Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Nagygyűlés az Egyesült Izzóban A 25 éve kötött szerződés szocialista építőmunkánk legszilárdabb támaszává vált Péntek délután Budapest IV. kerületében, Újpesten, az Egyesült Izzóban nagygyűlést xendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a magyar—szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 25. évfordulója alkalmá­ból. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet 'Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Németh Károly, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára, az Elnöki Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai; dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Korom Mihály igazságügyminiszster, Párdi Imre, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Bencsik István, a Haza­fias Népfront főtitkára s a IV. kerület, az üzem több képviselője. Ugyancsak az elnök­ségben foglalt helyet V. J. Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Sz. Sz. Novozsilov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnök- helyettese, az SZMBT hazánkban tartózkodó delegációjának vezetője, 1. Ty. Zamercev ve­zérőrnagy, Budapest első szovjet várospa­rancsnoka, az SZMBT-küldöttség tagja. A magyar és szovjet himnusz hangjai után Bitskey Tibor színművész elszavalta Váci Mi­hály Kelet felől című versét, majd Apró An­tal mondott megnyitót. Ezután Gáspár Sán­dor ünnepi beszéde következett. Gáspár Sándor ünnepi beszéde Gáspár Sándor beszéde ele­jén utalt arra, hogy 25 évvel ezelőtt, 1948. február 18-án ír­ták alá a magyar és a szovjet kormány vezetői a’, első ma­gyar—szovjet barátsági szer­ződést. Ennek lényegét, szel­lemét még a lejárat előtt új szerződés megkötésével erősí­tettük meg 1937. szeptember 7-én. Az 1948-ban aláírt szer­ződés idején hazánkban még nem volt munkáshatalom. Eb­ből adódik az a különbség, amelyet r.' újabb szerződés már tartalmaz. — Ma ünnepeljük azt a szer­ződést — mondotta Gáspár . Sándor —, amely felöleli or~ ■ szagaink, népeink együttmű­ködésének minden lényeges területét, amely kifejezi a ma­gyar és szovjet nép barátsá­gát. Egyenrangú télként — A szerződéssel új korszak kezdődött, amelyben egymást követték a népi Magyaror­szág nemzetközi sikerei, el­kezdődött gazdasági, politikai s Hogyan osztják el PEVDI-nél a béremelést? A bérfejlesztés módjáról és mértékéről tanácskoztak a Pest megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Válla'at gyáregysé­geinek társadalmi és gazdasá­gi vezetői pénteken Budapes­ten. a Metró-klub emeleti ter­mében. Űjfalusi József gazdasági igazgat 3 elmondta, hogy a köz­ponti bérfejlesztési keretből 3.4 millió forintot kapott a | vállalat. Ebből az összegből 2,4 mil­lió forintot használnak fel fizikai dolgozóik (szám sze­rint 22G0 munkás) mini­mális bérfejlesztésére, azaz arra, hogy á segéd- és be­tanított munkások fizetését négy, a szakmunkásokét nyolc százalékkal emeljék. A fenn­maradó egymillió forintot azok között osztják szét, akik az át­lagnál rosszabb körülmények között nehezebb munkát vé­geznek, vagy több műszakban dolgoznak. A differenciálás­ban a nők is előnyben része­sülnek. Az összes fizikai dol­gozó közül 541 kaphat diffe­renciált emelést az egymillió forintból. A solymári faipari gyáregység szállítói, a gyöm- rői vegyi részleg dolgozói, a tmk-sok és Szentendrén a szerszámkészítők a kötelező emelésen kívül plusz 7—14 százalékos bérfejlesztést kap­nak azzal a céllal, hogy ezt a párt és szakszervezet bevonásával a dolgozó kol­lektívák belátásuk szerint különböző arányban osz- szák szét. A kevésbé szorgalmas, nem kiemelkedő munkát végzők esetleg csak a minimumot, a négy, illetve nyolc százalékot kapják meg, a legjobbak vi­szont akár húsz, huszonöt szá­zalékos emeléshez is juthat­nak. Az éjszakai pótlék a jö­vőben 20 helyett 30 százalék lesz. A vállalat a központi bér- fejlesztésen kívül ez évre 3,4 százalékos bérfejlesztést ter­vezett, ami további 1,8 millió forint; ennek nagy részét ugyancsak most osztják szét a dolgozók között. Ebből is nyil­ván a legjobbaknak, a legmeg- bízhatóbbaknak jut nagyobb összeg, de nemcsak annak az 541 dolgozónak, akikre a dif­ferenciálás központi elvei ér­vényesek, hanem a 2260 dol­gozó közül mindazoknak, akik egyenletesen, jól dolgoznak. összefoglalva: márciusban 5,2 millió forinttal többet fi­zetnek ki fizikai dolgozóik­nak, mint az előző hónapok­ban. A legkisebb emelést az kapja, akinek csak négy, illetve nyolc százalékkal „vastagodik” a borítékja. De például a szentendrei leg­jobb szerszámkészítők, ha a kollektíva úgy határoz, akár 30 százalékot is kapnatnak. A gazdasági igazgató végül el­mondta, hogy a teljesítmény­bérben dolgozók normáját az idén csak olyan mértékben rendezik, amely nem lépi túl a saját bérfejlesztést. Cz. V. és kulturális tekintélyének növekedése, aktívan bekap­csolódhattunk a nemzetközi életbe, az ENSZ munkájába és más nemzetközi szerveze­tek tevékenységébe. Jelenleg a Varsói Szerződés és a KGST aktív, s-ilárd tagjaként a ha­ladás erőinek megbízható tá­masza vagyunk, ez a folyamat a felszabadulással és az 194C»-as szerződéssel indult el. Az euró­pai biztonságért tett jelenlegi erőfeszítéseink, a vietnami bé- kemegállapodásban vállalt megtisztelő nemzetközi meg- bí-atásunk mind-mind elkép­zelhetetlen lett volna, ha ak­kor, ezzel az államközi szer­ződéssel nem alapozzuk meg a nemzetközi kapcsolatainkat. — A magyar történelemben ez az első olyan szerződés, amelyet egy hatalmas ország, a fasizmus felett győzedelmes­kedő szovjet állam velünk, mint egyenrangú féllel kö­tött meg. — A barátságunk természe­tesen nem e szerződéskötéssel kezdődött, hanem a Nagy Ok­tóber harcaiban született. Azok a magyar hősök gyökereztet- ték meg, akik a nagy forrada­lom idején erejüket, életüket áldcrták orosz, ukrán és más munkástestvéreikkel a szocia­lista forradalomért. — Munkásosztályunk köve­tendőnek tartotta az orosz példát, s, 1919-ben megterem­tette a maga hatalmát. Akkor még legyőzött bennünket az imperialista túlerő. De a Hor- thy-fasizmus nehéz, küzdel­mes éveiben is elszántságot, reményt adott annak a tudata, hogy létezik a Szovjetunió, erősödik a munkások szabad (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYELJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA . XVII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Befejeződött Fock Jenő csehszlovákiai látogatása Sajtóértekezlet Prágában — A tárgyalásokról közleményt adtak ki Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke pénteken este hazaérkezett csehszlovákiai hi­vatalos baráti látogatásáról. A rendkívül szívélyes lég­körben lezajlott csehszlovákiai hivatalos látogatásnak mint­egy záróaltkordjaként az új­ságírókkal találkozott Fock Jenő Prágában, a Moldva- parti palotában. Az újságírók kérdéseire részletes válaszo­kat adott, a konferencia kez­detén, a kérdések elhangzása előtt pedig elmondta, milyen összkép alakult ki benne mos­tani látogatásának benyomá­sai alapján. „Ismét meggyőződtem