Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

1973. MÄRCIUS 13., KEDD "‘"xMíHap 5 \ Kiállító­csarnok A Budapesti Nemzetközi Vásár egy része kiköltözik a Városligetből a Mezőgazdasági Kiállítás területére. 1973-ban még részben a Városligetben, részben az Albertirsai úton rendezik meg a BNV-t. A Me­zőgazdasági Kiállítás területén új központi kiállítócsarnokot építenek. A tervek szerint az idei BNV-re 4 ezer négyzet-' méternyi csarnokrészt már használhatnak a kiállítók. A könnyűszerkezetes üveg oldal­falú csarnokot a Könnyűipari Szerelő és Épületkarbantartó Vállalat szakemberei szerelik. Teljes fjössell Rekonstrukció az árammérőgyárban Energia nélkül a gyár olyan, mint egy izomzat és idegrendszer nélküli szervezet — életképtelen. Kor­szerű gyár ma már megfelelő energiaellátás nélkül el­képzelhetetlen. Tudják ezt a Ganz Műszer Művek gödöllői Áram- mérőgyárában is, ahol szinte a huszonnegyedik órá­ban, röviddel ezelőtt fejeződött be a régen esedékes hőközpont rekonstrukciója. Balogh József igazgató el­mondta, hogy a hőellátás megoldását az elmúlt eszten­dőkben a legfontosabb alapkérdésnek tekintették. Ugyanis az 1952-ben telepített gyárat annak idején 1200 dolgozóra méretezték, s azóta ez a szám több mint két és félszeresére gyarapodott. A létszám és a terme­lési felfutással a hőenergia-háztartás fejlesztése nem tudott lépést tartani. Mint a hajófűtők Több mint két évitizeden ke­resztül öt bolgár típusú és négy iker marabukazán igye­kezett helytállni a gőzfrontan. A két pincekazánházban dol­gozó szénfűtésű kazánok telje­sítménye ideális körülmények között sem érte el volna az óránkénti négy tonnát. Ám a körülmények egyáltalán nem voltak ideálisnak mondhatók. A meglehetősen egészségtelen pincék szellőztetését nem le­hetett tökéletesen megoldani. A kisegítő munkások talicská­val hordták a szenet, s a fű­tők munkája sem különbözött a romantikus olvasmányokból ismert egykori hajófűtők mun­kájától. Az öreg kazánok egyre ke­vésbé tudtak ellenállni a sejt­jeiket faló rozsdának, romlott- üzembiztonságuk, s gőzleadó teljesítményük is el-elmaradt a nevükre annak idején kiál­lított kazánkönyv eüiben ígér­tek mögött. Nem múlt élesz­tendő, hogy a nyári nagyjaví­tásokat követően, többnyire a legnagyobb fűtési szezonban ne állt volna le legalább egy hétre valamelyik „végkime­rült” gép. 1969 telén a gödöllői gyár gőzigénye óránként már meg­közelítette a hét tonnát. — A rendelkezésünkre álló négy tonnával — mondja Po­zsony Sándor energetikus, az új kazánház vezetője — úgy gazdálkodtunk, ahogy tudtunk. Elsősorban a felületkikészítő üzemek — galvanizálás és já­rulékos munkák — ipari gőz­igényét kellett kielégíteni. Ugyanakkor a konyhát sem rö­vidíthettük meg. A maradék gőzzel a régi fogyasztókat — ahol a hálózat ki volt építve — szakaszosan fűtöttük. Az új területeken pedig különböző egyedi fűtési megoldásokat — termoventillátort, fűrészdobot és samottbélésű hagyományos kályhákat — alkalmaztunk. A fürdési lehetőség is erő­sen korlátozott volt, hamar elfogyott a készlet: csak az élelmesebbeknek jutott meleg víz. Támogatás és hitel — Az új kazánház tervezé­séhez 1969-ben kezdett hozzá az Általános Géptervező Iro­da — mondja Nagy Ferenc, a rekonstrukció beruházója és műszaki ellenőre. — A terve­zésnél az akkori gőzigényt és a várható fejlesztést vették figyelembe. A 19,3 millió forintos beru­házáshoz az állam 2,7 millió forint támogatással, s az egész nagyvállalatát érintő 12,8 mil­lió forintos hitellel járult hoz­zá. — Tavaly március első nap­ján látott munkához a gene- rálkávitetlező Pest megyei Épí­tőipari Vállalat, töbD más vállalat társaságában az új ka­zánház és az oiajfejtő állomás építéséhez. Szeptember utolsó napján kezdtek meg a Láng Gépgyár­ból vásárolt három, egyermént 2,5 tonna/óra teljesítményű olajtüzelésű kazán műszaki átadását. Egyikük már jóval korábban egy ideiglenes át­kötés segítségével kielégítette az ipari gőzigényt. A fűtési szezon végén ta­valy sor került a két pinceka- zánnáz veteránjainak nyugdí­jaztatására. Helyükön alakí­tották ki az új .fogadó és el­osztó hőközpontokat. — A rekonstrukció második ütemében került sor az új fo­gyasztóknak — automata üzem, bakelitműhely, festőműhely, az ott épült nyolcszáz fős öltöző és a nyersanyagraktár — a hálózatba való beépítésére. Ennek során mintegy 950 mé­ter vasbeton csatornát „ástunk el” a gyár területén. Kazánház — laboratórium Az új kazánház az ipari vá­gány mellett, a három, egyen- Ként 100 köbméter térfogatú föld alatti olajtartály szom­szédságában közvetlenül a te­lekhatáron áll.' Azért a hatá­rán, hogy a gyár terjeszkedé­sét, fejlődését ne akadályozza. A kazánház leginkább labo­ratóriumra emlékeztet. A há­rom kazán másfél óra alatt fel- fűthető, a hálózatnak további négy óra kell. Egy műszak alatt két fűtő — pontosab­ban : szakmunkás-képesítéssel egyenértékű vizsgát tett ka­zánkezelő — teljesít szolgála­tot A vízbetápláiástól az olaj­ellátásig, valamint a begyúj­tástól a teljesítményszabályo­zásig minden automatizált. A kazánkezelőknek nincs más dolguk, minthogy időnként egy pillantást vessenek a szorgal­masan regisztráló műszerekre. — A biztonságos fűtés mel­lett megoldódott a melegvíz- ellátás is, a kevésbé élelme­sebbek is fürödhetnek már kedvükre. A fő fürdési idő­szakban általában 16—20 köb­méter a felhasználás, ennél legalább öt köbméterrel töb­bet tudunk a gőzzel felmele­gített hat tárolóban biztosíta­ni — veszi át újra a s?,ót az utóbbi időben sokkal nyugod- tabb energetikus, Pozsonyi Sándor. — Az energiaosztá- lyoa a reklamációk miatt eb­ben a fűtési szezonban már alig csengett a telefon. Hébe- hóba ugyan még előfordul, hogy az egyik hőközpontban elfelejtik kinyitni valamelyik tolózárat, de ez már csak a kezelő gyakorlatlanságát je­lenti, és nem azt, hogy nincs elég gőz. * Uj fogyasztók Van tehát gőz, legalábbis annyi, amennyi a pillanatnyi igényeket kielégíti. A fejlődés azonban nyilván nem áll meg, s már most szó van arról, hogy a közeljövőben új festőeljá­rást vezetnek be a gyárban. Ez pedig azt jelenti, hogy újabb fogyasztója lesz az egyik gőzelosztónak. Ez azonban — mivel a fo­gyasztó nem jelentkezik egyik pillanatról a másikra, már nem éri váratlanul a gyár ve­zetőségét. Ugyanis további két olajtüzelésű kazán' telepítésé­re van lehetőség: a 35 méter magas kéményt, a közel 1 kilo­méter hosszúságú távvezeté­ket és a két elosztóközpontot már eleve ilyen megnövekedett teljesítményre terveztették. Kertész Péter B izonyára sokan emlékez­nek még a néhány évvel ezelőtt közszájon forgó történetre, amely szerint a külföldi üzletember Buda­pestre jön tárgyalna, körülve­szik az esti fővárosban és ma­gyarázzák neki, hogy ez ez, az meg az. Ö mindenre bólogat, közben nézi az üzletek kivilá­gított cégtábláit, a neonfelira­tokat, majd a városnézés vé­gén azzal a kérdéssel fordul útimarsalljához, hogy mielőtt hazautazik, szeretne találkozni Mr. OTP-vel, bizonyára ez az úr lehet Magyarországon a leggazdagabb üzletember, mert nagyon sok helyen látni a rek­lámját. Megtörtént-e ez a valóság­ban, vagy sem, hát ezt legfel­jebb találgatni lehet, de min­denesetre tény, hogy az OTP legutóbbi sajtótájékoztatóján, amelyen a tavalyi eredménye­ket és az idei terveket ismer­tették, valósággal röpködtek a milliárd ok, kiderült, hogy az OTP-nek csakugyan tengernyi a pénze, tehát csakugyan a leggazdagabbnak tekinthető ebben az országban, amelyet pedig köztudomású, hogy nem sorolnak a leggazdagabbak kö­zé. Kapkodják önök is a fejü­ket: a lakosság takarékbetét gyanánt 55 milliárd forintot tart az OTP-ben, a közületi betétállomány mintegy 10 mil­liárd, s altkor még nem is szóltunk az eeyéb üzletágak­ról, mint például a totó- és a lottószelvényekből származó bevételekről. A pénz tehát csakugyan az OTP-nél van, amelynek hatal­mas apparátusa behálózza az egész országot. Az ember nem tehet mást, mint nagy tiszte­lettel megemeli a kalapját egy ilyen mammutszervezet előtt, nem csoda, ha az OTP-fiókok- ba belépő alázatos ügyfelek A kérelmek meghallgatásra találtak Mi lett a javaslatokkal Pilisvörösvárott ? A pilisvörösvári tanácsháza Mária Terézia idejében épült, postaháznak: itt váltották a lovakat, itt szálltak meg a postakocsisok, utasok. Ám nemcsak a régi épület, hanem a testület is a folya­matosság, állandóság érzetét kelti. Akikkel beszélgetünk, Peller János, 1950 óta elnök- helyettes, majd tanácselnök; Varga Gyula pénzügyi cso­portvezető, elnökhelyettes, 16 éve dolgozik itt; Rubányi Ist­vánná igazgatási csoportvezető 1940 óta. Nyugdíjazástól, gyer­mekgondozási szabadságtól el­tekintve, a tanácsházán dol­gozók küzül senki sem vándo­rol el. Két.száznyolcvanán a köz érdekében A napokban a tanácstagi jelölőgyűlésekre készülve új­ból kézbevettek a két évvel ezelőtti jelölőgyűlések javas­latait, s az azutáni intézkedé­seket tárgyaló 1971, s , 1972 decemberi tanácsülések jegy­zőkönyveit. A jelölőgyűlése­ken mintegy kétezer-hétszázan vettek részt. Közülük kétszáz- nyolcvainan szólaltaik fel: va­lamennyien közérdekű javas­latokat tettek. Ebből a község- fejlesztésre vonatkozott két­százhat, a kereskedelemre ti­zenöt, a közlekedésre húsz, és az egészségügyre ugyancsak húsz. A mostani tanácstagi jelölő­gyűléseken az előadók számot adnak e javaslatok sorsáról. A vízügy megoldása A községfejlesztéshez kap­csolódó felszólalások közül 117 útra, járdára, csatornára, vízhálózatra, közvilágításra vonatkozott. A jelölőgyülések előadói tehát majd részletesen szálnak arról, hogy Bilisvö- rösváron még az idén befeje­zik egy kétküométeres út kis­sé elhúzódó, hét és fél milliós munkálatait: erre ez évben hárommillió forintot költenek. Elkészítették a község víz­hálózatának terveit; de míg a Dunakanyar regionális vízmű el nem éri Pilisvörösvárt, ad­dig a meglevő vízzel kell gaz­dálkodniuk. A folyóvíz nem­régi bevezetése az épülő új rendszerint kezitesókolommal köszönnek, hiszen a takarék­pénztárak alkalmazottai között amúgy is a nők vannak nagy többségben. Másrészt a pénz a szocializmusban is hatalom, s a hatalmat tisztelni illik, ha bárki hosszú életű akar lenni a földön, akarom mondani, hosszú lejáratú kölcsönt pró­bál igényelni. Nézzünk azonban egy kissé a számok mélyére, ha már a páncélszekrényekbe nem na­gyon pillanthatunk be. Kié is voltaképpen ez a sok pénz? Minthogy a zöme a lakosság takarékbetéteiből tevődik ösz- sze, így végeredményben a miénk. Mi fizettük be a külön­böző OTP-fiókokba és posta- hivatalokba, méghozzá teljesen önként és örömmel. Ez a kö­zösségi szellem igazán megha­tó megnyilvánulása, mert bár­ki tarthatná a szalmazsákban, bevarrva kabátja bélésébe, el­ásva a kertben, de nem, mi takarékbetétre adjuk megspó­rolt pénzünket, használja és forgassa az OTP a maga hasz­nára, s a haza javára. Ez az ötvenötmilliárdnyi betét azt jelenti, hogy országunk min­den lakosára, a csecsemőket is beleértve, átlagosan mintegy 5 és fél ezer forintnyi takarék- betét jut, csak azt tudnám, hogy az enyém kinél van, utá­na is fogok nézni. Ez a tény azonban azt mu­tatja, hogy magamat kivéve lakosságunk kifejezetten taka­rékos természetű, évről évre többet rak be az OTP-hez, pe­dig el is költhetné, igazán volna mit venni a forintötve­nes pattogatott kukoricától a kenyérgyárhoz a lakosságnak is közel vitte a vezetéket egy addigi vízszegény részen. Egyes utcákból csupán tavaly 118 ezer forintos közműfej­lesztési hozzájárulást fizettek, hogy az ottani családok, há­rom és fél ezer forint ellené­ben — vagy kis nyugdíjak esetében ingyen — két héten belül a házukhoz kapják a vizet. A villanyhálózatot 1971-ben 61 ezer forint érték­ben bővítették. Az 1960—67 között húsz kilométer hosszú­ságban kiépített járdákat azonban az elmúlt években alig fejlesztették tovább: nem akarták elaprózni az anyagi erőt, meg aztán előnyösebb megvárni vele a regionális vízmű munkálatait. Közigazgatási tagozat a gimnáziumban A felszólalások közül húsz az egészségügyhöz kapcsoló­dott. A jelölőgyűlések előadói tehát beszámolhattak arról, hogy négy körzeti orvosnak, két gyermekorvosnak, s egy fogorvosnak központi rendelő épült, amely helyet ad az anya- és csecsemővédelmi szolgálatnak is. A rendelőt ugyan az előző választási cik­lusban adták át, de még az idén kétszázezer forintért tel­ket vásárolnak a gyógyszer- tárhoz. Noha művelődésügyi témá­ról mindössze hárman szóltak a két évvel ezelőtti jelölőgyű­léseken, a következő gyűlések előadói bizonyára tudatják, hogy az egykor vendéglőként szolgáló — nemzetiségi tánc- csoportot, fúvószenekart, kert- bará'tkört, nyugdíjas klubot, galamtoászkört vezető — „nagy hodály” művelődési ház he­lyébe a közeli években sem tudnak újat építeni. Ismerte­tik azt is, hogy az átépített, Hazánkban növekszik az osztrák licenc alapján gyár­tott, közkedvelt Traubisoda fogyasztása. A Badacsonyi Ál­lami Gazdaságban az elmúlt nyolcvanezer forintos bundáig, ő azonban inkább spórol. Ami egybein azt is mutatja, hogy lakosságunk minden ellenkező híreszteléssel szemben, bízik a forint értékállóságában, nem esik pánikba az ismétlődő dol­lárválságok híreire sem. Másfelől akadnak a spóro­lással ellentétes tendenciák is. A sajtótájékoztatón nyomaté­kosan hangsúlyozták, hogy az OTP igen fejlett hitel- és köl- csönpolitikája eredményeként az év végére csaknem negy- venmilliárd forint értékben le­szünk eladósodva. Finomabban