Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS BfcSZl XVII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1973. FEBRUÁR 24., SZOMBAT TORTEL, ARANYKALÁSZ TSZ A tejtermelés fokozása az idei év feladata A KERTÉSZETBEN CSÖKKENT AZ ÖNKÖLTSÉG Benépesült az első toronyhoz Cegléden, a Koznia Sándor utcában, átadták az első to­ronyházat, s a napokban megkezdték a lakók a beköltözést. Apáti-Tóth Sándor (elvétele KÉZILABDA Női torna a Toldi Knpáért Óda-visszavágás alapon Koszorúzás ünnepség a szovjet hadsereg megalakulásának ötvenötödik évfordulója alkalmából Pénteken délelőtt Cegléden, a Szabadság téri szovjet hősök emlékművénél és a Kossuth téren a hazánk felszabadítá­sáért hősi halált halt szovjet katonák sírjánál koszorúzási emlékünnepséget tartottak a szovjet hadsereg megalakulá­sának 55. évfordulója alkal­mából. A kegyelet koszorúit a párt, a KISZ, a munkásőrség képvi­selői helyezték el az emlék­műveken. A járási pártappará­tust Bállá János, a járási párt- bizottság első titkára, a városi pártbizottságot Babinszki Ká­roly, a pártbizottság titlcára képviselte az ünnepségen. Jászkarai hétvége Ma este vidám farsangi bál lesz a jászkarajenői művelő­dési házban, amelyre fiata­lokat és időseket egyaránt szívesen látnak. Vasárnap este, 7 órai kez­dettel, a kecskeméti Katona József Színház társulata ven­dégszerepei a községben: A sztár is meztelen című vígjá­tékot mutatja be. A környező tanyavilág és községek la­kóit is várják az előadásra. Úttörők farsangi délutánja Ma, február 24-én, délután háromtól este hét óráig a köz­ség úttörőinek vidám farsang­ját tartják a nyársapáti műve­lődési otthonban, este nyolc órától a szülői munkaközösség rendez bált. Jöttek, Tíz nappal ezelőtt öt egye­temista érkezett Ceglédre Bu­dapestről. A felsőoktatási in­tézmények minden évben vi­dékre küldik „felfedező” cso­portjaikat, hogy tanulmányoz­zák a városok, falvak életét, munkáját, de elsősorban a nép­művelés helyzetét. A jövő dip­lomásai készülnek így fel a mindennapi életre. Amikor né­hány év múlva elindulnak majd a fiatal orvosok, tanárok, mérnökök az ország különböző részeibe, a friss szakmai tudá­son kívül ebeknek a népműve­lési gyakorlatoknak a tanulsá­gai is segítik őket a gyors be­illeszkedésben, tájékozódásban. Ilyen „rejtelmes sziget” volt Cegléd is az öt pesti fiatal, Horváth Zsuzsa és Garancsi György, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, Sülé Katalin ötöd­éves orvostanhallgató, Horváth Dezső orosz-latin szakos böl­csészhallgató és Belső László negyedéves állatorvostan-hall- gató számára. Este tíz körül jár az idő, már két órája beszélgetünk, illetve vitatkozunk, magyarázunk. He­vesen elemzik a tíz nap ese­ményeit, és okos tanácsokat, el­méleteket fogalmaznak meg. — Miért vállalkoztak erre a küldetésre? — Tanulmányút ez számunk­ra, amolyan terepszemle. Az egyetem után vidékeh helyez­kedünk el majdnem mindany- nyian. Szeretnénk majd jól raj­tolni a pályán. ilogyan él a város? — Azzal a szándékkal érkez­tünk. hogy minden percet ki­használva, minél jobban meg­ismerjük Cegléd mindennapi életét. Nem „turistafokon” jár­tuk a várost: nem a felszín ér­dekelt bennünket, hanem a ku­lisszák mögötti valóság. Prog­ramunk összeállítója és irányí­tója Lür István, a művelődési központ igazgatója volt. Tőle nagyon sok „atyai” és szakmai támogatást kaptunk. — Az °lsö napon városnézés 'szerepelt a „menetrendünk­A törteli Aranykalász Tsz- ben is megtartották az 1972- es gazdasági évet lezáró zár- számaidó közgyűlést. Az el­múlt esztendőben számos ter­mészeti csapás érte a közös gazdaságot, az elért ered­mények mégis sikeresnek mondhatók. A legeredményesebb ágazat 1972-ben is a szántóföldi nö­vénytermelés volt. A tsz 58,5 milliós összes árbevételének mintegy negyedrésze szár­mazott a vezető ágazat ter­meléséből. Bár a búza, a rozs, a tritikálé és a kukorica terméshozama kevéssel a tervezett alatt maradt, őszi árpából, cukorrépából és lu­cernából a vártnál jóval ma­gasabb termésátlagok szü­lettek. A legszebb eredményt a cukorrépa termesztésében érték el, 404 mázsás hek­táronkénti átlaggal. A zöldborsó 29, az őszi árpa 28,1 mázsát termett holdan­ként. A lucerna is jobban jö­vedelmezett, mint a megélő­ben”. Felfedeztük a most ki­alakuló sajátos, új hangulatot: a régi épületsorok tipikus al­földi jellegnek és az új lakó­negyedek modern világának összefonódását. Ezután tanul­mányoztuk a művelődési köz­pont munkáját. Kár, hogy a tetszetős műsorpolitika ilyen ósdi környezetben valósul meg. Hasonló a véleményünk a já­rási-városi könyvtárról is. Rendkívül nagyra értékeljük munkatársainak igyekezetét és tehetségét, amellyel a szűkös, korszerűtlen épületben ilyen pezsgő életet alakítottak ki. Na­gyon sokat foglalkoznak a gye­rekekkel, a felnőtt olvasó vi­szont kevés. — Örömmel láttuk a Kossuth Múzeumban folyó értékes ku­tatómunka eredményeit. Meg­néztük a kórházat. Részletes tájékoztatást kaptunk az egyes osztályok helyzetéről. Hamaro­san megértettük, hogy miért olyan büszkék a ceglédiek erre a csodálatos létesítményre. El­látogattunk az iskolákba is. A Hámán Kató Általános Iskolá­ban a vöröskeresztesek foglal­kozásain vettünk részt. Több­ször tartottunk előadást az osz­tályfőnöki órákon egészségügyi témákról. A zeneiskola, a Kos­suth Gimnázium és a közgaz­dasági szakközépiskola életébe is bekukkantottunk. Vélemé­nyünk szerint korszerű oktatás folyik a ceglédi iskolákban. Jártunk az EVIG-ben, a városi tanácson, a KISZ-bizottságon és az új állatkórházban. A Vö­rös Csillag Tsz „háza táján” Is szétnéztünk. Feltűnt, hogy mi­lyen sok fiatal szakember dol­gozik abban a gazdaságban. — Két alkalommal kiruccan­tunk a járásba is. Jászkaraje- nőn a művelődési ház életével ismerkedtünk. A jó munka alapja náluk, hogy szoros a kapcsolat az intézmény és a falubeliek között. A ház való­ban kultúrközpont, a művelő­dés barátságos otthona. Csemő- ben a tanyasi iskolások élet- körülményeit vizsgáltuk. Meg­látogattunk több családot. Saj­náltuk szegény gyerekeket, mert, bizony, sok helyen még petróleumlámpa pislákol a zó esztendőben, idén azon­ban még tovább akarják fo­kozni átlagtermését. A növénytermesztésben el­ért jelentős árbevétel-növe­kedést akkor lehetne egy­értelműén pozitív ténynek tekinteni, ha időközben nem emelkedtek volna meg a kü­lönböző gabonafélék és kapás növények termesztési önkölt­ségei. A kertészeti ágazatok­ban előnyösebb volt a hely-'; zet, az árbevétel növekedé­sével párhuzamosan csökkent az önköltség. Szép eredmé­nyeket értek el az állatte­nyésztők is. A vágóállatokból és a kü­lönféle állati termékekből adódó bevétel meghalad­ta a tervezettet. A számításba vett húsz , ha­sas üsző helyett, 162 jószágot értékesítettek. Eredményes volt a borjúnevelés, viszont sürgős tennivalók maradtak az egy tehénre jutó áüagtej- hozam emelésében. A tavalyi évi 2400 liter helyett, leg­alább a 3000 literes tehenen­szűk szobákban. Az ott tanító pedagógusok hősök! — A ceglédi napok talán leg­érdekesebb, legizgalmasabb él­ménye volt egy mini szocioló­giai felmérés. Cigány családo­kat kerestünk fel, az egészség­telen viskókban és a modern, tízemeletes toronyházban. Az összehasonlítás igazolta, hogy rövid idő is milyen gyökeres életmódváltozást és új szemlé­letet hozhat létre a civilizált emberi környezetben. Az igény — hiánycikk? — Hogyan értékelik a helyi népművelés helyzetét? — Az a színvonal, amelyet elértek az itteni lelkes és te­hetséges szakemberek, jó. De előbbre lépniük csak akkor le­het, ha jobban támaszkodnak a ceglédiek érdeklődésére. Sok helyen azt a választ kaptuk, hiába a szándék, ha nincs igény. A művelődési központ például hónapok óta kéri, hogy mondják-írják meg Cegléd la­kói véleményüket, javaslatu­kat a műsortervekről, s eddig még egyetlen szó sem jutott el hozzájuk. Az igények felkelté­sével kell tehát kezdeni a mun­kát. Kedvesek a ceglédiek — Nemcsak „hivatalosan” ta­lálkoztunk az itteni emberek­kel. Utcán, üzletekben, ven­déglőkben Megszólítottuk őket, és azt kérdeztük, hogyan érzik magukat a városban. Mi eddig még nem jártunk itt. „Tiszta lappal” jöttünk, amelyre most már az van írva: kedvesek, szorgalmasak a ceglédiek. — Jönnének-e ezek után a városunkba dolgozni? — Igen. S éppen ezért nem értjük, miért nyilatkozott ne­künk úgy több ceglédi, hogy elvágyik a „portengerből”. Vagy erősíteni kell még az egészséges lokálpatriotizmus érzését? Mi gazdag tapasztala­tokkal és kellemes emlékekkel távozunk, és őszintén mond­juk, a mielőbbi viszontlátásra, Cegléd! Kohlmayer AU ám kénti átlagot szeretnék elérni. A hízómarha-nevelésben tel­jesítették ugyan a tervet, de akad még javítani való. A na­pi 85 dekás átlagos súly- gyarapodást további tizenöt dekával kívánják növelni. Az építők munkáját dicséri, hogy határidőre elkészült a kőröstetétleni Vörös Csillag Termelőszövetkezettel közö­sen létesített sertéskombinát. A gépüzem is jelentős sze­repet tölt be a közös gazda­ság életében. Az elmúlt év tapasztalatai alapján, az idén tovább kell fokozni a gépek és a fogatok jobb kihaszná­lását, körültekintőbben kell megszervezni a rakodók mun­káját, eredményesebben kell felhasználni a rendelkezésre álló alkatrészeket is. Példamutató munkát vé­geztek az orsózóüzemben dolgozó lányok és asszo­nyok. Eredményt hozott az is, hogy a termelőszövetkezet külön­böző társulásokban vett részt Ezek közül kiemelkedik a Ceglédi Építőipari Vállalattal létesített egyezmény, vala­mijét §, Nyársapát és Vidéke Bótfpfítátmf tardiiläsba való belépés. Ííagy súlyt helyez­nek arra, hogy a közös gaz­daságon belül minél szilár­dabb szakembergárda alakul­hasson ki, s továbbra is szá­mítanak a pártszervezet tá­mogató, segítőkész munkájára. Győri Mária Közkedveltté vált a savanyított káposzta Ezen a télen, talán ügyesen reklámozott vitamintartalma folytán, igen népszerű Ceglé­den a savanyú káposzta. A Kossuth Tsz savanyító üzeme és a beszerzők jóvoltából, a piacon és az élelmiszert, zöld­séget árusító boltokból már sok mápsányit vásároltak. A szezon vége áprilisra várható. Hétfő: Alföldi krónika. Népdalok. A „Munkásportrék” című pályázat nyomában. Há­romnegyed ütemben. Talló­zás üzemi lapokban. Sport. Nyereségkilátások. Ritmus­turmix. Kedd: Alföldi krónika. A hónap hanglemezújdonságai. A tehetség kötelez. Segédmun­kások. A Los Javaloyas-együt- tes műsorából. Én így látom. Szerkesztik a hallgatók. Szerda: Alföldi krónika. Tóth Miklós citerázik. Tej az ablakban, whisky a jégen. Válaszol a jogász. Operett­részletek. Ifjúsági krónika. Beatparádé. Csütörtök: Alföldi krónika. Cigánydnlok. Takarékszövet­kezet. A sajtó az üzemben. Sport. A Dave Clark Five együttés lemezeiből. Péntek: Alföldi krónika. Nótacsokor. Kézzel vagy gép­pel. Kulturális figyelő. Ope­rakedvelőknek. Turistaszezon és dollárvátság. Tánczene, a szerzők előadásában. Nagykőrösön, öt női csapat részvételével, tornát rendez­nek a Toldi Kupáért. Az együt­tesek körmérkőzést vívnak, oda-visszavágós alapon. Eddig az első négy fordulót rendez­ték meg, ezután a visszavágók­ra kerül majd sor. A Ceglédi VSE-t két csapat képviseli, 32 első pontveszteség nélkül ve­zet, a második eddig egy győ­zelmet ért el, s háromszor ve­reséget szenvedett. Eredmények: CVSE—Nagykőrösi ITSK I. 15:6 (8:3). CVSE II—Városföld 5:19 (3:8). CVSE II—Nagykőrösi ITSK 11 10:7 (6:6), A bajnokságra készülő csa­patok közül itthon a Bem SE tekézői és a Ceglédi VSE lab­Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Hírösszefoglaló. Nagymosásba valók ... Kun­sági motívumok. Lapszemle. Szerkesztik a hallgatók. Vasárnap: Vasárnapi ma­gazin. Játék a telefonnal. Ze­nekari muzsika. A vasárnap sportja. Melódiakoktél, fil­mek zenéjéből. Az adások mindennap, 18 órától, a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. MOZIMŰSOR Szabadság, ma és holnap: Lila akác (magyar), Abony, ma és holnap: Kecskeszarv (bolgár), Törtei, ma és holnap: Forrófej (jugoszláv), Albert- irsa, holnap: Meglepő fordu­lat (szovjet—üzbég). Kocsér, holnap: Porondparádé (szov­jet), Jászkarajenő, ma és hol­nap: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (olasz), Cegléd bér­céi, holnap: A három kövér (szovjet). CVSE—Városföld 6:4 (4:3), CVSE l—CVSE II 27:7 (12:3), Nagykőrös 1—CVSE 11 19:9 (6:8), CVSE I—Nagykőrös 11 14:í (9:0). A legutóbbi, negyedik for­dulóban a ceglédi gólokat sze­rezte: az I. csapatban: Orosz (7), Bálint (3), Kiss (2), Csorba (1), Biró I., Orosz és Kiss nyúj­tottak jó teljesítményt. A II. csapatban: Szeker (3), Tóth (3), Magyar (1), Egervári (1), Zsarnóczki (1). Itt Molnár, Szeker, Egervári és Tóth ját­szott jóL U. L. darúgói vívnak előkészületi mérkőzést vasárnap. A Bem SE Batthyány utcai tekepályáján 9 órakor kezdő­dik a Bem SE—Budapesti Pos­tás barátságos találkozó. Mindkét NB Il-es csapat, egy héttel a bajnokság rajtja előtt* főpróbáját tartja. A Vasutas sporttelepen fél 11 órakor kezdődik a Ceglédi VSE—Debreceni VSC előké­születi labdarúgó-mérkőzés. A két csapat két héttel ezelőtt már találkozott egymással. Debrecenben a DVSC 2:0 arányban győzött. A CVSE azóta döntetlenül végzett a Szolnoki MTE ellen, majd 3:2 arányban vereséget szenvedett a Kecskeméti TE-től. A felké­szülés során, az előkészületi mérkőzéseiken, a ceglédiek jó erőállapotban voltak, most NB I B-s ellenfél ellen formá­juknak is javulnia kell. Vasárnap délután a sport- csarnokban 16 órakor kezdő­dik a Ceglédi VSE—Várpalota barátságos ökölvívó csapatta­lálkozó. Várhatóan 13 pár mérkőzik majd. Jó küzdelmek várhatók: a fiatalabbak is erős ellenfeleket kapnak. Csurgai- frak, Hörömpőnek, Szabónak, Pákozdi Benőnek és Homoki­nak egyaránt nagy tudású pár­ja lesz. U. b Cegléd — ahogy pesti egyetemisták látják láttak, tanultak A szolnoki rádió műsora Február 26-tól március 4-ig Vasárnap délelőtt: Ceglédi VSE—Debreceni VSC labdarúgó-mérkőzés Délután: ökölvívók a sportcsarnokban I « I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom