Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-13 / 60. szám
1973. MÄRCIUS 13., KEDD "‘"xMíHap 5 \ Kiállítócsarnok A Budapesti Nemzetközi Vásár egy része kiköltözik a Városligetből a Mezőgazdasági Kiállítás területére. 1973-ban még részben a Városligetben, részben az Albertirsai úton rendezik meg a BNV-t. A Mezőgazdasági Kiállítás területén új központi kiállítócsarnokot építenek. A tervek szerint az idei BNV-re 4 ezer négyzet-' méternyi csarnokrészt már használhatnak a kiállítók. A könnyűszerkezetes üveg oldalfalú csarnokot a Könnyűipari Szerelő és Épületkarbantartó Vállalat szakemberei szerelik. Teljes fjössell Rekonstrukció az árammérőgyárban Energia nélkül a gyár olyan, mint egy izomzat és idegrendszer nélküli szervezet — életképtelen. Korszerű gyár ma már megfelelő energiaellátás nélkül elképzelhetetlen. Tudják ezt a Ganz Műszer Művek gödöllői Áram- mérőgyárában is, ahol szinte a huszonnegyedik órában, röviddel ezelőtt fejeződött be a régen esedékes hőközpont rekonstrukciója. Balogh József igazgató elmondta, hogy a hőellátás megoldását az elmúlt esztendőkben a legfontosabb alapkérdésnek tekintették. Ugyanis az 1952-ben telepített gyárat annak idején 1200 dolgozóra méretezték, s azóta ez a szám több mint két és félszeresére gyarapodott. A létszám és a termelési felfutással a hőenergia-háztartás fejlesztése nem tudott lépést tartani. Mint a hajófűtők Több mint két évitizeden keresztül öt bolgár típusú és négy iker marabukazán igyekezett helytállni a gőzfrontan. A két pincekazánházban dolgozó szénfűtésű kazánok teljesítménye ideális körülmények között sem érte el volna az óránkénti négy tonnát. Ám a körülmények egyáltalán nem voltak ideálisnak mondhatók. A meglehetősen egészségtelen pincék szellőztetését nem lehetett tökéletesen megoldani. A kisegítő munkások talicskával hordták a szenet, s a fűtők munkája sem különbözött a romantikus olvasmányokból ismert egykori hajófűtők munkájától. Az öreg kazánok egyre kevésbé tudtak ellenállni a sejtjeiket faló rozsdának, romlott- üzembiztonságuk, s gőzleadó teljesítményük is el-elmaradt a nevükre annak idején kiállított kazánkönyv eüiben ígértek mögött. Nem múlt élesztendő, hogy a nyári nagyjavításokat követően, többnyire a legnagyobb fűtési szezonban ne állt volna le legalább egy hétre valamelyik „végkimerült” gép. 1969 telén a gödöllői gyár gőzigénye óránként már megközelítette a hét tonnát. — A rendelkezésünkre álló négy tonnával — mondja Pozsony Sándor energetikus, az új kazánház vezetője — úgy gazdálkodtunk, ahogy tudtunk. Elsősorban a felületkikészítő üzemek — galvanizálás és járulékos munkák — ipari gőzigényét kellett kielégíteni. Ugyanakkor a konyhát sem rövidíthettük meg. A maradék gőzzel a régi fogyasztókat — ahol a hálózat ki volt építve — szakaszosan fűtöttük. Az új területeken pedig különböző egyedi fűtési megoldásokat — termoventillátort, fűrészdobot és samottbélésű hagyományos kályhákat — alkalmaztunk. A fürdési lehetőség is erősen korlátozott volt, hamar elfogyott a készlet: csak az élelmesebbeknek jutott meleg víz. Támogatás és hitel — Az új kazánház tervezéséhez 1969-ben kezdett hozzá az Általános Géptervező Iroda — mondja Nagy Ferenc, a rekonstrukció beruházója és műszaki ellenőre. — A tervezésnél az akkori gőzigényt és a várható fejlesztést vették figyelembe. A 19,3 millió forintos beruházáshoz az állam 2,7 millió forint támogatással, s az egész nagyvállalatát érintő 12,8 millió forintos hitellel járult hozzá. — Tavaly március első napján látott munkához a gene- rálkávitetlező Pest megyei Építőipari Vállalat, töbD más vállalat társaságában az új kazánház és az oiajfejtő állomás építéséhez. Szeptember utolsó napján kezdtek meg a Láng Gépgyárból vásárolt három, egyermént 2,5 tonna/óra teljesítményű olajtüzelésű kazán műszaki átadását. Egyikük már jóval korábban egy ideiglenes átkötés segítségével kielégítette az ipari gőzigényt. A fűtési szezon végén tavaly sor került a két pinceka- zánnáz veteránjainak nyugdíjaztatására. Helyükön alakították ki az új .fogadó és elosztó hőközpontokat. — A rekonstrukció második ütemében került sor az új fogyasztóknak — automata üzem, bakelitműhely, festőműhely, az ott épült nyolcszáz fős öltöző és a nyersanyagraktár — a hálózatba való beépítésére. Ennek során mintegy 950 méter vasbeton csatornát „ástunk el” a gyár területén. Kazánház — laboratórium Az új kazánház az ipari vágány mellett, a három, egyen- Ként 100 köbméter térfogatú föld alatti olajtartály szomszédságában közvetlenül a telekhatáron áll.' Azért a határán, hogy a gyár terjeszkedését, fejlődését ne akadályozza. A kazánház leginkább laboratóriumra emlékeztet. A három kazán másfél óra alatt fel- fűthető, a hálózatnak további négy óra kell. Egy műszak alatt két fűtő — pontosabban : szakmunkás-képesítéssel egyenértékű vizsgát tett kazánkezelő — teljesít szolgálatot A vízbetápláiástól az olajellátásig, valamint a begyújtástól a teljesítményszabályozásig minden automatizált. A kazánkezelőknek nincs más dolguk, minthogy időnként egy pillantást vessenek a szorgalmasan regisztráló műszerekre. — A biztonságos fűtés mellett megoldódott a melegvíz- ellátás is, a kevésbé élelmesebbek is fürödhetnek már kedvükre. A fő fürdési időszakban általában 16—20 köbméter a felhasználás, ennél legalább öt köbméterrel többet tudunk a gőzzel felmelegített hat tárolóban biztosítani — veszi át újra a s?,ót az utóbbi időben sokkal nyugod- tabb energetikus, Pozsonyi Sándor. — Az energiaosztá- lyoa a reklamációk miatt ebben a fűtési szezonban már alig csengett a telefon. Hébe- hóba ugyan még előfordul, hogy az egyik hőközpontban elfelejtik kinyitni valamelyik tolózárat, de ez már csak a kezelő gyakorlatlanságát jelenti, és nem azt, hogy nincs elég gőz. * Uj fogyasztók Van tehát gőz, legalábbis annyi, amennyi a pillanatnyi igényeket kielégíti. A fejlődés azonban nyilván nem áll meg, s már most szó van arról, hogy a közeljövőben új festőeljárást vezetnek be a gyárban. Ez pedig azt jelenti, hogy újabb fogyasztója lesz az egyik gőzelosztónak. Ez azonban — mivel a fogyasztó nem jelentkezik egyik pillanatról a másikra, már nem éri váratlanul a gyár vezetőségét. Ugyanis további két olajtüzelésű kazán' telepítésére van lehetőség: a 35 méter magas kéményt, a közel 1 kilométer hosszúságú távvezetéket és a két elosztóközpontot már eleve ilyen megnövekedett teljesítményre terveztették. Kertész Péter B izonyára sokan emlékeznek még a néhány évvel ezelőtt közszájon forgó történetre, amely szerint a külföldi üzletember Budapestre jön tárgyalna, körülveszik az esti fővárosban és magyarázzák neki, hogy ez ez, az meg az. Ö mindenre bólogat, közben nézi az üzletek kivilágított cégtábláit, a neonfeliratokat, majd a városnézés végén azzal a kérdéssel fordul útimarsalljához, hogy mielőtt hazautazik, szeretne találkozni Mr. OTP-vel, bizonyára ez az úr lehet Magyarországon a leggazdagabb üzletember, mert nagyon sok helyen látni a reklámját. Megtörtént-e ez a valóságban, vagy sem, hát ezt legfeljebb találgatni lehet, de mindenesetre tény, hogy az OTP legutóbbi sajtótájékoztatóján, amelyen a tavalyi eredményeket és az idei terveket ismertették, valósággal röpködtek a milliárd ok, kiderült, hogy az OTP-nek csakugyan tengernyi a pénze, tehát csakugyan a leggazdagabbnak tekinthető ebben az országban, amelyet pedig köztudomású, hogy nem sorolnak a leggazdagabbak közé. Kapkodják önök is a fejüket: a lakosság takarékbetét gyanánt 55 milliárd forintot tart az OTP-ben, a közületi betétállomány mintegy 10 milliárd, s altkor még nem is szóltunk az eeyéb üzletágakról, mint például a totó- és a lottószelvényekből származó bevételekről. A pénz tehát csakugyan az OTP-nél van, amelynek hatalmas apparátusa behálózza az egész országot. Az ember nem tehet mást, mint nagy tisztelettel megemeli a kalapját egy ilyen mammutszervezet előtt, nem csoda, ha az OTP-fiókok- ba belépő alázatos ügyfelek A kérelmek meghallgatásra találtak Mi lett a javaslatokkal Pilisvörösvárott ? A pilisvörösvári tanácsháza Mária Terézia idejében épült, postaháznak: itt váltották a lovakat, itt szálltak meg a postakocsisok, utasok. Ám nemcsak a régi épület, hanem a testület is a folyamatosság, állandóság érzetét kelti. Akikkel beszélgetünk, Peller János, 1950 óta elnök- helyettes, majd tanácselnök; Varga Gyula pénzügyi csoportvezető, elnökhelyettes, 16 éve dolgozik itt; Rubányi Istvánná igazgatási csoportvezető 1940 óta. Nyugdíjazástól, gyermekgondozási szabadságtól eltekintve, a tanácsházán dolgozók küzül senki sem vándorol el. Két.száznyolcvanán a köz érdekében A napokban a tanácstagi jelölőgyűlésekre készülve újból kézbevettek a két évvel ezelőtti jelölőgyűlések javaslatait, s az azutáni intézkedéseket tárgyaló 1971, s , 1972 decemberi tanácsülések jegyzőkönyveit. A jelölőgyűléseken mintegy kétezer-hétszázan vettek részt. Közülük kétszáz- nyolcvainan szólaltaik fel: valamennyien közérdekű javaslatokat tettek. Ebből a község- fejlesztésre vonatkozott kétszázhat, a kereskedelemre tizenöt, a közlekedésre húsz, és az egészségügyre ugyancsak húsz. A mostani tanácstagi jelölőgyűléseken az előadók számot adnak e javaslatok sorsáról. A vízügy megoldása A községfejlesztéshez kapcsolódó felszólalások közül 117 útra, járdára, csatornára, vízhálózatra, közvilágításra vonatkozott. A jelölőgyülések előadói tehát majd részletesen szálnak arról, hogy Bilisvö- rösváron még az idén befejezik egy kétküométeres út kissé elhúzódó, hét és fél milliós munkálatait: erre ez évben hárommillió forintot költenek. Elkészítették a község vízhálózatának terveit; de míg a Dunakanyar regionális vízmű el nem éri Pilisvörösvárt, addig a meglevő vízzel kell gazdálkodniuk. A folyóvíz nemrégi bevezetése az épülő új rendszerint kezitesókolommal köszönnek, hiszen a takarékpénztárak alkalmazottai között amúgy is a nők vannak nagy többségben. Másrészt a pénz a szocializmusban is hatalom, s a hatalmat tisztelni illik, ha bárki hosszú életű akar lenni a földön, akarom mondani, hosszú lejáratú kölcsönt próbál igényelni. Nézzünk azonban egy kissé a számok mélyére, ha már a páncélszekrényekbe nem nagyon pillanthatunk be. Kié is voltaképpen ez a sok pénz? Minthogy a zöme a lakosság takarékbetéteiből tevődik ösz- sze, így végeredményben a miénk. Mi fizettük be a különböző OTP-fiókokba és posta- hivatalokba, méghozzá teljesen önként és örömmel. Ez a közösségi szellem igazán megható megnyilvánulása, mert bárki tarthatná a szalmazsákban, bevarrva kabátja bélésébe, elásva a kertben, de nem, mi takarékbetétre adjuk megspórolt pénzünket, használja és forgassa az OTP a maga hasznára, s a haza javára. Ez az ötvenötmilliárdnyi betét azt jelenti, hogy országunk minden lakosára, a csecsemőket is beleértve, átlagosan mintegy 5 és fél ezer forintnyi takarék- betét jut, csak azt tudnám, hogy az enyém kinél van, utána is fogok nézni. Ez a tény azonban azt mutatja, hogy magamat kivéve lakosságunk kifejezetten takarékos természetű, évről évre többet rak be az OTP-hez, pedig el is költhetné, igazán volna mit venni a forintötvenes pattogatott kukoricától a kenyérgyárhoz a lakosságnak is közel vitte a vezetéket egy addigi vízszegény részen. Egyes utcákból csupán tavaly 118 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulást fizettek, hogy az ottani családok, három és fél ezer forint ellenében — vagy kis nyugdíjak esetében ingyen — két héten belül a házukhoz kapják a vizet. A villanyhálózatot 1971-ben 61 ezer forint értékben bővítették. Az 1960—67 között húsz kilométer hosszúságban kiépített járdákat azonban az elmúlt években alig fejlesztették tovább: nem akarták elaprózni az anyagi erőt, meg aztán előnyösebb megvárni vele a regionális vízmű munkálatait. Közigazgatási tagozat a gimnáziumban A felszólalások közül húsz az egészségügyhöz kapcsolódott. A jelölőgyűlések előadói tehát beszámolhattak arról, hogy négy körzeti orvosnak, két gyermekorvosnak, s egy fogorvosnak központi rendelő épült, amely helyet ad az anya- és csecsemővédelmi szolgálatnak is. A rendelőt ugyan az előző választási ciklusban adták át, de még az idén kétszázezer forintért telket vásárolnak a gyógyszer- tárhoz. Noha művelődésügyi témáról mindössze hárman szóltak a két évvel ezelőtti jelölőgyűléseken, a következő gyűlések előadói bizonyára tudatják, hogy az egykor vendéglőként szolgáló — nemzetiségi tánc- csoportot, fúvószenekart, kert- bará'tkört, nyugdíjas klubot, galamtoászkört vezető — „nagy hodály” művelődési ház helyébe a közeli években sem tudnak újat építeni. Ismertetik azt is, hogy az átépített, Hazánkban növekszik az osztrák licenc alapján gyártott, közkedvelt Traubisoda fogyasztása. A Badacsonyi Állami Gazdaságban az elmúlt nyolcvanezer forintos bundáig, ő azonban inkább spórol. Ami egybein azt is mutatja, hogy lakosságunk minden ellenkező híreszteléssel szemben, bízik a forint értékállóságában, nem esik pánikba az ismétlődő dollárválságok híreire sem. Másfelől akadnak a spórolással ellentétes tendenciák is. A sajtótájékoztatón nyomatékosan hangsúlyozták, hogy az OTP igen fejlett hitel- és köl- csönpolitikája eredményeként az év végére csaknem negy- venmilliárd forint értékben leszünk eladósodva. Finomabban kifejezve, 1973 decemberében ennyi lesz a lakossági hitel állománya, nagyrészt lakásépítés és vásárlás finanszírozása címén. Pediiig már jelenleg is minden ötödik magyar családnak van lakásépítési, illetőleg vásárlási hitele, mert egy nemzetnél sem vagyunk alábbva- lók. Lehetne ezzel kapcsolatban korholó vagy akár bíráló szavakat is ejteni, hangoztatva, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, s csak akkor vegyünk nagyobb értékű dolgot, ha már együtt van rá a pénzünk. Én azonban ezt nem mondom. Tisztelem, sőt szeretem az OTP-t, valósággal rajongok érte, fontos és nélkülözhetetlen intézménynek tartom. Remélem, el is olvassák, akiket illet, mert a napokban adtam be személyi kölcsön iránti kérelmemet. Eddig még nem kaptam rá választ. Kérésemet megismételve maradok megkülönböztetett tisztelettel: Árkus József zenei rendezvényeknek, ifjúsági klubnak is helyet adó tágas, szép könyvtár — ahová több mint 20 éve Fogarasi Mihály pedagógus, ma függetlenített könyvtáros hátizsákkal, talicskával kezdte gyűjteni a könyvet —, állománya 19 ezer kötetre gyarapodott. S elmondják még, hogy gimnáziumukban a jövő tanévtől közigazgatási tagozat indul: ehhez a középiskola épületében kollégiumot rendeznek be. Központi ellátás az óvodából A jelölőgyűléseken ezenkívül bizonyara egy sor olyan fejlődésről is szóinak, ameiyct kevésQé érintettek a javaslatok. A Varga Lajos, Kazincbarcika építéséért egykor Kossuth-díjat kapott kőműves, építőmester vezette költségvetési üzemről, amely járdaépítő házibrigádból fejlődött a mai — teherkocsikkal, betonkeverővel, szállítószalaggal, bulldózerrel rendelkező, 76 fővel még más községekben is dolgozó —, nyereséges tanácsi vállalattá. Ök építették meg többek között nemrég az első 12 pilisvörösvári tanácsi bérlakást, amelyből szolgálati lakásokat is biztosítanak; az idén újabb 12 lakáshoz fognak. (Ez utóbbiak költségéhez félmillió forinttal járul hozzá a helyi tanács.) Emellett a legjelentősebb munkájuk egy 90 személyes, a község összes gyermekintézményét ellátó napközis konyhával, s még tornateremmel is rendelkező, több mint 6 mii-, lió forint értékű óvoda építése lesz. Hát ez történt a két évvel ezelőtti jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok nyomán, s a felszólalásokban nem is érintett szükségletek kielégítésére. Padányi Anna évben 15 millió üveggel palackoztak. Az idén fokozzák a termelést, és a palackozó maximális kapacitással dolgozik. A növekvő igények kielégítésére azonban ez a mennyiség is kevésnek bizonyul, ezért az alapanyagot előállító Badacsonyi Állami Gazdaság a Sályi— Bükkaljai Termelőszövetkezettel több évre 'szóló szerződést kötött bérpalackozásra A kapacitási felesleggel rendelkező tsz korszerű üzemében áprilistól szeptemberig napi 50 000 palackot töltenek meg. A közkedvelt szőlőlé teljes alapanyagát, amely a Balaton parti csemegeszőlő telep terméséből készül, Balatonaligá- ról szállítják a sályi palackozóba. A kedvelt szőlőléből az idén már 22 millió üveggel palackoznak a két gazdaságban. Fiirdőrubadivat Az OKISZ-Iabor bemutatta Idei fürdőruhamodelljeit. Sikert aratott a szakemberek körében a képem látható kétrészes, pöttyös fürdő« ruha. JEGYZET A pénz az OTP-nél van HuszonkétmiElió palack Traubi t k t