Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

1973. FEBRUAR 9.. PÉNTEK PES1 HECt K^Ctrlap Panaszok, bejelentések a NEB előtt Ülést tartott tegnap a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Mészáros István, a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság általános elnökhelyettese terjesztette elő a szolgáltatás helyzetéről készült vizsgálati anyagot. A bizottság a jelen­tést, észrevételekkel kiegészít­ve elfogadta, és a Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága elé ter­jeszti. Ezután Bori Rudolf, a népi ellenőrzési bizottság elnöke számolt be a NEB 1972. évi munkájáról, ezen belül a be­jelentések és panaszok intézé­séről. A Pest megyei Népi Ellen- nőrzési Bizottsághoz tavaly százkilencvenhat bejelentés ér­kezett, harminc százalékkal kevesebb, mint 1971-ben. A panaszok általában a la­kosság érdekvédelmével, a tár­sadalmi tulajdon védelmével, a pénzügyi fegyelem megsértésé­vel foglalkoznak. Több bejelentés érkezett a NEB-hez a beosztással va­ló visszaélésről, a szövet­kezeti demokrácia meg­sértéséről is. A közérdekű panaszok 80 szá­zaléka alapos volt, 20 száza­léka azonban nem indokolt. A bejelentések további elemzése azt mutatja, hogy emelkedik a magánpanaszok száma. Mindez arra enged kö­vetkeztetni, hogy egyes szer­veknél nem megfelelő az ügyfelekkel való bánásmód, s a jogos kérésekkel is felülete­sen foglalkoznak. Csak a népi ellenőrzés közbenjárására ol­danak meg olyan ügyeket, amelyeket saját hatáskörükben el le­hetett és el kellett volna intézniük. A megyei és a járási népi ellenőrzési bizottságoknál a bejelentések vizsgálatára, ér­demi elintézésére 217 népi el­lenőr 436 munkanapot fordí­tott az elmúlt évben. NEGYSZAZEZER FORINT TÁRSADALMI MUNKA Magukénak érzik a falut Répás Mihály, Dánszent- miklós tanácselnöke panasz- szal kezdi a beszélgetést. — Tavaly szeptemberben üzemi gáztűzhelyet vásároltunk a felújított s egy csoporttal bő­vített óvodába. Először szep­tember 16-án, majd pedig szeptember 26-án kereste meg vezető óvónőnk hivatalos meg­rendelő levelével a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vál­lalat Pest megyei pb-gáz szol­gáltatóüzemét: jöjjenek ki a szakemberek, és kössék be a gáztűzhelyet, hogy főzni is lehessen rajta. S mert egyik levelére sem kapott választ, november 21-én személyesen is felkereste a vállalat illetéke­sét. Erre végre levélben vá­laszt kapott november 24-én, miszerint 1973. első négyedé­ben a vállalat beköti a készü­léket. A január 17-i személyes érdeklődéskor már azt a vá­laszt kapta, hogy erre a ne­gyedévre sincs betervezve a Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai „Másodállását engedélyezem" A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság negyvenkét vállalatnál és szövetkezetnél vizsgálta a másodállások, mel­lékfoglalkozások és egyszeri megbízások, röviden: o főállá­son kívüli foglalkoztatások helyzetét. Huszonhárom mun­kahelyen ez a vizsgálat már a második, úgynevezett utó- vizsgálat volt, a népi ellen­őrök a jogszabályok betartá­sán kívül figyelemmel kísér­ték az 1970-es ellenőrzéskor szóvá tett rendellenességek sorsát is. Megállapították, hogy ezek túlnyomó többségét a vállalatok, szövetkezetek ve­zetői kiküszöbölték, megszün­tették, s ez a tény igazolja az ellenőrzések hasznát, szüksé­gességét. Ugyanezekkel a hi­bákkal, rendellenességekkel találkoztak viszont a népi el­lenőrök a most első ízben vizs­gált vállalatoknál, szövetkeze­teknél, s ez a tény ismét csak az ellenőrzések szükségességét igazolja. Sokat fizetnek Az nyilvánvaló, hogy bizo­nyos — s nem is ritka — ese­tekben szükség van a főállá­son kívül foglalkoztatottakra. Érthető — sőt indokolt és szükséges —, ha a tsz évi né­hány jogvitás ügye miatt nem foglalkoztat főállásban jogászt; egy-két építkezésére csak egy­szeri megbízással kér fel ter­vezőt, szakértőt; ha a vállalat időnkénti vagonkirakodásra csak egyszeri megbízásokkal vesz fel segédmunkást. És a példákat lehetne sorolni. A másodállás, a mellékfoglalko­zás ugyanakkor — ezt régebbi példák mutatják — csábító le­hetőség lehet a könnyű, indo­kolatlan pénzkeresetre. A jog­szabályok, az 1971-ben megje­lent kormányrendelet azonban helyükre teszik a kérdést. Ha a vállalatok, szövetkezetek az előírásokat betartják, akkor nincs probléma. A NEfB-vizsgálat tapasztala­tai szerint az állami vállala­toknál gyakorlatilag nincs probléma, van viszont még az ÁFÉSZ-eknél és a termelőszö­vetkezeteknél. Jellemző pél­dául, hogy míg általában a munkahelyek számos indoko­latlan és gazdaságtalan má­sodállást, mellékfoglalkozta­tást megszüntettek, egyik-má­sik tsz az ellenkező módon járt el. Az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz-ben 1970. első félévében másod- és mel­lékállásban 7 személyt, a múlt év első félévében viszont 37 személyt foglalkoztattak. Egy bizonyos létszámnövekedés a megnövekedett sokirányú mel­léktevékenység miatt indokolt lehet, ám ez a növekedés, és a kifizetett összegek nagysága joggal kifogásolható. Hiányzik az engedély A rendelet előírja, hogy a dolgozót főálláson kívül csak munkahelyének írásbeli enge­délyével lehet foglalkoztatni. A vizsgált ipari vállalatok az engedélyt minden esetben megkérték, a termelőszövetke­zetek — nem. A vácegresi Kossuth Tsz-ben például a körzeti orvost másodállásban foglalkoztatták, munkahelye engedélye nélkül. Sőt, a szö­vetkezet vezetői az engedély szükségességét még a vizs­gálat során is vitatták. Nem találták a népi ellenőrök az engedélyt a tóalmási Lenin Tsz egy, az újszilvást Kossuth Tsz két, a dömsödi Dózsa Tsz egy és a taksonyi Egyesült Erő Tsz három foglalkoztatottjá­nál. Mindez jórészt azt jelzi, hogy egyes szövetkezetekben még mindig nem értek el olyan vezetési és irányítási színvonalat, amely mellett a kötelezően előírt szabályozó­kat és rendelkezéseket végre is hajthatnák. Engedélyekről esvén szó, szokatlan jelenséggel találkoz­tak a népi ellenőrök: azokat — nem egy esetben ■.— nem a vállalat igazgatója írta alá, hanem egyik-másik beosztott­ja. Az pedig egészen rendkí­vüli volt, hogy a monori járási tűzoltóparancsnok mellékfog­lalkoztatását — az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz-nél — főállású beosztottja enge­délyezte. Ugyancsak hihetetlenül hangzik, hogy léteznek olyan másodállások, mellékfoglalko­zások, amelyekre az érdekelt felek csak úgy szóban egyez­nek meg, annak írásbeli nyo­ma — szerződés — nincs! A jelek szerint ez különösen a nagykátai járásban dívik, a tóalmási Lenin, a tápiószent- mártoni Rákóczi és az újszil- vási Kossuth tsz-ben összesen négy írásbeli munkaszerződés hiányzott. Nem minden eset­ben kötöttek szerződést a kis- tarcsai székhelyű Pest megyei Általános Építőipari Szövetke­zeti Vállalatnál sem. Több helyen a meglevő szer­ződés túl nagyvonalú, általá­nosságokban mozgó, nem jelö­li pontosar a végzendő mun­kát, a foglalkoztatás időtarta­mát, nehezen állapítható meg belőle a munkaidő és a kifize­tett bér szinkronja. Különösen vonatkozik ez a most első íz­ben vizsgált vállalatokra, szö­vetkezetekre és általában a huzamosabb időre kötött szer­ződésekre. Éppen ezért meg­lehetősen nehéz megállapítani na^ legyenek ők a legfőbb el­szerítö helyzetekben azonban — munkaerőhiány, ritka vagy magasan kvalifikált szakem­ber, sürgető határidő — kény­telenek magasabb bért meg­adni, mint a hasonló tevé­kenységet főállásban végző dolgozóik bére. Bizonyos aránytalanságokat az is ma­gyaráz, hogy a vállalatok, szö­vetkezetek szinte bármilyen összegű munkabér kifizetésére is hajlandók azért, hogy a vál­lalatot, szövetkezetei o na­gyobb kártól, anyagi megter­heléstől, adóktól, büntetőka­matoktól megóvják. Például jelentős összegű fekbér, kocsi­álláspénz kifizetésétől. Vannak persze nehezen megmagyaráz­ható, nehezen elfogadható pél­dák is, s itt megint csak az Egyesült Ecser—Gyömrő Pe­tőfi Tsz-t lehet említeni. A szövetkezet egy tervezőnek — másodállásra engedélye nem volt! — kirívóan magas összeget, 66 553 forintot fize­tett ki. A szakemberek szerint magasnak tűnik egy árszakér­tő részére folyósított 6675 fo­rint is. S mindezek tetejébe: az összeget a bérszámla meg­kerülésével, az egyéb költsé­gek (pl. beruházási önköltség) terhére fizették ki, tehát nem munkabérként! Ez utóbbira másutt — az érdi Bentavölgye és a tököli Petőfi ísz-ben — is találtak példát a népi ellen­őrök. Tájékoztatást erről is Visszatérve a bérezéssel kapcsolatos általános tapaszta­latokra: megnyugtató a meg­állapítás, amely szerint a vizs­gált negyvenkét vállalatra, szövetkezetre a kirívó, sértő bérkifizetés nem jellemző. Az mindenesetre célszerű lenne, ha a vállalat, szövetkezet min­den dogozójának, tehát másod­állással, mellékállással rendel­kező dolgozójának is teljes jövedelmét figyelemmel tudná kísérni. Ezért a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ja­vasolja az illetékeseknek egy rendelkezés kibocsátását, amely kimondaná: a főfog­lalkozáson kívüli munkavi­szony útján kapott illetmény mindenkor a főfoglalkoztatású vállalathoz kerüljön átutalás­ra, illetve ott kerüljön kifize­tésre. Általában szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek ve­zetői évente rendszeresen, te­kintsék át, kísérjék figyelem­mel a főálláson kívüli foglal­koztatások helyzetét, a jogsza­bályok, rendeletek bétartásá­ilyen esetekben, hogy a fő­álláson kívüli foglalkoztatás mennyire gazdaságos. Nem munkabérként A tapasztalatok szerint a vállalatok, szövetkezetek a fő­álláson kívül foglalkoztatot­tak díjazásával kapcsolatos jogszabályokat, rendelkezése­ket betartják. Bizonyos kény­lenőrei. ( Ez különben munka­köri kötelességük.) Célszerű és hasznos lenne, ha a vezetőka vállalati éves beszámolókon, termelőszövetkezeti közgyűlé­seken tájékoztatnák dolgozói­kat ebben a kérdésben is. A beszámolók, közgyűlések ép­pen ezekben a napokban foly­nak, máris lehét élni a lehető­séggel! Deregán Gábor gáztűzhely bekötése. Ennek oka, magyarázzák, hogy a vál­lalat tervezőmérnökei túlságo­san elfoglaltak, ám ha maszek alapon megbízást adunk vala­melyik mérnöküknek, akkor hamarabb célhoz érhetünk. Ennél a beszélgetésnél jelen volt a helyi általános iskola igazgatója is. Szolgálati lakások Eddig a panasz. S a pilla­natnyi helyzet: a szeptember 6-án vásárolt ' gáztűzhelyen máig sem főzhetnek ebédet a dánszentmiklósi óvódásoknak. Hogy miért, azt a hosszú nevű vállalat illetékese megmond­ta: ha maszek alapon bíznák meg a mérnököket... — Természetesen nemcsak panaszra van okunk — vált témát Répás Mihály. — Az említett gáztűzhelyügyet le­számítva sikeres esztendőt hagytunk magunk mögött. Az óvodabővítésen kívül felújí­tottunk két tantermet és egy szolgálati lakást, és szeptem­ber közepén új pedagógus szolgálati lakást is avattunk. Ma már tizenhat pedagógu­sunk közül tíz szolgálati lakás­ban lakik, egynek saját háza van, hárman a szüleiknél lak­nak, egy képesítés nélküli ne­velőnk az iskola egyik helyi­ségében lakik, s csupán egy pedagógusunk jár ki naponta Albertirsáról. Talán ezért nincs pedagógusgondunk pilla­natnyilag, s reméljük, hogy nem lesz ezután sem. A hét képesítés nélküli közli négy már tanul, három pedig feb­ruárban felvételizik... Segített az összefogás Akaratlanul is' megkérde­zem: — Kötelessége egy falu ta­nácselnökének, hogy ilyen részletességgel ismerje az is­kolai ügyeket? — Mielőtt tanácselnöknek választottak volna, én is taní­tottam, mivel tanár az eredeti foglalkozásom. Tovább beszélgetünk. Ar­ról, miért is volt sikeres a fa­lu elmúlt esztendeje. — Hétsxázhúsz méterrel bő­vítettük a villanyhálózatot, parkosítottunk, megépült egy buszforduló, hogy a helyi buszjáratok a csetneki részig is eljussanak, ahol ma már nyolcszáz ember él, s még ar­ra is futotta az erőnkből, hogy hetvenötezer forintot járda­építésre fordíthassunk. — Mennyi pénzzel rendel­keznek egy esztendőben? — Az évi fejlesztési ala­punk, sajnos, nem több száz- hatvan-száznyolcvanezer fo­rintnál. — És ebből futotta ennyi mindenre? — Nem. De negyvenkilenc telket parcelláztunk, ez segí­tett rajtunk, meg a társadalmi munka. Ez utóbbinak az érté­ke 1971-ben még csak kilenc­venezer, tavaly azonban már négyszáztizenkétezer forint volt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az itt élő emberek a ma­gukénak érzik szülőfalujukat, s tenni is készek a gyorsabb előrehaladás érdekében. Ha pedig a lakosság így látja, a tanácsnak kötelessége, hogy minden lehető eszközzel a se­gítségére legyen ebben a la­kosságnak. Fő!eg utat — Mit terveztek az idei esz­tendőre ? — Azzal kezdeném, hogy a száznyolcvanezer forint fej­lesztési alaphoz négyszázezer forintot tehetünk hozzá a ta­valyról megmaradt telekbevé­telekből. A legtöbbet, száz­negyvenezer forintot út- és járdaépítésre fordítunk. Megépül egy buszváró, tovább épül az MHSZ-lőtér, és har­mincezer forintot adunk a já­rási úttörőtábornak is. Smert január elsejével a rendelkezés értelmében megszűnt a műve­lődési otthonunk, könyvtárat létesítünk a tanácsépületben. Eddig ugyanis nem volt a fa­lunak önálló könyvtára, csak az állami gazdaságnak volt, s egy letéti könyvtár működött a termelőszövetkezetben. Ezenkívül tovább parkosítjuk a falut, s új ruhákat veszünk önkéntes tűzoltóinknak is. S mert nem tudjuk előre, mit hoz majd a következő eszten­dő, százötvenezer forintot tar­talékolni szeretnénk 1974-re. P. p. Több konyhakész áru A MÉM és az ÉDOSZ vezetőinek tanácskozása Az Élelmiszeripar feladatai­ról tanácskoztak a MÉM és az ÉDOSZ vezetői; a megbeszélé­sen ott volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, és dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára. Megállapították, hogy az élel­miszeripar termelése egy év alatt 5,5 százalékkal növeke­dett. Az idén nagy figyelmet kell fordítani az üzem- és munka­szervezésre, mert a termelé­kenység 1972-ben nem javult annyira, mint amennyire ter­vezték. A hatékonyabb munka érdekében jobban ki kell használni az új termelési technológiákat és az üzemek­ben nagyobb gondot kell for­dítani az ellenőrzésre. A hús­program megvalósítása nagy