arról, hogy a testvéri Csehszlovákia népei helyes, jó úton járnak” — hangsúlyozta a magyar kormány elnöke. Kedvező be­nyomásai közül kiemelte azt a jelentős fejlődést, amelyet szomszédunk az ipari és me­zőgazdasági termelésben, va­lamint a nemzeti jövedelem növelésének tekintetében az utóbbi években elért, aláhúz­va annak fontosságát, hogy a nemzeti jövedelem elosztásá­nál a dolgozó nép felemelke­dését vették elsősorban figye­lembe. Láthattam, hogy nyűgöd tabbak, derűlátóbbak, boldo­gabbak a csehszlovák embe­rek, mint legutóbbi látogatá­saim idején, 1972. januárja ban és 1969. júliusában vol­tak” — mondta Fock Jenő. Tárgyalásait rendkívül eredményesnek nevezte, kü­lönösen nagy hatással volt rá a Gustáv Husáknál tett láto­gatása, amely jóval meghalad­ta a protokoll által előirány­zott időtartamot. A tárgyalá­soknak talán az a fő eredmé­nye, hogy a két ország közös gazdasági érdekei alapján a jövőben intenzívebben fej­lesztik majd a gazdasági együttműködést, miután meg­vizsgálták, hogy bizonyos te rületeken eddig nem használ­ták ki megfelelően a meg­lévő adottságokat. Vizsgálódás Pest megyében is Kidolgozzák a tanyavilág területrendezési koncepcióját A tanyavilág helyzetének vizsgálatára és elemzésére ké­szül az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, a MÉM és az Országos Tervhiva­tal a megyei és helyi tanácsok segítségével, a vidéki tervező vállalatok, az agráregyetemek tanári karának és hallgatóinak bevonásával. Ezzel a vizsgá­lattal kell összegyűjteni azo­kat az alapvető adatokat, amelyeknek feldolgozásával elkészíthetik a tanyai te­lepüléshálózat területren­dezési koncepcióját. A jelenleg rendelkezésre álló adatok ugyanis elavultak, hoz­závetőleges számítások szerint jelenleg az országban mintegy 800 ezer ember lakik külterü­leten, tehát várostól, községtől 500 méternél távolabb. Tíz év­vel ezelőtt még 1 100 000 em­ber élt ilyen távoli helyeken. A becslések alapján több mint fél millióra tehető azoknak az embereknek a száma, akik tanyákon élnek, s így nem ré­szesülnek sok alapvető köz­szolgáltatásban. Néhány hét múlva megkezdődik az átfogó vizsgálat Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Bács, Békés és Csong- rád megyében teljeskörűen, Pest és Heves megyében részlegesen. Ezekben a megyékben 613 köz­ség és 31 város tanyai terü­letrendezési tervének kidolgo­zásához kell jól megalapozott adatfelmérést végezni. A Du­na—Tisza közén, a Tiszántú­lon és a Nyírségben 95 tele­pülés 2711 tanyáján — e vi­dékek összes tanyájának há­rom százalékán végzett vizsgá­latokból vontak le olyan elvi megállapításokat, amelyeket most felhasználnak az orszá­gos felméréshez. Az előzetes vizsgálatokkal a tanyai terü­letek 12 féle típusát külön­böztették meg. Mindegyiknél abból a feltételezésből indul­tak ki, hogy az átlagos falusi ellátás színvonalának megfe­lelő szolgáltatásokban kell ré­szesíteni az adott tanyás terü­letet. de a helyi lehetőségek­től függően kisebb vagy na­gyobb összeg szükséges a megfelelő ellátás feltételeinek — bekötő út építése, villany- hálózat, iskola stb. létesítése — megteremtéséhez. A leggazdaságosabb az el­látás abban a tanyacso­portban, amely alig két ki­lométernyire van a legkö­zelebbi községtől, s a legkedvezőtlenebb feltéte­lekkel rendelkező tanyai terü­letektől pedig 8—10 kilométert kell megtenni a legközelebbi faluig. Az ÉVM ütemterve szerint valószínűleg még ez év végéig befejezik a felmérése­ket, s a jövő évben elemzik a vizsgálati anyagot és kidolgoz­zák a tanyai településhálózat területrendezési koncepcióját, amelyben már konkrét, a reá­lis lehetőségeknek megfelelő javaslatokat tesznek a tanyai területek ellátását javító gaz­daságos megoldásokra. E terü- 'etrendezési koncepció elsősor­ban a helyi tanácsok megf<~r- tolt és hosszú távra előre’ *' Gazdálkodását, területfejlesztő - si terveinek megvalósítását se­gíti. A két nép kölcsönös, jobb megismerésének módjairól ér­deklődött a Ládává Demokrá­cia munkatársa. „Most, hogy a szocialista országok elfogad­ták az integráció program­ját, az objektív feltételek adot­tak, azokat kell további szo­cialista tartalommal megtölte­ni” — válaszolta a miniszter- elnök, utalva, például, a turiz­mus további szélesítésére, de a vizuális propaganda — a film- és televíziócsere —, va­lamint a sajtó s a könyvek ad­ta lehetőségekre is. A magyar—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatokról szólva — a Svobodne Slove tudósítója kérdezett erről — kormányelnökünk elmondta, hogy ezt internacionalista ma­gatartásunk határozza meg, ami azt jelenti, hogy Bonn- nak most elsősorban a mün­cheni szerződés érvénytelen­ségének problémáját kell tisz­tázni. A Magyarországon élő szlo­vák, illetve a Csehszlovákiá­ban élő magyar nemzetiségek helyzetét vetette fel a Prace munkatársa. „Közös csehszlo­vák és magyar felfogás sze­rint a két országban élő nem­zetiség nem elválasztó, hanem összekötő kapocs, amely mind­inkább elmélyíti a két ország barátságát” — válaszolta Fock Jenő. Fock Jenő csehszlovákiai lá­togatásáról közleményt adtak ki. (A közleményt lapunk 2. ol­dalán ismertetjük.) PullaiÁrpád a Csepel Autógyárban Több mint hatszázan jöttek el tegnap a Csepel Autógyár művelődési házába, hogy meg­hallgassák Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának tájékoztatóját a X. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, s a Köz­ponti Bizottság tavaly novem­beri állásfoglalásából adódó teendőkről. A pártnap elnöksé­gében helyet foglalt Cservenka Verencné, az MSZMP KB tag­ja, a Pest megyei Pártbizott­ság első titkára, Fröschl Gusz­táv vezérigazgató, Szeghalmi Gyula, az autógyár pártbizott­ságának titkára, Hreus Sándor, a vállalati szakszervezeti bi­zottság titkára és Herczenik Gyula, a vállalati KlSZ-bizott- ság titkára. Pullai Árpád előadásában a legsürgetőbb politikai, társa­dalmi, gazdasági feladatokat összegezte, elemezte a közvé­leményt leginkább foglalkozta­tó kérdéseket, és szólt a Cse­pel Autógyár munkájáról, a vállalatnak a közúti jármű­programban betöltött szerepé­ről. Franciszek Szlachcic, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának .tagja, a Központi Bizottság titkára a Magyar Szocialista Munkás- Párt Központi Bizottságának meghívására febrJár 14—16 között pártküldöttség élén lá­togatást tett hazánkban. F. Szlachcic megbeszélést foly­atott Aczél Györggyel, Bisz- cu Bélával, Komócsin Zoltán­nal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a Központi Bizottság titkárai­val. Franciszek Szlachcic és kísérete pénteken este eluta­zott Budapestről. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Aczél György. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. N. A. Tyihonov, a szovjet minisztertariács elnökhelyet­tese pénteken Moszkvában fogadta dr Horgos Gyula ko­hó- és gépipari minisztert. Ez alkalommal a két ország gaz­dasági kapcsolatából eredő egyes kérdéseket vitattak meg. Dr. Horgos Gyula péntek es­te hazaérkezett. t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom