Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-02 / 27. szám
VÁSÁRNAP: Népdalverseny Vecsésen A vecsési népdalverseny felnőtt selejtezőjét február 4-én, vasárnap, délután 2—5 óráig rendezik meg a helyi József Attila Művelődési Házban. Minden vecsési lakost, aki népdalokat ismét, szeret és tud. énekelni, vagy bármilyen népi hangszeren játszani, a szervező bizottság szívesen fogad. Négy bemutatóra készül a Déryné Színház Egy időben négy társulat próbál, és másfél hónap leforgása alatt négy bemutatót tart a Déryné Színház. Sorrendben az első Lehár—Innoczeni— Vincze Ernő Vándordiákja Petrik József rendezésében. Ezt érdekes kísérlet követi: Két Elektra címmel, Szofok- lész Elektráját és Gyurkó László Szerelmem, Elektra című művét mutatják be egy műsorban. A rendező: Szécsi Ferenc. Harmadikként a víg- opera-sorozat folytatása, Rankt György Pomádé király új ruhája című művének bemutatása következik. Rendező: Kertész László. A negyedik bemutató A helység kalapácsa című zenés játék lesz, melyet Szalai Vilmos rendez. P-EST MEGY El Hl R IÁ P K ÜLŐNK IA DASA XV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1973. FEBRUÁR 2., PÉNTEK A járás első zárszámadása Pótolta az előző évi alaphiányt az úri Béke Tsz Emelkedtek a keresetek — Melléküzemek nélkül Az év első zárszámadását a monori járásban február 2-án, délelőtt 9 órakor tartja az úri Béke Tsz. A szerda délutáni vezetőségi ülésen liorinka József, a közös gazdaság elnöke elmondotta, hogy eredményes volt múlt évi tevékenységük. Az 1971-es évet 2 millió 74 ezer forint alaphiánnyal zárták. Nem pazarló gazdálkodás miatt, csupán azért, mert a beruházások mértékét nem csökkentették. Akkor épült a szövődé, mely 5 millió, s akkor hajtották végre a szarvasmarha-állomány teljes negati vizái ását, mely 3,5 millió forintba került. Két lehetőség állt a tsz Minden hetedik üllői lakos könyvtári tag 4 síkeres Író-olvasó találkozók A hűvös, hideg idő szinte kerget célom feié, az üllői könyvtárba. Kellemes meleg logad. Amig' Beky Sándorne könyvtáros a kölcsönzőkkel foglalkozik, sétálgatok a polcok előtt, nézegetve az újdonságokat. Egy idős bácsi az ifjúsági polcon böngészik. Kezebe vesz egy-egy mesekönyvet, Verne-regényt. Körülnéz. Látja, hogy észreveszem. Szinte restellkedve visszacsúsztatja a köteteket a többi közé, aztán mégis meggondolja magát. — A mesekönyveket viszem! Nagyon szeretem őket — közli bizonytalanul. — Én is kedvelem a meséket. Érdekesek és tanulságosak — nyugtázza a könyvtáros. •— Még az Esti mesét is mindig megnézem a tévében — bizonygatja most már határozottan, kifelé indulva az idős bácsi. Közben kiválasztom az engem érdeklő kötetet: Pest megye statisztikai adatait tartalmazza. Békyné az olvasószobába invitál. Míg elhelyezkedünk a kényelmes fotelekben, néhány számadattal példázza a fejlődést: — 1965-ben 6220 kötetünk volt, 780 olvasóval. 19 ezer 27 könyvet kölcsönöztek. 1971- ben már 8 ezer 689-re emelkedett a kötetek száma, és az 1144 kölcsönző 40 ezer 23 könyvet vitt el olvasni. De állandóan gyarapodunk. Most is tele az asztalom: leltári számmal látom el az új könyveket. — Író-olvasó találkozókat is rendezünk. Molnár Gábor, Móricz Virág, Hunyadi József járt nálunk tavaly. Az idén folytatjuk a sikeres és érdeklődést kiváltó találkozókat. Irodalmi estet tartottak nálunk az általános iskolások, és sokan vettek részt a „Kell a jó könyv” mozgalomban. Sajnos, nem üllői nyerte a fődíjat, egy Zsigulit. Ez az év Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója folytán lesz jelentős. — Túl a komoly, mindennapi munkán, akadnak-e derűs perceik? — Hogyne! Egy kislány már előre elkészítette a pénzt, hogy kifizesse az elvesztett könyvet. Biztattam, hátha megtalálja valahol. Nem ő, hanem Mono- ron a kalauz találta meg a vonaton, s küldte el a könyvtárba. Nagyon meglepődött a kislány, amikor tőlem kanta visz- sza az elveszettnek hitt könyvet. ★ Sokan várakoznak már az asztal előtt. Mindenki kezében két-három kiválasztott kötet. Sietve aláírom a kölcsönzési lapokat, aztán átadom a helyem. Pesti Imre Ez megfelel? A téli időszakban is nagy keletje van a vecsési piacon rántani való csirkének. Szabó János felvétele előtt: vagy igénybe veszi az állam által biztosított óvadékot, vagy saját erejére támaszkodik. Most elmondhatják, helyesen cselekedtek, amikor az utóbbit választották. Nemcsak az alaphiányt sikerült pótolniuk, de jelentős nyereséggel zárták a múlt évet. 1972-ben a halmozott termelési érték összege 26 millió 377 ezer forint, 6 millióval több, minit 1971-ben volt. Kifizették a tavalyi évre esedékes 700 ezer forintos forgóalaphitelt. A tervezett 3 millió 142 ezer forint nyereséggel szemben 4 millió 703 ezer forintot értek el. Ehhez hasonló eredmény még nemigen akadt a szövetkezet életében. A tagok és alkalmazottak részére, a visszatartott 10 százalékkal együtt 6, illetve 4 százalék kiegészítő részesedést is fizetnek. Már év közben sor került a normatívák felülvizsgálására, mely a dolgozók bérének emelkedését vonta maga után. Az egy dolgozóra eső évi átlagkereset 26 ezer 854 forint. Egy 10 órás munkanap értéke 117 forint, több, mint az elmúlt években. Az úri Béke Tsz már csupán mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik. E szép eredmények egyik feltétele az volt, hogy a fő terményekből a vártnál magasabb átlagtermést érjenek eL Búzából például a tervezett 26 helyett 32 mázsa termett egy hektáron. De említhetnénk a kukoricát is, amelyből szintén több termett a vártnál. A növénytermesztés a bevétel több mint felét biztosította. Az idén is igyekeznek észszerűen gazdálkodni. Hitelt, adósságot nem vesznek a nyakukba, addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér. Ezt az elvet követték a múlt évben, s az eredmény nem is maradt el. A mai zárszámadást az ÁFÉSZ helyi vendéglőjében tartják meg. Délben a nyugdíjasok és járadékosok részére ebédet adnak, este pedig a fiatalabb generáció vesz részt közös vacsorán, majd rophatja a táncot akár reggelig. (g) NÉGYSZÁZ EGÉSZSÉGÜGYI ELŐADÁS Az elsők között adtak vért Vietnamnak A Vöröskereszt járási vezetőségének alakuló ülése Monoron, a járási hivatal tanácstermében tartották meg a Vöröskereszt járási vezetőségének alakuló ülését, a községek Vöröskereszt-képviselőinek részvételével. Az ülésen részt vett Németh Veronika, a Vöröskereszt megyei titkára, dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke, valamint a járási pártbizottság és a járási hivatal néhány osztályvezetője. Ott voltak az egészségügyi szakszolgálatok vezetői isi Földesi István, a járási párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályvezetőjének megnyitó szavai után Gajdos Józsefné elmondotta, hogy Pest megyében elsőként a monori járás csatlakozott a Vért Vietnamnak! mozgalomhoz, majd a négyéves munkaterv fontosabb feladatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy a főváros környéki agglomerációs övezetben és az orvos nélküli, kis községekben differenciáltan kell végezni a felvilágosító munkát. A tsz-ekben 30 hagyományos elsősegélynyújtó, a növényvédő szer okozta mérgezésekkel kapcsolatban peaig 20 elsősegélynyújtó oktató tanfolyamot szerveznek 1976- ig. Községenként szervezik meg az anyák iskoláját: 4 év alatt 72 tanfolyam indul. A családvédelmi felelősök to vábbképzését is tervezik. A járásban a 4 év alatt 400 egészségügyi előadást tartanak. Minden tsz-ben van egészség- ügyi felelős, de egyetlen mezőgazdasági üzemben sincs Vöröskereszt-szervezet, ellentétben a járás ipari üzemeivel, bár még az üzemekben is akad tennivaló. A Vöröskereszt által indított tisztasági mozgalmat tovább kell fejleszteni, s a vérEgyre idegesebben A változó hangnem Az utcákon rohanunk, egyre jobban rohanunk. A boltokban, a vonatokon lökdösődünk, tolakodunk. Egy véletlen összekoccanás nyomán szinte pillanatok alatt parázs vita, sőt veszekedés támad. Fölgyorsult a tempónk. Idegesebbek lettünk. A XX. század „világbetegsége” ez, mondogatják. És a gyorsulással együtt, vagy azzal összefüggésben, megváltozott és egyre inkább változik a hangnem is. Buszon, állomáson A nemrégen még igen udvarias _MÁ VAUT-kalauzok például egyre udvariatlanabbak lesznek. (Tisztelet a kivételnek !). — Lépjünk beljebb! —halljuk az egyiktől, és nem: „Tessék beljebb fáradni”. Aztán: — Nem értem, hát süketek ezek? S közben a jegyemet kezében tartja, tehát lényegében ő az, aki akadályozza az odább- haladást. Vagy az egyik pályaudvaron, a pénztárban ülő valaki, miután ismerősöm, udvariasan bár, de másodízben kérdezősködik, így válaszol: — Megmondtam, nem tehetek róla, hogy süket. És bevágja orra előtt a kis- ablakot. A boltban Az egyik monori önkiszolgáló boltban egyedül állok a csemegéspult előtt. Az eladó kolbászt rak a hűtőpultba. Körülbelül öt percnyi áll- dogálás után: — Szíveskedjék ezt a sajtot ... Fölháborodott közbeszólás: — Nem látja, mit csinálok? Végül azért odaadja a kért árut. De a szeme? Ha vasvilla volna, nem biztos, hogy élnék. Az orvos, a főnök Remegő kezű, igen idős monori néni keres meg a szerkesztőségben. Be kellett volna oltatnia a disznóját, de elfelejtette bejelenteni: — Kijött az egyik állatorvos, de úgy kiabált... Igaz, én vagyok a bűnös, meg is büntetnek, de azért így beszélni vetem! Elvégre a fiam lehetne! — Illedelmesen kértem a vezetőmet, aki az egyik járási üzembe^ kőműves, hogy emelje föl az órabéremet. Ügy fölpattant és olyan hirtelen, hogy szinte a nevemet is elfelejtettem, pedig még a sapkámat is levettem előtte, mint hajdan a pallérom előtt. — Kint volt az ügyeletes orvos. De hogy beszélt velem. Talán igaza volt. Szabály szerint a kislányomat nekem kellett volna bevinnem, de azért mégis így beszélni, egy tanult embernek! Durván és szépen — Motorommal csak az „udvariasság szabályai” ellen vétettem. Utolért a „sértett” gépkocsi. Lassított, és vezetője, a lehúzott ablakon át mindennek lehordott, durván, pimaszul, a bent ülők hahotá- zása közepette. Lehet sérteni szép szóval, mosolyogva is. Egy húszéves szakszervezeti tag tagdíját kifogásolta. — Nézze, nem muszáj szak- szervezeti tagnak -lennie — gúnyolódott vele a szakszervezeti titkár. Sorolhatnám hasábszámra. Vajon mi a hangnemváltozás oka? Az egyik MÁVAUT-tiszt ezt mondta: — Nem tudok fegyelmezni. Ha valakit figyelmeztetek, kéri a munkakönyvét, és leszerel. Véleményünk szerint ez nem magyarázat, esetleg csak kibúvó. Ahol a hangnem rendszeresen és általánosan durvává vált, a vezetési módszerben is keresni kell a hibát. Mert vagy a vezető maga is durva, és ha ő durvás- kodhat, miért ne durváskod- hatna a beosztottja is, vagy gyenge, eréli/telen, és erélyte- lensége előbb-utóbb rányomja bélyegét az egész intézményre. Általában megromlik a munkafegyelem, a munkamorál. Elnézés és fegyelmezetlenség Sok vezető liberális, összetéveszti a humanitást a fegyelmezéssel, fölöslegesen és érthetetlenül elnéző. Nem büntet még akkor sem, ha arra szükség lenne, mert fél a népszerűtlenségtől, esetleg kellemetlen is neki. Jó