Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
1973. FEBRUAR 25., VASÄRNAP “‘‘sbHXrityj 5 Ú] termékek kooperációban Kapcsolat tizenöt országgal Az üzemvezető „titka” MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK : Néhány év alatt jelentős termelőüzemmé fejlesztette po- mázi telepét az írószer Szövetkezet, s ennek, valamint az átgondolt gyártmányfejlesztési munkának a következménye, hogy akár a korábbi esztendőkben, úgy tavaly szintén növelhették a kivitelt. Partnereik között most már tizenöt ország cégei szerepelnek, s a piaci kapcsolatok bővítését segítették a kooperációs megállapodások is. A már haszonnal kamatozó együttműködések meilé — mint amilyen az osztrák Sax és az amerikai Scripto céggel alakult ki — tavaly újabb sorakozott feL > Ei a milánói Major cégt gel jött létre, s négy színű fém golyóstoll ak gyártását teszi lehetővé. Föntebb említettük a Sax- kooperációt. A bécsi céggel közösen készített kis irodagépek kapós terméknek bizonyultak, s most újabb típusokkal bővítik a választékot, így h egyező- gépek és ipari fűzőgépek előállításának lehetőségét vizsgálják. Növekvő szerepe lesz az értékesítésben az ugyancsak tavaly létesült kooperációs kapcsolatnak, az irídium- és más tollhegyek előállításának. Az írószer Szövetkezet a teljes termelés hatvan százalékát külföldön adja el, a legnagyobb vevő a Szovjetunió és A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok jór észében túljutovtaik már a múlt esztendő eredményeinek értékelésén, a zárszámadó kögyűlé- sekan, s most már csaknem mindenütt azt latolgatják, vajh mit hoz 1973? Mert sokat tesz az előrelátás, a pontos tervek, ám az eredmény igeirí lényeges előfeltételét, az időjárást például nem tudják megtervezni. Éppen ezért fontos, hogy az egyéb tényezőkre biztonsággal számíthassanak, hiszen akad más feltétele is az eredményességnek. Mindenekelőtt az, hogy legyen mit elvetni. Mi a helyzet hát a tavaszi vetőmagellátás terén ? A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori központjának illetékesei elmondották. hogy a termelőszövetkezetek egyre korszerűbb agrotechnikát alkalmaznak, mindinkább az intenzív kukorica és ka'ászos növények termesztése kerül előtérbe. A nagy hozamú hibridkukorica- fajtákból a vetőmagigény Pest megyében körülbelül 160—165 vagon. S bár előfordulhat, hogy némely fajtából csak korlátozott mennyiséget juttathatnak a gazdaságoknak, fennakadás azonban nem lesz a vetömagellátásban. Aprómagvak kínálatra A vállalat azokra a termelőszövetkezetekre is gondolt, amelyek eddig nem rendelték meg a tavaszi vetőmagot — a megye gazdaságainak mintegy harmadrésze tartozik e csoportba — s a részükre szükséges tételt is elraktározták. A tsz-ek megrendelését követően azonnal szállítani tudják Csehszlovákia, a tőkésországok közül pedig Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság és Dánia. Tavaly a kivitel 1971-hez mérten harminc százalékkal növekedett, s meghaladta a százmillió forintot. Idén az export további bővülésével számolnak, s terveik szerint a tőkésországokba 250—300 ezer dollárért, míg a szocialista partnereknek hárommillió rubel értékben szállítanak írószereket és irodai kisgépeket Magyar gyár készíti a betonoszlopokat A Komplex Külkereskedelmi Vállalat félmillió dollár értékű szerződést kötött a szíriai elektromos művekkel komplett vasbetonoszlopgyár szállítására. Ez egyben a vállalat első ilyen jellegű exportmegrendelése. A vasbetonoszlopgyár kapacitása — egyműszalkos termelés esetén — egyelőre évi 2500 villamos-távvezetékoszlop lesz. Ennél jóval nagyobb kapacitású vasbetonoszlopgyár felépítéséről is rövidesen tárgyalások kezdődnek néhány iráni és Bangla Desh-i céggel Az ófaluban levő száz avar kori sírhalom ellenpontozására az elszánt olajosok legalább ugyanannyi kisebb-nagyobb, karcsúbb-mackósabb tornyot emeltek. Aki először jár itt, azt hiheti: megannyi Bábel tornya; juszt is eljut az ember az égig. Valójában rend van ezen az ihletett tíz négyzetkilométeren, feszes, igazi rend: kiderül a második pillanatban. A szemerkélő esőben a fehérre mázolt GAZ, a helyi URH-s taxi a gyári bekötő úton könnyedén dacol a Duna felől újra és újra támadó széllel. Pilótája, úgy tűnik, bekötött szemmel is eltalálna az irodaépülettől mintegy két kilométerre levő új óriáshoz, a tavaly december 20. óta termelő 3 millió tonnás üzemhez. A 3 milliós üzem vezetője, pontosabban Közép-Európa legnagyobb kőolaj-feldolgozó desztillációs üzemének a vezetője a külső megjelenésében diákosan törékeny, mindössze 31 esztendős Szabó Zoltán vegyészmérnök. Az olajtanszéken Ez a történet is úgy kezdődik, mint a legtöbb népmesében. Szabóéknál Vasvár ott gyors egymásutánban három fiú és egy kislány született. Az múlt évi esős időjárás következtében nem tudtak vetőmagot tárolni, de a vállalat megfelelő importtételrői gondoskodott. Essék szó a kertészeteik vetőmagellátásáról is, hiszen ez a téma egyaránt érdekli a több ezer holdas termelőszövetkezet és a talpalatnyi házikert gazdáit. A fölmérések szerint a nagyüzemi árutermelés exportigényeinek megfelelő fajtákból nagy választék került forgalomba máraz elmúlt években, s nem volt hiány a háztáji gazdaságok, kiskertek kívánalmainak megfej élő vetőmagvakból sem. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat idén is gondoskodott a zöldségmagvakról, szükség esetén importtal is. szükségük Ésszerű kívánalom ez, s nemcsak az AGROKER lesz ludas abban, ha esetleg aratásddőben egy-egy nehezen előteremthető szerkezet miatt napokig állhat némely gép. Kis csomagban is A kereslet ingadozásait a vállalat igyekszik jó előre fölmérni. Az előzetes becslések szerint például az idén 5—6 százalékkal több műtrágyát vásárolnak majd a gazdaságok, mint az elmúlt évben. Eszerint várhatóan 135 ezer tonna nitrogén-, 120 ezer tonna foszfor-, 60 ezer, tonna káli- és 32 tonna komplex műtrágyát szállítanak majd a termelőknek. Az előző év tapasztalatai alapján számítanak arra is az AGROKER-nél, hogy mind több kiskerttulajdonos igyekszik szakszerűbben és több zöldségei, gyümölcsöt termelni, s így a kis csomagolású műtrágyából idén többet kell forgalomba hozni, mint a korábbi években. Előreláthatóan 30 százalékkal nő a gazdaságoknak szállítandó növényvédő szerek mennyisége. Számos, korábban külföldről beszerzett és jól bevált növényvédő szer, azonos összetételben, de immár hazai készítményként kerül a termelőkhöz — s ami a gazdaságok számára egyáltalán nem közömbös —, 7—33 százalékkal mérsékeltebb áron. öireg Szabó ambiciózus ember volt: hamar elszegődött a községhez kertésznek, még később felhagyott a paraszti munkával, s a helyi kertészeti szakközépiskolában „autodidakta technikus-tanárként” tanította a föld szere te téré a nebulókat. Zoltán, a legkisebb fiú, alighanem édesapjától örökölte szívósságát — Harmadikos gimnazista koromban döntöttem el, hogy „olajos” leszek Az akkor már gépészmérnök idősebb bátyám papírjai közt turkálva felfedeztem, hogy az egyik legnagyobb jövő előtt álló ipar az olajipar. Ott akartam lenni, ahol új dolgok történnek. Az 1960/61-es évnyitón Szabó Zoltán egyike annak a meghatódottságával küzdő 150 „gólyának”, akik esküt tettek a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Három évvel később már álmai birodalmának határán áll: sikerült beverekednie magát azok közé, akik a Péchy László által vezetett híres olaj tanszéken folytathatták és fejezhették be tanulmányaikat. — A diplomamunkám — aromás extrakció rotációs ex- traktorral — életem eddigi legjobb munkája volt- Lényegét így tudnám összefoglalni: ugyanaz a cél kisebb beruházással is elérhető! Ha szól a „szimat" Még meg sem száradt a tinta a diplomáján, már jelentkezett Százhalombattán. Személyesen a főmérnöknél. 1965. szeptember 1-én állították ki a vállalati igazolványát a Dunai Kőolajipari Vállalat munkaügyi osztályán. Sorszáma — a sajátját Battán mindenki tudja — 958. — A 65-ös év még javában a hőskor. Röviddel a , belépésem előtt indították el az első üzemet, az egymilliósat. Az üzem vezetője, Petruska Miklós, szintén veszprémi diplomás — jelenleg a 15 üzemvezetőből 14 Veszprémben végzett —, avatott be a szakma rej ielmeibe. — Szivattyúsként kezdtem, majd voltam csőke- mencefűtő, segéddesztillatőr és táblakezelő a műszerteremben. Három hónap eltelte után lettem műszakvezető. Másfél évet húzott le .az egymilliós üzemnél. Ekkor új feladattal bízták meg: egyik alapító tagja lett a központi diszpécserszolgálatnak. A vállalatot akkor már — több üzeme lévén — koordinálni kellett — Mérnöki munka volt ez a javából, hiszen minden információ a diszpécserekhez fut be. Itt ismertem meg igazán a A vecsési Ferroelektrikai Szövetkezet az idén nagy mennyiségű elektromos hajsütővasra kapott megrendelést. A szériamunka a lakatosművállalat tevékenységeit, s azok összefüggéseit a legapróbb részletekig. Ugyanakkor felelősségteljes munka is, hiszen az éjjel ügyeletes diszpécser, azt lehet mondani, hogy a főmérnököt helyettesíti. 1968 augusztusában indult az évi másfél millió tonna teljesítményű új desztillációs üzem. Az üzemindítók között Szabó Zoltán is ott van: mu- szakvezető. Majd a műszaki osztályon eltöltött rövid idő után a startoló aromás extrahálóüzem mellett bábáskodik. Ez az üzem talán a legjobban a szívéhez nőtt, hiszen az üzem tevékenysége — benzol, toluol és xilol izomérek előállítása — kapcsolatos a diplomamunkájával. — Az üzem indulása előtt három hónapot töltöttem a Szovjetunióban, Rjazányban tanulmányoztam az ottani „Aromaticska” üzemet Oroszul akkor már úgy-ahogy mertem beszélni, a németet azonban még most is csak megértem. Aztán elbúcsúzott az aromásüzemtől is, röviddel azután, hogy az üzem „helyrerázódott”. Őt évig tartó műszakozás után visszakerült az 1 millióshoz — ahogy Batta- szerte emlegetik: „a DKV bölcsőjéhez” üzemvezetőnek. Tavaly novemberben lépett újabbat előre: kinevezték a próba- üzemelését éppen akkor kezdő 3 milliós monstreüzem vezetőjének. Nincsenek szavai az örömtől. A munkáról, az új feladatokról annál szívesebben beszél. Arról, hogy az évi 3 millió tonna névleges teljesítményű üzemet mindössze négy, egyenként kilencfős műszak irányítja: harminchat, többségében technikus és fiatal szakmunkás. Az átlagos életkor 26 év. — Az üzem az ÖLAJTERV tervei alapján készült. A tornyokat és más berendezéseket a Szovjetunióban, a csőkemencéket az NDK-ban gyártották. Üzemeltetésük teljesen automatizált, s ami még ennél is fontosabb: tökéletesen biztonságos. A műszerteremben a normálistól eltérő minden jelenséget fény és hang segítségével jeleznek a műszerek. A biztonság legfőbb őrei a „szimatmunkatársak”. Tizenhat angol származású szimat van elhelyezve az üzem területén — gázkoncentrációt mérő műszerek —, mindegyikük „csekély” 100 decibeles hangerővel szirénázik, ha közvetlen környezetében a robbanási koncentráció eléri a 30 százalékot. Ezt a jelzést még „lehet nyugtázni”, 50 százalékos robbanási koncentrációnál azonhelyben kezdődik, ahol az áramfejlesztőhöz használatos alkatrészeket préselik. / Gábor Viktor felvétele ban a szimat a szirénázással egy időben már kíméletlenül „reteszel”, vagy automatikusan kikapcsolja a legveszélyesebb berendezéseket. Nyugtázni a második jelzést csak a hiba elhárítása után lehet. — Egyszer arra ébredtem a százhalombattai lakásunkban, hogy szólnak a szimatok, a siegerek. Azt hittem, hogy álmodom, betelefonáltam a légvonalban három kilométerre levő üzembe és akikor derült ki, hogy csakugyan jelzett az egyik szimat. 5—700 ezer tonna A 3 milliós üzem tízféle terv méket gyárt. Részben olyanokat, amelyekre további feldolgozás vár még, részben pedig olyanokat, amelyek közvetlenül a fogyasztóhoz kerülnek (propán-bután gáz, téli és nyári Diesel-hajtóanyag, háztartási tüzelőolaj). Egy műszak alatt 60 százalékról 100 százalékra lehet növelni az üzem kapacitását s ugyanez megfordítva is igaz. — Az országos igény jelenleg hozzávetőlegesen 5—700 ezer tonna nyers kőolaj feldolgozása, alig több mint hatoda üzemünk névleges teljesítményének. Tudni kell azonban, hogy a kapacitások mindig ugrásszerűen lépnek be a termelésbe, a fogyasztói igény viszont lineárisan nő. Amikor tavaly decemberben a 3 milliós munkához látott a többi, kisebb teljesítményű battai üzem, már jóval 100 százalék felett teljesített. Kötetlenül Szabó Zoltán 1967-ben nő. sült. Felesége, akkor még jogászhallgató, most Ercsiben vállalati jogász. Esküvőjük után alig telt el néhány nap: kaptak egy gyönyörű két szoba összkomfortos lakást az olajosok és hőeröművesek városában, Százhalombattán. Két évvel ezelőtt kisfiúk született. Nemrégen telket vettek Duna- füreden, azon áll már egy ki* alpesi házikó. Hobbyja a fiatal üzemvezetőnek a munkán kívül csak egy van: a zene. Diákként trombitán és pisztonon játszott egy fúvószenekarban, továbbá énekelt az egyetem kamara- kórusában. Esténként otthon, munka közben Bachot hallgat hanglemezről Hangversenyre — egyszer lesz talán Battán is, azt reméli — Budapestre jár. Barátai százhalombattaiak, köztük öt volt évfolyamtársa. — Megszerettem ezt a helyet. A munkaidőm kötetlen, ami annyit jelent, hogy „kötetlenül sokat lehetek bent az üzemben”. Nehéz kimondani, hogy ne tűnjek nagyképűnek: az olaj szeretete elért egy olyan fokot az életemben, amikor pénztől, elismeréstől függetlenül már csak a munka érdekel. — Itt nagyságrendileg más a siker és más a kudarc, mint az élet más területén. A mi munkánk sikere és kudarca közvetlenül a népgazdaságot segíti, illetve sújtja. Nem tudtam megfejteni Szabó Zoltán titkát, azt, hogy honnan szerzi azt a rengeteg erőt, hitet ez a törékeny fiatalember a munkájához. De az is lehet, hogy nincs semmi titka, csak megedződött, mint a többi olaios Százhalombattán: a szó jó értelmében, megszállott lett. Kertész Péter Tudományos ülésszak A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete február 27-én és 28-án tudományos ülésszakot rendez az intézet könyvtártermében. Az ülésszakon a felszabadulás óta eltelt idő Petőfi-filológlá- jának eredményeiről, értékeiről, vitás kérdéseiről és megoldandó problémáiról adnak számot Feltáruló gépszínajtók Tavaszhírnökök a szántókon és a kertekben Hajnalonként már egyre többször beüzen a tavasz — madárszóval. A vérszegény tél napjai már meg vannak számlálva. S valóban! Egyre többször nevetős az | ég, a határban már árad a föld illata. Nyitnikék, nyit- 5 nikék, ösztökéli a kék fejű cinke a szőlősgazdát, aki nem is késlekedik kiszabadítani a földtakaró alól az )■ alvó vesszőket. S nemcsak a szőlőt nyitják ilyentájt, hanem a gépszínek ajtajait is szélesre tárják. S amíg a í gyümölcsfákat, venyigéket metszik, traktorpöfögésre ébrednek a szántók, egy-egy masina kiszabadul a ha- ‘ tárba, s az ekevas belekóstol a földbe, a borona fésüli a göröngyöket. Ám a gépek jó része még a színekben várja, hogy a mezőgazdaság szürke overálos munkásai olajos rongyokkal fényesre tisztítsák, miután kicserélték az őszi munkákban megrokkant alkatrészeit. Zavartalan ellátást ígérnek a tavaszi árpát, amelyből 15 vagonnal raktároztak el, hogy a téli fagyok által helyenként kipusztított őszi árpa helyébe elvethessék. Zabból az el650 milliós készlet lyen mennyiségben lesz majd A termelés másik kulcskérdése: a gép-, alkatrész-, műtrágya- és növényvédőszer- ellátás. Mire számíthatnak a gazdaságok e téren? Az AGROKER ígéri, hogy a legfontosabb termelőeszközökből zavartalanul kielégítik a gazdaságokat. Egy imponáló adat: tavaszra mintegy 650 millió forint értékű árukészletet kínálnak. Nyolcféle traktort ajánlanak a termelőszövetkezeteknek, megfelelő választékot a talajművelő, vető-, ültető- és műtrágyaszóró gépekből, növényvédelmi berendezésekből, különböző teherautó-pótkocsikból, a betakarításhoz szükséges szállító- szalagokból, vontatható és önjáró markoló-rakodókból, elektromos és Diesel-targoncákból, fűkaszákból, siilókom- bájnokbóL A vállalat csökkentette a már korszerűtlen géptípusok alkatrészválasztékát és bővítette — mintegy kétezer új cikkel — a legújabb típusokhoz szükséges alkatrészeket. Az elmúlt évhez képest 60 millió forint értékű áruval növelték a raktári készletet, s az év során további 200 millió forintot szántak e célra. Kívánatos lenne, mondják a kereskedelmi szakemberek, ha a gazdaságokban már most fölmérnék, hogy gépeik tervszerű karbantartásához a mezőgazdasági csúcsidényekben gyakran szükséges javításokhoz miféle alkatrészekre, s mi* t i
