Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
Hét végén Zárszámadó közgyűlések A monori járásban eddig még csak az úri Béke Tsz tartotta meg zárszámadó közgyűlését. A hét végén sok helyen lesz közgyűlés. Pénteken délelőtt a sülysáp! Virágzó, szombaton a monori Üj Élet, a Péteri Rákóczi, a vecsési Zöldmező és a vasadi Kossuth szakszövetkezet tart zárszámadó közgyűlést. Találkozás budapesti klubvezetőkkel Csütörtökön, február 8-án kerül sor a járási klubvezetői tanfolyam következő foglalkozására. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, most Is a • fővárosi művelődési házba látogatnak el a tanfolyam részvevői, ahol fővárosi klubvezetői tanfolyam hallgatóival találkoznak. Vecsési kórustag Kubában Az ország egyik legjobb férfikórusa, a munkásőrség központi férfikara, kubai vendégszereplésre indul. A kórus, amely néhány éve a Szovjetunióban és Koreában is járt, most többek között Havannában, a Kodály-ünnepségek záróhangversenyén is fellép. 1967-ben Vecsésen is szerepelt. Egyik tagja, Bak Sándor, vecsési. Legújabb külföldi útjuk előtt, utolsó magyarországi tv-hangversenyüket a közelmúltban a KISZ Központi Művészegyüttesének székházában adták. A 70 tagú együttes kubai műsorának — negyven dalnak — csaknem felét spanyolul énekelte. (—vi—) A P«E S T M bQ Y E I H l RT A P KÜLÖN KJ; A; D A S A T XV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1973. FEBRUÁR 7., SZERDA Vecsés Ütemes fejlődés a Zöldmező Tsz-ben BŐVÜL A SAVANY'lTÓÜZEM - ÚJ BEKÖTŐ ÚT ÉPÜL EREDMÉNYEK A TEJTERMELÉSBEN A vecsési Zöldmező Tsz vezetősége megvizsgálta a múlt évi eredményeket és összeállította új munkatervét. Megállapították: a tavalyi gazdasági eredmények az előző évekéhez hasonlók. Idén elsősorban az élelmiszeripari tevékenységet kívánják továbbfejleszteni. Eszerint a mezőgazdasági tevékenység éytéke az előző évihez képest kétmillió forinttal nő. Üjabb belföldi piacokat keresnek, s emellett exportra is termelnek. Ezideig csak a Szovjetunióba szállítottak, de ki akarják terjeszteni más országokra Is exportjukat. Még ebben az évben 30 vagon káposztát savanyítanak, részben exportra. A két éve elkezdett központi géptelep építését idén befejezik, értéke egymillió 800 ezer forint. Nagyobb építkezésük még a tartósítótelep bővítése, félkész termékek előállításának céljára. Még ez évben a savanyítóüzem és a gépműhely között bekötő út épül, állami támogatással. Elhunyt Tárnái Dezső ötvenhét éves korában elhunyt Tárnái Dezső, az ecseri általános iskola igazgatója. Hamvasztás előtti búcsúztatására az ecseri temetőben került sor. Az iskola tanulói nevében Horváth András 8. általános iskolai tanuló, a tantestület nevelői, dolgozói nevében Parázsó Gézáné igazgató- helyettes, a járási hivatal művelődésügyi osztály, a járás iskoláinak igazgatói és nevelői nevében Magócsi Károly osztályvezető, a község párt-, társadalmi és tömegszervezetek, a község lakossága és a család nevében Gutái Pál tanácselnök vett végbúcsút az elhunyt igazgatótól. Harminckét évig tanított. Ecser községben kezdte meg tanítói működését, majd Mendén, Tápió- sülyben tanított, ezután a monori járási tanácshoz került, ahol több mint 10 évig dolgozott mint számadóigazgató. Az utolsó tíz évben — haláláig — Ecseren volt igazgató. A községi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak 1950-től tagja. Hamvait családja lakóhelyén, a kispesti temetőben helyezik el. Kevesebb volt a baleset Egész évben fokozott gépjármű-ellenőrzés A Monori Járása Rendőrkapitányságon elkészült az 1972-es év baleseti mérlege. Amint Végvári József főhadnagy, köz- rendvédelmi osztályvezetőtől megtudtuk, 1972-ben 128 közúti baleset történt, harminccal kevesebb, mint 1971-ben. Megoszlásuk a következőképpen alakult: súlyos 45, könnyű 38, csupán anyagi káros 39. Ami a legszomorúbb a statisztikában: hogy hat baleset halállal végződött. A baleseti statisztika kedvező alakulásához hozzájárult az is, hogy a múlt évben fokozta gépjármű-ellenőrzését a rendőrség. A háromszemélyes forgalmi ellenőrző csoport a hét három napján állandó őrjáratot tartott a fő- és mellékútvonalakon is. Ezt az idén is folytatják. Bár baleseti gócokról nem lehet beszélni, mégis vannak különösen veszélyes helyek. Így például Pilisen a Diófa utca becsatlakozása a 4-esre, Monoron az Ady Endre út vége és Vecsésen a Bajcsy-Zsilinszky utca eleje. A legtöbb baleset a 4-esen történt. Üllőn, a halálkanyar ismét több baleset előidézője volt az elmúlt évben. A balesetek leggyakoribb előidézője a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, az elsőbbségi jog meg nem adása, a szabálytalan kanyarodás, a kivilágitatlan fogatok és kerékpárok. Örömmel állapíthatta meg azonban, hogy csökkent az ittas vezetők száma. Elkészült a januári baleseti statisztika is. Hat anyagi kárral és egy súlyos sérüléssel járó baleset történt az utakon. Haláleset nem volt. A járási rendőrkapitányság ezúton is felhívja a gépjármű- vezetők figyelmét; a téli hónapokban fokozott óvatossággal vezessenek. A síkos úttest sok baleset előidézője lehet. Az idén tovább folytatódik a fokozott gépjármű-ellenőrzés. A rendőrség nagy részt vállal a balesetek csökkentésében. Gér József Költsége egymillió forint. Ehhez kapcsolódik egy belső üzemi út is, ennek 50 százalékát saját erővel, a tsz saját maga fedezi. Ez is körülbelül 500 ezer forintba kerül majd. A szarvasmarhatelep 1972 óta tbc-mentes negatív állományú. A negativi- zálást saját erőből végezték el. Modern tejházát hűtőberendezéssel látták el. A Budapesti Tejipari Vállalat körzetében ennek a tsz-nek volt a legeredményesebb a tejtermelése: minden liter tejért 6 forintot kaptak. A tejtermelés mellett növendék állatok tenyésztésével is foglalkoznak. Ez évben már 40—50 negatív üszőborjút adnak át más gazdaságoknak. A gazdaság részletes tervét most készítik, s rövidesen meg is tárgyalják. Ez évben a vezetőség 4 éves megbízatása lejár. A rövidesen sorra kerülő zárszámadó gyűlésen tehát új vezetőséget is választanak. Pápay Iván MŰSOR Mozik Maglód: Az oroszlán télen. Nyáregyháza: Charly. Vecsés: Fekete város I—II. KORSZERŰ ÜZEM Megfiatalodott az öreg kohó HÚSZÉVES A PILISI VASÖNTÖDE A közelmúltban volt húsz éve annak, hogy megalakult Bilisen a vasöntő ütem. A Kossuth Lajos utcai, vagyis a 4-es műút menti öntödét a Nyáry- kastéllyal szemben lévő üres telken létesítették Haluszka Mihály kezdeményezésére. A kitűnő vasas szakember alig néhányad magával szerelte össze a képünkön látható kohót, még 1952 őszén, ahonnét első alkalommal folyt a vas Pilisein. A próbaöntés a képünk bal oldalán álló Haluszka Mihály gondos felügyelete mellett ment végbe, ahol az izgalmas percekben Jámbor György, Kovács János és mások segédkeztek. A szombati bevásárlás Zsúfoltság, több eladó, pénztáros kellene Jegyzet A forralási díj A vendéglátóegységekben a napokban folyik az a széles körű vizsgálat, amelyet a belkereskedelmi miniszter rendelt el. Egyes helyeken ugyanis indokolatlanul magasabb áron hozták forgalomba az egyes süteményeket, a tej árának felemelése után. Az ellenőrzés kiterjed azonban másfajta esetekre is. A monori Vigadó Étteremről többször szóltunk: nem üti meg a II. osztályú színvonalat. Most mégis abba sorolták. Az eimúlt hét végén leültünk beszélgetni a söntés- be. Egy liter forralt bort fogyasztottunk. Amikor a felszolgáló számolt, elcsodálkoztunk. így: egy liter bor 36,40, a forralás 16.30 (?!). Összesen 52 forint 70 fillér. Igaz ugyan, hogy a fahéj és a szegfűszeg árát is fölemelték, mégis indokolatlanul sok a forralási díj. Ennyi az előírás — csóválta fejét reklamálásunkra az üzletvezető-helyettes. A falon levő papírra mutatott, ott is olvasható a forralási d£j. Mi — és azt hiszem mások is — sokalltuk a 16 forint 30 fillért a forralásért. De vajon mit szólnak ehhez az ellenőrző szervek, avagy az illetékesek, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetői? , (r.) 30 n?p e’zárás P. József gyömrői lakos már többször ült börtönben. Állandó rendőri felügyelet alatt áll, s ez azt jelenti, hogy a szórakozóhelyeket nem látogathatja. P. ezt többször megszegte, legutóbb a rendőrjárőr érte tetten. A Monori Járási Rendőr- kapitányság igazgatásrendészeti alosztálya 30 napi elzárásra magasztalta el P. Józsefet. — ABC-üzlet, szombat délelőtti csúcsforgalom. — Mi a véleménye a szombati bevásárlásról? — Nagy a zsúfoltság, különösen itt a pénztárnál. — Mit vásárolt? — Kenyeret, húst... lisztet, cukrot, mosószereket. — A nem romlandó árut miért nem más napokon veszi meg? — Hát... mindig hét végén vásárolok... A csökkentett munkaidő bevezetésével jelentősen megváltoztak a bevásárlási szokások. Az amúgy is csúcsnak számító szombat még „erősebb” nap lett... De mit is jelent a szombat — például a monori ABC-üzlet esetében? — Egy szürke nap átlagos forgalma 40 ezer forint körüli, szombatonként viszont 80—100 ezer forint, de az elmúlt szombaton a 150 ezer forintot is elértük — mondja Kottász Pálné üzletvezető-helyettes. — Hány alkalmazottja van az üzletnek? — Tizennyolcán dolgozunk két műszakban, s két pénztár működik ... Jelenleg három betegünk van, ezt észrevesz- szük... Nem irigylésre méltó az üzletvezetők helyzete: a szabadságot nekik kell biztosítani. Hiszen többnyire nők, asszonyok állnak a pult túlsó oldalán, akiknek a szombat lenne a legmegfelelőbb az otthoni Teli az eladótér vásárlókkal, az áruval megrakott polcok, pultok között... Sokan vesznek húst, hentesárut, így csupán néhány pillanatra tartom fel Róza lmrénét. — Egy éve vagyok itt, Albertijáról járok be... A mai napon eddig nyolc fél disznó fogyott el, emellett nagy tétel fölvágott, egyéb hentesáru is... — Szombati napra vett ki már szabadságot? Magától értetődően válaszol : — Nem! Szombaton még soha... — Mi a véleménye a szombati zsúfoltságról? — Örülök, hogy szóvá tehetem ... Arra kérem a kedves vásárlókat, ne szombati napokon hozzák az üres üvegeket, palackokat beváltani... Egyik községünk nagy élelmiszerüzletének vezetőjétől kérdezem: * — Nem lehetne szombati napokon — mondjuk — nyugdíjas eladókat is foglalkoztatni? — Ez nem tőlünk függ. De azt hiszem, kicsit bizalom kérdése is lenne ilyen „ideig- óráig” alkalmazás... Szóval az igazság az, hogy a hét végén beugrókat nem szívesen fogadnák be az állandó dolgozóink sem... Tény: szombatonként óriási az üzletek forgalma, nagy a zsúfoltság. Ezt a háziasszo- . nyok tudják leginkább. Mit le- munkák elvégzésére. Igen ám,; hetne tenni ez éllen? A vá- Ho mit = lasz lehetne egyértelmű: több de mit szólna mindehhez a vásárló?... — Mivel a január—február gyengébb hónapnak számít, általában ilyenkor mennek a dolgozók szabadságra — mondja az üzletvezető-helyettes. eladó, pénztáros, pénztárgép kellene. Csakhogy senki, így a kereskedelem sem rendezkedhet be állandó csúcsforgalomra. A monori vagy a gyömrői ABC-üzletekben például egy- egy vonat érkezésekor különösen nagy a roham. Persze, a kereskedelem irányítóinak, vezetőinek feladata, hogy a zsúfoltság csökkentésére valamilyen módon lehetőséget, megoldást találjanak. Az elő- jegyzéses vásárlást — nagyon helyesen — a kereskedelem ajánlotta. A jobb sorsra érdemes kezdeményezés — sajnos — nem vált be, éppen a vásárlók idegenkedése miatt. De mit tehetnénk mi, vásárlók? Sokat. Ha például a nem romlandó élelmiszereket, egyéb cikkeket nem szombaton vennénk meg, ha az üres üvegeket nem a hét végén váltanánk be, már sokat segítenénk. És ha mi is nagyobb türelmet, megértést tanúsítanánk a kereskedelem dolgozói iránt, az is segítene. Jandó István Az amatőr vasöntők lelkesedése szinte az egész községben szétfutott, melynek hatására Reis Béla sutba dobva eddigi fodrász tudományát, belépett a pilisi olvasztárok sorába. Képezte magát, s kitűnő vasöntő szakember lett, egészen a nyugdíjazásig helytállt az üzemben. A létesítmény első gazdája® helyi vegyesipari ktsz volt. Később a Monori Vasipari Ktsz, mely néhány év után a bényei Népfront Tsz-re ruházta a tulajdonjogot. Jelenleg az ELGÉP Vállalat az új gazda. Érdemes megemlíteni, hogy — ez a múltban 12—14 munkással dolgozó kisüzem — mindig dicséretre méltóan teljesítette terveit. Jelenleg is húszán dolgoznak itt, mégis hasznos tárgyak, nélkülözhetetlen öntvények gördülnek innét a megrendelő cégek nehéz teherautóin. Készülnek itt például szivattyúalkatrészek, sörgyári gépelemek, kályharostélyok, vaskapták, mosdófelszerelések és egyéb kisebb öntvények. Néhány éve az egyiptomi, asz- szuáni-gát és vízi erőmű építéséhez a pilisi öntödéből szállították a speciális szívókosarakat. Most ugyanezeket a Sze- relvónyértékesítő Vállalat részére gyártják szériában. A húsz esztendő látszólag elszaladt. A pilisi vasöntöde ma már korszerű üzeme a községnek. Ahol kezdetben csak mos- dótálakbóil tisztálkodtak, s (küszöbökön, vastőkéken guggolva ebédeltek a dolgozók, ott most zuhanyozó, a mai követelményeknek megfelelő étkezőterem van. Az öreg olvasztókohő is megfiatalodott. Az udvaron hatalmas halomban a koksz, másutt meg a félkész öntvények. A kormos arcokon pedig tavaszváró, bizakodó mosoly... Rakovszky József Cél: a bentmaradás SPORTKOZGYULES PÉTERIBEN Péteriben, a sportközgyűlésen, szép számban jelentek meg a játékosok és a szurkolók. A művelődési otthonban megtartott közgyűlésen Szenyán Pál, a vezetőség nevében srámolt be az elmúlt két év munkájáról. Elmondotta, hogy a tavaszi kudarc (nem sikerült feljebb kerülni) megviselte a csapatot. A labdarúgók hullámvölgybe kerültek. Hozzájárult ehhez az is, hogy néhány játékos más egyesületbe távozott. Az őszi „első félidőben” a 15 (utolsó előtti) helyet szerezte meg a Péteri KSK. Tudják — nagyon nehéz lesz —, mégis megpróbálják a lehetetlent. A cél: a bentmaradás a területi bajnokságban. örvendetes, hogy a közgyűlésen megjelent Szá- szik Károly tsz-elnök is. Hozzászólásában ígéretet tett arra, hogy a közös gazdaság az idén is egy teljes garnitúra fölszerelést vásárol a labdarúgóknak. Ezenkívül minden második vasárnapra gépkocsit ad az utazáshoz. Kalina János tanácselnök, a községi tanács részéről 10 ezer forint évi támogatást ajánlott fel. Az egyik labdarúgó fölhívta társad figyelmét a sportszerű életmódra. Különösen károsnak ítélte meg a szombat esti kimaradásokat... A közgyűlést megelőzően a péteri felnőtt- és ificsapat már megkezdte a felkészülést a tavaszi szezonra. (g. j.) J i
