Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

1973. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK res r álECYEt K^feriap 3 Három tavaszt idézve Főcze Lajos beszéde a Csepel Autógyárban rendezett ünnepi nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) * nek példája mai tetteinkhez ad önbizalmat, lendületet — kezdte beszédét a KISZ KB titkára. Az 1848-as szabadságharc 125. évfordulójára emlékezne .párhuzamot vont a Kommu­nista Kiáltvány megszületésé­vel, hiszen 48 eszméje is ha­tott a Tanácsköztársaság for­radalmi időszakában, és 1945. április 4-én teljesedtek be Kossuth, Petőfi, Táncsics vá­gyad. Petőfi és 1848 eszméje mindig ott volt a forradalmá­rok zászlaján; a nagy költőt követte a Magyar Tanácsköz­társaság, erőt és hitet merítet­tek belőle a haladó mozgal­mak a két világháború között; Petőfi arcélével figyelmeztet­tek 1942-ben a Történelmi Em­lékbizottság fasizmus ellen mozgósító plakettjén, s Petőfi brigád küzdött a nemzeti szí­nű és a vörös zászlók alatt a hitleristák ellen. — Mi vagyunk 48 igaz örö­kösei — mondta Főcze Lajos. — örökösei és részvevői an­nak a mozgalomnak, amely népünk nemzetté válásált, tár­sadalmi felemelkedését segítet­te elő. A szervezett munkásság forradalmi ereje, a kommu­nisták pártja hozta a legna­gyobb áldozatot azért, hogy szülőföldje végre valóságos ha­zájává válhasson a dolgozó nép, a nemzet többségének. 1973 tavasza és a forrada­lom nem egymásnak ellent­mondó fogalmak — elemezte tovább a KISZ KB titkára. Mai tetteinkben ötvöződik előbbre vivő erővé a múlt és a jelen forradalma, amely nem több, de gazdagabb, mint elődeinké volt. A mai harc is egész embert kíván. Petőfit követjük, amikor elkötelezett­séget kívánunk, elkötelezettsé­get a mi eszménk, a marxiz­mus—leninizmus, pártunk po­litikája mellett. — Nagyszerű célok sora­koznak előttünk. Merjünk és akarjunk teljes szívvel, mesz- szehangzó szóval és jó mun­kával lelkesedni értük. így emlékezünk méltóképpen, tisztelettel és szeretettel né­pünk nagy, halhatatlan köl­tőfiára, Petőfi Sándorra, a dicső emlékű 1848 százhu­szonötödik évfordulójára, né­pünk, nemzetünk nagy tava­szi sorsfordulójára — fejezte be beszédét »a KISZ KB tit­kára. A nagy tapssal fogadott ün­nepi beszéd után a váci kö­zépiskolai kollégiumok egye­sített vegyeskara mutatta be műsorát Bogányi Tibor kar­nagy vezetésével. A munkás- mozgalmi dalokra és a nép­dalokra szépen rezonált a Színművészeti Főiskola ifjú hallgatóinak összeállítása: Nagy László, Garai Gábor ■terseinek tolmácsolása. Herczenik Gyula KISZ-tit- kár zárszavával ért véget a forró hangulatú ünnepség, a Csepel Autógyár ifjúsági ve­zetője azt kívánta, hogy a já­rási, városi ünnepségeken ha­sonló lelkesedéssel emlékez­zenek történelmünk három sorsforduló tavaszára. A kórus A párttal, a néppel egy az utunk kezdetű munkásmoz­galmi dalt énekelte, a részt­vevők átvették a dallamot, s közösen‘énekelték: Mi, kom­munista ifjak, .indulunk, mert bennünk apáink reménye ... Több járásunkban, váro­sunkban is ünnepségeket tar­tottak. F. E. Megemlékezés Cegléden és Gödöllőn A forradalmi ifjúsági na­pok ceglédi járási megnyitója tegnap este 6 órakor kezdő­dött Cegléden, a járás KISZ- fiataljainak és úttörőinek fák­lyás felvonulásával. Magyar László, a járási KISZ-bizottság titkára meg­nyitójában emlékeztetett a 125 évvel ezelőtti forradalom­ra, a magyar történelem egyik legszebb fejezetére. Az utolsó szemtanúk is él­porladtak már, de a dicsősé­ges időszak emléke ma sem halványodik — mondotta. Majd megemlékezett a magyar nép második — 1919-es — nagy forradalmáról s annak nagy vívmányairól. A KIMSZ szervezte és nevelte a for­radalmi ifjúságot, s az ille­galitásba kényszerülés sem jelentette azt, hogy feladták a harcot. 1942. március 15-én a pesti Petőfi-szobornái a fa­sizmus elleni tüntetés is bi­zonyította a magyar nép sza­badságvágyát. A mostani ün­nepen a példamutató elő­dökre emlékezve fogadják a KISZ tagjai: a forradalmi ha­gyományok örököseiként, kö­vetőiként élnek. Az ünnepséget — amelyen megjelent Bállá János, az MSZMP járási bizottságának első titkára, dr. Gáli Lajos, a Ceglédi Járási Hivatal elnö­ke, Zsemlye János, a népfront járási titkára, Néméth István, a nagyközségi pártbizottság titkára és Kiss Ferenc, a nagyközségi tanács elnöke — a Hősök terén megrendezett tűzijáték zárta. Történelmünk sorsdöntő ese­ményeinek évfordulóiról az Agrártudományi Egyetem au­lájában rendezett ünnepségen emlékezett meg a gödöllői egyetemi ifjúság. Március 15., március 21. és április 4. min­dig a naptári tavasszal jött el a szabadság tavasza is, vagy, mint Petőfi mondta: Piros arc­cal jött a hajnal. — S a mai fiatalság magáé­nak vallja a forradalmárok örökségét — mondotta beszé­dében Frankó János, az egye­tem KISZ-bizottságának tit­kára, az ünnepség szónoka. A forradalmi ifjúsági napok nyi­tányán fiatalságunk feleleve­níti a márciusi ifjak tetteit, az 1919-es Tanácsköztársaság vö- rösikatonáinak harcát, s a sza­badságot hozó 1945-ös április 4-e eseményeit. A mai ifjúság Petőfit követi, amikor elköte­lezettséget vállal a nép mel­lett. — Az évfordulóhoz hozzá­tartozik a kokárda, az ünne­pélyes külső, a zászlók, de ne feledjük, hogy sivár az az ün­neplés, amely csak külsősé­gekben nyilvánul meg, nem pedig alkotó munkára ösztönöz — említette mintegy az egész ünnepség mottójaként a szó­nok. S valóban: a gödöllői egyetemisták megemlékezésén mit sem adtak a külsőségekre, nem volt sem elnökség, sem ünnepi formaságok. Több szá­zan — alkotók és diákok — hallgatták viszont áhítatos csendben szervánszki Endre kórusművét, amelyet Petőfi Kicsapott a folyó című versére szerzett. A művet az egyetem énekkara adta elő, majd az Irodalmi Színpád tagjai Pe- tőfi-verseket szavaltak. Tegnap délután, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rek­tora vendégül látta az egye­tem Páter Károly-omlékérme- seit. A két esztendeje alapí­tott emlékérmet évente négy kiemelkedő tanulmányi ered­ményt elérő és közösségi mun. kát végző hallgató kapja meg március 15-re. Az ünnep előestéjén Gödöl­lőn találkoztak az agrártudo­mányi felsőoktatási intézmé­nyek március 15-re megjelenő irodalmi antológiájának, a Su­gár című lapnak szerzői és szerkesztői. Ünnepségek 50 országban ÜLÉSEZETT A PETŐFI-EMLÉKB ZO TTSÁG Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével szerdán ülést tartott a Petőfi- emlékbizottság. Számba vette a jubileumi év központi prog­ramjának teljesítését, kiin­dulva a bizottság eredeti cél­kitűzéséből, hogy az élő, a má- I hoz szóló Petőfit közelebb vi­gye népünk minden rétegéhez. Megállapította, hogy az évfor­duló ünnepségei, megemléke­zései, maradandó művészi és tárgyi emlékei erősítették a nemzeti egységet, a szocialista hazafiság — proletár interna­cionalizmus érzéséi, s külföl­dön is hozzájárulnak szocialis­ta hazánk megbecsülésének növeléséhez. Művészeink, tudósaink so­kaságát inspirálta az évforduló új alkotásokra, új művek írá­sára. Kiadóifik 38 kötetet je­lentettek meg; köztük 14 kö­tet a költő műveit, 24 a róla szóló írásokat tartalmazza. A 100 000 példányos Petőfi-kö tétén kívül műveinek különbö­ző kiadásai további 177 000 pél­dányban jelentek meg. Szín­házaink tíz bemutatót tartot­tak Petőfiről, elkészült két já­tékfilm és több dokumentum- film. Művészi értéket jelente­nek a zenei alkotások, plakett­jeink, emléket a bélyegek, a I plakátok, az érmek. Az igazi nagy érték azonban az, hogy e művekkel, alkotá. sokkal, több rendezvényünk­kel sikerült eljutnunk a tö­megekhez. Milliók látták a te­levízió segítségével a decem­ber 30-i operaházi díszünnep­séget, a rádió és a televízió színvonalas műsorait. A Pető- fi-emlékkiállitásnak több láto­gatója volt az első hat hétéit, mint más kiállításoknak egész évben; sok tízezer fiatalt lel­kesített szereplésre a Petőfi emlékére hirdetett szavaló­verseny; várakozáson felüli si- i kert hozott 'az emlékkönyvtári pályázat, az országos tanulmá­nyi verseny Petőfi-tétele. A vártnál is gazdagabb prog­ram valósult meg külföldön. A Szovjetunióban hat, Csehszlo­vákiában két emlékbizottság működik. Emlékbizottság ala­kult Bulgáriában, Kubában, Lengyelországban, Bolíviában és Franciaországban, összesen ötven országban volt vagy lesz Petőfi-ünnepség vagy vala­milyen rendezvény. A hazai rendezvények sora is folytatódik. Kiemelkedő ese­ményt jelent az 1848-as már­cius 15—i forradalom és sza­badságharc 125. évfordulójá­nak ünnepségsorozata Sor kerül olyan jelentősebb ren­dezvényekre, mint az európai költői konferencia április ele­jén, a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság vándorgyűlése, az Akadémia tudományos ülé­se májusban, a nyári K1SZ- túrák Petőfi-emlékhelyekre, az anyanyelvi konferencia, az őszi műfordítói konferencia. Losonczi Pál ezután átadta a bizottság tagjainak a Petőfi, plaketteket. A bizottság tagjai hozzászó­lásukban rámutattak egyes ki­adványok, művészeti alkotá­sok, tudományos ütések és a vetélkedők jelentőségére. Átadta '0 .......... a Kínai Népköztársaság új nagykövete Népfrontvezetők találkozása egyházi vezetőkkel Szerdán Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke a Hazafias Népfront székházában fogadta a magyarországi egyházak ve­zető főpapjait és felelős tiszt­ségviselőit. A találkozáson részt vett Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára, S. Hegedűs László és Szentist- ványi Gyuláné titkárok. Az Ál­lami Egyházügyi Hivatal ré­széről megjelent dr. Miklós Imre államtitkár, elnök, va­lamint Balló István elnökhe­lyettes. Együtt élve, közösen munkálkodva Az idén, év végén, október— novemberben tartják országos kongresszusukat a magyaror­szági délszlávok, németek, ro­mánok és szlovákok demokra­tikus szövetségei. A kong­resszusok számot adnak majd az elrfiúlt négy év tevékenysé­géről, s meghatározzák a kö­vetkező időszak legfontosabb feladatait. Különös hangsúly- lyal vizsgálják majd az or­szágos fórumon, hogyan érvé­nyesül pártunk nemzetiségi politikája, hogyan valósul meg a nemzetiségi lakosság és a magyarok testvéri együttélése, együttmünkálkodása. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán fogadta Li Ce- vang rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Kínai Népköztársaság új magyaror­szági nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József külügyminiszter-helyet­tes, Nagy Lajos, a Külügymi­nisztérium protokollosztályá- nak vezetője és Pesti Endre ve­zérőrnagy. Li Ce-vang nagykövet meg. bízólevelének átadásakor be­szédében hangoztatta, hogy a •kínai kormány és a kínai nép mindig nagyra értékelte a kí­nai és a magyar nép hagyó-, mányos barátságát, követke. zetesen kitart a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok meg­őrzése és fejlesztése mellett. — Jóleső érzéssel látjuk — mondotta —, hogy az utóbbi esztendőkben a két fél közös erőfeszítéseinek következté­ben országaink kapcsolatai fejlődtek, I kereskedelmi for­galmunk évről évre növekszik, műszaki-tudományos együtt­működésünk eredményesen fo­lyik, a kölcsönös látogatások száma egyre növekszik. Mind­ez megfelel a kínai és a ma­gyar nép óhajának és érdekei­nek. • Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva ugyan­csak azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kap­csolatai fejlesztésének és a né­peink közötti barátság ápolá­sának szándékát, az erre irá­nyuló minden kínai kezdemé­nyezést a Magyar Népköztár­saság a maga részéről viszo­nozza. — Örömmel állapítom meg én is — mondotta —, hogy kapcsolataink fejlődése sok kedvező jelet mutatott az utób­bi időben. A napokban aláírt árucsereforgalmi megállapo­dás gazdasági kapcsolataink új fejlődését ígéri. Ezt mi fon- tosnák tartjuk. Remélem, hogy országaink, kormányaink kép­viselőinek kölcsönös látogatá­sára is új alkalmak nyílnak a közeli jövőben. Küldötteink Párizsban a Vietnam ügyében tartott nemzetközi konferen­cián, közös megállapodást ír­tak alá a vietnami fegyverszü. netre és a béke helyreállításá­ra irányuló egyezmény garan­tálásáról. Országainknak ez az új és közös nemzetközi fe­lelősségvállalása a kétoldalú kapcsolataink javítását is megköveteli. A vietnami nép ellen folytatott agresszió által okozott sebek gyógyításában együtt kell működnünk. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Lo­sonczi Pálnak a kíséretében megjelent diplomatákat. Az Elnöki Tanács elnöke szívé­lyesen elbeszélgetett a nagy­követtel, aki ezt követően a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Huszonöt^éves a munkaverseny-mozgalom Szocialista brigádvezetők tanácskozása Szerdán délelőtt a ceglédi Kossuth Művelődési Központ nagytermében tanácskoztak Dél-Pest megye termelőszövet­kezeteinek szociaflista brigád­vezetői. A tanácskozás aktua­litását az adja, hogy 25 éve. 1948. március 15-én kezdődött hazánkban az első szocialista munkaverseny. Az értekezle­ten, amelyet a Dél-Pest me­gyei Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége hívott össze, megjelent dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Peat megyei Bizott­ságának titkára és a területi­leg érdekelt pártbizottságok, tanácsok képviselői. Győré Sándor, a szövetség elnöke egyben' az abonyi Ság- vári Termelőszövetkezet elnö­ke, mondott bevezető szava­kat, majd Vimola Károly, a tsz-szövetség titkára adott át­tekintést a területen működő szocialista brigádok munkájá­ról, — A szocialista brigádok munkáját, szervezeti életét a politikai, állami és gazdasági szervek számontartják, további eredményes tevékenységükre igényt tartanak. Ehhez min­den >egítséget megadnak. A X. pártkongresszus kimondta, hogy a szocialista munkaver­seny a szocializmus építé- . sének objektív szükséges­sége. A múlt év májusában meg­rendezett szocialista brigádve- zétői országos értekezleten kü­lönösen nagy hangsúlyt kapott ez a megállapítás. Vimola Mihály a továbbiak­ban elmondotta, hogy az el­múlt két évben a tagszövetke­zetek halmozott termelési ér­téke 552 millió forinttal, a szö­vetkezeti dolgozók munkabére 35 millió forinttal növekedett. Az elmúlt évben Dél-Pest megyéiben 284 brigádot tartot­tak számon, 3272 taggal, közü­lük 233 elnyerte a szocialista brigád címet. A 62 tagszövet­kezet közül 33-ban működik szocialista brigád, és amíg a ceglédi járásban 171, Cegléden 53 brigádot tartanak szá­mon, addig a monori és a nagykátai járásban lényegesen ' kevesebbet. Az előadó ezután a verseny tartalmával, a brigádok szer­vezésével, működésével, a ta­gokkal és a vezetőkkel szem­beni elvárásokkal foglalkozott. Példaként említette a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz Del­ta és Dutra brigádját — a gép­műhelyben dolgoznak —, ame­lyek munkaidőn túl, tíz vasár­napot feláldozva, hat da­rab csőkutas öntözőberen­dezést szereltek fel. A tartalmas beszámolót sok hozzászólás követte. Ménesi Árpáit, a dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz-ben meghonoso­dott gyakorlatot említette pél­daként: a termelőszövetkezet elnöke mindén héten megbe­szélést tart a brigádvezetőkkel. Molnár Zoltán, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz gépműhelyének brigádja ne­vében versenyre hívta a nagyká­tai járásban működő szo­cialista brigádokat. Dr. Bíró Ferenc a megyei pártbizottság elismerését tol­mácsolta az áldozatkész mun­káért és a jó eredményekért. Elmondotta, hogy a megye ipara és mezőgazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben fejlődött 1972-ben. Az eredmények elérésében a ÉVM-gyorsjelentés Két hónap: Az idén a tél — akárcsak tavaly — kedvezett az épí­tőknek. A lehetőség kihaszná­lásáról ad számot az év első két hónapjának termelési eredményeiről készített ÉVM- gyorsjelentés is: összesen 1327 lakást adtak át. Országosan a munkába vett lakások száma Az Országos Találmányi Hi­vatal összesítése szerint 1972- ben hazánkban 39186 újítást és 630 találmányt hasznosítot­tak, többet, mint 1968 óta bár­mely esztendőben. A benyúj­tott újítások száma mintegy 9 százalékkal csökkent ugyan az utóbbi öt évben, az ered­mény azonban nagyobb, mert viszonylag többet értékesítet­tek közülük. Az újítók és feltalálók alko­szocialista brigádok munkáján nak nagy szerepe van. — A • szocialista brigádok vezetői a termelőszövetkeze­tekben az egyik legiontosabb poszton állnak. Sok olyan kö­zépirányítóra van szükség, aki a jó terveket a saját területén megvalósítja. Fontos, hogy a vezetést ‘ mindenkor kellően informálják, hiszen megfelelő tájékozottság nélkül megala­pozott, jó gazdasági döntése­ket nem lehet hozni — mon­dotta a megyei pártbizottság titKara. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta forradalmi változás ment végbe a terme­lőszövetkezetedben, és minden tsz-vezető érdeke, hogy ezt felismerve, meg-" felelően értékelje és támo­gassa a szocialista brigád­mozgalmat. A megye mezőgazdaságának további fejlődése korszerű technológiai eljárások beveze­tésével jár, ez is egyre maga­sabb szaktudás megszerzésére sarkall. T. T. 1327 lakás csaknem 55 000, mintegy 4000- rel több az egy évvel ezelőtti­nél. Az építőanyagipar a nép- gazdasági tervben előirányzott 4—5 százalékos fejlesztésének megfelelően az év első két hónapjában 4,6 százalékkal bővítette termelését. tásai általában is értékeseb­bek, minit korábban. Tavaly a bevezetett újítások 1,8 milliárd, a találmányok 1,2 milliárd, összesen 3 milliárd forint hasz­not hoztak, jó félmi Ili árddal többet, minit a gazdasági re­form bevezetése utáni nyil­vántartás első évében, 1969- ben. Tavaly qz újítóknak 110 millió, a feltalálóknak 94 mil­lió forintot fizettek'ki alkotá­saiként Hárommilliárd haszon — újításokból * i l i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom