlött, hogy csak a fel­nőttek támogatásával tanít­hatja, nevelheti, nyerheti meg a gyerekeket. így aztán, hogy megismerjék egymást, kezdet­ben magnetofonfelvételt ké­szített dalaikról. De nem csak a személyes, hanem a mélyebb megismerés, megértés végett is. S a megértetés végett. Mert ahogy később leírta: „A nép­dalok egyetemessége, az örö­mök, bánatok, érzések kifeje­zése, rokonsága segített meg­értetni a gyerekekkel, hogy az ő kultúrájuk is értékes.” Ha­marosan 300 vendéget vonzó, műsoros — dalos, táncos — ci­gánybált is rendeztek a járási művelődési házban. Azóta a ráckevei cigány- iskolában minden csütörtökön TIT-előadást tart — mindig legalább 35, 40 főnyi hallga­tóságnak — Jávor Ernő. (Vetí­tőgépet, magnetofont, írógé­pet, 800 kötetes könyvtárat is kértek, kaptak, szereztek.) A heti egyszeri — a közelmúlt­ban, többek között a 100 éves Budapestről, a magyar várak­ról, Petőfiről, Kodályról szóló — TIT-előadások mellett az idén is megrendezik a szülök iskoláját, ahol nevelési és egészségügyi témákkal foglal­koznak. 1963 óta a ráckevei Pokol­hegy nagyon megváltozott. A gyerekek, felnőttek öltözködé­sének változása szembetűnő. Az iskolát két éve hagyta el az első öt, VIII. osztályt vég­zett tanuló. A felnőttek között mind többen dolgoznak gyár­ban. A helyi cigányság köré­ben csökken a bűnözés. Las­san. lépésről-lépésre elért — kicsikart —, de évről-évre mérhető eredmények. Az eredmények kiváltója a társadalmi mozgás, fejlő­dés, változás: lehetőségek nyi­tása, körülmények szorítása, társadalmi ráhatás — például a vályogházakba is kerülő te­levízió — ereje. És az érintett cigánylakosság — önmaguk — erőfeszítése. Ám a legnagyobb alákítóerő mégis — a ráckevei példa is bizonyítja — a tanító, a taní­tás. (padányi) Tizennyolcmillió, karbantartásra Tizennyolcmillió forintot fordított a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat tavaly tatarozásra, karbantartásra, a berendezések rekontsrukciójá- ra. Ez az összeg mintegy 2,5— 3 millióval haladja meg az 1971-es e célra fordított kiadá­sokat. Különös figyelmet szenteltek a Dunakanyarban levő létesítményekre. Tavaly itt egyébként négy pavilont állítottak fel, Dunakeszin, Al- sógödön, Pomázon és Visegrá- don. A pavilonokban a kirán­dulók süteményt, hűsítőket, fe­ketét és egytál ételt vásárol­hattak. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom