Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

MOHOMim A P«E S T M.í GYEI HÍRLAP kOLÓNKIADA S A XV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1973. FEBRUAR 28., SZERDA ZÁRSZÁMADÁS MENDÉN Egyenletesen fejlődik a Lenin Tsz Növekedett a közös vagyon — Önköltségcsökkentés Már a vagonból O Tavasszal sokan akarnak építkezni. Több vagon tégla ér­kezett a monori állomásra, de az igények kielégítésére ennyi is kevés. A téglákat, mint a képen is látható, már a vagonból elviszik a vásárlók. Szabó János felvétele Ideális otthon Egyéves a gyömrői pedagógusok klubja VIDÁM FARSANGI VETÉLKEDŐ GYÖMRŐ Csütörtökön nyílik meg a minUiiílei A Gyömrői Ruhaipari Szö­vetkezet új üzemiházának földszintjén üzlethelyiséget rendezett be, de különböző nehézségek miatt, késett an­nak átadása. A mintaüzletet március 1-én, csütörtökön dél­előtt nyitják meg, s benne sa­ját termékeiket árusítják majd. MÓNOR Már két gépkocsivá! Az MHSZ járási vezetősége által indított gépkocsivezetői tanfolyamon 30 hallgató vesz részt. A napokban az MHSZ újabb Skoda gépkocsit kapott, s most már kettővel végzik az oktatást. Farsangozók A gyömrői 2. számú iskola jól sikerült farsangi karne­vált rendezett a Csokonai ut­cai iskolában. A csaknem öt­ven jelmezes nagy sikert ara­tott. Jól sikerült a monori já­rás egészségügyi dolgozóinak bálja is, ámelyet a gimná­ziumban tartottak meg. A munkásőrök is vidám bállal 'búcsúztak a farsangtól. WENDE Százezer forint támogatás A mendei községi tanács a második orvosi körzet kiala­kításán fáradozik. Az új kör­zetet Pusztaszentistvánon ren­dezik majd be. A helyi Lenin Tsz 100 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. Helyettük pironkodtam i A fényes és hangos ven­déglő, melyet Sirály néven , ismer a pilisi közönség, a vasút felé haladó Rákóczi utcában van. Sem a nevét, sem a létjogosultságát nem firtatom már, hiszen úgy is hiába, pusztán azon az egyen akadok fel, hogy miért szolgálnak ki benne részeg embereket és 18 éven aluliakat? Az elmúlt szombaton este, rövid negyedórái megfigye­lésem eredményeként, más ivóból odacsöppent öt illu- minált személyt, négy férfit és egy nőt vendégeitek ott meg újabb italokkal, ugyan­annyi idő alatt hat, 18 éven aluli fiatal bukdácsolt ki­felé szánalmas állapotban a tágas ajtón. Az illetőket jól ismerem, két-három éve még általános iskolai tanu­lók voltak. Veszedelmes dolog az al­koholizmus és még vesze­delmesebb, ha akarva, nem akarva, fiataljainkat is rab­jává teszik. Odabent szólt a dzsessz, vakítottak a fények, csör- rentek a poharak, s én kí­vül, a Sirály vendéglő kö­zelében, magamban piron­kodtam. Helyettük. Ralcovszky József C ülysápon is egyre többen érzik, hogy közeledik a tavasz. A vasútállomással szemben levő ruházati bolit fé­nyes kirakataiban az áttetsző, kedves ruhácskák szinte ka­cérkodnak a nap sugarával. A TÜZÉP-telep udvarán (nagy a sürgés-forgás. A lovas kocsik egyre-másra hordják az építőanyagokat. Tehetik, hisz még bőséges az ellátás. — Hamarosan megkezdőd­nek a tavaszi építkezések — mondja a telepvezető. — Ki­váltképpen a kisméretű téglát és a cementet vásárolják. A TÜZÉP-telep mellett ta­lálható a MÉK kicsi boltja. Abban is nagy a forgalom. A bejárati aiíó állandóan nyitva A közöns"<* fAV'í-,rvo?-i 252 exp- pess borsó és lucernamag­A mendei Lenin Tsz is — utolsóként a járásban — meg­tartotta zárszámadó közgyűlé­sét. Bartha Béla párttitkár, majd Fazekas Károly tsz-elnök számolt be az elmúlt gazdasági év eredményeiről, hiányossá­gairól. — A tsz évről évre biztonsá­gi gazdálkodást folytat — mondta. Ez főiként abban nyilvánul meg, hogy igyekez­nek az államnak és a partne­reknek is adósságaikat minél előbb törleszteni. Csökkent a hiteltartozás is a múlt évben: a csaknem egymillió forintról 360 ezer forintra. Sikerült javítani a dolgo­zók munkakörülményein is két korszerű, minden igényt kielégítő szociális létesítménnyel. A rendszeresen dolgozó tsz- tagok száma hetvenöt, többsé­gük nő. A termelőszövetkezeti tagok átlagos életkora 52 év. Néhány évvel ezelőtt a men­dei Lenin Tsz-ben is sokfajta növény termelésével foglalkoz­tak. A közös gazdaság vezetői tavaly szűkítették a kört, s az előző évi 12 helyett mindössze hatféle növényt termesztenek. A csaknem 600 holdnyi búza­területen holdanként 20 má­zsás átlagtermést értek el, négy mázsával többet, mint 1971- ben. A kombájnosok derekasan helytálltak, az aratás befejezé­se után segítettek a szomszé­dos gazdaságoknak, sőt még a püspökszilágyi tsz-nek is. A fő profil a kukoricatermelés. Ta­valy 460 holdon került földbe kukorica, a terület jelentős ré­szén azonban május végén új­ra kellett vetni a vetőmag rossz minősége miatt, amely jelentős veszteséget okozott a közös gazdaságnak. Éppen ezért fi­gyelemre méltó a 20 mázsás holdankénti termés májusi morzsoltban. A kukorica nagy részén vegyszeres gyomirtást alkalmaztak, a betakarítást gé­pesítették. Részt vállaltak a zöldség­program megvalósításából is, főleg petrezselymet, sárgarépát termesztettek. Növénytermelésből ötmil­lió forint bevételre számí­tottak, s az elért bevétel 7,2 millió forint, amely na­gyon jó eredménynek szá­mít. Az állattenyésztésben is je­lentős fejlődés mutatkozik Csaknem egymillió forintért korszerűsítették a szarvasmar­hatelepet. ötéves szerződést kötöttek a Pest megyei Állatte­nyésztési Felügyelőséggel. A Lenin Tsz ugyanis a pozitív borjúk és szarvasmarhák fel­vásárlására kijelölt egység. 1972-ben 37 selejt és 98 hí­zómarhát adtak le. az ál­lattenyésztés árbevétele tasakokat vásárolja. Az élel­mes boltvezető minden vevőjé­nek kijelenti, hogy holnap jön a sok aprómag, köztük a vető­mák és a dughagyma is, és azokat érdemes már február­ban a földbe tenni. A z a,Ívég nagy iparcikk- ^ boltjába jóformán csak bekandikálni lehet, a sok áru ugyanis csaknem minden sza­bad teret elfoglal. A vevők szinte alig tudják a nekik tet­sző. sok szép holmit megtekin­teni. Magyar, szovjet női és férfi kerékpárok állnak szoro­san egymás mellett. Ott sora­koznak a segédmotorok és a motorkerékpárok is. Szemben pedig, egyelőre még tétlenül hevernek az ásók. mellettük a kanak Az udvarban vékony, vastag, horganyozott és fekete egymillió 570 ezer forint volt. Ezután az elnök külön is ki­emelte a gyalogos asszonybri­gád jó munkáját. A brigádbe­liekre mindig lehetett számí­tani, még akkor is, ha mosto­ha volt az időjárás. A nyugdí­jasok és járadékosok egy része is derekasan kivette részét a közös munkából. Az ipari tevékenységből I származó bevétel 7 millió 700 ezer forint. A keresztorsózó üzem jól, a faüzem közepesen, a lakatosrészleg gyengén telje­sítette az előírt nyereséget. A tsz tiszta vagyona 26 millió 119 ezer forint, s ez csaknem 2 millióval több, mint 1971-ben volt. A teljes termelési érték 26 millió 945 ezer forint. Célul tűzték ki az önköltség csök­kentését, mivel ez még elég magas. A közös gazdaság nettó nye­resége 3 millió 7 ezer forint. A járásban az óvodai he­lyek száma kétezer. Kihasz­náltságuk 106,5 százalékos. Tiz óvodában a kihasznált- sági százalék, 120 felett van, ami azt jelenti, hogy jóval több gyermek nevelkedik az óvodákban, mint amennyi hely Esteledik. Elég sötétek ezek a monori utcák, állapítom meg, amint a Kistó környé­kén botorkálok, Lengyelék háza felé. Szép, modem lábazatú, fa­ragott köves vaskerítés. A ház típusépület, olyan, mint a töb­bi: sátortető és két három­szárnyú ablak. Rosszkor jöttem. Éppen va­csoráznak. Hurkával kínál­nak. Szabadkozom, de a házi­asszony