Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
A P*E ST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNK I A DA S A XV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1973. FEBRUAR 1., CSÜTÖRTÖK Társadalmi összefogással Még több tanteremre lesz szükség Javult az iskolák ellátottsága — Nincsenek napközik — A többség továbbtanul Pár évvel ezelőtt hallottam egy nagy aktíva-értekezleten: a monori járás, iskolai helyzetét, főleg azoknak tárgyi feltételeit tekintve, második Somogy. Ha ez a kijelentés túl erősnek is hangzott, valami igazság azért volt benne. Talán, ha más nem is, annyi egészen biztos, hogy, a múlt örökségeként, alig egy-kettőtől eltekintve, öreg, sárból készült, itt- ott már összedőlés előtt álló iskolákat vettünk át, azokat toldozták-foldoz- ták, alakították, hogy néhány évig még kitartsanak. Az utóbbi években azonban szembetűnő változásokról, szép eredményekről beszélhetünk: a törekvés, a társadalmi összefogás kezdi meghozni eredményeit. Nem kevesebb, mint 10 ezer 126 gyermek jár jelenleg iskolába, annyi, mint például Gyömrő teljes lakossága. Nem kicsi tehát a tét. Háromszáz- hetvenikét tanulócsoport van, ami- azt jelenti, mivel még vannak összevont osztályok is, és az elkövetkezendő években növekszik a tanulók száma, hogy jóval több tanteremre lenne szükség még akkor is, műszakban folyik á ha két tanítás. Jelenleg 241 tanterem áll a tanulók rendelkezésére, amelyekből azonban 29 szükségterem. A megoszlás változó. Például Vasadon és Gyomron, az 1. számú iskolában, és még egykét helyen csak délelőtt tanítanak (a tanyai iskolákról most nem beszélek), ezzel szemben csak Üllőn hat a szükségtantermek száma. Az elmúlt három évben új iskola épült Csévharaszton és Sülysápon. Üllőn ez évben kezdenek egyet építeni. Tavaly megnyílt a járás első általános iskolai diákotthona Vasadon, amely 85 tanyai, felső tagozatos kisdiák elhelyezését tette lehetővé, jelentősen javult tehát a szakos oktatásban részesülő tanulók aránya, s a sok szétszórt településen élő gyermekek ideális körülmények között tanulhatnak. Igen jó, sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt, a végzős általános iskolások továbbtanulási aránya is: 82,7 százaléka tanult tovább az elmúlt tanévben, vagyis 1332 diák, a legtöbben az ipari iskolákban — 529-en —, illetve — 324-en — szakközépiskolákban. Változatlanul rossz az általános iskolások napközi otthoni elhelyezése. A jogos 70 százalékból — mindkét szülő dolgozik — csupán 10 százalék jár napközibe: a 10 ezer 126 tanulóval szemben 1007. De a fejlődés jelei már mutatkoznak: az utóbbi három évben százhússzal emelkedett a napközisek száma. Továbbra sem jók a tárgyi feltételek: a szükséges színvonalat megközelítő napközi otthon csak 2—3 akad a járásban. Szaporodtak a szemléltető eszközök, de a .hiányzó szükséglet előteremtésére még 7 millió forint kellene. Biztató eredményeket ígér az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom, mert indulásának első évében már csaknem egymillió forintos összeggel segített. K. Gy. Ne induljanak hátránnyal Iskolára előkészítő tanfolyamok Az óvodák, az új nevelési programnak megfelelően, célul tűztek ki az iskolára előkészítés fokozottabb megvalósítását, amelyet az iskolai nevelőtestület is segít. Gondoskodnak az „óvodán kívüliekről” is: indulásuk. hátrányának csökkentése érdekében 26 iskolai előkészítő tanfolyamot szerveztek részükre, amelyeken az elmúlt évben 429 gyermek vett részt. A tanfolyamokat az idén is megszervezik, így az első osztályba lépő tanulók mintegy 97 százaléka vagy az óvodában, vagy az előkészítő tanfolyamon szerez előképzést az iskolai feladatokra. INTÉZKEDÉSI TERVET KÉSZÍTETT A JÁRÁSI KISZ- BIZOTTSÁG A járási KISZ-bizottiság intézkedési tervet dolgozott ki az idei tanácsválasztásokra: minden KISZ-fiatalt mozgósítanak a választások sikeres lebonyolítása érdekében. Az első szavazóknak gyűléseket, ünnepélyeket rendeznek, s oklevelet nyújtanak át nekik. Sok szó esik arról, hogy az emberek a jogot, a törvényt nem ismerik eléggé. Szemrehányás éri az illetékeseket, hogy nem hozzák közelebb az átlagembert a jog megismerésének lehetőségéhez. Régen úri huncutságnak nevezték a jogot, akár a politikát. De hol van már az az idő! Ma az a cél, hogy mindenki ismerje ne csak kötelességeit, de jogait is. Hogy mennyire alaptalan a vád az illetékesekkel szemben, mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi eset. A vecsési Zöldmező Tsz 1971. zárszámadásának 5. napirendi pontja következett. Dr. Gazdag János jogtanácsos a tsz-mozgalom országos jelentőségéről, a soron levő feladatokról beszélt, majd a tesz-ek ön- kormányzatáról, a tsz-de- mokráciáról, a munkavédelmi és szociális beruházásokról, s arról, hogy a tsz- tagság jogait miképpen érvényesítheti, ám ez a 30 perces, rendkívül értékes Országos hírnevet szereztek A monori József Attila Gimnázium irodalmi színpada, a maglódi Röpülj, pávakör és a vecsési Jókai együttes, múlt évi sikerei alapján, nemcsak járásszerte, hanem országosan is ismertté vált. Rendszeresen meglátogatják az albertirsai csecsemőotthont A monori FÜSZÉRT Zrínyi Ilona szocialista brigádja három évvel ezelőtt kapcsolatot teremtett az albertirsai csecsemőotthonnal. Jó néhány olyan kisgyermek is ott nevelkedik, akiknek élnek ugyan a szülei, de elhagyták őket. Még látogatóba is ritkán járnak hozzájuk. A monori kollektíva annál többet. A LŐRINCI PIACON HÁROM SEGÉLYKÉRŐ TELEFON Éjszakai szolgálat a vecsési postán A tűzoltóparancsnok nem értesíthető Vecsés község fejlesztése során a postai szolgáltatás is javulit A postahivatal korszerű telefonközpontjában a múlt év februárja óta éjszakai ügyeletet is tartanak. A lakosság régi kívánsága teljesült, amikor újabb szolgáltatásként, a község területén három központi, könnyen elérhető helyen, segélykérő telefont szereltek fel: a vecsési nagyállomáson, a Kertekalja állomás őrházában és a Vörös Hadsereg út 64. szám alatt, a tűzoltóság épületében. A közbiztonságot, a tűzbiztonságot és az egészségügyet egyaránt jól szolgálják a kihelyezett telefonok, ahonnan a nap bármelyik időszakában a rendőrség, a mentők és az orvosok díjtalanul hívhatók, s a tűzoltóság és riasztható. Szükségszerűen ide kívánkozik az a közérdekű kérés, hogy a jelenlegi tűzoltóparancsnok lakása is kaphasson telefont. Az Éva utca 15. számú lakóházban és az állami gazdaság göngyölegraktárában támadt tüzet a Budapestről érkezett tűzoltók oltották el. A tűzoltóparancsnok, bár tőle csak néhány házzal arrébb lobogtak a lángok, csupán a pesti tűzoltókocsik szirénázásából értesült a veszélyről. A tűzoltóság nemcsak tűz, de egyéb bajok esetén is segíthet. Ügy véljük, indokolt, és talán teljesíthető a vecsé- siek kérése. F. G. MfSOR Mozik Gomba: Ne ingereljétek a mamát. Monor: Viszontlátásra a pokolban. Űri: Kecskeszarv. Vecsés: Petőfi ’73. Vezetőségi ülés Ma, február elsején, 17 órakor klubvezetőségi ülés kezdődik a művelődési házban, melyen az 1973. évi pályázatra való jelentkezésről, valamint a klub működési szabályzatának kidolgozásáról tárgyalnak. Őstermelők Valamikor' csak lovak álldogáltak itt, kocsivégbe dobott szénát ropogtatva. Most, amint megszámolom, négy különböző márkájú, szebbnél szebb autó parkíroz. Az egyikből káposztáshordót görgetnek kifelé. Vecsésdek. Legvégén mutatóban négy-öt lovas kocsi, vasadiak. De akad egy ismerős üllői kocsi is. Krumpli, fejes káposzta, féke- teretek és ládaszám sárgarépa, zöldség. „A nevemen szólítanak" — Ezt tessék megkóstolni! — és egymás után ugrálnak fel a csarnokban a fehér köté- nyes árusok, villáik végén savanyított káposztával kínálva. — Mennyit parancsol az úr? Az egyik helyen megállók, rémületet keltve jegyzetfüre- ternmel... Lassan és nehezen oldódik fel a megátalkodott félénkség. — Nézze — így az egyik piros képű asszony —, én nyilatkozók magának, de a nevem nem mondom meg. És közelebb hajolva, fülembe súgja: — A férjem, aki olyan vezetőféle a vecsési Ezüstkalász Tsz-ben, mindig mondja, ne piacol jak. Kell ez nekem? A kezem, lábam elfagy. Minden rongyot magamra szedtem Csendesen hullott a hó, a szél is erősen fújt. A monori buszváró terasza alól behúzódtunk a meleg váróterembe. A mellettem lévő padra két miniszoknyás fiatalasszony telepedett. Társaságukban volt egy fiatalember is. A fiatal- asszonyok az anyósukról vitatkoztak. — Legjobb az anyóstól 20 kilométerre, de, ha már a házban van, legokosabb, ha -semmibe sem engedjük beleszólni. Nem. adunk neki igazat, még akkor sem, ha igaza van. Mert. ha elhatalmasodik, akkor vége. NINCS IGAZUK — Igazad van. Ha a fia egyszer megnősült, akkor nem az anyja az első, hanem a felesége Ha pedig az anyós mindig jelen van, ez az elv nem érvényesülhet. — Képzeld, azt akarja, hogy én tisztítsam a fia cipőjét. Még mit nem! Tisztítsa csak ő, hisz odahaza az enyémet is a mama pucolta. — Beleszólt abba is, hogy a hálószoba falát ne rózsaszínre festessük. mert a világossárga bútorhoz jobban illik a világoskék szín. — A bablevesbe ne öntsek ecetet, mert a fia nem szereti. Azt akarja, hogy én mosogassak az egész családra. Mindig akad valami mondanivalója, mindig lát valamit. Azon leszek, hogy a közeléből minél előbb elkerülhessünk. Elgondolkoztam, vajon miért ütközőpont a férj édesanyja már a házasság kezdetén, miért ő az első számú anyós, aki tulajdonképpen jót akar, és anyai szeretettel igyekszik a tapasztalatlan fiatalok útját elegyengetni? Kétségtelen, nem jó a fiatalok ügyébe beavatkozni. de azért az édesanyát sem szabadna megtagadni. Amint így elmélkedtem. a tiatalem- ber megszólalt: — Nincs igazatok! Elfelejtitek, hogy nektek is van édesanyátok? Vigyázzatok, ti is lesztek egy szer anyósok, ne bízzátok el magatokat. S ingerülten kiment a teraszra. (em) már, mégis fázok. Szép, új házunk, de milyen nagy, és egy Opelunk is van... De megszoktam. Már a dédapám is idejárt, a lőrinci és a kispesti piacra. Nemrégen még maszekok voltunk ... Mikor is? — Hatvanban alakult a „tszcs” — szól át kisegítőn a szoms’édja. Közben egy kopott kabátos, nyugdíjkorabeli néni, egy vásárló, türelmetlenül fogdossa kezében a nylonzacskóját: — Adjon már egy kilót, Mariskám ! — Tetszik látni? — nevet felém a hordó fölül a piros képű —, a régi vevőim a nevemen szólítanak. — Tíz forintból kettőt viaz- sza, köszönöm. Kezét csókolom ... A jövő szombaton is tetszik jönni, ugye? Már reggel ölkor K. P.-vel a kocsi mellett beszélgetek. (Kérésére nevének kezdőbetűit megváltoztattam.) — Ma kereken 1200 forintot árultam. Reggel ötkor már a négyesen kocogtam. Gondolhatja, hogy átfáztam, mire ideértem Üllőről. Ez a láda paszternákom maradt csak. A többit eladtam a kofának. Mondom, nem fagyoskodok már tovább. Bevágok egy darab meleg kolbászt, egy húzás a csatosból, és máris indulok .., Szeretek piacra járni. — Megéri? — A fene tudja! Több mini ezer forint Ö. M.-né: — Csévharasztról jöttünk. Túróm volt és tejfölöm. Még van egy kis házi füstölt szalonnám és kolbászom vagy két kiló. — Tessék, aranyos ... Hogy nem szikkadt? Most vágtunk!... Ne tessék elmenni, ráadok. Jó bőven mérem, és csak 70 forint egy kiló ... A gyulai 80, de ez tiszta dismóhús ... Látja, mégis elment! — Vasadi kocsival jöttem. Ha ezt is eladom, több mint ezer forintot árultam ma. P. K. vasadi tanyasi gazdálkodó: — Répát, gyökeret, zellert és két zsák krumplit hoztam, Mind eladtam. A bevétel? Megmondom, de ne tessék megírni... Tetszik adó miatt. tudni, az Tsz-kocsi egy se Őstermelők. Piaci árusok. Tsz-kocsi egy 6incs. Pavilon ugyan kettő is van, de azokban csak szemes terményt árulnak. Ha nem lennének, sok lőrinci kosarat üresen vittek volna haza a szombati piacról. Fáznák, tipegnek-topognak. Az autóban meleg van, de a lovas kocsin két pokróc sem elég, pedig nincs is igazi tél. Kovács György Minden jelentősebb ünnep alkalmával felkeresték a kicsinyeket, és ajándékokkal kedveskedtek nekik. Fél éve megszakadt a kapcsolatuk: a látogatási időt se- hogysem tudták összeegyeztetni, s a gyerekek ismét magukra maradtak. Nagyon hiányzott nekik a féltő gondoskodás, az a szeretet, amellyel a monoriak elhalmozták őket. Most ismét szóba került az ügyük. A KISZ-szervezet a legutóbbi taggyűlésen elvállalta, hogy felújítja a kapcsolatot az albertirsai otthonnal, s a felújítás tervét is elkészítették. Februárban a KISZ- tagok elutaznak Albertirsára, s ajándékokkal lepik meg a csecsemőket. Kégli Jánosné, a szocialista brigád helyettes vezetője: — Mindig sírva jöttem visz- sza az otthonból. Azok a gyerekek nagyon megérdemlik, hogy támogassuk őket. Gazda László, a Március 21. szállítóbrigád vezetője: — Egyszer egy karton nápolyit adtunk nekik ajándékba. A gyerekek közrefogtak, , s alig akartak elengedni bennünket. Februárban tehát újra meglátogatják a csecsemőotthont, utána pedig rendszeresen, (gér) MEG NEM KE SOI Rehabilitációra vár a Csévharaszti KSK A osévi KSK 11 játékosa úgy érezte az ősszel, hogy nekik „befellegzett”. A felhőket az igazságtalan bíráskodás hozta a csapat kék egére, és mint derült égből a villám, úgy hatott. Orvoslásra hiába vártak. A negyedszázadot megért csévi csapat sok generációt kiszolgált. A szurkolók sem, de a játékosok — akik apáiktól örökölték a mezzel együtt a sportszeretetet — sem nyugodtak bele a kényszerpihenőbe. Egy edzést sem hagytak ki. Ma is rendszeresen kergetik a bőrlabdát, hogy formában maradjanak. Igaz, most már csonka a csapat, mert csak 8 fiú végzi az alapozást, miközben remél. Mit? Azt, amit valakinek helyre kellene igazítania, s az egyformán érintené a sportvezetőket, a játékosokat és a szurkolókat. A csévi zöld gyepen is játékot akarnak mindnyájan! Reménykednek hát. A rehabilitációban. „Széljegyezni a jegyzőkönyvben a tévedést.” Sportszerűen. Sok község — még néhány nagyközség is — sokért nem adná, ha annyi játékszenvedéllyel állnának ki fiai, mint a csévi tizenegy. Talán, mert egyre „kapósabbak” a játékosok „piacán”, akár mindüket el lehetne „adni”. Érdeklődnek Vasadról, Nyáregyházáról, de nyolcán egyelőre hűek maradnak. Bán Laci, Erős Jóska, Földvárszky Sanyi, Korbács Pali, Bedö Pista meg a többiek úgy edzenek a pályán, hogy öröm nézni. Egy kis hó vagy eső nem akadály. Nem csoda, hogy vinnék őket. Naszvadi István már az őszi fordulón magára vette a monori csapat mezét, és Monor színeire sem hozott szégyent. Urbán Sándor a budapesti KISTEXT-ben csatárkodik. Tanács Károly, a „hűtlen”, sokszor volt a Csévharaszti KSK „üdvöskéje”. Jobbszélsőt vagy hátvédet játszott, nem is akárhogyan. Remek fejesgólokat láttunk tőle. Szép beadásaiból is jó néhány gól született. Karcsi a stopliscipőt szegre akasztotta. — Nincs idő a tétlenkedésre — mondja. A monori József Attila Gimnázium színeiben kosárlabdázik. A csatársort erősíti, és kosarasnak legalább olyan jó, mint futballistának. Érettségi előtt áll, hamarosan búcsút mond a kedves iskolának, vele együtt, akarva, nem akarva, a csapatnak is. Nem lenne nehéz a csévi focipályára visszacsábítani. És a többi „hűtlen” sem mondana nemet. (fekete) i JEGYZET Ismernünk kell jogainkat is jogi előadás teljes érdektelenségbe fulladt. Különösen — kevés kivétellel — a férfiak nem kísérték figyelemmel: alig maradtak néhányon a teremben. Most aztán, ha valamit tudni akarnak, ha problémájuk akad, kérdezgetik „az asszony népet”, mert annak zöme a helyén maradt. Ma már nemcsak a jó pap, de a jó tsz-tag is holtig tanul. A jogtanácsos alaposan fölkészült, jól sűrítette mondanivalóját, közérthető volt, gondosan kerülte az idegen kifejezéseket. Az általa elmondottakat nem ártana minden tsz-tagnak ismernie, mert hisz az a cél, hogy ki-ki tudja, mi a joga. A jogot általában csak akkor kutatják az emberek, ha sérelem éri őket. S maguk vallják a kárát tájékozatlanságuknak. Mellesleg annak, aki egy nagy közösségben él, kötelessége is, hogy minden őt érintő kérdésben tájékozott legyen. Fekete Gizella
