Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
HatvanhétmillLért étel, ital Ragyogó fehérre mosott, és ropogós keményre vasalt kabátban szorgoskodó felszolgálók, csinos és elegáns presszósok nem jelentik kizárólag a vendéglátásban dolgozók ösz- szességét, hiszen ott vannak a csaposok, konyhalányok, takarítónők, szakácsok... És azok vannak többségben. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat főleg ezekre, a mostohább körülmények között dolgozó alkalmazottakra gondolt, amikor a fizetéseket, béreket rendezte. A vállalat monori igazgatóságának területén ez a rendezés 59 dolgozót érintett, akik decemberben már összesen 32 ezer forinttal kaptak magasabb fizetést. Persze, a bérrendezés mögött dicséretesek az eredmények is, hiszen a monori területigazgatósághoz tartozó 52 vendéglátó egység előző évi forgalma 64 millió volt, 1972 ben ezek az üzletek 67 mii Hót forgalmaztak. November elején 23 dolgozó részesült jutalomban, a monori Szepesi Dezsőné a belkereskedelem kiváló dolgozója lett, három személy pedig a szakma kiváló dolgozója jelvényt kapta. Az év végi jutalmazásra a vállalat 96 ezer 500 forintot biztosított, a rendelkezésre álló, nem kis összegből a monori területigazgatóság 128 dolgozójának vált a karácsony még szebbé, kellemesebbé, Örömét az üzleteket látogató vendég is érezte, a felszolgálás kedvessége, udvariassága, az üzletek otthonos tisztasága mellett még a felszolgált ételek ízén is... Kiss Sándor A MÁV AD vecsési telepén Télen sem szünetel a munka a MA VAD új, korszerű központi telepén, Vecsésen. Ottjártunkkor éppen a vadásztársaságok által szállított, a selejtezések során kilőtt szarvasokat dolgozták fel. A telep napi termelése általában harminc szarvas vagy vaddisznó. Őzből nyolcvanat, nyúlból ötezret tudnak földolgozni a modem üzemrészben. Az elmúlt év novembere óta, amikor felavatták az üzemet, itt vettek át 40 vagon élő nyulat és 20 vagon fácánt, amelyeket a nyugati országokba exportáltak. A MAVAD jelentős mennyiségű csigát, békát, sőt orvosi célokra piócát is szállít rendszeresen külföldre. Még az idén felépül a telep modern hűtőkombi- nátja ötmillió forintos beruházással. Ezenkívül létrehoznak egy fácánvoliert, nevelőtelepet is. Erről tájékoztatta munkatársunkat Győrfi Gabor, a vecsési központi telep vezetője. A közgyűlésen döntenek A Benkó-brigád MŰSOR Mozik Gomba: Fény a redőny mögött. Monor: Anna ezer napja. Űri: A préri. Vecsés: A vőlegény nyolckor érkezik. P*E. S T M.f G Y E I HÍRLAP KOIÖNKI AD A S A XV. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1973. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Vecsési eredmények, tervek A járás legnépesebb községe Kenyérremény — Egyelőre ennyi — Összefogással Vecsés lakóinak száma 1960- ban 15 ezer fő volt, 1972-ben elérte a 20 ezer 800 főt. E kis statisztikából is kitűnhet: sok egyéb mellett a lakosság számának ilyen rohamos emelkedése az, amely sajátos gondokat szül, meghatározza a feladatokat. — így igaz! Csak az előző tanácsválasztások óta hatszáz fővel több a választópolgárunk — mondja Somogyi Lajos, Vecsés nagyközség tanácselnöke, akivel eredményekről, tervekről, gondokról beszélgetünk. — Mivel gyarapodott az elmúlt évben Vecsés? — Kétmillióért megépült a Szamuely Tibor út, átadtuk a Kun Béla téri óvodát, ahol százötven gyermek