Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

1973. MÁRCIUS 13., KEDD rjS}&CMap 3 Példát mutatni mindenben Az első: reggel 7-kor Megkezdődtek a jelölőgyűlések íjttöróvezetók megyei konferenciája Szóltak, kértek, javasoltak Tegnap reggel 7 órakor tartották Pest megye első jelö­lőgyűlését a dabasi I. kerület 1-es tanácstagi választókerü­letében. A jelölőgyűlésre a Fe­hér Akác Termelőszövetkezet műhelytelepén került sor. A termelőszövetkezet udvarán a tavaszi munkára készen áll­tak a gépek, s a gyűlés befe­jeztével haladéktalanul indul­tak alföldekre. Százhúszon jöttek el A megyei konferencia elnöksége. Haness László megnyitja a tanácskozást. Egy hónappal az úttörőveze­tők V. országos konferenciája előtt, tegnap tanácskoztak Pest megye úttörővezetői Az elnökségben foglalt helyet Ne­mess Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára, az országos elnökség tagja, Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottsá­gának első titkára, Bánáti Gé- záné országgyűlési képviselő, úttörővezető, Gere Géza, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának oszftályveze-tő-helyettese Lábai László, a Pest megyei út­törőelnökség elnöke, Meszlényi Miklós, a Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője és Ha­ness László, a Szentendrei vá­rosi Tanács művelődésügyi osztályvezetője, a Pest megyei úttörőelnökség tagja. Az elnöklő Haness László megnyitóbeszédében köszön­tötte a konferencia résztvevőit — a gyermek, az ifi és a fel­nőtt úttörővezetőket —, majd röviden méltatta az immár ha­gyományos úttörővezetői ta­nácskozások jelentőségét. A Magyar Úttörők Szövet­sége Pest megyei elnökségé­nek a megyében működő 298 úttörőcsapat, illetve 80 ezer út­törő és kisdobos munkájáról szóló írásos beszámolójához lábai László fűzött szóbeli ki­egészítést. Közügy, társadalmi feladat Az utóbbi időben — hang­zott a beszámolóoan — társa­dalmunk érdeklődése az ifjú­ság felé fordult. Okkal történt így, hiszen az ifjúság szocia­lista szellemű nevelése köz­ügy, társadalmi feladat. Ért­hetően jelentős rész hárul eb­ből a nevel őmurikából a gyer­mekszervezetekre, az úttörő- mozgalomra. A Magyar Úttörők Szövetsé­gének nevelőmunkája sokol­dalú: helyet kap benne a poli­tikai, erkölcsi, világnézeti ne­velés éppúgy, mint az esztéti­kai és a testi nevelés, az ügyesség, az állóképesség fej­lesztése. A politikai, világné­zeti és erkölcsi nevelés jó esz­közeinek bizonyulták azok az akciók, amelyekből az elmúlt úttörőévben kedvük, hajla­muk szerint választhattak a csapatok. Hasonlóan alkalma­sak a világnézeti nevelésre az idei akciók is: a Petőfi-évfor- duló, a Kommunista Kiált­vány kiadásának 125! vagy Kopernikusz születésének 500. évfordulója. Ezek egyben — a gyermekek életkori sajátossá­gainak, játékos természetének megfelelően — megannyi ki­tűnő alkalmat kínálnak a ve­télkedőkre, a pályázatokra és a Ki mit tud-rendezvényekre. Most az a feladat vár az út­törővezetőkre, hogy o politi­kai-világnézeti nevelést ne csak ezekre az ünnepekre, év­fordulókra koncentrálják, ha­nem kiterjesszék a mozgalmi élet egészére. A gyermekek érdeklődőek, fogékonyak a világ dolgai iránt. Szívesen követik a ma­guk választotta példaképeket. Sokszorosan fontos tehát, hogy az úttörövezetök minden kér­désben és minden tettükkel, kellő politikai tájékozottsággal materialista világnézetük bá­tor és nyílt hirdetésével mu­tassanak példát a nevelőtestü­leteknek és a gyermekközös­ségeknek. Neveljék az úttörő­ket, kisdobosokat a szülőföld, a hazai táj szeretetére, ismer­tessék meg velük a szocialista építés eredményeit. Honvédelmi nevelésünknek már kialakult hagyományai vannak. Az úttörő honvédelmi versenyek, a harci túrák, a számháborúk, az akadályver­senyek játékos, romantikus formában biztosítják a honvé­delmi ismeretek gyakorlati al­kalmazását. Ám e téren is le­het tovább lépni; jó példa erre néhány honvédségi alakulat KISZ-szervezetének testvér- kapcsolata az úttörőcsapatok­kal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa ki­emelt feladattá tette a mun­kára nevelést, a szocialista munkaerkölcs megszilárdítását A gyermekek munkája: a ta­nulás. Az úttörőcsapatok tévé-1 kenységében régóta fontos sze­repet játszik az ismeretszerzés segítése, erre ösztönöz a pró­ba- és a szakpróbarendszer is. Közösségi nevelőmunkájukhoz hozzátartozik a lemaradók tá­mogatása, tanulmányú eredmé­nyeik figyelemmel kísérése. Most azonban többre van szükség: egységes elítélő gyer­meki közvélemény kialakításá­ra a kötelességüket elhanya­goló, lusta tanulókkal szemben. Általában erősíteni kell a gyermekekben a munka — és mindenekelőtt a fizikai munka — megbecsülését, szeretetét. Az esztétikai nevelés fő célja: a gyermekeket fogé­konnyá tenni a kultúra érté­keinek befogadására. E téren vannak jó eredmények: gyako­riak a hangverseny-, színház-, kiállítás- és múzeumlátogatá­sok. Fokozódott az olvasás iránti igény, a képzőművészeti pályázatokra, ikiállításokra nagy számban érkeznek a gyermekek alkotásai. Az út­törőkórusok, a vers- és próza­mondók műsorválasztéka gaz­dag. Ám nem elég a munkát az úttörő kulturális szemlékre összpontosítani, a hétköznapok kulturális nevelömunkája sem elhanyagolható feladat! A testi nevelés fontosságát orvosi szakvélemények tá­masztják alá. Ismeretes, hogy az utóbbi években a gyerme­kek fejlődése meggyorsult, a mai serdülők nyúlánkabbak elődeiknél. Magasabbak — de nem erősebbek, nem ügyeseb­bek. Ellenkezőleg: az úttörők állóképessége, szívóssága, ki­tartása kifejezetten csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkent fiziológiai teherbírásuk, szel­lemi koncentráló képességük is. Egyebek között ezért is töb­bet kell törődniük az úttörő­vezetőknek a gyermekek testi nevelésével, hiszen ezzel jel­lembeli tulajdonságaik is elő­nyösen fejlődnek. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az isko­lai tömegsportra. Mind az írásos beszámoló, mind pedig a szóbeli kiegészí­tő nagy figyelmet szentelt a nevelőmunkához hasonló fon­tosságú kérdésnek: , a gyer­mekszervezeti jelleg erősítésé­nek. „Erősödjék a szövetség gyermekszervezeti jellege, bontakozzon ki jobban a gyer­mekek öntevékenysége és ön­kormányzó képessége” — hangsúlyozta a KISZ KB 1967-es határozata. A Pest megyei úttörőcsapatoknál ál­talánossá vált a gyermekön­kormányzati szervek működé­se; megalakultak az úttörőta­nácsok. Helyenként azonban önállóságuk csekély, működé­sük formális. Ennek oka több­nyire a tantestület demokrati­kus légkörének fogyatékossá­gaiban, s az úttörőtanácsok munkájának újszerűségében rejlik. Most, miután rögzítet­ték az úttörőtanácsok jogait, fontos feladat, hogy megta­nítsák a gyermekvezetőket e jogokkal élni. A ma úttörői - a holnap KISZ-esei A beszámolót és a szóbeli kiegészítőt követő vitában ti­zenöten szólaltak fel; köztük Bodor Mihály őrnagy-tanár, aki — egyebek között — ja­vasolta, hogy a honvédelmi szemléket terjesszék ki min­den úttörőcsapatra és vándor­serleggel díjazzák a legjobba­kat; Haness Lászlóné szent­endrei pedagógus, aki a gyer­mek-, az ifi- és a felnőtt úttö- rővezető-képzés egyidejű meg­oldását sürgette és Öcsai Ist­ván ceglédi városi úttörőtit­kár, aki az úttörőélet demok­ratizmusának fontosságát fej­tegette. Felszólalt a vitában Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottságának első tit­kára, s az idősebb „pajtások” — a KISZ-isták —, szerető üdvözletét tolmácsolta a kon­ferencia résztvevőinek. A to­vábbiakban hangsúlyozta: minden szinten javítani kell a KISZ- és az úttörőszervezetek kapcsolatát, fokozni kell a gyermekszervezeteknek nyúj­tott segítséget. Fontos fel­adatnak jelölte meg az isko­lák demokratikus légkörének kialakítását, hiszen, mint mondotta, a ma úttörői — a holnap KISZ-esei. Aki a gyermekszervezetben megis­meri a kollektív szellemet, a társadalmi összefogás erejét, az ifjú korában sem tud le­mondani a közösségi életről. Az utolsónak felszólaló Ne­mess Péter, az úttörőélet de­mokratizmusáról szólva hang­súlyozta: megértek a feltéte­lei, hogy ezentúl ne csak a gyermekvezetöket válasszák, hanem az ifi- és félnőttveze- tőket is. Ily módon lehet ugyanolyan védettséget bizto­sítani az úttörővezetőknek, mint például a választott szakszervezeti vezetőknek. El­végre az úttörővezető nem­csak pedagógus — hanem po­litikai vezető is. A vita után, amelyet Lábai László foglalt össze, megkö­szönve a kiegészítéseket és a javaslatokat, a konferencia résztvevői megválasztották azt a 16 küldöttet, aki Pest megyét fogja képviselni az úttörővezetők V. országos konferenciáján. Ny. E. A jelölőgyűlésre mintegy 120-an jöttek el. A jelölőgyűlés levezető elnöke Burik Gyula, a tsz főagronómus-helyettese volt. A megnyitó után Márczis Antal, a Fehér Akác Tsz el­Ifivezetők a padsorokban. Gábor Viktor felvételei tása esetén szorgalmazza az út megjavítását. A termelőszövet­kezet nemrégiben sóderbányát nyitott, az ott kitermelt anya­got is felhasználhatják. A jelölőgyűlés Andristyák Pált egyhangúan elfogadta az 1-es tanácstagi választókerület jelöltjének. Közmegelégedésre A dabasi 13-as választóke­rület jelölőgyűlését délben, 12 órakor tartották a Húsipari Hizlaló Vállalat mánteleki gazdaságában, amelyen részt vett Kancsár György, a járás választási csoportvezetője. A Fehér Akác Tsz trakto­rosai elfogadták tanácstagje­löltnek Andristyák Pált. nőké értékelte a tanács és a termelőszövetkezet összefogá­sával elért kétéves eredmé­nyeket. A többi közöltt meg­említette, hogy új üzlet, ven­déglő és eszpresszó épült a kerületben, bekötő utat kaptak és már építik az egészséges ivóvízhálózat vezetékét. Az eredményeket értékelő, méltató beszéd után Márczis Antal a Hazafias Népfront községi bizottsága nevében Andristyák Pált, a műhelyte­lep portását javasolta tanács­tagjelöltnek. Andristyák Pált nemcsak termelőszövetkezeti munkája alapján ismerik. A jelölt 1950 óta tanácstag. A közzösségért kifejtett tevé­kenységéért becsülik, tisztelik. Elsőnek dr. Nagy Sándor, a nagyközségi tanács vb-titkára kért szót. Megköszönte azt a segítséget, amit a termelőszö­vetkezet anyagiakban és er­kölcsi támogatósban nyújtott a községnek. A Fehér Akác Tsz 550 ezer forintot költött a kerületi művelődési házra és 600 ezer forinttal járult az óvoda építéséhez. A továbbiak­ban ismertette a nagyközségre váró legfontosabb feladatokat. A következő hozzászóló, Tö­mör Lajos, a tekercselőüzem művezetője felhívta a figyel­met: 75 milliós befektetéssel sertéstelepet építettek, ugyan­akkor az odavezető út szinte használhatatlan. Kérte And­ristyák Pált, hogy újraválasz­Az ebédlőben mintegy nyolcvanan gyülekeztek. Krá- nitz Flóriánnak, a sertéshízla- ló telep párttitkárának meg­nyitója után Simon Gyula, a gazdaság vezetője mondott tá­jékoztatót a tanács és az üzem munkásságáról. A többi között ismertette a gazdaság fejlődé­sét. Mint elmondotta, bevezet­ték a telepre az ivóvizet, és a tanács engedélyezte, hogy a saját vágású sertések húsából a gazdaság dolgozód helyben vásárolhassanak. Ezután Simon Gyula javas­latot tett a Hazafias Népfront községi bizottsága nevében a tanácstagjelöltre. Ajánlotta Faldina Gábor segédraktárost, aki 1959 óta a gazdaság dolgo­zója, és tanácstagi munkáját is négy ciklus óta látja el, valamennyiük megelégedésére. Faldina Gábor jelölését a gyűlés nyolcvan résztvevője egyhangúan elfogadta. Az első hozzászóló, dr. Dohi József ál­latorvos a bekötő út megja­vítását szorgalmazta. Megkér­dezte, mikor indul meg a da­basi helyi autóbuszjárat, amely a nagyközség három A Húsipari Hizlaló Vállalat mántelepi dolgozói a jelölő­gyűlésen. Előtérben a jelölt: Faldina Gábor, területét köti össze. Javasol­ta, hogy létesítsenek öregek klubját a faluban, mert az idős emberek sokasága nem talál magának szórakozást, el­foglaltságot. Simon Gyuláné Dabas I. kerületének, illetve a gazda­ságnak jobb tej- és tejtermék- ellátását kérte. Kész a gerincvezeték A Pest megyei Mezőgazda- sági Termékértékesítő Szö­vetkezet Közös Vállalat tar­tósító üzemében délután egy órakor tartották a Dabas III. kerülete 59-es és 62-es tanács­tagi választókerületének jelö­lőgyűlését. Fehér köpenyes, színes fej­kendős nők ültek a székso rokban és hallgatták Bokor Tibor Igazgató bevezetőjét Ezután Péli Sándorné párt­titkár, üzemrészvezető be­szélt a nagyközségi tanács kétéves munkásságáról. Hosz- szú volt a lista, amelyben felsorolta az eredményeket. Elkészült a községi vízháló­zat gerincvezetéke és már hozzákezdtek a csatornázás­hoz. 15 kilométeres villany- hálózat épült, több utcát bur­A MÉK dabasi III. kerületi tartósítóüzemében Bokor Ti­bor igazgató az 59-es és a 62-es választókerületben ta­nácstagjelöltnek javasolja az üzem két dolgozóját: Fabók Istvánnét és Láposi József­nél Ekés János felvételei kolattal láttak el, bővítették az SZTK-rendelőt. Az ÁFÉSZ vendéglőt nyitott, már épül a dabasi Szikra Tsz tejüze­me. Szolgáltatóházat és ju­bileumi parkot létesítenek. Örömmel közölte, hogy a la­kosság ez idő alatt több mint hétmillió forint értékű tár­sadalmi munkát végzett a községfejlesztésben. A beszámoló után Bokor Ti­bor tett javaslatot a Haza­fias Népfront és az üzem közös tanácstagjelöltjeire. Az 59-es körzetben Fabók Ist­vánnét, a 62-es körzetben La­post Józsefnét javasolta. Mindketten már a megelőző ciklusban is tanácstagok vol­tak és közmegelégedésre kép­viselték választóik érdekeit. A jelölteket itt is elfogad­ták. Többen elmondották észre­vételeiket. Tóth László, a Jó­zsef Attila szocialista brigád vezetője kérte, hosszabbítsák meg a ruházati bolt nyitva tartási idejét és legyen gaz­dagabb a? áruválaszték, fő­leg cipőben, méteráruban. Közérdekű javaslata volt Harminc Istvánnénak, aid a Vacsi út rendbehozatalát kér­te. Láposi Józsefné tanácstag­jelölt azonnal válaszolt: tu­domása szerint nemcsak a kért utcát, hanem rövidesen a Te­mető utcát is rendbehozzák, feltöltik. ★ A jelölőgyűléseken a vá­lasztók szép számmal kérdez­tek, javasoltak. Mindez azt mutatja, hogy a dabasi járás e három körzetében, s felte­hetően másutt is, élénk ér­deklődés mellett, jó hangulat­ban tartották a tanácstagi je­lölőgyűléseket. K. M. Megbeszélés az OKF-ellenőrzésekről Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség hétfőn a vár­beli Fortuna Étteremben ér­tekezletet tartott a fővárosi és megyei kereskedelmi osztá­lyok, valamint a kereskedelmi felügyelőségek képviselőinek részvételével. Dr. Lugosi La­josnak, az OKF vezetőjének bevezető előadása alapján megbeszélték a tavalyi ellen­őrzések főbb tapasztalatait és az Idei feladatokat. Az érte­kezleten részt vett és felszólalt dr. Sághy Vilmos, a belkeres­kedelmi miniszter első helyet­tese. I I f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom