Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

Tanácsi beruházásból a Óvodáktól a nem látható Tekintsük át — a felsorolás, a tel­jesség igénye nélkül — mi minden épült az elmúlt két esztendőben, s épül a negyedik ötéves terv hátralé­vő részében Pest megyében. Hány óvoda, iskola, egészségügyi intéz­mény, mennyit fordítottak közmű­vesítésre és közművelődésre tanácsi beruházásból ? •Kicsiknek és alsófokon Az elmúlt években az óvodai fel­vételi kérelmek száma rohamosan szaporodott a megyében is, de mivel a gyermekintézményekben 1971-ben még az óvodáskorúaknak is csak 46,7 százalékát tudták elhelyezni, ezért az elmúlt két esztendőre már 2005 új óvodai hely biztosítását ter­vezték. Ám az élet, a fejlődés túllép­te a terveket. A tanácsok és a válla­latok összefogásának eredménye­ként, új óvodák építésével és mások bővítésével 1971—72-ben összesein 3178-cal növekedett az óvodákban a helyek száma. (Csak tavaly a válla­latok 4,3 millió forinttal járultak hozzá az óvodai hálózat fejlesztésé­Tavaly május 1-én avatták Szigetújfalun a. művelődési otthont. A tájba illő épület 2 millió 600 ezer forintos költségéhez hozzájárult a megyei tanács, a KISZ, a járási hivatal és a szakmaközi bizottság. Társadalmi munkásként besegített a köz­ség apraja-nagyja. Már fél esztendeje gyógyítanak a gödöllői szakorvosi rendelőintézetben, amelyet 22 millió forintért építettek. Huszonegy munkahelyen, harminckét szakorvos és negyven más egfészségügyi dolgozó évi átlagban 300 ezer beteget vizsgálhat meg. A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszer­ipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet 2 ezer négyzetméteres tor­natermében sok fiatal védheti egészségét. A jól felszerelt teremben a versenyszerű sportolásra is megvan a lehetőség. A ráckevei Járás szociális otthona új épülettel gyarapodott 1971 végén. A me­gyei beruházásból csaknem négymillió fo­rintos költséggel épült, korszerű otthon­ban ötvenkét idős ember lakik. befektetésig hez.) A tervek szerint a negyedik öt­éves terv hátralévő éveiben újabb 2880 óvodai helyet teremtenek —ez­zel 1975-ben az óvodáskorúaknak már 51,1 százalékát tudják majd el­helyezni a jól felszerelt, az új neve­lési program megvalósítására mind alkalmasabb gyermekintézmények­ben. Különösen sokat fordítottak az óvodákra a városokban és az agglo­merációs övezetben, a többi között Százhalombattán, Érden, Cyálon: a következő három évben új óvodákat építenek, például Gödöllőn, Ceglé­den és Szentendrén is. A júniusi, közoktatási párthatáro­zat végrehajtásához elengedhetetlen az iskolai hálózat fejlesztése. Az ed­digi fejlesztés számokkal ugyancsak ! jól érzékel telhető: 1971—72-ben a megyében összesen 118 általános is­kolai tantereim épült: új, nyolc tan­termes általános iskolát avattak Al- sónémedin, Gyálon, Kistarcsán, Kar- talon, Túrán, Sülysápon és Halász­telken, négy tantermest Kismaroson. A következő három évben átadandó 145 tanterem további új iskolákat is jelent — Százhalombattán, Duna­keszin, Gödöllőn, Szentendrén, Vá­cott, Zebegényben, Üllőn és Török­bálinton. Szaktantermek, szertárak, könyvtá­rak, úttörőszobák, sportpályák, tor­natermeik sora teremt jobb feltéte­leket a korszerű oktatáshoz, nevelés­hez, napközis foglalkozáshoz, tested­zéshez. A tavaly átadott vasadi ta­nyai kollégium, a már ugyancsak megépült tápiógyörgyei tornaterem, vagy akár a gyömrői gyógypedagó­giai iskola szintén az oktatás minő­ségét javítja, akár a pomázi gyer­mek- és ifjúságvédelmi intézet ter­vezett bővítése. Középfokon és kollégium A megyei középiskolák közül az elmúlt két évben leginkább a rácke­vei Ady Endre Gimnázium fejlődött — három új előadótermét és torna­termét tavaiy adták át. Ugyanebben az időszakban oktatástechnikai bá­zist alakítottak ki a szentendrei, a monori és a péceli középiskolában. Az ötéves terv hátralévő részében az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban és Szakközépiskolában nyolc gépipa­ri műhelyterem épült; Cegléden már megkezdték egy százhetven szemé­lyes középiskolai kollégium építését átadását követően a mai közép­iskolai diákszállás helyén általános iskolásoknak rendeznek be tanyai kollégiumot; — Vácott várhatóan 1974-ben elkészül egy kétszázötvenöt középiskolást befogadó kollégium. Míg az óvodában és iskolában — mintha vészcsengő szólna — azonnal jelentkezik a hiány, a könyvtárak vagy műyelődési házak hiánya rej­tettebben jelentkezik. Mégis — a szá­mok is ezt bizonyítják — a közmű­velődés nem elhanyagolt területe a tanácsoknak. (Míg tavaly az óvodák fejlesztésére 27,2 millió forintot, is­kolai építkezésekre 39,6 millió forin­tot fordítottak, a közművelődést szol­gáló beruházásokra ugyancsak tete­mes összeget, 19,5 millió forintot köl­töttek a megyében.) Skála- nagytól a jelentékenyig Egyes intézményekkel — például az 1971-ben átadott, 7 millió forin­tért épített, hangversenyteremmel is rendelkező váci zeneiskolával — a vidéki városok tekintetében külföldi viszonylatban is élenjárunk. Ugyan­ilyen — nem csak a település igé­nyeit, hanem országos kultúrigényt is szolgáló, nagy jelentőségű építke­zés volt a szentendrei Ferenczy Ká­roly Múzeum 8,5 millió forintos bő­vítése — a régi múzeumépület mel­lett hatalmas kiállítóhelyiisóg is épült. Az országos jelentőségű köz- művelődési központok mellett szól­junk a tipikus agglomerációs telepü­lésen, Érden, oly régóta hiányolt, 350 személy befogadására alkalmas, 12 millió forintért épített művelődési ház tavalyi megnyitásáról. Nagy a távolabbi, vagy kisebb településeken épített létesítmények jelentősége is a helyi igények kielégítésében — például az 1971-ben átadott szobi művelődési házé, vagy a sóskúti klubkönyvtáré. S ugyanezt, a nagy tói a kicsinyig terjedő skálát találjuk a következő három év terveiben, amelyek között szerepel a szentendrei művelődési központ, a vállalatok összefogásával létesítendő váci művelődési központ, a vérségi klubkönyvtár és tatár- szén tgyörgyi ifjúsági ház építése. A gondot is orvosolja Sok gondot orvosoltak és orvosol­nak a belépő egészségügyi létesítmé­nyek is: a 22 millió forintért épített, tavaly átadott gödöllői szakorvosi rendelőintézet például, amely a ré­gebbi szakorvosi rendelés áldat­lan körülményeit szüntette meg a városiban és környékén; kisebb tele­pülés egészségügyi fejlődésében je; lentett nagy előrelépést az ugyan­csak tavaly átadott kakucsi rende­lőintézet. A tervek szerint Szent­endrén 1974-ben befejeződik a szak­orvosi rendelőintézet, — 13 millió forintos beruházás — s még ebben a tervidőszakban a gyáli rendelő építése is; a monorié már áthúzódik a következő ötéves tervre. Ugyancsak a legfontosabb egész­ségügyi beruházások közé tartozik a bölcsődei hálózat fejlesztése, amely szintén számottevőbb a tervezettnél. (A IV. ötéves tervben 580 bölcsődei helyet irányoztak elő, de várhatóan 643 helyet biztosítanak.) Az 1971— 72-es százhalombattai, ráckevei, fóti, törökbálinti és nagykátai bölcsőde- építések után a következő években Albertirsán, Cegléden, Szentendrén és Kiskunlacházán nyitnak új böl­csődét, többhelyütt pedig bővítenék. Az egészségügyi beruházásokról, fejlesztésekről szólva ne hagyjuk em­lítés nélkül, hogy Pest megye a kö­zelmúltban egy — a hálózat köz­pontjává kijelölt — csecsemőotthon­nal is gazdagodott a fővárosban, amelyet a továbbiakban bővítenék. S ne hagyjuk szó nélkül az ugyan­csak súlyos gondokon, nehéz várako­zásokon enyhítő 1971-es ráckevei és gyömrői szociálisotthon-átadást (egy 52 és egy 60 személyes pavilonról van szó), valamint a tervezett száz­személyes gödöllői szociális pavilon építését. A hálózat növekvő kilométerei Végül néhány szót a nem látható — mert föld alá épültek (— beruhá­zásokról: o vízhálózatról, a csator­názásról és szennyvíztisztítókról. Pest megyében 1970-ben még csak 1270 kilométer vízhálózatot találunk — országosan nagy tehát a lemara­dás- Az elmúlt két évben azonban már 482 kilométernyi — ebből Kis­tarcsán például 52 kilométeres — vízhálózat épült a megyében. Még a IV. ötéves tervben további 420 ki-; lométer vezeték . lefektetése várha­tó: a következő három évben töb­bek között Érden is kiépítik az ösz- szesen 152 kilométernyi vízhálóza­tot; megkezdődik a 9 községet magá­ba foglaló Galga menti regionális vízműhálózat kétszáz millió forintos építkezése i6. Csak a lakosság bevo­násával, a víztársulatok szaporodá­sával vált, s válik mindez lehetővé: jelenleg mintegy 70 községben talá­lunk víztársulatot — háromszor any- nyi településen, mint az előző ötéves tervben. Az elmúlt időben társulások ala­kultak a csatornázásra Is. Ez által lehetővé vált a megyében az eltelt két év alatt 56 kilométernyi — Száz­halombattán négy kilométeres — csatornahálózat építése. Ugyanebben az időben Vácott és Szentendrén szennyvíztisztító telepet helyeztek üzembe. A IV. ötéves terv hátralé­vő részében további 64 kilométeres hálózat épül Dunakeszin például 85 millió forintot fordítanak csatorná­ra és szennyvíztisztításra; Vecsésen is befejeződik a csatornahálózat és szennyvíztisztító építése. Víz. és csatornahálózatra, szenny­víztisztítókra — a tanácsok, a társu­lások és a megyei vízművállalat — a IV. ötéves tervben várhatóan egy- milliárd 434 millió forintot fordíta­nak. A tervidőszak végére kifogás­talan vizet ihat á lakosság fele; a korábbi háromszázalékos hányad he­lyett pedig a lakosság 15 százaléka csatornázott utcákban él. Padányi Anna EGYÜTT KÉRTÜK, EGYÜTT VÁLLALTUK Két éve költözött új otthonba az ötszáz váci zeneiskolás. Á hétmillió forintos épületben tizenhét oktatóhelyiség, négy iroda, művészszoba és kétszáz személyes hangversenyterem található. A váci zene­kedvelők az elmúlt két esztendőben szá­mos rangos koncerten vehettek részt, több mint ló ezren. Ebben a tanévben vették birtokukba a sülysápi diákok új nyolc tantermes isko­lájukat, s ezzel megoldódott a község hosszú évek óta húzódó oktatási gondja. Az építkezés költségeihez a Művelődés- ügyi Minisztérium 11 millió forinttal, a Pest megyei Tanács egymillió forinttal, a sülysápi Virágzó Tsz másfél millió fo­rinttal, illetve fuvarral, a helyi ÁFÉSZ pedig 50 ezer forinttal járult hozzá. Üj, kétemeletes szárnyat építettek Szent­endrén a Ferenczy Múzeumhoz, amely­ben a világhírű Ferenczy család — Fe­renczy Károly és felesége, Fiallka Olga, valamint Ferenczy Béni, Ferenczy Noémi és Ferenczy Valér — műalkotásait mu­tatják be. Az épület régi szárnyában már látható tavaly ősz óta az anyag egy ré­sze. A múzeum pincéjében kőtárat és néprajzi kiállítást rendeznek be. A ter­vek szerint idén nyáron a múzeum vala­mennyi termét és a teljes anyagot meg­tekinthetik már a látogatók. Együttműködve a tanáccsal Beszélgetés Kovács Antalnéval, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkárával Két hete hozták nyilvánosságra az Elnöki Ta­nács határozatát a helyi tanácstagok általános választásáról, végiggondolva azonban az elmúlt hónapok népfrontmunkáját, úgv tűnik, hogy bel­politikai életünk ezen jelentős eseményére a fel­készülés jóval előbb elkezdődött. Az április 15-i választások alkalmából kértünk nyilatkozatot Ko­vács Antalnétól, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkárától. — A népfront egyik leglényegesebb tevékeny­sége az úgynevezett alkotmányos munka, amely természetesen nem választható el mereven a népfront egyéb feladataitól — mondotta beveze­tőként Kovács Antalné. — A választások köze- ledtén és idején érthetően megsokasodnak teen­dőink, ezek azonban szorosan kapcsolódnak min­dennapi munkánkhoz. — A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága 1971-ben — tehát a most befejeződő választási ciklusban — kötött együttműködési megállapo­dást a Pest megyei Tanáccsal. Az együttműkö­dés két évét eredményesnek látja-e? — Az együttműködési megállapodást valóban 1971-ben kötöttük meg, de már korábban is volt bizonyos együttműködés. Az elmúlt két évben azonban ez tervszerűbbé, folyamatossá, magasabb szintűvé, eredményesebbé vált. Az aláírást köve­tően javasoltuk az alsóbb szintű testületeknek is: kövessék példánkat. Egy közelmúltban történt vizsgálat szerint Pest megye mind a hat városá­ban, és kilenc járásában, valamint a községek, nagyközségek mintegy 85—90 százalékában kö­tötték meg a népfrontbizottságok a tanácsokkal az együttműködési megállapodást. Ez a keret, ez a forma gazdag tartalmat takar, az együttműkö­dés kiterjed a többi között az alkotmányos, a gaz. daságpolitikai és a művelődéspolitikai célok kö­zös megvalósítására, de a legintenzívebb a város- és községpolitikai feladatok realizálásában. Az elmúlt két évben a tanácsok, a tanácstagok is, a lakosság mind szélesebb rétegeinek segítségévek munkálkodtak a népfront 1971-ben meghirdetett választási programjának megvalósításán. Pest megye városai, községei jelentősen fejlődtek, változik arculatuk. A két év alatt, két év felada­tait akartuk elvégezni, s hogy ez sikerült, s hogy egyes területeken ennél többet sikerült megvaló­sítani, abban nagy szerepe van a társadalmi se­gítségnek, összefogásnak. Joggal lehetnek büsz­kék Pest megye lakói arra, hogy ebben országo­san is kiemelkedő eredményt értek el. Hadd idézzek néhány jellemző, mindennél beszédesebb számot. Megyei átlagban az egy főre eső társa­dalmi munka értéke az utóbbi években így ala­kult: 1969: 62,50 forint, 1970: 102,40 forint, 1971: 119 forint, 1972: 256 forint. A megye települései az állami, tanácsi beruházásokon túl a különbö­ző vállalatok, intézmények és a lakosság társa­dalmi összefogása révén 1971-ben 175 millió fo­rint, tavaly pedig több mint 200 millió forint ér­tékkel gyarapodtak, s ebben az összegben benne van a lakosság fizikai és szellemi társadalmi munkája is. — 1971-ben lépett életbe az új tanácstörvény, amely nagyobb önállóságot, lehetőséget adott a helyi tanácsoknak, s egyúttal nagyobb felelőssé­get is rótt rájuk. A tanácstagokra is. Ugyanak­kor sok új tanácstag kezdett dolgozni. Milyen segítséget kaptak a népfronttól? — Az elkövetkező négy évben változatlanul a népfront 1971-ben meghirdetett választási prog­ramjának megvalósításáért tevékenykedünk, fel­adataink — többet tenni, magasabb színvonalon — változatlanók. Tennivalónk van — együttmű­ködve a tanácsokkal és a társadalmi szervekkel — a választott testületi tagok, a tanácstagok mun­kájának segítésében is. Bár az elmúlt két év eredményei e téréin is figyelemre méltók, még­sem lehetünk elégedettek. A tanácstagok több se­gítséget, nagyobb támogatást igényelnek. Nagyon sok községben, városban a népfrontbizottságok ezt a segítséget megadták; szervezték a tanács­tagok fogadóóráit, beszámolóit, elkészítésükben is közreműködtek, mozgósították a lakosságot meghívták a tanácstagokat a népfrontbizottság üléseire. Nem volt ritka, amikor egy-egy fonto­sabb témát együttes ülésen tárgyalt meg a ta­nács végrehajtó bizottsága, és a népfrontelnök­ség, s eredményes, hasznos volt például — ami esetenként másutt is előfordult — Gödöllőn a vá­rosi tanács és a népfrontbizottság együttes ta­nácskozása. Tapasztalataink szerint tovább nőtt a közéleti munka rangja,- sajátos módon azonban a tanácstagok társadalmi tevékenységét munka­helyükön, a kelleténél kevésbé ismerik el. Töb­ben szóvá tették ezt azokon a beszélgetéseken is, II. VISSZAPILLANTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom