Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-09 / 33. szám
1973. FEBRUÄR 9., FENTEK PEST MEGYEI K^úrtap Vállalati összefogás a beruházás sikeréért „Ha szükség lesz rá, minden vasárnap 99 1968-ban egy gépállomás szétszórt földszintes épületei adtak otthont a Kohászati Gyárépítő Vállalat taplószelei gyáregységének. Azóta sorra felépült az óriási szabadtéri darupálya, az impozáns üvegfalú üzemcsarnok és az az emeletes épület, amelyben az irodákon kívül helyet kapott a kétszáz személyes öltözőmosdó. És most újabb építkezés előtt állnak. A könnyű- szerkezetes építési mód elterjesztéséről szóló kiemelt kormányprogram értelmében a következő három évben évi 15 ezer tonnás kapacitással bővül a gyáregység. Távvezeték és transzformátorállomás, ipari vágány épül, a szociális épületet kétszeresére, az üzemcsarnokot hatszorosra bővítik. Vajon az építkezések idején a nem éppen zavartalan körülmények között hogyan állják majd meg a helyüket az itt dolgozók, hogyan teljesítik egyre növekvő termelési feladataikat és emellett képesek lesznek-e a beruházás profiljukat érintő részéhez (tartóoszlopok, darupályák gyártásához) hozzájárulni, hogy gyorsan — esetleg határidő előtt — üzembe helyezhessék az új létesítményeket? Ezekkel a kérdésekkel kerestem fel Tér ék Józsefet, a gyáregység munkaügyi és igazgatási osztályának vezetőjét. Először: a feltételeket — Azt hiszem, valamennyi dolgozónk nevében mondhatom, tudjuk, hogy nagyon nehéz feladat előtt állunk és hogy ezeket csak szoros ösz- szeíogással, együttes erőfeszítéssel oldhatjuk meg gyorsan és pontosan. Ha tekintetbe vesszük, hogy eddig is hasonló körülmények között dolgoztunk (sőt annyival nehezebb volt a helyzetünk, hogy mező- gazdasági dolgozókat kellett ipán munkásokká formálnunk, és magunknak kellett gondoskodnunk szakmai képzésükről is), mégis sikerült három év aiatt kétszeresére növelni termelésünket, nem látszik erőnket meghaladónak a ránk váró feladat. — A beruházások ütemezésekor volt rá gondunk, nogy legelőbb a létszámnövelés feltételeit teremtsük meg, öltözőket, mosdókat építsünk, hiszen sokan ettől teszik függővé, jönnek-e hozzánk, vagy sem. És a beruházás Idején maguknak az építőknek s kell valahol tisztálkodniuk. Mint látja, már megkezdtük az alapozást. 250—300 személyes szociális létesítménnyel bővül ez az épület — mutat a gyáregység emeletes bejárati tömbjére. — A könnyűszerkezetes építőelemek gyártásához — folytatja az osztályvezető — a legkorszerűbb gépeket, berendezéseket vásároljuk meg, így a termelés a jelenlegi négyezerről évi húszezer tonnára nő, s ehhez a létszámot (mármint a fizikai dolgozókét) csak kétszeresére növeljük. Új dolgozókat elsősorban a környező falvakból, Tapióbicskéről, Tápiószení- mártonból, Farmosról, Tápsó- sző'iősről, Újszilvásról és Tá- piógyörgyéről toborzunk. ezekbe a községekbe ugyanis naponta kijár a vállalat autóbusza, tehát a közlekedés nem jelentene különösebb gondot a bejáróknak. Még lágy volt a he'on Átmegyünk a szerelőüzembe. Itt Árva Mihálytól, a lakatosba gád vezetőjétől megtudom, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek megrendelésére a rúddrót üzemcsarnokba építendő darupálya tartólemezeit gyártják. — Ezek szerint az itt működő darupályákat is maguk készítették? — Valamennyit, de a legrosszabb körülmények között a szabadtéri darupályát építettük; kint dolgoztunk, fagyban, hóban, sárban. És abban az időben magunk szabtuk, hegesztettük, csavaroztuk, sőt csigasoron emelgettük is a lemezeket. Valamivel könnyebb volt a csarnokbeli darupályák készítése. Akkor viszont az idő sürgetett bennünket, ugyanis vele párhuzamosan gyártottuk a székesfehérvári Könnyűfémműnek egy kemence vasszerkezetét. Akkoriban gyakran szombaton, vasárnap is bejöttünk, de meg is volt az eredménye. Nemcsak a fehérváriak megrendelését teljesítettük időben, de a mi darupályánk is két nappal a határidő előtt elkészült. — Ahogy ezt mondja, kihúzza magát. — Emlékszem, a csarnokban még lágy volt a beton; hogy a járművek rá tudjanak állni, s felrakhassák a darupályát, óriási