nyert elhelyezést, s s ezzel valamelyest enyhült az óvodagondunk... Kialakítottuk a negyedik fogorvosi körzetet, beindult a második gyermekorvosi rendelés. Két és fél millióba került a Vörös Hadsereg úti higanygőz lámpasor, s ugyancsak előző évi eredmény a Szép utcai új húsbolt, az új kenyérgyár... A tanácselnök némi iróniával jegyzi meg; remélhetőleg a kenyér minősége is javulni fog. Az eredményeket összegező listát folytatva: A Martinovits téri iskola új központi fűtést kapott, s új a MAVAD feldolgozó üzem, amely 60—70 személy részére biztosít helyi munkaalkalmai. — Az ez évi feladatok? — Építkezünk... A felsőtelepi iskolába napközit építünk, rövidesen elkezdjük az új 1100 adagos központi konyha építését. A Kun Béla téren a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egy nagy élelmiszer- és húsboltot épít, amely idén átadásra kerül. Épül a pártszékház, az új épületszárnyban nyer elhelyezést a tanács költségvetési üzeme. Az első félévben átadásra kerül az OTP-lakótelep 100—150 lakása. Persze az eredményekről, a reális tervekről felsorolt lista korántsem teljes. Megkockáztatom a kérdést: — Személy szerint a tanácselnök elégedett-e az elért eredményekkel ? — Miért tagadnánk: örülünk, hogyne örülnénk ... Ám vannak gondjaink, olyan jogos kívánságok, amelyeket egyelőre nem tudunk teljesíteni. Így, a Halmi-telepet összekötő vasúti felüljáró sorsa, vagy az új vasútállomás, a közvilágítás további korszerűsítése, utak, járdák építése, hogy az új művelődési otthonról, a gázvezeték építéséről ne is szóljak __ S még „borúsabb” lesz a kép, amikor a tanácselnöktől megtudom: sok a rongáló, a garázda. Kidobják az utcai villanykörtéket, kitördelik a fákat, felvágják a mozi bőrüléseit, s nem válik a közelőnyére az ut- szemét sem... ség képének cára hordott Hasonlóan más Budapest környéki községekhez, a lakosság számának rohamos növekedése az, amely meghatározója a gondoknak, egyben a feladatoknak is. Nem könnyű, bizony óriási feladatot jelent a tanácsnak a szociális, kommunális, vagy éppen a kereskedelmi hálózat fejlesztése. Mégis, a vecsési tervek, eredmények, elismerésre méltóak. Mint ahogy elismerésre méltó a helyi üzemek, termelőszövetkezetek, gazdasági egységek társadalmi összefogása, segítsége, az eredményekben nagy az ő részük. Jandó István A béke reménye... Nem irigylésre méltó a bejárók sorsa. A kora hajnali vonatozás, az egész napi fárasztó munka utáni hazautazás, bizony megtöri az embert. Hányszor megesik: könyvet, újságot olvasva egyszer- csak álomba szenderülnek. A bejáró ember nemigen politizál ezért a vonaton. ★ Olvasom a Monor és Vidékének egyik régebbi példányát. A Vöröskereszt önkéntes véradásra, Vietnamot segítő akciókra szólít. S az évek folyamán a szolidaritás, a segítségnyújtás megannyi ese- rtiényéről kapunk hírt... De természetesen nem mindenről! Így a 38 ezer bejáróról sem, akiknek óriási többsége budapesti munkahelyén adott vért, tartott vietnami műszakot, tiltakozó röpgyűléseken annyiszor adta tanújelét mélységes felháborodásának... „... Nem, ezért nem várunk semmiféle elismerést” — mondják ők magától értetődő természetessé g gél. ★ Vártuk, nagyon vártuk a jó hírt. Ám e helyett továbbra is a pusztító bombázásokról szóló jelentéseket továbbították a távirati irodák ... Két eladó ház Apró falragaszok mindenfelé ... Boroshordót, gyerekkocsit (mélyet), zongorát, süldőt, hízót, s ki tudná felsorolni mi egyebet hirdetnek megvételre, kifogyhatatlanul. Hirdetnek még: azonnal beköltözhető lakóházat, félig kész családi házat, különbejáratú albérleti szobát, ez utóbbit persze „megbízható” személynek... Én ezúttal az eladásra kínált házak közül választottam ki találomra kettőt. Nézze meg a szomszédét Vecsés, csendes kis utca, félig kész ház. — Három szoba összkomfort, alul pincével! — így a ház jelenlegi tulajdonosa. — Jaj, de messze van ez még attól — mondom. — Hiszen a felhúzott falak, a tetővel azért nem minden ... Rengeteg munka van még itt. — Van. van. . Kérem' Azért nem is folytattam tovább a munkát, mert az csak emelné a ház árát. Tudniillik a felértékelt összeg tizennyolc százalékát illetékként kell a majdani vásárlónak megfizetnie ... — Mit kér a házért? Azonnal válaszol. — Kettőszázhatvanezret... — Nem lesz kicsit sok? — kérdezném, hiszen több tízezer biztos rámegy még, plusz a százalék, de közbevág: — Nézze meg a szomszéd házat! — mutat át (a kerítésen. — Az a ház százhatvan- ezerbe került, pedig vályogfalból van, meg régi is ... Különben is: évről évre emelkednek a telkek meg a házak árai Vecsésen ... — Van érdeklődő? ’ — Hogyne. Voltak Pestről, meg innen, Vecsésről is ... Ez idáig még nem sikerült nyélbe ütni az üzletet. Nekem nem sürgős! Hazavárnak A kis monori ház kapujában mosolygó, kékszemű fiatalasz- szonyka fogad. — Hát ez lenne az! — invitál kedvesen befelé. Szétnézek: két aoró szoba, konyha, pará- nvi előszoba, ideiglenesen éléskamrának használt fürdőszoba. — Mi az ára? — Száztízezer ... Miért adják el ezt a vasútállomáshoz, üzletekhez közeli kis házat? Számított a kérdésre, őszintén válaszol: — Fejér megyéből jöttünk, s itt építettünk. Pesten dolgozunk, férjem gyárban, én egy kórházban. Most gyermekgondozási segéllyel vagyok itthon ... Meg is lennénk itt, de hívnak a szüleim haza ... Két apró gyermek topog kifelé a belső szobából, tágra nyílt szemekkel kémlelve az idegent. — Menjetek be, szépen! — küldi vissza a fűtött szobába a kicsinyeket — ... No, de hol is hagytam abba? Ja, igen! Szóval a szüleim öregszenek, betegeskednek is. Nagyon hívnak haza . . . Hát nem tudom... Mert elférnének ők is itt velünk, csakhogy ők a számukra idegennek számító környezetbe nehezen illeszkednének bele. S hogy mindezt elmondotta, megkönnyebbülve rám néz, mintha biztatást várna tőlem is. S bár a monori kis házat megvenni még csak szándékomban sem volt — és remélem, ezért megbocsát nekem —, mégis kívánom: mielőbb sikerüljön azt a házat eladni...-ó -n Aztán mégiscsak jött a hír, a jó hír ... S milyen jó is ezt oly annyiszor újra, meg újra leírni. Beszédtéma lett — s egyre inkább az — a nagy esemény. Az asszonyok beszélik a vonaton: „Végre vége!” „Hányán, de hányán haltak meg...” „ ... Azok a borzalmas képek, tudósítások...” Középkorú asszony kérdezi újságot olvasó, ismeretlen szomszédjától: — Mit ír az újság, még harcolnak? Mert reggel azt mondta a rádió, hogy nincs mindenhol nyugalom még ... Az aggodalom, s a távoli nép békéjébe vetett remény szólt a szavaiból... J. L Televízió előtt Este nyolc óra ... Pilis leg-» elhagyatottabb dűlőjében já-» rok. De tán már nem is dűlő. Inkább utca. Igen, utca, mert közvilágítás is van, és kétoldalt gombamódra