Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

1973. FEBRUAR 8., CSÜTÖRTÖK-&Orlap 5 Inarcs—Kakucs Közös vasútállomás után közös tanács Amióta a múlt század utol­só előtti évtizedében meg­épült a Budapest—Lajosmizse —Kecskemét vasútvonal, Inárcs-Kakucs az állomás ne­ve. És ezzel a MÁV már ak­kor szinte előlegezte azt a kap­csolatot, ami ezt a két helységet néhány hét múlva összefűzi. Amikor 1888-ban az állomás épületére kiszögezték a kettős feliratot, még Kakucs község lakott területe volt Inárcs- puszta. S azért állt meg föld­jén a vonat, hogy a környező uradalmak terményét könnyen lehessen elszállítani... Az anyaközség és a puszta Inárcspuszta azonban vala­ha, évszázadokkal ezelőtt köz­ség volt, több középkori ok­mány, például egy IV. Béla idejében kelt is, megemlíti a nevét. Azután nyilván a török hódoltság korában elnéptele­nedett, utána pedig. Kakucs határához tartozott, de lassan egyre több ember telepedett a földjére. A múlt század dere­kán már 120 családhoz tartozó 800 főt számlált lakossága. Né­pes volt tehát, mégis puszta. Később még kétszer lett ön­álló. A felszabadulás után, 1946. január elsejével, harmadszor nyerte el a község rangot, és neve mellől most már végleg elmaradt a puszta. A legutóbbi népszámláláskor 2986 lakost olvastak össze, többet, mint egykori anyaközségében, Ka- kucson, ahol akkor 2672 em­bert számláltak meg. Azóta Inárcs lakossága meghaladja a háromezret, Kakucsé pedig a kétezernyolcszázat. Épül a konténer-pályaudvar TELJES ÜZEM 1976-BAN Hároméves terv készült egy korszerű konténer-pályaudvar kialakítására a budapesti Jó­zsefvárosi pályaudvar terüle­tén. Az első évben a fő feladat a tereprendezés, a darupályák és konténertároló helyek ki­alakítása, s erre több mint 9 millió forintot fordítanak az idén. A terv szerint 1976-ra tel­jesen felépül a Józsefvárosi konténer-pályaudvar. A pályaudvarról már most is naponta 120 konténerben szállítanak elsősorban öntvé­nyeket, bútorokat és textil­árut. A múlt évben 25 ezer tonnányi árut juttattak el a címzettekhez, s a terv szerint az idén 20—30 százalékkal nö­velni tudják még a forgalmat, mert több mint 200 öttonnás konténert vásárolnak, s tervbe vették újabb 20 tonnás konté­nerek beszerzését is. Hol legyen o székhely? Mind a két község lakossá­gában többször felmerült a gondolat, helyes lenne szoro­sabbra fűzni a kapcsolatot. Egyesek az egyesülésről be­széltek, többen azonban a kö­zös tanács megalakításának szükségét hangoztatták. A múlt nyáron kisgyűlése- ken, réteggyűléseken mind a két községben megvitatták a közös tanács lehetőségét. A túlnyomó többség, szinte egy­hangúnak mondható határoza­ta a közös tanács mellett nyi­latkozott meg. Hozzá tartozik azonban az igazsághoz, hogy az inárcsiak meg a kakucsiak is a saját községükben akar­ták látni a köziös tanács szék­helyét. A vitára azután az Elnöki Tanács tett pontot: december legvégén elrendelte, hogy az új tanácsválasztások után ala­kuljon meg a két község közös tanácsa — Inárcs székhellyel. Az áralap: ezer csíra szerint Sajtótájékoztató a hibridkukorica- vetömag-ellátásról és -forgalmazásról Hazánk a kukoricatermesz­tésben az öt legnagyobb ter­melési eredményt elért ország közé tartozik — mondotta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes keddi sajtótájékoztató­ján, amelyen a hibridkukori- ca-vetőmag-ellátás és -forgal­mazás helyzetét ismertette. Az országban tavaly 1 mil­lió hektáron, a szántóterü­let 25 százalékán termesz­tettek kukoricát, amely az összes szemestakar- mány-szükséglet 70 százalékát fedezi. A termés lehetővé tet­te a hazai igények kielégíté­sét; 1973-ban nincs szükség szemestakarmány-importra — amire évek óta nem volt pél­da—, és ez annál is figyelem­re méltóbb, mert idén a kuko­rica nemzetközi árfolyama 30—40 százalékkal magasabb az átlagosnál. A kukoricater­més 10 év alatt megkétszere­ződött, 2,3 millióról több mint 4,7 millió tonnára nőtt. A hek­táronkénti termésátlag tavaly 39,8 mázsa volt, ebből a nagy­üzemi átlag 42,7 mázsa, a ház­táji gazdálkodóké pedig 39 mázsa. Kilencvenhatezer hektá­ron a termelők a legkor­szerűbb nagyüzemi komp­lex rendszereket alkal­mazták, s ez meghozta az eredményt: az 52,4 mázsás kiemelkedő termésátlagot. A különböző vetőmagfélék árai nem minden esetben van­nak arányban az igényekkel. A MÉM irányításával most árkorrekciót hajtanak végre Nem áremelésről van szó, ha­nem a gyakorlat követelmé­nyeinek megfelelő, érték- arányos árak kialakításá­ról. A hazai vetőmagokra is alkal­mazzák ezentúl a nemzetközi minősítési szabályokat. Ebben a tekintetben a leglényege­sebb, hogy a korábbi kilo­grammos ár helyett az úgyne­vezett ezer csíra szerinti árat vezetik be. Az intézkedés lé­nyege: a termelők ezentúl csak az egészséges, tehát csí­raképes vetőmagot fizetik meg. ____________ SZ OMJAZIK A MÁTRA Nyolcvan nap óta nem hul­lott számottevő csapadék a Mátra vidékén. Az ilyen tartós, téli aszály szinte példa nélkü­li a tájon. A hegyvidék na­gyobb részén egész télen át hiányzott a hótakaró, és je­lenleg is csak a Kékes tetőt fe­dik gyér hófoltok. Számos he­lyen teljesen kiapadtak az er­dei források. Az ivóvízellátás is akadozik. Több üdülőhe­lyen vízkorlátozást léptettek életbe. Az ország legmagasab­ban , fekvő településének víz- gondjain a gyöngyösoroszi ércbányászok enyhítenek. A máfraszentimrei függőaknán át, mintegy 500 méter mély­ről emelik ki a friss, üdítő bá­UTAZÓ MUNKÁSOKKAL beszélgettünk a vasútállomá­son, mellőzve minden forma­ságot, bemutatkozást — a megbecsülést feszegettük, köz­ben szinte észrevétlenül a közgondolkodás vizeire evez­tünk. Hogy mi benne a fonák, hol, milyen helyzetekben ne­vezhetjük egészségtelennek, a közre nézve éppenséggel ká­rosnak. Gyakran feltesszük egymásnak például a kérdést: megbecsülnek, elismernek? Az újságok, a rádió, a tévé sark­kérdése is ez, megközelítő, felfedező igénnyel. A munkás­hatalom lényegére utalva hoz­zátartozik ez a napi politizá­láshoz. A közgondolkodás általában jogosnak tartja a kérdés napi­renden tartását, holott olykor bizony sokkal helyénvalóbb lenne arról érdeklődni: ki mi­ben, mennyiben szolgál rá az elismerésre, egyáltalán rászol­gál-e arra, amit kap, élvez és elfogad. KÉRDÉSEINKRŐL SZÓLVA általában elmondhatjuk, hogy azok nem mindig nevezhetők végiggondolt — fogalmazzuk így — politikus kérdéseknek Túl gyakran kerül első helyre „kötelesség” helyett a „köve­Barátsdggal megegyeztek Néhány napja a két község tanácsának végrehajtó bizott­sága ülést tartott. A napirend egyetlen témája: melyik köz­ség hány tagot válasszon a ta­nácsba. A régi választási tör­vény szerint 75, az új szerint 150 lakos képviselteti magát a községi tanácsban. E szerint a közös tanácsba 38 tagot kell választani. Valaki azt javasol­ta, hogy miután Inárcs a né­pesebb, válasszon 20, Kakucs pedig 18 tanácstagot. Rövid, inkább barátságos megbeszé­lés, mint vita után a két vb úgy határozott, hogy mind a két község egyenlő arányban, 19—19 taggal képviseltesse magát az új községi tanácsban. Ez a megegyezés jó előjele an­nak az egyetértésnek, amely- lyel tavasztól kezdve a két község ügyeit a közös tanács­nak intéznie kell. Szokoly Endre telés”, az „adok” helyett az „adjatok” igénye. Hol burkol­tan, hol nyíltan. Nem csoda tehát, hogy vannak emberek, akiknek a fejében hovatovább már meg se fordul, hogy mi­vel tartozik a társadalomnak, szűkebb értelemben a munka­helyének. Egyedül azzal fog­lalkozik, mi jár nekik forint­ban, juttatásban, erkölcsi, anyagi elismerésben. S nincs annál rosszabb, ha az ilyen felfogás eluralkodik. Ismerünk örökké elégedet­len, állandóan panaszkodó em­bereket, akik éppen a közmo­rál hibás értelmezésétől meg­zavarva a markukat mindig tartják, de ahol pluszt kelle­ne nyújtaniuk, onnét rendsze­rint elódalognak. A munká­sok többségétől ez a tartás idegen, ez a viselkedés szá­mukra ellenszenves. Erről győződhettünk meg törzsgár­da-, szocialista brigádtagokkal beszélgetve. S éppen értük, miattuk látszik helyénvalónak a közgondolkodás torzulásaira irányítani a figyelmet, hiszen érdemekhez jutni, érdemek nélkül, előnyöket élvezni hang­erő árán nem más, mint a csendben dolgozó többség megrövidítése, megkárosítása. nya vizet. JEGYZET Sült gal Siker a Kanári­szigeteken Az Artex, a Hungarofruct, a Hungarotex és a Terimpex sikerrel zárta a Kanári-szige­tek központjában, Las Pal­masban megrendezett magyar hetet. Különösen nagy elisme­rést aratott a Hungarotex nonstop divatbemutatója, ame­lyen a tavaszi és Ő6zi újdon­ságokkal ismerkedhettek meg a szakemberek és a látogatók. Technika és nyelvtudás Befejeződött a Miskolcon rendezett háromnapos műszaki nyelvi konferencia. Több mint száz hazai és külföldi nyel­vész, nyelvtanár és ipari szak­ember tárgyalt a műszaki­technikai forradalom követ­keztében előállt információ- dömping és a nyelvtanulás, nyelvtudás kapcsolatáról. A hazánkban és Európában is első alkalommal megrende­zett műszaki nyelvi konferen­cia anyagát nyomtatásban is megjelentetik. Tisztítják a Lánchidat Az Országos Szakipari Vállalat brigádjai megkezdték a Lánchíd függesztő szerkezeteinek — láncainak — tisztítását, festését. Másfélszeres forgalom — azonos helyen Szellemi beruházás — a kereskedelemben Szurdi István belkereskedel­mi miniszter egyik, a kereske­delem-vendéglátás helyzetét taglaló előadásában többször foglalkozott a kereskedelmi bolt- és raktárhálózat jelenle­gi helyzetével és állapotával. Az egy négyzetméterre jutó forgalom tíz év alatt körülbe­lül ötven százalékkal emelke­dett, de ezt nem követte meg­felelő ütemben az árusítóhe­lyek számának növelése és korszerűsítése. Haladás vi­szont, hogy 1972-ben került sor első ízben a kereskedelmi vállalatok munkája műszaki színvonalának emelésére — ál­lami támogatásból. Ebben az évben 220—230 vállalat és szö­vetkezet részesült ilyen jelle­gű állami dotációban. Gyaloglás helyett Ahol a miniszter által em­lített műszaki színvonal tech­nikai emelésére nem nyílt le­hetőség, ott a bolton belüli munka- és üzemszervezéssel igyekeztek jobbá, hatékonyab­bá tenni gazdálkodásukat. Sza­porodnak a példák, amelyek a különböző szervezési intéz­kedések eredményességét bizo­nyítják. Ezek több irányban is kisugározhatnak: részint köz­nincs NYUGTALANÍTÓ LEHET egy-egy munkahelyen az olyan elképzelés, hogy a nagyobb nyereség reményében növelik az árakat. A nyereség talán valóban több, de egy dologról mégis megfeledkeznek. Arról, hogy az ember nemcsak ke­reső, hanem egyúttal fogyasz­tó is. Ilyenformán éppen a hi­bás közgondolkodás következ­tében: amit megszereznek a réven, elvesztik a vámon. Naponta találkozunk pa- naszkodókkal, társaságban, munkahelyen, a hivatalok, az érdekvédelmi szervek folyo­sóin olyanokkal, akik sérelme­zik, hogy a főnök goromba, részrehajló, „a dolgozónak nincs becsülete”. Ilyenkor rendszerint nyomban hajlamo­sak vagyunk a panaszkodóval együttérezni. Arra ritkán gondolunk: talán azért nincs becsülete, mert nem szolgált rá, hogy legyen, s a goromba­ság talán annyi csupán, hogy nem nézik el kötelességmu­lasztásait. Szeretünk jól, akarunk job­ban élni. Természetes emberi törekvés. Nagyon sokan tud­ják, megtanulták, hpgy az óhaj kevés. Sült galamb nincs. Ah­hoz, hogy több jusson, többet vétlenül hatnak a gazdálko­dásra, részint javítják a mun­kakörülményeket, s előnyösek a fogyasztók számára is. Az sem közömbös, hogy a szerve­zési tényezők gyakran afféle „szellemi beruházásnak” te­kinthetők, külön pénzügyi rá­fordítás nélkül növelik a mun­ka hatásfokát, illetve teszik kulturáltabbá az ellátást. A nagykátai vasszaküzlet dolgozói számára hosszú időn át sok kényelmetlenséget oko­zott az üzlettől távol eső rak­tárak miatt a kiszolgálás. Na­ponta két-három órát is eltöl­tött egy-egy bolti dolgozó a szállítgatással, cipekedéssel, arról nem is beszélve, hogy 10 —12 kilométert gyalogolt köz­ben. Most a bolt udvarán igen egyszerű, de a célnak megfe­lelő megoldással alakítottak ki tárolóhelyet, ezzel megszün­tették a fárasztó távgyaloglást, csökkent a dolgozók fizikai megterhelése s a felszabadult időben a vásárlókkal foglal­kozhatnak. ötletesen használták ki a háztartási szaküzlet belső ki­képzését a vásárlók tájékozta- I tására: a falra festett szín- I minták alapján kérhetik a kell termelni, s ez nem szó­lam: jobban kell dolgozni. El­ső tehát a munka. Mégis so­kan még mindig fordítva gon­dolják, valahogy úgy, hogy először jól élni. De miből, ha nincs hozzá bőség, bőséget produkáló termelékenység, te­hát: munka. Ez a közgondolkodás egyik fonákja, s eredete talán oda vezethető vissza, hogy azt már megkérdezzük egymástól a gondoskodás jogán és jegyé­ben, „hogyan becsülnek?” De azt még ritkán: „rászolgálsz a megbecsülésre ?” NEM ÁRT ezúttal is idézni a X. kongresszus határozatá­ból: „A munka szerinti elosz­tás szocialista elvét követke­zetesen kell érvényesíteni. El­kerülhetetlen, hogy az egyes ágazatok, munkaterületek dol­gozóinak átlagos keresete kö­zött eltérések legyenek. Min­den ágazaton belül is szük­ségszerű a különbség az egyes dolgozókategóriák kereseti szintje között, a szakképzettsé­gük színvonalától, fizikai igénybevételüktől és más té­nyezőktől is függően. A szak­mákon belül pedig jelentős ke­reseti szintkülönbségnek kell lennie az egyes dolgozók jö­vedelmében, begyakorlottsá­guk, tehetségük, szorgalmuk, munkafegyelmük, teljesítmé­nyük szerint. Ennek az eddi­gieknél következetesebben kell megvalósulnia.” Szp. szükséges festéket. Az élő színkártya egyúttal a boltot is díszíti. Mindjárt konténerbe Az érdi, parkvárosi ÁBC- áruházban a konténerből tör­ténő árusítást vezették be azokból az élelmiszercikkek­ből, amelyek előrecsomagolt formában kerülnek a polcok­ra, A termelőüzemben, illetve az elosztást végző nagykeres­kedelmi vállalatnál mindjárt ezekbe a speciális árusító konténerekbe rakják a kimért, csomagolt lisztet, sót, rizst és az egész rekeszt keréken begu­rítják az üzletbe. Figyelemre méltó megoldást alkalmaznak a tartós fogyasz­tási cikkek árusításában Pilis- borosjenőn. A boltban csak mintapéldányt tartanak, a megrendelés alapján szerzik be a kiválasztott típust. Igen hatásos módszer ez a készlet- gazdálkodás szempontjából a szétszórt, kis lélekszámú tele­püléseket magába foglaló ellá­tási körzetekben, ahol nem ki­fizető az áruház, vagy a szak­üzlet fenntartása. Boltok közti cserével A munka- és üzemszervezés megint másik típusához kínál példát a maglód! ÁFÉSZ. Tag­községében, Ecseren, boltok közötti cserével áthelyezték a vendéglőt a község másik felé­be és azóta alaposan emelke­dett havi forgalma. Ezek és a hozzájuk hasonló szervezési módszerek termé­szetesen sok fejtörésbe kerül­nek, de a példák azt bizonyít­ják, hogy érdemes energiát fordítani erre. k. m. Gyűmőlcskrémek és krumplínúdlí Egyszerre két új termékkel jelentkezik a Hűtőipari Or­szágos Vállalat. Megkezdték a magas C-vitamin tartalmú málna- és szamócakrém gyár­tását. A teljesen zárt, higiéni­kus csomagolású gyümölcs­krémből az új termés megje­lenéséig több mint szájz ton­nát készít. Ugyancsak meg­kezdték a burgonyás sodort tészta, közismert néven a krumplinúdli előállítását. Fél­kilós és tízkilós csomagolás­ban kerül forgalomba a ház­tartások, illetve az üzemi konyhák részére. Ebben az évben 150 tonna készül belő­le.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom