Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

1973. FEBRUAR 4.. VASARNAP K ................. 1 '“ ‘%^CAHap 5 Cél: a gazdaságosság Hogyan csökkenthető a ráfizetés? „Mindent megtudhatunk” A Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalásában új­ra komoly hangsúlyt kap a gazdaságtalan termékek, gyár­tásának visszaszorítása. Ter­meljünk eredményesen, haté­konyan, nyereségesen, olcsób­ban, jobban — ez a cél, s a ha­tározat szellemében folyik a munka a különböző iparágak­ban. Cikkünkben két tárca eredményeit foglaljuk össze. Kezdjük beszámolónkat a könnyűiparral. Rangsorolták a vállalatokat A könnyűipar a fogyasztók Iparága: a vásárlók keresik a szép szöveteket, fonalakat, kar­digánokat, cipőket, bútorokat. A vevők hamar eldöntik, hogy számukra „gazdaságosáé a termék: megnézik, hogy mi­lyen számot írtak az árcédulá­ra. A vállalatoknál, a gyárak­ban már nem ilyen könnyű a veszteség okainak feltárása, a gazdaságtalan cikkek terme­lésének visszaszorítása. Hogyan történik mindez a könnyűipar­ban? A minisztérium szakemberei az elmúlt évben széles körű vizsgálatot folytattak. Előszóra vállalatok gazdaságosságát ér­tékelték, majd a vállalatok sa­ját termékeiket ellenőrizték. Az értékelés mintegy rangsorolta a vállalatokat, önként adódott, hogy hol a legtöbb tennivaló. A gyárakban pedig a termé­kek sorakoznak a nyereséges­ségnek megfelelően, tehát a kevésbé gazdaságos, vagy ép­pen veszteséges cikkek gyártá­si körülményein változtatni kell. Nagy körültekintést igényel a könnyűiparban is a gazda- ságtálan termékek visszaszorí­tása. A korszerűtlen termékek­re gyorsan fel lehet figyelni, ha az árut például nem lehet ér­tékesíteni, csak leértékelve le­het forgalomba hozni. A nye­reségre törekvés azonban nem járhat együtt az olcsó, köz­szükségleti cikkek termelésé­nek csökkentésével, vagy meg­szüntetésével. Az igazi kérdés az, hogyan tehető az áru gaz­daságossá? Éppen ezért vizs­gálják a vállalatoknál az anyag-, a bérköltségeket, a re­zsik nagyságát, a termelési esz­közök korszerű vagy korszerűt­len voltát. A munka- és üzem- szervezés módszereivel a ka­pacitások jobb kihasználásával is törekednek a nagyobb nye­reségre. Programok a nyereségért A gazdaságossági vizsgála­tok feltárták a hibákat. Pél­dául a ruhaiparon belül 17 vállalat kapott olyan feladatot, hogy külön intézkedési tervet készítsen a hatékonyság foko­zására, a gyártmányszerkezet korszerűsítésére. Ezek közé tar­tozik a Pest megyei gyáregy­séggel is rendelkező Május 1. Ruhagyár, vagy a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A progra­mok elkészültek, s a vezetők helyesen, az önköltség csök­kentésére, a műszaki fejlesz­tésre, ä korszerű termékek ará­nyának növelésére helyezték a hangsúlyt. Ha az egész vállalat vált gaz­daságtalanná, akkor miniszté­riumi intézkedésekre került sor. Például a megyénkben ta­lálható Gyapjúmosó- és Szö­vőgyár — mivel a gyár kártolt szövetei korszerűtlenek, gaz­daságtalanok —, beolvadt a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyárba, így növelik a fésűster­mékek arányát Hogyan törekednek a gazda­ságosságra a vállalatok? A bu­dakalászi Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat a Könnyűipari Szervezési Intézettel átfogó programot dolgoztatott ki, amelyben meghatározzák az optimális nyereséget hozó gyártmányösszetételt. A Má­jus 1. Ruhagyár — így a ceg­lédi gyáregység is — a rugal­masabb piaci alkalmazkodásra törekszik. Programjukban a korszerű alapanyagok felhasz­nálása, a kisebb önköltségű di­vatos termékek előállítása a cél. A gazdaságos termelésnek jó alapot teremt a könnyűipari rekonstrukció, amely már érez­teti hatását: a ruhaiparban nö­vekedett a korszerű alapanya­gok aránya. A cipőiparban több bőrhelyettesítő anyagot használnak fel, a bú­toriparban a rekonstrukció után jobban lépést tartanak a lakáskultúra korszerűsítésé­vel. Mindez a gazdaságosságot is szolgálja. Melyik termék veszteséges? Ha a nehéziparban gazda­ságtalan termelésről beszélünk, rögtön a szén jut az eszünkbe, hiszen a korszerűtlen bányák bezárását évekkel ezelőtt a kormány rendelte el. A szén gazdaságtalansága jól szem­lélteti a nehézipar sajátossá­gait: a „fekete arany” nálunk a kedvezőitlen geológiai adott­ságok, a kitermelési, szállítási nehézségek miatt kevésbé gaz­daságos, mint gz olaj, a gáz, de szénre is szükségünk van, s ezt nekünk kell kitermelni. Vagyis a nehézipar fő sajátos­sága, hogy nélkülözhetetlen termékeket állít elő. Hogyan lehet hát csökkenteni a gaz­daságtalan termékek számát? A Nehézipari Minisztérium szakemberei megvizsgálták a vállalatokat, a termékeket. Az első csoportba sorolták azokat a termékeket, amelyek egyér­telműen veszteségesek, a má­sodikba a veszteséggyamúsakat, a harmadik csoportba olyan nyereséges termékeket sorol­tak, amelyek nyeresége nem éri el a vállalati átlagot. Mikor gazdaságtalan egy ne­hézipari termék? — sokféle szempontot kell figyelembe venni a végső döntés megho­zásához. Vegyük példának a bauxitbányászatot, a timföld­gyártást, a kohósítást: a belső árak miatt egy-egy részmunka veszteséges lehet, de a Magyar Alumínium Tröszt ettől rhég nyereséges. Ugyanez a helyzet az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél is. például a kőolaj- lepárlásnál —, ez történik a százhalombattai DKV-nél is —, a gázgyártásnál egyes ke­nőanyagok, továbbá a kátrány nem gazdaságos termék, de ezért még nem hagyható ki a technológiából. Kisebb legyen a költség A gazdaságossági vizsgála­tok után milyen kép alakult ki a nehéziparban? Az ipari termelés 84,8 százalékát felül­vizsgálták. Kimutatták, hogy a veszteséges és a veszteség­gyanús termékek teszik ki az ipari, építőipari árbevétel hat százalékát. Ezen belül a vesz­teséges termékek aránya 2,7 százalék. A veszteséges termé­kek a vállalati árbevétel ará­nyában 0,2—4,5 százalékban szóródnak. A kőolajipar több veszteséges terméket állít elő, mint például a gumiipar, ke­vesebb ráfizetéses cikket gyárt a gyógyszeripar. Hogyan lehet a gazdaságta­lan termékeket gazdaságossá tenni? — a nehéziparban is ez a döntő kérdés. A szakembe­rek szerint nem a struktúra változtatása a legfontosabb fel­adat, hanem a költségcsökken­tés a cél. Természetesen, ahol tarthatatlan az árhelyzet, ott az árhoz is hozzá kell nyúlni, de összes változtatásuknak csak 0,8 százalékát kellene ármó­dosítással megoldani. Kilenc­tíz százalékra tehető a terme­lés leállításának szükségessé­ge, a vizsgált termékek csak­nem felénél azonban lehetsé­ges a költségek csökkentése, bár a vállalatok gyakran leál­lítást, preferenciát vagy im­portpótlást kértek. Elvük, hogy addig nem lehet valamilyen áru gyártását abbahagyni, amíg pótlásáról nem gondoskodnak. A nehézipar jelentősen hoz­zájárul a gazdaságos termék­szerkezet kialakításához, így feladatuk az energiaszerkezet korszerűsítése, a kiemelt föld­gázprogram megvalósítása, dolgoznak az alumínium-, a vegyipar fejlesztésén, az ole­finprogram céljainak elérésén. E munkák népgazdasági struk­túraváltozást eredményeznék, országos szintű gazdaságossá­got jelentenek majd. F. P. — Vasad mellett egy ta­nyán nőttem fel, édesapám itt bérelt felesben egy darabka földet. Tizenhat éves voltam, amikor Üllőre költöztünk, ek­kor már Monorra jártam gimnáziumba. Két év múlva felvettek a debreceni orvos- tudományi egyetemire. Másod­éves hallgató voltam, ami­kor az üllői tanáccsal társa­dalmi ösztöndíj-szerződést kö­töttem. Nem a pénzért tettem, hiszen alig kaptam többet, mint az ösztöndíjam lett vol­na. Mindig úgy képzeltem el a jövőmet, hogy Üllőn körze­ti orvos leszek. — Szigorló orvos voltam, amikor egyszer váratlanul te­lefonhoz hívtak. A Pest me­gyei főorvos telefonált: egy évvel korábban nyugdíjba ment az egyik üllői körzeti orvos, azonnal fel kell ven­niük helyette valakit és, így nem várhatják meg, amíg be­fejezem tanulmányaimat. Ne­kem majd később valahol, másutt szereznek állást. Éle­tem legnagyobb csalódása volt ez, úgy éreztem, becsap­tak, elcseréltek, és egyálta­lán nem kellek az üllőléknek. Azonnal Üllőre utaztam és szinte» könyörögtem, találja­nak más megoldást. Sikerült. Kollégáim mellém álltak, vál­lalták, helyettesítenék, amíg befejezem az egyetemet. Megnyugodtam, hiszen mindig úgy képzeltem el a jövőmet, hogy Üllőn körzeti orvos le­szek. Dr. Balázs László 1968-ban fejezte be az orvostudományi egyetemen tanulmányait, és Üllőre jött dolgozni. Ma há­romezer üllőd lakos őt keresi, ha valami fáj, ha rosszul ér­zi magát Az első év a „tanu­ló idő” volt, az egyetemen mindent nem tanítanak meg, amit a körzeti orvosnak tud­nia kell. A betegek sohasem voltak bizalmatlanok a fiatal orvossal. Ezt nem praxisá­nak, hanem közvetlenségének köszönhette, ö úgy mondja: nincs szebb dolog mint em­berekkel foglalkozni, segíte­ni rajtuk, tenni értük vala­mit. Nemcsak akkor, ha re­ceptet kell írni, hanem ‘ ha eljárunk, szólunk, kérünk, s ha kell veszekszünk az érde­kükben. Balázs doktort két évvel ez­előtt az egyik üllői választó- körzet lakói tanácstaggá vá­lasztották. — Jóleső érzés volt, ami­kor megválasztottak —mond­ja. Nagy terveim voltak, és még mindig nem mondtam le megvalósításukról. Pár nappal megválasztásom után kifüg- ,gesztettem a rendelő ajtajára: fogadó óra szerdán 6—8-ig és vártam. És vártam a többi na­pokon is. Teltek a napok, a hetek, s senki -sem kopogtatott be hozzám. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez — gondoltam és összehívtam a választókat. A panaszok ára­data fogadott: miért nincs Üllőn víz, mióta ígérik az új iskolát és még mindig sehol semmi, sáros az utca, miért oda rakják a szemetet, miért nem máshova, nincs kivilá­gítva az utca. Mindent türel­mesen el kellett magyarázni. Elmondtam mennyibe kerül az új iskola, társadalmi mun­kát kellene felajánlani. Senki sem jelentkezett. Azt mond­ták, 20 évvel ezelőtt már be­fizették a tóglapénzt, és azóta sincs iskola. Építsünk járdát, javasoltam, de a legtöbben azt mondták, nekik nem fon­tos. Kértem furassunk kuta­kat, senkinek sem volt pénze rá. Akkor döntöttem úgy, ha már a körzetemért semmit sem tehetek, legalább az egész községért tegyek valamit; A tanácsüléseken vitatkoztam, újabb és újabb ötletekkel álltam elő. — Tavasszal megkezdik az új iskola építését Üllőn. Én bízom benne, hogy a falu, vá­lasztókörzetem lakói, ha már látják a falakat kibontakozni, eljönnek segíteni az építkezés­re. Szükség lesz rájuk, számí­tunk munkájukra, hiszen 17 millió forintba kerül a 16 tan­termes új iskola. Üllőre az elmúlt években több száz család költözött Sza­bolcsból. Otthon nem találták meg számításukat, a főváror közelsége vonzotta őket. Nag reményekkel és üres zsebbe érkeztek. Legtöbbjüknek mé. az általános iskolai végzettség sincs meg, a község gondja - úgy érzik — őket nem érint. Fabódékat építettek — enge dély nélkül —, és ott húzzá. meg magúkat, és még mindi. a szabolcsi kis falvakra mond­ják: „otthon”. A legutóbbi ta­nácsülésen dr. Balázs Lászli érdekükben szólalt fel. Java solta, ne a falu szélén adjanai telket a bevándorlóknak, ha­nem nyissanak új utcákat e község szívében, van ott helj elég. így az új lakosok köny- nyebben beilleszkednének e falu közösségébe, ők is érde­keltek lennének a járda építé­sében, a közös gondokban. A fiatal tanácstag javaslatát fon­tolóra veszik a tanács vezetői — A körzeti orvos munkájá hoz hozzátartozik az állandc készenlét. Ha éjjel, ha hajnal­ban, ha tévénézés közben hív­ják, mennie kell. Feleségen már belenyugodott, hogy ott honülők lettünk. Engem telje­sen kielégít, ha betegeimmé beszélgetek. őszinték ve­lem az idősek, fiatalok egy­aránt. Ügy érzem, legtöbbjük nemcsak orvosnak, hanem ba­rátjának is tekint. — A tanácstagi működésem során egyik legnagyobb prob­lémám az volt, hogy betegeim nem a saját választókörzetem­ből kerültek ki. Az idén, ja­nuár elsejétől ez is megoldó­dott: újra felosztották a körze­tet, és most már lehetőségem lesz arra, hogy választóimat is megismerjem, családias kap­csolatot építsek ki velük is. Az orvos munkájában és — ké' év után azt is ki merem je­lenteni — a tanácstag műkö­désében nélkülözhetetlen a baráti viszony kialakítása Nem lehet úgy gyógyítani, hr nem ismerjük a beteg munká­ját; életét,, családi körülmé­nyeit, anyagi helyzetét, gondol­kodásmódját, hétköznapi gond­jait. És eínélkül senki sem le­het igazán jó tanácstag. Arra is rá kellett jönnöm, hogy az emberek többsége büszke, nem szívesen panaszkodik. És kü­lönösen akkor nem szólnak ba­jaikról, ha úgy érzik, úgysem tudnak rajtuk segíteni. De ha figyelünk rájuk, érdekel sor­suk, és látják, hogy számít­hatnak ránk: mindent meg­tudhatunk róluk. ^ Amikor megválasztottak tanácstagnak úgy képzeltem el a munkámat, hogy elsősorban a választókör­zetemért, de egyúttal az egész községért teszek valamit. Űgr érzem, eddig célkitűzéseimnek egy részét teljesítettem. Árokszállási Éva Zöldell a Mátra Látványosan öltözködik az idei télen a Mátra. A hegyek csúcsait néhány nap óta 15— 20 centiméteres hótakaró bo­rítja, de a fehér süveget vi­selő Mátra nagyobb része egész télen át nem kapott havat. Az enyhe télen máris sárj adásnak indult az erdei növényzet. Mátrafüred környékén s a pa- rádi völgyben számos zöld alj­növény élénkíti a száraz avar­ral lepett földet. A védettebb völgyekben már szőnyegsze- rűen terül el a zöldellő fű, ta­vaszra emlékeztetve megduz- zadtak a lomblevelű fák, bok­rok rügyei, itt-ott feslő bimbók is láthatók. A déli oldalon vi­rít a barka, kibontották szir­maikat az első tavaszi vadvirá­gok. HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Két íróasztal A Pest megyei Hírlap 1973. február 1-i számában cikk je­lent meg a Május 1. Ruhagyár ceglédi egységéről „Két író­asztal” címmel. A cikk írója szóvá teszi, hogy jelenleg két igazgatója van a gyáregység­nek. S felteszi a kérdést: „Va­jon ez a legjobb megoldás?” A cikkben foglalt megálla­pítások többsége igaz, helyt­álló, de a vezetők kérdésében elfoglalt álláspontja vitatható. Tény, hogy a meglevő igazgató mellé segítőt adtak, aki a köz­pont megbízottja, általános igazgatói jogkörrel. Korábban is kapott a helyi egység hasonló jellegű segítsé­get, csak nem „általános igaz­gatói jogkörrel” felruházott személy volt, aki a segítséget adta. A központnak jogában áll, sőt kötelessége segítséget adni adott egységeinek, ahol valamilyen oknál fogva nem a kívánalmaknak megfelelően megy a munka. Jelen esetben miért baj, hogy segítséget nyújt a jobb munkaszervezés, a vezetés utánpótlásának Talajmechanikai Az építési költségek tetemes részét, sok esetben negyedét, egyharmadát is az alapozási munka emészti fel. Ezért na­gyon fontos, hogy a tervezők mennyire ismerik az épület helyén a talaj mechanikai, fizikai tulajdonságait. Az ala­pok megtervezése előtt tehát talajmechanikai vizsgálato­kat, talajkutató fúrásokat kell végezni. Sok külföldi meggyorsítása érdekében? Miért baj, hogy számít a to­vábbiakban is arra az igazga­tóra, aki évtizedekig kitartott jóban, rosszban, s dolgozott szakadatlanul? Igaz, hogy két íróasztal van az igazgatói szo­bában. De vajon hány író­asztal van egyáltalán az egy­ségnél? Nem sok. S ez a jó. A két vezetőnek pedig akad elég munka addig, amíg a gyárban lesznek, egyiknek a nyugdíjig, a másiknak míg az új vezetés ki nem alakul. Ha a termelés jól megy, a dolgozók közérzete jó, s a ve­zetés utánpótlásának biztosí­tása jól halad, akkor érde­mes-e szóvá tenni, hogy két íróasztal van az igazgatói szo­bában? Véleményem szerint a cikk­nek e részére is vonatkozik, amit az üggyel kapcsolatban megfogalmazott: „Vajon ez a legjobb megoldás? ...” Babinszki Károly, az MSZMP Cegléd városi bi­zottságának titkára. dokumentáció szakember irigyli a ma­gyar tervezőket azért, hogy rendelkezésükre áll egy orszá­gos nyilvántartás a talajme­chanikai források adatairól. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál ugyanis 1938-ig visszamenően kereken 50 ezer kutatófúrás talajmechanikai dokumentációját tárolják, és az adatokat a tervezők rendel­kezésére bocsátják. Karambolos vagy sérült személygépkocsiját rövid idő alatt megjavítjuk, üzembe helyezzük új autószervizünkben. Futómű-, karosszéria- és motorjavítás, dukkózás. NAGYKŐRÖS, CEGLÉDI ÚT 21.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom