Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-09 / 33. szám
Ot perc a rendelőben Az utcán, a rendelőben, a betegágynál mindig ugyanaz: halk szavú, mosolygós arcú, barátságos. Már tíz éve lakik Pilisen. Jóformán itt kezdte a pályafutását. Dr. Czinder Bálint egyszerű szülők gyermekeként indult. S hogy indult? Erős el- szánással, hogy orvos lesz. És egyre fokozva a tempót, nem nyugodott addig, amíg meg nem szerezte a vörös diplomát. Ez: a kitűnő diák végbizonyítványa! Midőn a nyüzsgő váróból benyitok* hozzá, egy 70 év körüli bácsit vizsgál. A másik két beteget Dombat Józsefné és Simó Jánosné egészségügyi nővérek látják el szakszerűen. — Jó napot, doktor úr! Látom, sok a beteg ... — Éppen háromszor annyi, mint máskor — mondja. Valóban, amióta az influenza Pilisre is bekopogtatott, 60 —70 új beteg is felkeresi egy rendelési idő aljitt a fáradtságot nem ismerő körzeti orvost. — Bírja még, doktor úr? — teszem fel a rövid kérdést. Felsóhajt: — Még igen! Pedig engem j sem került el a baj. A negyedik nap különböző gyógyszereken élek. Elvégre az orvos is ember, törékeny. Igaz? — Így van! — bólintok. S amíg sebtiben beszélgetünk, három újabb férfibeteg lép a vizsgálóba. Pár óra múlva az utcán találkozom a doktorral. Motor- kerékpárján, orvosi táskáját szorítva siet a fekvőbetegekhez. Az ismert mosoly ott ragyog az arcán, amikor megbiccentve a fejét elsuhan mellettem. De nemcsak a betegek körében leljük fel őt, hanem a tanácsüléseken is. Tagja a tanács végrehajtó bizottságának is, a fejlődő nagyközség ügyesbajos dolgaiban is ott áll a vártán. És évente hetekig Mo- noron ő az egyik sorozóorvos. Aztán meg a soha nem szűnő iskolaorvosi teendők... S a család: két serdülő fiú. Felesége a helyi Vöröskereszt elnöke. Mit csinál — ha van — a szabad idejében? Megrakott könyvszekrénye elmélyült irodalombarátságáról tanúskodik. Szereti a jó tv-műsorokat — ezt ő mondta egyszer egy fekete mellett —, csak az a baj, hogy sokszor, legtöbbször nem élvezheti végig az adást, mert beteghez hívják. És ha elérkezik a várva várt szabadság- idő, utazásra, színházlátogatásra is sort kerít. Persze, a szaklapok, a szakkönyvek sem maradhatnak el, mert ez az életpálya magában hordja az örök, a szüntelen továbbképzést. Czinder doktor lakása és a rendelő egy és ugyanazon épületben található a Rákóczi utcában, a vasútállomáshoz közel. Ha az éjféli vonattól jövök, általában világosság szűrődik emeleti lakásából. Tapasztalatból tudom, az orVos vagy most megy beteghez, vagy most érkezett onnét... Rakovszky József BELETÖRÖTT A KULCS... Január 31 -ián éjszaka betörtek az üllői ÁFÉSZ nemrég felavatott új irodaházába. A két betörő a büntetett előéletű Sallai Márton lajosmizsei és Kovács Béla kakucsd lakosok. Felfeszítettek több irodát, az asztalfiókokat kinyitogatták. Az iratokat össze-vissza turkálták, utoljára a pénztárhelyiségbe „látogattak”. Hiába próbálták azonban a páncélszekrényt feltörni, nem sikerült. De a kulcsot béletörték... A két betörő így nem nagy zsákmánnyal távozott: mindössze két töltőtollat, két női pulóvert és két darab kulcsot vittek magukkal. Sallai Mártont több betörés miatt már körözték. Jelenleg előzetes letartóztatásban van, társa is hamarosan hasonló sorsra jut.. te) Úttörő szaktárgyi versenyek Monoron Monoron — a járási hivatal művelődési osztályának és a járási úttörőelnökség irányításával — úttörő szaktárgyi versenyeket tartanak ezekben a napokban a Kossuth és Ady úti iskolákban, a járási pártbizottság nagytermében, illetve a gimnáziumban. Emelkedett az olvasók száma A monori járás községi könyvtáraiban 1971-ben 14 ezer 654-<en váltottak olvasójegyet, 1972-ben ez a szám 400-zal emelkedett. A olvasásra kivitt kötetek száma tavaly meghaladta a 340 ezret. A mezőőr esete a kismotorokkal A sülyi Virágzó Tsz termésére évek óta Németh Benedek mezőőr vigyáz. Múmiájával a tsz vezetősége elégedett, mivel a tsz kukoricásában és dinnyetáblájában már nem egy garázdálkodó tolvajt fülelt le. A legutóbbi értekezleten panaszkodott, nogy munkáját nenezen tudja ellátni. Elmondta, hogy nagyon sok iüope teheti, amíg a gazdaság egyik hataráoól a másik oa oiciklijevel atváxiszoi- gott. Ezért einatározia, hogy motort vesz. A helybeli iparcikkboltban megtakarított pénzen még 1971-Den 3940 forintért egy Riga kismotort vásárolt. Félévi használat után elkopott a gép első és hátsó meghajtó lánckereke. Meglepetten tapasztalta, hogy a boltban lánckerék nem kapható. Bebarangolta érte egesz Budapestet, teljesen hiába. Végre egy ismerőse Diósgyőrből háromszoros áron egy maszektól meghozta a kívánt alkatrészt. Később a hátsó külső gumi vált használhatatlanná. Sajnos gumit sem kapott. A motorkerékpár azóta is ott. hever a többi limlom társaságában a kamrában. 1972-ben zárszámadás után 3600 forintért egy 50-es Balkán kismotort vásárolt. Fél év múlva tönkrement a kapcsoló szerkezete. S újból megkezdődött a hajsza az alkatrész után. Budapesten, a Nagymező utcai kismotorszaküz- letben négy esetben járt és minden egyes alkalommal azt mondták. hogy hamarosan megérkezik a keresett alkatrész. Nem érkezett meg a mai napig sem! Fenti esettel érdemes egykét mondatnyi észrevételt megtenni. Lépten-nyomon tapasztalni lehet, hogy a biciklit a motor váltja fel. A mezőgazdasági dolgozók is kímélik az erejüket A 3—4 kilométerre fekvő tanyára nem szívesen tapossák már a kerékpárt. Sok a külföldi gyártmányú kismotor. A fent elmondottak alapján azonban joggal felvetődik a kérdés: miért nem lehet hozzájuk megfelelő alkatrészeket kapni? Krátky László Balesetveszély Életveszélyes jegyváltás a szőlőstelepi állomáson A szőlőstelepi állomásról több mint ezer ember száll naponta vonatra, s ugyanannyi érkezik is vissza. Igen sokan járnak ide Sülysáp alsó részéből. Ezek az utasok jegyváltás céljából kénytelenek átmenni a síneken, mert az állomás a túlsó oldalon van. Szőlőstelepi megállóhely létesítése alkalmával a két sínpár közé ember magasságú kerítést t emeltek. Az utasok egy rácsos vaskapun át közlekednek egyik oldalról a másikra. Ha az egyik vagy a másik sínpáron vonat halad át, a jegykiadó őr köteles a vaskaput lelakatolni. Sok Sülyből érkező utas nem tudja, hogy a kapu mikor van zárva, s ebből bizony súlyos bonyodalmak származnak. Nemrég hátborzongató eset történt itt. Két ember akart átmenni a síneken, hogy jegyet váltson, a kaput azonban zárva találta. Gyorsvonat közeledett. Az állomás előtt várakozó utasok rémülten kiáltoztak a két ember felé. A fiatálabb- nak sikerült az embermagasságú kerítésen áttornásznia magát. Az idős és nagyothalló Cs. István csak az utolsó pillanatban tudott kiugrani a sínek közül. Szerencsére az ijedtségen kívül nagyobb baja nem történt. Hasonló esetek máskor is előfordulhatnak, és könnyen végzetessé is válhatnak. A bajt meg kell előzni, nem kell arra várni, míg a szerencsétlenség bekövetkezik. Éppen ezért az utazóközönség arra kéri a MÁV-ot, hogy minél előbb oldja meg ezt a ..veszélyes” kérdést. Aluljáróval vagy veszélytelen átjáróval! Krátky László A P«f. SJ.'M.i G Y FI .H.í R L- A P K Ü L 6 N K I A PASA XV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1973. FEBRUAR 9., PÉNTEK ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT PILISEN Jő termésátlagok, korszerű gazdálkodás HÚSZ SZÁZALÉK ÉS KIEGÉSZÍTŐ RÉSZESEDÉS Elkészült a zárszámadási mérleg a két pilisi tsz-ben is. A közgyűlést a Hunyadiban 14-én, az Űj Életben pedig 16-án tartják. A Hunyadi Tsz-ben Föld- várszki Károlyné főkönyvelő adott tájékoztatót a múlt évi eredményekről. A közös gazdaság bevétele 25 millió forint volt, s ebből 18 millió az alap- ' tevékenységből származott. Hozzájárult ebhez a jó termésátlag és a korszerű gazdálkodás egyaránt. Búzából 15,2, őszi árpából 18,2, kukoricából 17,4, burgonyából 90,2 mázsás átlagot értek el egy holdon. A kiegészítő üzemek közül a faipari részleg 100, a lakatosipari 71 százalékra teljesítette nyereség- tervét. Az Üj Élet Tsz-ben Tanyi József főkönyvelő örömmel újságolta: a tsz árbevétele 1972-ben több mint 38 millió forint volt. A tiszta nyereség pedig kétmillióval haladta meg az előző évit. A bevételek 72 százaléka az alap-, 28 százaléka a kiegészítő tevékenységből adódott, így az Űj Élet továbbra is kizárólag a „mezőgazdasági tsz” címet viselheti. Búzából, 17, kukoricából 17,4, burgonyából 111 mázsa termett holdanként. A két közös gazdaságban szinte már hagyománynak számít, hogy koordinálják az év végén kiosztandó kiegészítő részesedések összegét. A Hunyadiban és az Üj Élet Tsz-ben is például azok a tagok és alkalmazottak, akik év közben csak 80 százalék fizetést kaptak kézhez (tehát vállalták a „rizikót”), most, a zárszámadáskor megkapják a 20 százalékot és pluszként ugyanannyit, kiegészítő részesedésként. Az ipari üzemágban dolgozók a tervteljesítéstől függően részesülnek prémiumban. Az Űj Élet Tsz-ben a tiszta vagyon csaknem 36 millió, a biztonsági alap értéke 9 millió forint.' Hárommilliós beruházást hajtottak végre 1972-ben. Az egy dolgozóra eső éves átlagbér 25 ezer 185 forint. Egy tízórás munkanap értéke 109 forint. Jó évet zárt tehát a két pilisi tsz. Ez megnyugtatással töltheti el mindkét tsz vezetőségét és tagjait egyaránt. G. J. Foglalkozása: hivatásos pártfogó Amikor először láttam őt a járási hivatal folyosóján, mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy gyámügyi szakember. Aztán egyre sűrűbben jött, s megtudtam, foglalkozása: hivatásos pártfogó. Két járás, a monori és a nagyká- tai tartozik hozzá. December 1. óta végzi ezt a munkát. Itt ül velem szemben Bucz Hunor hivatásos pártfogó. Szakállas, szemüveges, szimpatikus fiatalember. — Hogyan szánta rá magát erre a munkára? — Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán végeztem. Utána a Csepel Vas- és Fémművek művelődési központjába kerültem, ahol felnőttoktatással foglalkoztam. Éreztem, hogy ez a munka nem elégít ki, s ezért szerettem volna tanyára, vagy nevelőintézetbe kerülni. Nem így történt. — Két éve hozták létre a hivatásos pártfogók intézményét. Én is jelentkeztem a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben erre a munkakörre. Felvettek. Nagyon örültem: végre egy izgalmas — de ennek ellenére szép — feladatot kapok. PILLANATKÉP Nekem mindenki barátom” n Kalauz lép a kocsiba. — Kérem a menetjegyeket felmutatni, kezeltetni! S az utasok azonmód, ahogy illik, nyúlnak a zsebbe, táskába a menetjegyért. Ám egy harminc körüli fiatalember mitsem törődik a kalauzi felszólítással, hangosan dudorá- szik, mindenfélét beszél... Szóval, többet ivott a kelleténél. — Kérem a menetjegyét! — kérleli, ki tudja már hányadszor a kalauz. Az meg csak kutat, zsebeit többször is átforgatja. de menetjegyet nem talál... — ... Pedig megvolt, ko- molvan mondom kalauz bácsi meavolt... A sörgyárban dolgozom... 1 — Akkor legyen szíves a személyi igazolványát ideadni! — így a kalauz. Utasunk kutat, forgatja zsebeit, s mint ahogy az már lenni szokott, mégiscsak előkerül a jegy. Mutatja a kalauznak. A türelmes kalauz „lát- tamozva” a menetjegyet, eny- nyit mond: — Fiatalember, máskor a barátjával szórakozzék. Emez azonnyomban válaszol: — Nekem mindenki barátom ... Még a kalauz bácsi is. Tessék elhinni. A kocsiban feloldódik a feszültség, várakozás, mosolyognak az emberek. És felét elfordítva mosolyog a k«la»z is. .1 - -i - (jandó) — Mit jelent: „hivatásos pártfogó”? — Tizennégy-tizen nyolc éves gyerekek tartoznak a felügyeletem alá. Pontosabban: azok az ilyen korú fiatalok, akiket valamilyen bűncselekmény miatt próbára bocsátottak, akiket felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, s végül azok, akik kikerültek az állami gondozásból. Rendszeresen eljárok hozzájuk. Nyíltan, őszintén kell beszélgetni velük, csak így lehet eredményt elérni. — A monori járásban jelenleg 24 fiatalkorú van, akik a nyilvántartásban szerepelnek. Működésem során 16-hoz már eljutottam. Az a feladatom, hogy ezek a megbotlott lá- nyok-fiúk elfelejtsék a múltat, s új életet kezdjenek. Találják meg helyüket az életben, legyen rendes munkahelyük. Persze, az igazsághoz tartozik az is. hogy ezek a gyerekek otthon igen nehéz körülmények között élnek. Bucz Hunor egyetértőén bólint, amikor a gyerekek viselkedése és az otthoni környezet között párhuzamot vonok. — Természetesen, a kettő nem választható eh Az én gyermekeim többsége azonban már nem iskolás. Tizennyolc éves korig még nem kötelezhetők munkára, de az a célom, hogy dolgozzanak, legyen munkahelyük. Tizennyolc éves korukra ... Ez bizonyos biztonságérzetet ad számukra. Fizetést kapnak, munkásokká válnak... látogatóba, bizony idegenkedve fogadtak... A következő alkalommal már más volt a helyzet. Befogadtak. És ez nagyon lényeges dolog ... Hivatásos pártfogó. Felelősségteljes foglalkozás, nagyon szerteágazó és izgalmas. Bucz Hunor a pedagógiai pálya helyett ezt választotta. Nagyon bízik munkája sikerében, a hivatás jövőjében. Gér József Háromszáz nőt foglalkoztat Indul: februárban Üllőn — amint hírül adtuk — a Pálma Gumigyár kihelyezett üzemet létesít. Jelenleg a gumigyár autóbusszal 40 személyt szállít naponta a budapesti gyárába betanítás céljából. A kihelyezett részlegben mintegy 300 nőt foglalkoztatnak majd. A gyerekes anyák részére nagy segítség, hogy mint „bedolgozók”, a munkát haza is vihetik. A kihelyezett üzem ebben a hónapban megkezdi tevékenységét. Az új dolgozókat a 40, már betanított dolgozó oktatja majd ki a helyszínen. Kézbesítők kerestetnek A ritonori postahivatal' külterületi kézbesítőket keres felvételre. Jelentkezni a posta- hivatalban lehet. MŰSOR Monor: Anna ezer napja. Pilis: Mackenna aranya. Ve- csés: A vőlegény nyolckor érkezik. Senki többet; harmadszor A nemrégiben Monoron rendezett Játék és muzsika tíz percben című nyilvános rádióadás a helybeli versenyzők képzettségéről és dicsérendő sikeréről tett tanúbizonyságot. Most pedig járásunkban élő és dolgozó, újabb rádióversenyzőkről számolunk be, akik öregbítették szűkebb pátriánk jó hírnevét a rádió- hallgató közönség előtt. Az elmúlt szombaton 18 óra 10 perckor a Senki többet, harmadszor! című szellemi árverés az 1-es stúdióban Zsö- gön Andrásné pilisi középiskolai tanárnőnek és Pesti Imre üllői pedagógusnak adott alkalmat arra, hogy egy országos szellemi versengésben bizonyítsa kiváló versenyzői képességét. Mindketten szép díjakat nyertek. (rakovszky) — Bízik-e munkája sikerében a hivatásos pártfogó? — Azt elhatároztam még az elején, hogy addig csinálom ezt a munkát, amíg értelmét látom. Optimista vagyok. Az ifjúsági szociológ'ai, kriminalisztikai könyvek is erre ösztönöznek, s ez bizonyos többleterőt ad munkámhoz. — Megértés... Az EMBER (igen így, csupa nagybetűvel) felől kell megközelíteni ezeket a megtévedt fiatalokat. Ez az alapja mindennek. — Amikor először mentem JEGYZET kz iskolai testnevelésről A Művelődési Minisztérium rendeletet adott ki — amelynek értelmében a jövő tanévtől kezdve az általános iskolákban a testnevelés óra számát heti kettőről háromra emelik. Kétségkívül jó rendelkezés, mert az egészséges testkultúra társadalmi ügy. Félek azonban, hogy a jó rendelkezés a megfelelő alapok hiánya miatt vajmi keveset ér. Mik ezek az alapok? Tornatermek, uszodák, sportpályák, sporteszközök. Elszomorító az elénk táruló kép. A járás iskoláinak nagy része egyáltalán nem rendelkezik tornateremmel, ahol van, ott is korszerűtlen. Mosdási lehetőség szinte sehol nincs, óra végén átizzadt gyermekek kapják fel magukra a ruhát. így neveljük egészségre a gyerekeket? Az uszodáknál még lehangolóbb a kép. A felsőtagozatos gyerekek mintegy fele nem tud úszni. Nem is tudhat, hiszen nincs hol megtanulni. A járásban mindössze két olyan strand van, amelyik többé-kevésbé elfogadható. Méregdrágák a sporteszközök. A testnevelő tanárok nap mint nap panaszkodnak: luxuscikk ára van némely alapvető testedzést, játékot nyújtó sportszernek. Vajon luxus-e a sport? Nincsenek szaktanárok, kevés a sportpálya, és sorolhatnám még tovább az okokat — amelyek mind-mind gátjai annak, hogy az iskolai testnevelés fejlődhessen. Ezért talán kissé pesszimistának tűnök, de kételyeim vannak: vajon a heti három órával ilyen körülmények között előbbre tudunk-e lépni? (—szattl—) *