ember akar maradni, pedig a tapasztalat szerint a kemény, de igazságos főnököt jobban szeretik a beosztottak, mint a bizonytalant, az erélytelent. Tény, hogy idegesebbek lettünk, de az idegesség csillapítókkal megszüntethető, a fegyelmezetlenség, a durvaság viszont nem. Azt csak egymás iránti önfegyelemmel és megértéssel szüntethetjük meg. Az egyik választott községi vezető, igen élénk és feszült vita közben, durván megsértette a nála jóval idősebb, ugyancsak választott vezetőt. Az érzelmek lecsillapodása után hiába érvelt, hogy megbánta, hogy nem akarta, idegességében elragadtatta magát, a másik sohasem tudott megbocsátani neki. Végső következtetésként: jobb előbb gondolkodni és csak azután cselekedni. Ugyanis ma is érvényes az a régen tanult bölcsesség: „Akármit teszel, okosan tedd, és gondold meg a végét.” Kovács György adásban, a polgári védelmi egészségügyi szakaszok képzésében vállalt feladatot jobban el kell látni. Az ifjúság családi életre nevelése érdekében 24 előadást szerveznek. A kis- egészségőr-csoportokat minden általános iskolában létrehozzák. Az öregekről való gondoskodást, a segítségadást elsőrendű feladatának tekinti a Vöröskereszt. Az állami gondozott gyermekek pártfogása éppen olyan családvédelmi feladat, mint a veszélyeztetett családok, az öregek és a gyermekek gondjainak enyhítése. A Vöröskereszt járási titkára befejezésként az egészség- ügyi állomások további szélesítéséről, A minden családban egy vöröskeresztes tag mozgalomról beszélt. Földesi István hozzászólásában elmondotta: amikor a Vöröskereszt 4 évi munkáját vesszük számba, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez nagyon fontos társadalmi munka. Sok segítséget kaptak, de nem eleget. A mezőgazdaságban a párttitkároknak a jövőben több támogatást kell adniuk a Vöröskeresztnek, a vöröskeresztes ifivezetők képzésébe pedig a pedagógusok bevonása a legtermészetesebb. Dr. Bencsik Mihály beszédében hangsúlyozta: a párt és az állami vezetés ma már méltó helyet biztosít a Vörös- keresztnek, a párt a Vöröskereszt tevékenységét is pártmunkának ismeri el. A Vöröskereszt önkéntesei csak köszönetért dolgoznak, ezért minden elismerést megérdemelnek. Németh Veronika a monori járás munkáját jó közepesnek ítélte, s kiemelkedő eredményének tartja az ifjúság sikeres megszervezését. Átlagon felüli a családvédelem munkája is. Hanyatlott viszont a polgári védelmi egészségügyi kiképzés. Az ülés résztvevői megválasztották az új járási vezetőséget. Az elnök Sima István, a titkár pedig ismét Gajdos Józsefné lett. Fekete Gizella \ Mf SOR Mozik Monor: Viszontlátásra a pokolban. Pilis: Szelíd motorosok. Vecsés: Petőfi ’73. Bál Üllő, művelődési otthon, 18- tól 22 óráig: hét végi táncest, játszik az Alfa együttes. Kosárlabda híradó Magyar Népköztársasági Kupa Külkereskedelmi SE—Monori SE 98:86 (35:30). Tornacsarnok hiányában, a mérkőzést a fővárosban játszották. A monori kosarasok csak egy félidőn át tudták tartani jó formájukat a volt NB Il-es játékosokkal telitűzdelt fővárosi csapattal szemben. Érdekességként említjük meg, hogy az első félidő 16. percében még 22:16 arányban vezettek. Szünet után a fővárosi csapat lendült játékba, és egymás után dobta a kosarakat. A monori csapat mezőnyben egyenrangú ellenfele volt a fővárosi csapatnak, csupán a kosár alatti magasság döntött a mérkőzésen. Jók: Gulyás, Hernádi, Gil- lányi. (vitéz) MNK-rajt Az. 1973. évi Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzéseire a JTS az alábbi, alacsonyabb osztályú labdarúgócsapatokat nevezte be: Sülysápi KSK, Mendei KSK, Gyömrői TÖVÁL, Űri KSK. Az első két forduló időpontja: március 11. és 18. I t