valósággal az asztal­hoz kényszerít. — Csak nem néz le ben­nünket? — és egy jókora kol­bászt rak a hurka mellé. — Tiszteljen meg minket — így a nagyapa, és bort tölt a pohárba. — Te, anyjuk, mikor is jöt­tünk ide? — kérdezi a család­fő a feleségétől. kerítésnek való drótfonatok sokasága várja a közönséget. Az üzletvezető megjegyzi, hogy rézgálic már bármily meny- nyiségben kapható, s útban van a többi növényvédő szer is. 1/^ örutam végeztével, kerék- ^ párommal, a Fő úton, hazafelé igyekeztem. Már al- konyodott, de azért jól láttam, hogy az egyik kerti kapuból fiatal lány tekingetett kifelé. Könnyedén volt öltözve, még kendő sem fedte a vállát. Megálltam előtte. — Eredj be, mert megfázol — szóltam hozzá. A lányka mosolygott: — Dehogy fázom ... Valami már van a levegőben ... Meg aztán ilyenkor szokott jönni Pityu A kislány arca hirtelen kí­gyóit. Joggal, mert Pista meg­érkezett, és már össze is bo­rultak. Hát valóban itt a tavasz? (krátky) Egy tsz-tagra eső éves kereset 25 ezer 41, míg az alkalmazot­také 24 ezer 509, egy tízórás munkanap értéke 108,8, illetve 106,28 forint. A tsz-tagok a visszatartott 20 százalékon felül 5 szá­zalék kiegészítő részesedést is kapnak. A jól dolgozó alkalmazottak jutalomban részesültek. A beszámoló után Hunka ,Mihály az ellenőrző bizottság jelentését ismertette a közgyű­lés előtt. Guba Pál, a járási pártbi­zottság első titkára hozzászó­lásában elmondotta, hogy a mendei Lenin Tsz évről évre egyenletesen fejlődik. Néhány évvel ezelőtt még nagyon gyen­ge átlagterméseket ért el, s mára a járás „jó” minősítésű tsz-ei közé küzdötte fel magát. Felhívta ő is a figyelmet az önköltség csökkentésére. Az előterjesztett jelentéseket vita követte. Gér József azokban van, tehát zsúfoltak az óvodák továbbra is. 1971-ben a helyek száma 1742 volt, tehát csak az el­múlt évben kétszázötvennyolc új hely javította meg az óvodai ellátottságot. — Amikor a Berciék, 1963- ban. — Tetszik tudni, Szabolcs­ban, Tarpán születtem én is és a feleségem is. — Hát én talán nem ott? — böki fia felé a nagyapa. Vita a tanácstitkárral — Volt ott is egy kis há­zunk, kertünk, és a tsz-ben is vállaltunk egy hold almást. Annyi volt az alma ősszel, hogy még a két tehenünk is azt ette... A szeszgyárban dolgoztam. Nagyon sokat fej­lődött Tarpa. Üj kultúrház, iskola, vízmű, járdák, utak ... Haha — nevet fel hirtelen —, maga is azt kérdezi? Legutóbb is elmentem a gyűlésre ... Mi­kor is volt, anyjuk? — Hát már azt is nekem kell számon tartanom? Pont most két éve. — Szóval, amikor felszólal­tam, és elmondtam, hogy Tar­pa mennyit fejlődött, Monor- hoz képest, azt mondja a ta­nácstitkár: „Akkor minek jött el onnét?” Hiszen igaza is van. Minek is? A gyerekek miatt — és pohara után nyúl. Mégsem együtt — Olyan buta szokás kelt lábra akkoriban. A fiatalok Pestre mentek. Köztük az én két fiam is. Aztán kijelentet­ték, nem is jönnek haza. Elad­tuk a házat, és vettünk itt egy telket. Építettünk. Hogy együtt legyen a család. — Együtt? — szól bele gu- nyoros mosollyal a háziasz- szony, miközben az asztalt takarítja le. — Mégis itthagy­tak. Eleinte nálunk laktak, aztán Pestre költöztek. Már házuk is van. A legkisebb fiunk maradt csak velünk — Csaknem egy éve már, hogy Gyomron klubot avattak a pe­dagógusok. A Ságvári Endre Úttörőház igazgatója, Borbás Ottó akkor örömmel ajánlotta fel: működjék a klub az úttö­rőházban, úgy legalább többen megismerkedhetnek az ottani munkávaL Mondanunk sem kell, hogy a pedagógusok szakszervezeti bizottsága örült a legjobban, hiszen ideálisabb környezetet, otthont keresve sem találha­tott volna. Az eltelt idő óta az esti órákban is gyakrabban bené­pesedett az úttörőház. TIT- előadások, kerékasztal-tanács­kozások, szakszervezeti vezető­ségi tanácskozások töltötték ki a programot. Legutóbb vidám farsangi klubesten vetélkedtek egymás­sal az 1., 2. és a 4. sz. iskola, valamint az Arany János úti az órára néz. — Hat órára jöp meg, délutános. Es hozzáteszi: — Tetszik tudni, ő ipari ta­nuló, és csak hat órát dolgo­zik. — Én Pestre járók. A Ganz- MÁVAG-ban vagyok segéd­munkás. Apám a helyi Kos­suth Tsz-ben tehenész, a fe­leségem pedig takarítónő az iskolában. — Letelepedtünk, megszok­tunk, de azért álmomban so­kat vagyok „otthon”. Pedig azóta sem voltam Tarpán. A testvéreim is elköltöztek. Ket­tő Üllőn lakik, de a sógorom is ott vett házat. A többi meg szanaszét, Ecseren, Pesten és Gyálon. — Ha hazaérek, a ház körül matatok. Este olvasok, és né­ha előveszem a furulyámat, eldanászunk ... Sok szép sza­bolcsi dalt tudok. Több isme­rős, rokon is van itt, Mono- ron. Azok is átjönnek. Beszél­getünk, meghányjük-vetjük az élet sorát... Aztán lefekszünk. — És Tarpáról álmodunk — folytatja a nagyapa. — No, de ha már így hozta a világ sora, így a jó! — Nézze — veszi át a szót a feleség —, nem dicsekvésből mondom, de mindenünk meg­van. Hűtőgép, mosógép-auto­mata, televízió. Most vettünk a gyereknek zongorát. Zeneta­gozatos iskolába járt ugyanis. Szép ház. kerítés, és ha vilá­gos lenne, láthatná a kertün­ket is.,. Szóval nem panasz­kodhatunk. Dolgozunk. A ke­resetünket jól beosztjuk, így kicsiből is lehet nagyot csi­nálni. Én, bizony, nem bán­tam meg. ~k A kapuban találkozunk Pis­tával. Magas, nyurga legény­ke. Villanyszerelő lesz belőle, még ebben az évben. Kovács György óvoda pedagógusai. A három­tagú csapatok ügyességi, egyé­ni és csoportos feladatok meg­oldásában mérték össze tudá­sukat, s a vetélkedő végezté­vel Csányi Imre nyugdíjas pe­dagógus, a zsűri korelnöke emléklapot, ajándékot adott át a résztvevőknek. Hallgatva a fel-felcsattanó, vidám kacagást, látva a fel­szabadultan játszani tudó ne­velőket, még a kívülálló is fel- deruL Pláne, ha elolvassa a klub házirendjét, mely így kezdődik: „A klub helyiségei­be kutyát és rossz hangulatot behozni tilos!” Ugyan, kinek lenne itt rossz hangulata ? Amikor verseny­ben krumplit hámoznak, gom­bot varrnak, csasztuskát ad­nak elő, magánszámokkal lép­nek fel, szellemes tósztokat mondanak, házirend-kiegészí­tést szerkesztenek, s közben sokat és nagyokat nevetnek, lehet itt unatkozni? A gyömrői pedagógusok a közeljövőben ünnepük a klub fennállásának első évforduló­ját Szeretnék nagyon kedves­sé tenni ünnepségüket. Ügy tervezik, meghívják rá a szomszédos nagyközségek' tit­kárait is. Palotai Sándor MŰSOR MOZIK Maglód: Ne ingereljétek a mamát. Nyáregyháza: Dühös utazás. Vecsés: A Tenkes kapi­tánya I—IX. SPORT INNEN — ONNAN MEGYEI SAKKBAJNOKSÁG: Gyömrő—Szentendrei Spar­tacus 6:4. Az elmúlt heiti súlyos, 9,5:0,5 arányú vereség nem keserítette el a gyömrői sakkozókat, biza­kodva várták a szentendrei csapatot, s Fábián Béla ismét bebizonyította, hogy „méltó” az első táblára. A gyömrőiek győzelmét Fábián, Viczina, Mészáros, Follárdt és Szeren­csés szerezte. Monduk Lajos és Sál Antal döntetlenül mérkő­zött. Bíró, Kiss J. és Déri ve­reséget szenvedett. BARÁTSÁGOS LABDARU­GÓ-MÉRKŐZÉSEN, a gyöm­rői első csapat 3:2-re verte Mag­lód Il-t. Érdekesség, hogy a maglódiak már 2:0-ra vezetitek. Gyömrő ifi—Maglód II ifi 4:2. VASÁRNAP a labdarúgó MNK megyei fordulóját bo­nyolítják le. A járási csapatok párosítása a következő: Űri— Pilis, Mende—Maglód, Süly­sáp—Üllő, Gyömrő—Monor. A mérkőzések az elölállók ottho­nában kezdődnek, 14 óra 30 perckor. (ff. W SÉTA SÜLYSÁPON Valóban itt a tavasz? Még mindig zsúfollak a járás óvodái Kétszázötvennyolc újabb helyet biztosítottak tavoly A GYEREKEK MIATT ...és Tarpáról álmodnak i

Next

/
Oldalképek
Tartalom