szaporodnak a csinos családi házak. Legutóbb akkor jártam itt, amikor a gyalogúton végig öreg, 70—80 esztendős diófák vigyázták a nyárdélutáni csendet. Milyen jó is volt a hűs, vén fák alatt megállni. De most a perzselő kánikula helyett februári magány és csípős téli szél... A dióérlelő vastag ágak magasságában sugárzó villanyégők... Fény és árnyék. Villanypózna és diófa. Jelen és múlt. A jelen él, a múlt csupán emlékezet. A diófákat már egy éve kivágták. Be kár értük, be sokan sajnálták. Ma már, akiknek emiatt a könnyük hullt, nyíltan avagy titkog), megbékéltek. Csendes a február esti dűlő, azaz utca ... A tavalyi könny- hullajtók békés, meleg otthonaikban a televízió képernyője előtt ülnek, s jót kacagnak a vidám, szórakoztató műsorokon. Ugye, milyen csodálatos? Mily könnyen vigasztalódik az ember? A vén fák sorra kidőlnek, s helyettük kígyóinak a fények. R. J. Jó, nem jó A legtisztább vasútállomás a vonalon Üllő, a várótermek ugyancsak ezen az állomáson vannak legjobban fűtve. Ez jó. Az azonban nem jó, hogy az Utasellátó megszüntette a bazár- és trafik árusító pavilonját. Öngyilkosság a síneken Az elmúlt napokban Albert- irsa és Pilis között a Cegléd felől robogó, menetrendszerűen közlekedő személyvonat elé vetette magát Kövesligeti Istvánná 45 éves nyáregyházi lakos. A kerekek a szerencsétlen nőt a nagy ködben halálra gázolták. öngyilkossága körülményeinek kivizsgálása céljából a nyomozás megindult. Kosárlabda híradó Népköztársasági Kupa Magyar Hajógyár—Monori SE NB III férfi 65:50 (28:27). A mérkőzés a fővárosban került lejátszásra, ahol a monori csapat sorrendben a harmadik vereséget szenvedte el, holott ezen a találkozón az idei legjobb játékát nyújtotta. Az első félidőben hol az egyik, hol a másik csapat vezetett két-há- rom kosárral, de tartós előnyre egyikük sem tudott szert tenni. Szünet után tíz percig sem változott a helyzet, de a 12. perc után a fővárosi csapatnak minden támadása kosárral végződött. A monori csapat nem bírta erővel és állóképességgel a fővárosiak nagy nyomását, és így az utolsó 8 percben szenvedtek vereséget. Kosárdobók: Baungortner (12), Zátrok (12), Gulyás (10), Mátyás (8) és Hernádi (8). Jók: Mátyás, Hernádi, Baungortner. (vitéz) KÖSZÖNET A LABDARUGÓKNAK Sportközgyűlés Sülysápon A sülysápi sportkör közgyűlésén Fung István, a helyi sportkör elnöke értékelte az elmúlt esztendő eredményeit, egyben körvonalazta a jövő feladatait. A hallgatóság jóleső érzéssel nyugtázta a labdarúgócsapat sikersorozatát. A sápiak alig két esztendővel ezelőtt nyerték meg a járási bajnokságot, s ma már a területiben szereplő Sülysáp biztosan áll a tabella második helyén. Tavaly megnyerték a Rákóczi Kupát, s övék a megtisztelő „A járás legjobb futballcsapata ’72” cím is ... Mint a sportkör elnöke elmondotta, mindez a lelkes fiataloknak, s a sportkörön belüli őszinte baráti légkörnek köszönhető. A továbbiakban gondokról, feladatokról szólt. Egyik legnagyobb gond már évek óta — s előreláthatóan lesz az idén is —, hogy nincs szállítójármű, amivel idegenbe utazhatnának a játékosok. így nem csoda, ha az elmúlt évi 60 ezer forintnyi bevétel nagy részét is költséges utazásokra fordították. Egyébként a községi tanács 15 ezer, az ÁFÉSZ 7 ezer, a Petőfi Tsz ugyancsak 7 ezer forintos támogatást nyújtott a sportkörnek. A beszámoló után többen kértek szót. Valamennyien kö- szönetüket fejezték ki a „fiúknak”, s a járműgond mielőbbi megoldását sürgették... Szabó János, a nagyközségi tanács elnöke kiválónak minősítette a futballcsapat szereplését, ígéretet tett a sportkör további támogatására. Így a vb javaslatára rövidesen ösz- szehívják a község gazdasági egységeinek, társadalmi szervezeteinek képviselőit: mit lehetne tenni járműügyben? Még e hónapban elkezdődik az alapozás, s a bajnoki nyitást megelőzően a Zrínyi SE, Dány és a BKV Előre üzemi csapatával játszik barátságos edzőmérkőzést a sülysápi tizenegy ... j,jandó) I 4 f A sülyi Virágzó Tsz gépja- 1 vító műhelyének dolgozói 1972. március 15-én tíztagú brigádot alakítottak. A brigád tagjai minden hónapban értekezletet tartanak. Megbeszéléseikről részletes jegyzőkönyvet vesznek fel, és beragasztják a brigádnaplóba. Az első ülésükön tíz pontba foglalták vállalásaikat. Elhatározták, hogy elsősorban szocialista módon fognak dolgozni. Vállalták, hogy tíz százalékkal csökkentik az anyag- alkatrészek tervezett takarékosságát. A decemberi kiér. tékelés alkalmával kiderült, hogy a tervhez mérten 25 százalékos megtakarítást értek el. Társadalmi munkában rendbehozták a gépmosó berendezést. A terepet itt rendezték, a vízcsöveket beszerelték. Munkaidőn kívül a sápi sporttelep futballpályájához 78 méteres korlátot készítettek. Sűrűpusztán fürdőt létesítettek a dolgozók részére, a munkagépeket pedig kijavították és állandóan jó karban tartották. Ennek köszönhető, hogy az egész aratási időszak alatt említésre méltó fennakadás nem fordult elő A brigád tagjai vállalták, hogy százszázalékosan betartják a munka- védelmi előírásokat. Az év folyamán nem is fordult elő egyetlen baleset sem. A brigád az őszi betakarítási munkákból is alaposan kivette részét. Százötven vagon kukorica került behordásra, s ebből a brigád tagjai 117 va- gonnyit takarítottak be. Zá- borszki Ferenc, Szabó József és Dobos János fáradtságot nem ismerve, lelkiismeretes munkájukkal tűntek ki. A brigád szocialista módon tanul. Minden egyes tagja politikai tanfolyamon tett részt. Benkó István, a brigád vezetője pedig beiratkozott a marxista-leninista est’ középiskolába, és a múlt étben eredményes vizsgát tett A brigád három alkalommal szakmai előadást szervezett. Tavaly, a nyár ele>én, egyik szabad szombati napon, kora reggel Nagyhutára utaztak Kármán Boldizsár tagtársuk házhelyére, és délután 3 órára lerakták a lakóház alapjait, majd egy időt asszonynak Menüéről 12 mázsa szenet szállítottak Ső: a szenet a kamrába is behordták. A sülyi központi iskola építésénél a kőművesek részére MA 200-as szivattyúval biztosították a szükséges vízmennyiséget. [ A brigád tagjai szabad ide- I jükben többször együtt szóra- | koztak. Labdarúgó-mérkőzéseket játszottak a helybeli ÉMÁSZ, a Petőfi Tsz, a tápió- szecsői ÁFÉSZ dolgozóival. Kirándultak többek között az úri halastóhoz is, ahol Ácsai István vadőr pompás halászlét főzött részükre. Két alkalommal színházi előadáson vettek részt. A Virágzó Tsz vezetősége, a termelőszövetkezetben működő társadalmi szervekkel egyetértésben zárszámadáskor részletesen megvizsgálja a gépjavító műhely brigádjának 1972. évi munkáját. Ezen a napon döntenek a szocialista cím adományozásáról, és az oklevelek odaítéléséről is. Krátky László