kifejezve, 1973 decemberében ennyi lesz a lakossági hitel ál­lománya, nagyrészt lakásépítés és vásárlás finanszírozása cí­mén. Pediiig már jelenleg is minden ötödik magyar család­nak van lakásépítési, illetőleg vásárlási hitele, mert egy nem­zetnél sem vagyunk alábbva- lók. Lehetne ezzel kapcsolatban korholó vagy akár bíráló sza­vakat is ejteni, hangoztatva, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, s csak akkor vegyünk nagyobb érté­kű dolgot, ha már együtt van rá a pénzünk. Én azonban ezt nem mondom. Tisztelem, sőt szeretem az OTP-t, valósággal rajongok érte, fontos és nél­külözhetetlen intézménynek tartom. Remélem, el is olvassák, aki­ket illet, mert a napokban ad­tam be személyi kölcsön irán­ti kérelmemet. Eddig még nem kaptam rá választ. Kérésemet megismételve maradok meg­különböztetett tisztelettel: Árkus József zenei rendezvényeknek, ifjú­sági klubnak is helyet adó tá­gas, szép könyvtár — ahová több mint 20 éve Fogarasi Mi­hály pedagógus, ma függetle­nített könyvtáros hátizsákkal, talicskával kezdte gyűjteni a könyvet —, állománya 19 ezer kötetre gyarapodott. S el­mondják még, hogy gimná­ziumukban a jövő tanévtől közigazgatási tagozat indul: ehhez a középiskola épületé­ben kollégiumot rendeznek be. Központi ellátás az óvodából A jelölőgyűléseken ezenkí­vül bizonyara egy sor olyan fejlődésről is szóinak, ameiyct kevésQé érintettek a javasla­tok. A Varga Lajos, Kazinc­barcika építéséért egykor Kossuth-díjat kapott kőmű­ves, építőmester vezette költ­ségvetési üzemről, amely jár­daépítő házibrigádból fejlő­dött a mai — teherkocsikkal, betonkeverővel, szállítószalag­gal, bulldózerrel rendelkező, 76 fővel még más községek­ben is dolgozó —, nyereséges tanácsi vállalattá. Ök építet­ték meg többek között nemrég az első 12 pilisvörösvári taná­csi bérlakást, amelyből szol­gálati lakásokat is biztosíta­nak; az idén újabb 12 lakás­hoz fognak. (Ez utóbbiak költ­ségéhez félmillió forinttal já­rul hozzá a helyi tanács.) Emellett a legjelentősebb munkájuk egy 90 személyes, a község összes gyermekintéz­ményét ellátó napközis kony­hával, s még tornateremmel is rendelkező, több mint 6 mii-, lió forint értékű óvoda építé­se lesz. Hát ez történt a két évvel ezelőtti jelölőgyűléseken el­hangzott javaslatok nyomán, s a felszólalásokban nem is érintett szükségletek kielégí­tésére. Padányi Anna évben 15 millió üveggel pa­lackoztak. Az idén fokozzák a termelést, és a palackozó maximális kapacitással dolgozik. A növekvő igények kielégí­tésére azonban ez a mennyiség is kevésnek bizonyul, ezért az alapanyagot előállító Badacso­nyi Állami Gazdaság a Sályi— Bükkaljai Termelőszövetkezet­tel több évre 'szóló szerződést kötött bérpalackozásra A ka­pacitási felesleggel rendelke­ző tsz korszerű üzemében áprilistól szeptemberig na­pi 50 000 palackot tölte­nek meg. A közkedvelt szőlőlé teljes alapanyagát, amely a Balaton parti csemegeszőlő telep ter­méséből készül, Balatonaligá- ról szállítják a sályi palacko­zóba. A kedvelt szőlőléből az idén már 22 millió üveggel pa­lackoznak a két gazdaságban. Fiirdőrubadivat Az OKISZ-Iabor bemutatta Idei fürdőruhamodelljeit. Sikert aratott a szakemberek körében a képem látható kétrészes, pöttyös fürdő« ruha. JEGYZET A pénz az OTP-nél van HuszonkétmiElió palack Traubi t k t

Next

/
Oldalképek
Tartalom