feladatokat hárít az élelmi­szeriparra, növelni kell egye­bek között a húsipari kapaci­tást, s hűtő-tárolókat kell épí­teni. A tervek szerint fokoz­zák a konyhakész áruk meny- nyiségét is, ezzel segítik a há­ziasszonyok második műszak­ját. A belkareskedelem a fiatalokért Külön boltok és osztályok Miniszteri rendelet az ifjúsági törvény végrehajtása a A belkereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki az if­júsági törvény végrehajtásá­ról. A kereskedelmi ágazatban dolgozó fiatalok alapvető szakmai tennivalója az, hogy példamutatóan működje­nek közre a lakosság jobb áruellátásában és kultu­ráltabb kiszolgálásában. A vállalatok szakmai, gaz­dasági vezetői fokozottabban működjenek együtt a KISZ- szervezetekkel. Törődjenek a pályakezdő fiatalokkal, vala­mint a fiatalok körében szer­vezendő munkaverseny-moz- galmakkaL Az előírás szerint a minisztérium kétévenként átfogóan értékeli a fiatalság helyzetét, a tapasztalatok alapján meghatározza a to­vábbi teendőket. A vállala­toknak ugyancsak kétéven­ként össze kell hívniuk az ifjúsági parlamentet. A rendelet kívánatosnak tartja, hogy a vállalatok • a fiatalok kultúrált és divatos öltözködésének elősegítésére ifjúsági boltokat, a na­gyobb fizietekben ifjú­sági árusítóhelyeket, osz­tályokat hozzanak létre. Az iparvállalatokkal együtt­működve bővítsék az olcsó és korszerű sportruházati ter­mékek, az ifjúsági turizmust szolgáló kempingcikkek vá­lasztékát. Az ifjúsági lakás- építkezésekhez kisgépek köl­csönzésével, szaktanácsadás­sal járuljanak hozzá a keres­kedelmi vállalatok. Az árusít® és kölcsönző szaküzletek há­lózatának bővítésével segít­sék elő a barkácsmozgalom elterjesztését. A rendelet kü­lön felhívja a figyelmet a korszerű és olcsó bútorok forgalomba hozatalára. A ren­delet szerint az ifjúsági tu­rizmus elősegítésére a kem­ping helyfoglalási és sátor­bérleti díjakból kedvezményeket nyújt­hatnak az idegenforgalmi vállalatok és szervezetek. Az ifjúságpolitikai felada­tok összehangolására a mi­nisztérium más szervekkel együtt belkereskedelmi ifjú­sági bizottságot hoz létre. Társadalmi összefogással Otthont kapott a zsámbéki pártbizottság Tegnap délelőtt ünnepélye­sen átadták rendeltetésének Zsámbékon az új pártházat. A Szabadság tér 3. szám alatti épület rekordidő — néhány hónap — alatt készült el részben a kivitelező, a zsámbé­ki Űj Élet Tsz építőbrigádja jóvoltából, részben a társadalmi összefogás eredményeként. Az átadáson megjelentek: Komáromi Illésné, a Budai Járási Pártbizottság munka­társa, a községi tanács vezetői és az építésben részt vevő in­tézmények, vállalatok képvi­selői. A környező üzemek, tsz-ek 55 ezer forint értékű társadalmi munkával segítet­ték az épület kivitelezését. Az Észak-Buda Vidéki ÁFÉSZ a villanyt szerelte, a Zsámbéki Vegyesipari Ktszaz épület belső burkolatát készí­tette, a toki Egyetértés Tsz brigádja a parkettázást, a Zsámbéki Műanyagipari Vál­lalat pedig a vízvezeték és a csatorna építését vállalta. Di­cséretes a község kisiparosai­nak összefogása is. Társadalmi munkával és anyagiakkal Is hozzájárul­tak a pártház építéséhez. A társadalmi munkában részt vevő vállalatokat, ' kis­iparosokat és Szabó Zoltán tervezőt a Pest megyei párt- bizottság emléklappal jutal­mazta. Az átadás előtti napok­ban Zsámbék KlSZ-fiataljai rendezték, szépítették a párt­ház helyiségeit, amelyeket a jövő héten vesz birtokába a nemrég megalakult zsámbéki községi pártbizottság. » »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom