Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
ZÁRSZÁMADÁS SZOBON Négyszáz vagon , ti zen két milliós nyereség JÓ EREDMÉNYEK, ROSSZ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK 1973-BAN: GOLDEN SZÖRP VÁC MJAPLQ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1973. FEBRUAR 8., CSÜTÖRTÖK Sikertelen váci vásárütés Jó légkörben folytak le a párttaggyűlések Az elmúlt hetekben százhat párttaggyűlést tartottak a váci járásban, amelyeken a párttagok az elmúlt évi munkát értékelték, vitatták meg. A járási pártbizottság értékelése szerint a taggyűlések légköre jó volt, idejében megkezdték a gyűlések előkészítését. A vezetőség beszámolójának vázlatát a legtöbb helyen a pártcsoportok és a vezetőségek előzetesen megvitatták, s csak elvétve fordult elő, hogy a beszámolót nem egy kollektíva készítette. Újdonság volt, hogy különösen a kisebb létszámú szerveMindig az A Váci Napló január 7-i számában Gyöngyösi Imre autóbusz-közlekedéssel kapcsolatos levelét közöltük. A levélre válaszolt Püspökszilágyon szolgálatot teljesítő Tye- reskova brigád. „A levélíró példaként említi a 18 óra 20 perckor Váchartyánból induló járatot, amely többször kimaradt és 20—25 főnek emiatt 40—50 percet kellett várni a 19 óra 05 perckor induló járatig — írják a brigád tagjai. — Mi az előírásnak megfelelően menetrend és várakozási jegyzék szerint közlekedünk. Az említett vonat késése esetén 18 óra 35 percig várunk, ha addig nem érkezik meg a vonat, a járattal elindulunk. Nincs tehát 40—50 perces várakozás a következő járatig. A továbbiakban a megjelent írás szerzője leírja, hogy vannak gépkocsivezetők, akik saját felelősségükre próbálják munkatársaik hibáit kikorrigálni, de ez esetben az ő járatuk marad ki ellenirányból, vagy késik. Nincs tisztában a forgalommal a levélíró. A Váchartyánból 17 óra 55 perckor induló járat Püspökszilágyról 19 óra 15 perckor indul vissza, a 18 óra 20 perckor induló járat pedig Püspökszilágyra érve befejezi a szolgálatot. A várakozás nem zetekben személyre szólóan értékelték a munkát, a vezetőségi tagok, a pártcsoportbizal- miak s a meghatározott pártfeladattal megbízott tagok elmúlt évi tevékenységét. Közel hétszázan szólaltak fel. Felszólalásaikban a pártélet kérdéseivel foglalkoztak, javaslataik is a szervezeti élet további javítását, színvonalának emelését szolgálják. A beszámolók alapos előkészítését, realitását tükrözi az is, hogy a legtöbb helyen a megbírált tagok is egyetértettek a vezetőség értékelésével. b. h. utasokért akadályozza a következő járatot. Nekünk nincs mit korrigálni, mert az előírások szerint közlekedünk... ígérjük, előírásunknak megfelelően azon leszünk, hogy utasaink mihamarabb munkahelyükre, vagy családjukhoz érjenek. Az Izzóban olvastuk Milyen lesz a váci üveggyár? Kedden tartotta zárszámadás jeilegű igazgatótanács- ülését a Börzsönyvidéki Termelőszövetkezetek Gyümölcs- feldolgozó és Értékesítő Önálló Közös Vállalkozása a szobi Üj Barázda Tsz központjának tanácstermében. Az igazgatótanács tagjait és a meghívott vendégeket Hemela Mihály, a vállalkozás igazgatója köszöntötte, majd beszámolt az elmúlt esztendőben végzett munkáról. Elmondotta a többi között, hogy 1969-ben megkondult a vészharang a közös vállalkozás fölött. Még a megszüntetése is szóba került. Az azóta kemény munkával telt évek viszont bebizonyították, sokkal életképesebb ez a hét termelőszövetkezetből alakult vállalkozás annál, mint ezt egyesek gondolták. A fokozatosan növekvő szörpgyártás lehetővé tette, hogy az 1972-es év gazdasági eredményei után 12 millió 369 ezer forint tiszta nyereséget könyvelhessen el a közös vállalkozás. Ebből a nyereségből a hét tagszövetkezet kereken 3 millió forinttal részesedik, a megalakításban vállalt anyagi eszközök és az átadott gyümölcsmennyiség arányában. Az 1972-es esztendő nem volt olyan kedvező a szörpnek való gyümölcsökre — málna, szamóca-, fekete- és piros ribiszke, som, meggy —, mint ahogyan a szezon előtt mutatkozott. A gyümölcsök valószínűleg az 1971-es őszi és téli csapadékhiányt erősen megszenvedték, s a termés a vártnál kevesebb lett. A termelő- szövetkezetektől 1972 nyarán felvásárolt gyümölcsök meny- nyisége messze elmaradt a szerződésben foglaltaktól. A tulajdonos szövetkezetek — Bernecebaráti, Vá- mosmikola, Perőcsény, Nagybörzsöny, Kemence, Tésa, Letkés — átadási tervüket csak 63,1 százalékra teljesítették, 14 ezer mázsa helyett csak 8900 mázsát adtak át az üzemnek, s a hiányzó 5900 va- gonnyi gyümölcsöt egyéb helyekről kellett Szobra szállítani. A nehézségek ellenére az üzem 405 vagon gyümölcsszörpöt készített, s ebből a tervezett 257 vagon helyett 390 vagonnyit értékesítettek. Ezzel a termeléssel az ország legnagyobb szörpgyártójává vált a közös vállalkozás üzeme, mely jelenleg 48 kereskedelmi és ipari vállalattal van 'üzleti kapcsolatban. A 84 mil| liós árbevételből megközelí- j tőén 67 millió származott a szörpértékesítésből, kereken 40 millióval több, mint tavaly. Ez az óriási termelásfel- futás rendkívül nehéz körülmények között, a szörpüzem átépítésével, rekonstrukciójával egy időben valósult meg. Az első negyedévben még kis méretű tejfőző üstökben főzték a szörpöt. A lassú, munkaigényes termelést az 1000 literes, gőzfűtésű automata üstök beépítésével rendkívüli módon megnövelték úgy, hogy az építési munkálatok alatt, a munka egyetlen percig sem szünetelt. Hemela Mihály, s az ellenőrző bizottság elnökének beszámolója után az igazgató- tanács tagjai és a meghívott vendégek mondtak elismerő szavakat a jó eredményeket biztosító, irányító és végreA tele raktárakból minden igényt kielégíthetnek. (Buzási Péter felvételei) hajtó munkáról. Szóba került a többi között az is, hogy a termelőszövetkezeti közös vállalkozás az idén 143 ezer forinttal járul hozzá Szob nagyközség fejlesztéséhez, és iskolatámogatás címén 30— 32 ezer forintot ajánlott fel. Tavaly a — nyári szezonban — gimnazisták 2 hónapig dolgoztak a szörpüzemben, napi 58 forintos fizetésért. Saját keresetükből lengyelországi üdülésre is futotta a diákoknak. A zárszámadó igazgatótanács-ülésen sem feledkeztek meg a résztvevők hangoztatni, hogy a nagyszerű termelési eredmények enyhén szólva is nagyon erősen kifogásolható szociális és munkakörülmények között születtek. A szomorú ellentmondás okai azonban közismertek, s nem abból faliadnak, hogy a vezetők nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a valóban elmaradott állapotot mielőbb megszüntessék. A Börzsönyvidéki Termelőszövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő önálló Közös Vállalkozása a legjobb példa arra, hogy hozzáértő, jó irányítás mellett a szövetkezeti társulások a korszerű gazdaságszervezés megtestesítői lehetnek. Néhány éves fennállása, működése eredményeként e közös vállalkozás már minőségi változáson ment keresztül, hiszen 84 milliós termelésével az 50 és 100 millió közötti „B” kategóriájú termelő egységek sorába lépett. Feladata a jövőben is az, hogy tovább növelje termelését, a jelenlegi jó minőség mellett, s új termékekkel jelenjen meg a piacon. A közös vállalkozás igazgatója bejelentette, hogy a szobi szörpüzem ebben az évben Golden-szörp elnevezéssel új, alma alapanyagú, szénsavval dúsított gyümölcsszörpöt fog árusítani. — bognár — — Alagi nyergek a nagyvilágban. Az alagi Bőripari Szövetkezet 600 nyerget készít az idén. Ebből a külföldön nagyon keresett lósportcikkből 550—570-et exportálnak. A VASÁR nagy eseménynek számított századokkal ezelőtt. Valóságos népvándorlást idézett elő országrészekben, de sokszor fél kontinensen is. Boltosok, kufárok, árusemberek, tőzsérek, kalmárok, kompiárok, csihések indultak útnak kötött kalmársziekéren, üzörükön, a rézárusok bekő- szekéren mentek, vagy gyalogosan. * Azért is mentek tömegével az árusok, hogy a rablókat elriasszák. Töröktől nem félt a kereskedő, hiszen ők örültek a legjobban a vásárosoknak. Sőt, kiáltványokban hívták, csalogatták a királyi részekből a kereskedőket, és vásárőrző vitézekkel kísérték s védték a támadókkal szemben. Elsősorban a magyar végbeh vitézektől tartottak a kereskedők, ők ugyanis évekig zsoldot, sőt az ezt helyettesítő posztót sem kapták meg a császártól, (Innen a szólásmondás, hogy „se pénz, se posztó”, s nem onnan, hogy a kirabolt árusoktól a pénzt s a posztót is elvették, ahogyan egy újságíró kolléga a Képes Újságban írta.) NAGY KÖLTŐNK, Balassi Bálint a vásárütések egyik" legnagyobb mestere volt. Azzal az ürüggyel, hogy vásárosokat mennek őrizni — tulajdonképpen a kereskedőket fosztogatták. Veysz pasa 1579. szeptember 7-én kelt levelében panaszkodik Bécsnak: „Írja fölséged, hogy Dob-, röczön mellett voltának és so- kadalmat őriztenek. Ezekhez nem hasonlók; nem sokadal- mat őrzeni, hanem tolvajlani és dúlni jöttének volt.” Hatvan város neve az említett filmben is szerepelt. Az a balul végződő vásárütés semmi tanulságul nem szolgált Balassinak. Ugyanis azt a vállalkozást is ő vezette. 1584 őszén a dömsödi vásáron is rajtaütöttek. A budai pasa jelentése Bécsbe: „Balassy Bálint volt az előttük járó. Jöttek Budához nem messze, egy Dömsöd nevű városunkra és az sokadalmat megütötték!” Hatvannál is a figyelmetlenségük okozta a vesztüket. Dömsödnél úgyszintén. A vásárosok minden pénzét, értékét elvették és vidáman indultak vissza. Észre sem vették, hogy a közeli török végházak katonái lóhalálában sietnek utánuk. El is érték Balassiékat és nagy harcra | került sor. Ezúttal a rablóit holmit nem sikerült visszaszereznie a töröknek, de a magyarok nagy veszteségeket szenvedtek. Ez az év különben rossz évnek számított Balassinál. Dömsöd után Vácott próbálkozott. Egy török jelentésből idézek: „Ismét Balassy Bálint Vácz tartományában ... sokadalmat meg akart ütni, de Isten nem engedte, honnan ismét azon- képpen visszatért.” EGY EV MÚLVA azonban fényes sikerrel járt vállalkoNéhány hónapja még becsurgott az eső az Egyesült Izzó váci üveggyárában a kemence tetejére. Ázott a forró samott- tégla, víz csöpögött a képlékeny üvegcsövekre. Azóta sok minden megváltozott. Először a tetőt javították meg, utána elkezdték a huta körüli helyiségek felújítását. Készül már az étkező is. A falak bánatos szürke színét kellemes, vidámabb színekkel váltották fel. A cementpado- zatra melegpadlót ragasztanak, s lesz a helyiségben egy szóda- l vízgyártó berendezés is, amely különböző hőmérsékletű vizet ad. Megváltozik a huta hangulata is. A fárasztó szürke hezása. A híres túrái vásáron ütöttek rajta, és nem kevesebb mint 150 társzekeret töltöttek meg a rahlott holmival. Keservesen írja a budai pasa: „ ... a vásárütők háromszáz tereh pénznyi kárt okoztak.” A török sem vetette meg az ilyen módon szerezhető vagyont. Bár náluk nagyon szigorúan büntették a kicsapongásokat, kilengéseket. Ha a kereskedő fölismerte a török katonát, azt, aki rabolta, halálbüntetés járt. Mégis, 1605- bsn Gutray István esztergomi kapitány panaszkodik Kollo- nich főkapitánynak, hogy „éjfél után két órakor Párkánra és Kakatra jöttek volt. Párkánt meg is hágták volt. Huszonötén be is mentek volt és mihent megzajdolnak Ka- katon, az kalmárokat és vendégfogadó németeket kezdték fölverni.” VITATHATATLAN, hogy a maga korában Balassi a vásárütések egyik — ha nem legnagyobb — mestere volt. Maga írja, hogy „... o vásárt mindig akkor ütik meg, mikor oszlik.” Nemcsak a verssorokat, verslábakat mérte ki Balassi pontosan. A vásárütés is mesterségbeli tudást kívánt. No és bátorságot, mi született adottságnak is számítható abban az időben. VÉGÜL IS nem bazári csetepatéban, hanem Esztergom alatt vesztette életét a költő. Várvívásban — ha úgy tetszik — a hazáért. Mert Balassi nemcsak írta, cselekedte is a magyarságát. De ez ugye, már közismert dolog... Baráth Lajos LETKÉS: Óvoda kell A letkési községi tanács felmérése szerint körülbelül 35 óvodás korú gyermek részére kellene elhelyezési lehetőséget biztosítani. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy egy pedagóguslakás átalakításával oldják meg az óvodagondot a községben. Az átalakításra azonban csak 50 ezer forint áll a tanács rendelkezésére, ez a pénz egy ilyen nagy munkához kevés. A község vezetői abban bíznak, hogy e nagy jelentőségű feladat megoldásából a letkési lakosok is kiveszik részüket. Ha lelkes társadalmi munkások saját ügyüknek is tekintik az óvoda létrehozását, talán még ebben az esztendőben a szóban forgó gyermekintézmény avatásáról is hírt adhatunk. Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön délután 17 órától ismét ingyenes jogi tanácsadás lesz Vácott, a Lenin úti párt- és tömegszervezetek székházában. Ügyeletes: dr. Inczédy Rudolf, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség tagja. lyett kellemes, világos színre festik át a helyiséget. Végül: a lyukacsos, feltöredezett cementpadlót műanyaggal borítják be. TESTVÉRLAPJAINK ÍRJÁK... (...s mi kommentáljuk) “ffradó Szavazás — sportolókra Évről évre kedves, visszatérő esemény Nagykőrösön, hogy ia szerkesztőség és a helyi TS megszavaztatja az olvasókat: Kit tart 1972 legjobb nagykőrösi férfi és női sportolójának? ön szerint melyik Nagykőrös legjobb sportcsapata? A véleményeket a Nagykőrösi Híradó levelesládájába gyűjtik és a végeredményt a sajtó útján nyilvánosságra hozzák. (Hasonló kezdeményezést Vácott is támogatnánk. Ezáltal nemcsak évad közben figyelné jobban a közönség a csapatokat, a sportolókat, de figyelemre méltó statisztikához jutnának sportéletünk felelős vezetői is.) CEi mm PBT M«£si «(»LAP KÜLÖMKUPÁSA H X .AP Május 1-re: ifjúsági park A tömegszervezetek, intézmények, vállalatok a városi KISZ-bizottsággal összefogva mozgalmat indítottak, melynek jelszava: „Cegléd az ifjúságért — az ifjúság Ceglédért!”. Elkészítették a részletes 1973-as tervet, melynek egyik pontjaként május elsejére létrehozzák a helyi ifjúsági parkot szabadtéri színpaddal, játszótérrel, sok szórakozási lehetőséggel. (A jelszó nagyon szép és igazolja, mennyire előtérbe került társadalmunkban az ifjúság nevelésének kérdése. Az ifjúsági parknak Vácott is nagyon örülnének a fiatalok, az alsóvárosi ligetben, az ideálisan szép festői környezetben.)-a Munkában a szörpüzem automata töltőgépe. i f »