lemezekből borítottunk „szőnyeget” eléjük. Most már igazán jók a munkakörülményeink, ebben a tágas csarnokban sosem volt tizenkét foknál kevesebb. — A most induló könnyű- szerkezetes program keretében ismét vár magukra valamilyen feladat? — Bőven lesz munkánk! A csarnokokhoz tartóoszlopokat és újabb darupályákat készítünk. Emellett persze, a megrendeléseket is teljesítenünk kell. De, gondolom, ha már meglesznek a beruházás negyedévre bontott tervei, a munkaversenyben is szerepelni fognak a h ózzák a pcsoldó d ó feltételek. Ez pedig nagyobb munkalendületet ad, gyorsabb, pontosabb munkára ösztönöz. A brigádok közötti versengés pedig erősíti a kollektív szellemet. Várják az automatát Elköszönünk, s indulunk tovább Ferék József osztályvezetővel. — Ott már megkezdődött az új felületkezelő gépsor szerelése — mutat egy kisebb üvegépületre —, ezt ugyan még a vasszerkezetűk korrózióvédelmére vásároltuk, de könnyűfémek felületkezelésére is alkalmas, és kapacitása oly nagy, hogy évi 20 ezer tonnás mennyiséget is képes 15—20 évre ellenállóvá tenni. És már a darabolóüzemben vagyunk. Nincs ugyan akkora zaj, mint az előző helyen, viszont annál füstösebb, porosabb a levegő, s a földszintes épületben a világítás sem megfelelő. — Itt még sajnos, mostohák a munkakörülmények — mondja Matula Pál üzemvezető. — Ez még a régi gépállomási épület. Ha tető alá kerülnek az új üzemcsarnokok, tágasabb, világosabb és levegő- sebb helyre költözünk. És aminek a legjobban örülünk: mi is kapunk új, nagy teljesítményű gépeket. — Ha jól tudom, épp ez ügyben járt a napokban az NDK-ban? — Igen, vásároltunk ugyanis egy-egy Wagner típusú daraboló- és fúróautomatát, ösz- szesen 20 millió forintért. Most a gépeket működés közben is láthattuk. Az automata kapacitására jellemző, hogy amit a hagyományos fűrészgépen két munkás egy hét alatt levág, ugyanazt a mennyiséget az NDK-beli gép egyetlen műszak alatt darabolja fel. Az emberek már nagyon vár ják az automatát. nemcsak azért, mert köny- nyíti munkájukat, hanem mert a korszerű technológia elsajátításával szakismereteik is bővülnek. Az ősszel egyébként négy szakmunkást küldtünk ki az NDK-ba, hogy megismerjék a gépet, megtanuljanak rajta dolgozni. A berendezések a jövő év elején érkeznek ide Szelére. Kétszázötvenmillió A gyár környéke és udvara most még csendes, csak a falakon belül pendülnek nagyot a kalapácsok. Hamarosan azonban dömperek, földgyaluk, sínrakók kezdik meg a munkát, indítják a 250 rmilió forintos beruházást, és a kinti munkától igyekeznek majd nem zavartatni magukat az üzem dolgozói, sőt, ők is tevékenyen hozzájárulnak az építkezéshez. Árva Mihály szavai szerint: „ha szükség lesz rá, akár minden vasárnap bejövünk". És ez nemcsak azt jelenti, hogy készek áldozatot is hozni a beruházás sikeréért, hanem többet, minőségileg különbet: hogy a mezőgazdaságból jött emberek alig öt év alatt munkásokká, mégpedig egymásért, a kollektíváért dolgozó munkásokká értek. Czibor Valéria Kískunlacháza ajándéka Budapestnek A múlt év végén határozta el a kiskunlacházi ÁFÉSZ budapesti szolgáltatórészlegének Felszabadulás brigádja, hogy Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára magyar perzsaszövéssel és gobelinhímzéssel elkészíti a főváros címerét. A szőnyeg javítással foglalkozó hattagú brigád társadalmi munkában — még a fonalat is saját pénzükön vették — eleget tett ígéretének. A 75 centiméter átmérőjű, kör alakú faliszőnyeget a brigád a Fővárosi Tanácsnak ajánlotta fel. Hosszú a hiányéikklisla Isíisí ettünk Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség összesítette a hús és húskészítmények gyártásának, értékesítésének tavalyi ellenőrzési tapasztalatait. A főfelügyelőség irányításával, több országos terv bevonásával kilenc megyében és a fővárosban tartottak ellenőrzést. Az összesítés megállapítja, hogy kedvezően változott tavaly a lakosság húsellátása; a tőkehús és a húskészítmények együttes forgalma 6 százalékkal, ezen belül a sertéshúsé 7,7 százalékkal növekedett. Az általános javulás ellenére — miután 1200 helység nem részesült központi elosztásban és több községben húsbolt sincs — a kisebb vidéki üzletekben még nem folyamatos az ellátás, egyes húskészítmények tartósan, hosszú ideig hiányoznak a boltokból. A választék erősen eltér a városi és a községi üzletekben. Időszakos hiánycikk a száraz töltelékáru, a szalámi, a gyulai kolbász, valamint a turistaszalámi, a húsos szalonna, a virsli és sokszor nem lehet kapni gépsonkát, sonkaszalámit sem. A tanácsok kereskedelmi osztályainak néhány héttel ezelőtt készült felmérése szerint az ipar nem gyárt olyan keresett termékeket, mint a fej mozaik, a nyelvkocka, a mortadella, a májsajt, a véres és májas hurka stb. Vezet: a divat-kötöttáru A héten záruló kedvezményes téli vásár a gödöllői áruházban is fellendítette a forgalmat. A legtöbb vásárló a divatkötöttáru, a konfekció, valamint a vas- és műszaki osztályon fordult meg. Gárdos Katalin felvétele VIRA GHULL AM Tavasz - harmadszor A Mecsek vidékén újabb „virághullám” köszöntött be a mostani szokatlanul meleg, verőfényes napokon. Az idei télen, amelyet csak ritkán szakított meg a hideg és a havazás, immár harmadszor bonta- , kozott ki a természet. Először december végén, majd január derekán és most — február elején — ismét kinyíltak a tavaszi virágok. Méghozzá nem is csak itt-ott jelentek meg a kibelet korai hírnökei, hanem tömegesen virít a hóvirág és a kankalin, Ráckevei tapasztalatok Fiatalok a tanácsban „A felnőtt nemzedék nagy társadalmi feladata az ifjúság nevelése, felkészítése az életre, a szocializmus, a kommunizmus építésére... Arra kell törekedni, hogy mind nagyobb mértékben vegyenek részt a közéletben ..(A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatából.) Kevesebben, mint másutt A ráckevei járás községeiben összesen hetvenhárom fiatal tanácstag képviseli a választókat — mondja Tézli Károly, a KISZ ráckevei járási bizottságának titkára. — Jó részük a legutóbbi választás alkalmával került ebbe a megtisztelő funkcióba. Nagyon örülünk annak, hogy a harminc éven aluliak is hallatják hangjukat, aktívan részt vesznek a tanácsüléseken, javaslatokat tesznek, szavaznak. Nemrégiben a járás vezetői összehívták a fiatal tanácstagokat. Ezen a megbeszélésen kiderült — egyébként is tapasztaltuk —, hogy nem csupán a KISZ- korosztály gondjait, hanem általában az ifjúság problémáit tolmácsolják. Felvetik a bölcsőde, óvoda hiányát és segítenek keresni a megoldást is. A megyei átlaghoz képest a ráckevei járásban sokkal kevesebb fiatal tanácstag dolgozik, mint másutt. Sőt, ha csupán a járási székhelyet, Ráckevét nézzük, ott még a 10 százalékot sem éri el a fiatalok aránya. A hatvanhét ráckevei nagyközségi tanácstagból mindössze négyen vannak harminc éven aluliak. A járási KISZ-bizottság titkára szerint • is ezen az arányon jó lenne javítani. A Ráckevei Naavközségi Tanács két fiatal tagját kerestük fel, s arról beszélgettünk: hogyan látják saját munkájukat, elégedettek-e ázzál, amit végeztek, milyen terveik vannak? Maguknak is Kirchner József, a helybeli Aranvk^'ász Tsz műanyagüzemének csoportvezetője, s a szövetkezet KISZ- titkára is. Két éve tanácstag Ráckeve 24-es körzetében. — Nem vagyok magammal elégedett, noha tudom, hogy a tanácsban mindig jó ügyre adtam a szavazatomat. Még több járda, még több villany kellene, mert Ráckeve is terjeszkedik. Elsőrendű feladat a csatornázás, el is kezdődött, mindehhez azonban sok pénz kellene. Készülnek a művelődési ház tervei... Kirchner József társadalmi munkát szervez: a fiatalok ugyanis vállalták, hogy a Du- na-parton létesítendő ifjúsá-. gi parkban elvégzik a földmunkálatokat. Szabadtéri mozi, bisztró és játszótér — nagyrészt a község összefogásából, társadalmi munkában. Egy kicsit maguknak is építik... — Beszámolt-e a fiatal tanácstag a fiataloknak arról, hogyan dolgozik, mit végez a tanácsüléseken? — A termelőszövetkezet KISZ-titkára vagyok, így mindennapos a kapcsolatom korosztályommal. Azt nem mondhatom, hogy akár egyszer ilyen napirendet beszéltünk volna meg a taggyűlésen, de nagyon sokszor szóba került egy-egy témával kapcsolatban, hogyan foglalt állást a tanács, milyen vélemény alakult ki, mire szavaztunk. Választóimnak természetesen rendszeresen tartok tanácstagi beszámolókat... Több törődést Ágoston Elemér mintegy háromszáz ráckevei lakost képvisel a tanácsban. — Az én körzetemben jóformán csupa idős ember lakik, velük talán kicsit többet kell törődni, mint másokkal. Nemrégiben felmérést készítettem szociális helyzetükről, összeírtam. kik szorulnak támogatásra, szociális segélyre. Ami a községfejlesztési eredményeinket illeti: ez alatt a két esztendő alatt a Nyár utcában betonjárdát építettünk, teljes egészében a lakosság összefogásával... Ha az elkövetkezendő ciklusban is megválasztják, Ágoston Elemér tervei között a Környék szeobé tétele, parkosítása szerepel. A körzet egy mocsaras területtel, az úgynevezett Tasi-tóval határos. Napirendre került ennek feltöitése. A nagyközségi tanácshoz több házhelykérelem érkezett s a feltöltött részen parcelláznak, utcát nyitnak majd. A fiatal tanácstag már beszélt a környék termelőszövetkezeteinek vezetőivel, akik segítenek, erőgépeket adnak a földmunkákhoz. Felajánlásaikat továbbította a tanácsnak is. Nem feledkeznek majd meg a legkisebbekről sem: a fennmaradó szabad területet füvesítik, bokrokat, virágokat ültetnek, hintákat szerelnek fel. — Kapott segítséget valakitől, hogy könnyebben végezze tanácstagi munkáját? — A községi tanácsnál mindig szívesen látnak bennünket, meghallgatnak, választ kapunk, s kérik véleményünket is. Én mégis, mint kezdő, a legtöbb segítséget dr. Vedres Margit megye) tanácstagtól kaptam. Véleményem szerint — saját tapasztalatomból mondom —, velünk, fiatalokkal még többet kellene törődni, hogy minél előbb beletanuljunk a tanácstagi munkába, s ha egyszer megnyertük választóink bizalmát, ne veszítsük többé el. Soós Ibolya s a szubmediterrán jellegű illatos hunyor és a meténgfű. A Szársomlyó déli tejtőjén évek óta nem tapasztalt mennyiségben virít a legritkább hazai vadvirág, a csak itt díszlö magyar kikerics. A vízparti és erdőszéli füzesekben megkezdődött a tavaszi zsongás: a fűzfák kinyílt barkáit ellepték" a méhek, amelyek virágport hordanak a fiasí táshoz. Csapadékadósság Téli aszály van a Dél-Al- földön. December elsejétől számítva, tehát 70 nap alatt alig 15 milliméter csapadék hullott. A sok évi átlaghoz képest mintegy 60 milliméter csapadékkal adós a természet A Tisza egész vízgyűjtő területén hasonló a helyzet, ezért nagyon alacsony a folyó vízállása. Apadó karsztvizek A szokatlan hosszú ideje tartó aszályos időjárás hatására az aggteleki karsztvidéken és a környező völgyekben már csak azok a nagyobb források „működnek”, amelyek a mélyebben fekvő karsztüregekből kapják a vízutánpótlást. Eddig több mint húsz vízfolyás száradt ki. A jósvafői Kossuth és a toma- szentandrási Rákóczi-barlang egyes részei annyira szárazak. hogy szinte már porzanak. Az aggteleki Baradla-barlangban is a szokásosnál jóval kevesebb vizet szállít a föld alatti Styx és Acheron és elapadt a víz az úgynevezett Retek-ágban is. Bakonyi autóstúrák A Bakony-vidék legszebb tájaira autóstúrát indítanak „romantikus Bakony” elnevezéssel. Az autósok első csoportja számára április 1-én szerveznek túrát Zirc—Bakonybél— Farkasgyepü—Devecser— Sümeg természeti szépségekben gazdag tájainak érintésével. A bakonyi túrát április 21-én, illetve 28-án, valamint november 4-én megismétlik. Szabadon szerelt technológiával Tovább folytatják a Körös űi körúti híd iának tavaly május óta szünetelő építését Kunszentmártonnál. A régi. keskeny hídtól két kilométer távolságra felépülő új híd — az ártéri szakaszokkal együtt — 220 méter hosszú és 12 méter széles lesz. Előre gyártott elemekből, hazánkban még nem alkalmazott, úgynevezett szabadon szerelt technológiával éoítik. Az elemek behelyezéséhez állványzatot nem használnak, feszítő kábelek helyettesítik a szerelőállványokat. Mivel az új Körös- híd nem az eredeti helyén épül, a 44-es út Kunszentmár- ton környéki szakaszát is korrigálják. mintegy öt kilométer hosszúságban új nyomvonalat építenek. I
