Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

1973. FEBRUAR 24, SZOMBAT rtsim Miere« íc/űrlap Adós az építőipar Átadnak az idén 151 lakást A Gödöllői Városi Tanács elkészítette összefoglalóját az 1972. évi fejlesztési alap fel- használásáról. és az idei fej­lesztési alap felhasználásának tervéről. A két előterjesztés rövidesen jóváhagyásra ke­rül. A tavalyi összegezésből ki­derül, hogy a fejlesztési ala­pot jórészt a korábban el­kezdett munkák befejezésére fordították. A lakásberuházá­sok céljára előirányzott ösz- szeg jelentős része viszont fel­használatlan maradt, mivel az építőipar sok helyen nem tudta tartani a határidőt. A tanács összességében 52 millió 918 forintot hasz­nált fel tavaly fejlesztési célokra. Ebben az évben várhatóan sokkal többet, 117 millió fo­rintot használnak fel erre a célra. Most pedig lássunk egy kis ízelítőt — a teljesség igénye nélkül — a tanács idei terveiből. A kommunális ágazaton be­lül elkészül az úgynevezett „keleti főgyalogút”, amely a Munkácsy lakótelepi húsbol­tot köti össze az SZTK-ren­delőintézettel. Kiszélesítik az Április 4 utat, hogy részben tehermentesítsék a forgalom alól a Dózsa György utat. Hozzájárul a tanács a Ka­zinczy lakótelepen épülő új üzletház költségeihez. Ha­sonlóképpen „költségvetési kooperációval”, vagyis töbt^ városi vállalat és intézmény hozzájárulásával korszerűsí­.Vetélkedők, emléktúra Petőfi-rendezvények A gödöllői járás kiemelke­dően gazdag Petőfi-emlékek- ben. A költő három esztendeig Volt az aszódi gimnázium diák­ja, több ízben tartózkodott Gö­döllőn, a járás székhelyén, to­vábbá a járás 9 községe őriz Petőfivel, illetve családjával kapcsolatos emlékeket. A házigazda: Pécel A gödöllői járási, valamint ♦Srosi Petőfi-emlékbizottság már eddig is sok színvonalas rendezvénnyel emlékezett a költő születésének 150. évfor­dulójára. Tavaly októberben került sor a járási Petőfi-vers- és prózamondóversenyre, ame­lyen 58-an indultak: A gödöllői járási Petőfi-em- íékbizottság következő rendez­vényére március 23-án kerül sor. Ekkor lépnek színpadra a péceli művelődési házban ’ a Petőfi Sándor-dalostalálkozóra benevezett kórusok. A verseny- kiírásban előírtak szerint há­rom dalt kell előadni, közülük egynek valamilyen Petőfi-vers- feldolgozásnak kell lennie. Ed­dig már 10 nevezés futott be, s ebből látható, hogy a kórusok többsége csak Petőfi-versekre írt kórusműveket kíván előad! ni. Á tervek szerint a dalosok vetélkedőjével egy időben a pé­celi művelődési házban még egy, a költővel kapcsolatos ki­állítás is megnyílik. Irány Segesvár! Március 15. a határideje a járási Petőfi irodalmi pályá­zatnak. Ugyancsak március 15-én nyílik meg a járási hivatal nagytermében a két emlékbi­zottság által közösen rendezett kiállítás, amelynek anyagát gazdagítják a Pest megyei Le­véltártól és a járási múzeu­moktól kapott tárgyak, doku­mentumok, fotómásolatok. A dátum egyelőre még bi­zonytalan, de nyár elején ke­rül sor a Petőfi-rendezvényso- rozat befejezésére, amikor is összehívják azoknak a közsé­geknek a vezetőit, ahol Petőfi járt, vagy valamilyen más he­lyi emlék kapcsolódik szemé­lyéhez, s ott lesznek továbbá a költő nevét viselő intézmények képviselői is. Az összejövetelen előadás hangzik majd el Pe­tőfiről, továbbá a versenyeken legjobban szereplő kórusok, irodalmi színpadok, vers- és prózamondók műsort adnak. A járási emlékbizottság tervezi, hogy ötnapos emléktúrát szer­vez Erdélybe, közelebbről pe­dig Segesvárra. Erre a verse­nyek legjobbjait vinnék el. Baráti kör Végezetül megemlítjük, hogy a járás községei önálló meg­emlékezésekre is készülnek. Előadásokkal, kiállításokkal, műsorokkal és vetélkedőkkel emlékeznek a költőre. Veres­egyházon például megalakult a Petőfi baráti kör — nyugdíja­sokból. Zenés irodalmi színpa­di művet mutattak be nemré­gen, s az előadás zenei kísére­tét a nyugdíjasok szolgáltatták. tik a közvilágítást és szerel­tetnek fel 22 darab higany­gőzlámpát, a Tessedik Sá­muel, a Szabadság és a Re­pülőtéri úton. A tervek szerint összesen 151 lakást adnak át, ebből 108-at az Alsóparkban, 43-at pedig a Kazinczy lakótelepen. Ez utóbbi helyen elkez­dődik egy 40 személyes bölcsőde, valamint egy 60 személyes óvoda épí­tése is. A Kobzi János utcában, a János utcai lakótelepen lakó- házépítés alapozási munkála­tai kezdődtek meg, a Lura- nicaer utcai lakótelepen elő- közművesítés kezdődik. A Szabadság téri lakótelephez pedig megrendeli a tanács a tömbfűtőmű tervét. Ebben az esztendőben ké­szül el — régi gond — a vá­rosi kórház fűtésének re­konstrukciós tervezete, s terv­be vették az öregek napközi otthonának kialakítását is. A város iskolagondjain segít a Máriabesnyőn. az Illés István úton felépí­tendő 8 tantermes iskola, melynek építése ebben az év­ben kezdődik. Az Imre utcai iskola tanulói is bizonyára örülni fognak, mert a Szabad­ság téri sportpályán a ta­nács bővíti az öltözőt, sőt, zuhanyozót is épít hozzá. Természetesen a tanácsnak- marad tartaléka is a fejlesz­tési alapból, s a bevételek emelkedése esetén ezt a kö­vetkező célokra és a követ­kező sorrendben kívánják felhasználni: út- és gyalog­járó-építés, az ivóvíztermelő kutak fejlesztése, parkosítás. Több jövedelem a tsz-ekben A gödöllői járás valamennyi termelőszövetkezetében befeje­ződtek a zárszámadások. Meg­állapítható, hogy a jövedel­mek általában emelkedtek, s a tartalékolás mindenütt meg­felelő. Míg tavaly volt rá példa, az idén egyetlen tsz-t sem szanálnak. Kétszáz pályamű Vetélkedő és kiállítás A gödöllői város úttörőel­nökség, valamint a tanács mű­velődési osztálya együttesen rendezte meg a kisdobosok és az úttörők szaktárgyi vetélke­dőjét és képzőművészeti kiál­lítását. A rendezvényekre a Petőfi Sándor Általános Is­kolában került sor. A vetélkedőn 142 úttörő és 112 kisdobos mérte össze tu­dását. A képzőművészeti pá­lyázatra pedig összesen 200 pályamű érkezett be. A verseny és a kiállítás ren­dezése az úttörőelnökség, va­lamint a város pedagógusai­nak példás munkáját dicséri. A város intézményei, vállala­tai, fegyveres testületéi anya­gi segítséget nyújtottak a ver­seny díjainak, különdíjainak megvásárlásában. ____________ Cs. J. Tanácskozás — ivóvízről Tegnap tartotta intéző- és ellenőrzőbizottsági összevont ülését a Galga völgyi Regio­nális Víz- és Csatornamű Tár­sulás. Az összevont ülésen meg­tárgyalták a regionális ivóvíz- hálózat építési ütemét, továbbá az idei gazdasági tervet. Kihasználják a téli szünetet Eredményei volt év A gép felaprítja a fenyőfa gallyait. Tavaly novemberben ezen az oldalon írtunk a kerepesi Szi- lasmenti Termelőszövetkezet­ről. Kiemeltük, hogy a szövet­kezet 1970-ig hagyományos ve­tésszerkezettel dolgozott, de már előzőleg kezdték keresni az új lehetőségeket, s elhatá­rozták, hogy a vetésszerkezet átalakítása mellett maguk igyekszenek feldolgozni saját termékeiket. Gf/nffffnövényohct A Szilasmenti Termelőszö­vetkezet Kerepes határában építette fel élelmiszer-feldolgo­zó és illóolaj-lepárló üzemét. A szárítórészleg az elmúlt év jú­niusában, a lepárló pedig augusztusban kezdte a munkát. Alapvető céljuk már az üzem Körzet— város - egyetem ...magunk is járuljunk hozzá 44 Sokan segítettek Megnyílt a nyugdíjas pedagógusok klubja 1971-ben alakult meg Gö­döllőn a pedagógus szakszer­vezet városi bizottsága. Már akkor gondoltak arra, hogy létrehoznak egy klubot, ahol aikaifnanként összejöhetnének a nyugdíjas pedagógusok. Tavaly aztán megürült egy helyiség a Szabadság tér 18. szám alatt, annak az épületnek homlok­zati részén, ahol jelenleg a fiatal, kezdő nevelők laknak. Az elhanyagolt szobát a gö­döllői 202-es Ipari Szakmun­kásképző Intézet KlSZ-alap- szervezele vette „kezelésbe”, a fiatalok elvégezték a falfes­tést, az ajtók rend behozását. A berendezéshez pedig nagyban hozzájárult a városi pártbi­zottság, a városi KlSZ-bizott- ság, a tanács művelődési osz­tálya, a magyei pedagógus szakszervezeti bizottság, az Agrártudományi Egyetem., és még sokan mások, jócskán lehetne sorolni. A nyugdíjasklub megnyitá­sára február 13-án került sor. Huszonöt nyugdíjas pedagó­gus jelent meg, s a korelnök, a 80 esztendős Kovács Dénes köszönte meg a szép klubszo­bát. Egyelőre csak hetenként egyszer, keddi napon ta­lálkoznak az idősek, olyankor műsort szerveznek maguknak, máskor pedig az úttörők is bekapcsolódnak foglalkozásaikba. Egyébként a szoba patronálását ugyancsak ■ ^az úttörők vállalták magukra, s nagy lelkesedéssel segítenek mindenben az idős pedagógu­soknak. Dúvadirtás! Február 20-án elkezdte, s áp­rilis 30-ig folytatja a Termé- szetfilmezők Vadásztársasága a dúvadmérgezést a gödöllői vadász- és erdőterületeken. Fontos tudnivaló, hogy ez idő alatt erdőn-mezőn elhul­lott állatokhoz, kirakott hús­félékhez, véres darához, és to­jásokhoz senki ne nyúljon, mert azok emberre is vesze­delmes mérget tartalmazhat­nak. // Dr. Raátz Elemér, az Agrár- tudományi Egyetem főtitkára, erdélyi születésű, később Bu­dapesten lakott, s 1949-től az .Agrártudományi Egyetem me­zőgazdasági karára járt. Ak­kor még Budapesten. — 1950-ben jelölték ki egye­temi székhelyül Gödöllőt. Egy esztendővel később, mint har­madéves hallgató kerültem ide, de még 1954-es tanársegédi kinevezésem idején is a fővá­rosból jártam ki, egészen ad­dig, amíg 1956-ban az egyete­mi lakótelepen lakást nem kaptam. Nos, attól kezdve va­gyok gödöllői lakos. Mindez persze, már csak múlt, hiszen annak is több mint tíz esztendeje, hogy házat vásároltak a Tavaszmező utcá­ban. Faluból várossá — Az 1967-es tanácsválasz­táson jelöltek. Előtte főképpen az egyetem társadalmi életé­ben vettem részt, gondolom, jelölésem azt Is célozta, hogy az egyetem és a város köze­lebb kerüljön egymáshoz. A 47-es körzet lett az enyém, ez a Török Ignác, a Tavaszme­ző és a Pacsirta utcát foglalja magába. Mivel kezdtem tény­kedésemet? Legelőször Is be­szélgettem a szomszédos kör! zetek tanácstagjaival, tájéko­zódtam utcáink legégetőbb gondjairól. Gödöllő mint köz­ség. nagyon elmaradott volt, s azt kellett elsősorban megérte­ni, hogy a várossá alakulással járó megnövekedett anyagi le­hetőségek nem tesznek min­dent lehetővé egyik napról a másikra. Nyilván nem lehet minden sáros Utat egy hét alatt felszámolni. Ennek megértése aztán többet is hordoz magá­ban ... Azt, bogy a helyi ér­dekeket az összvárosi érde­kekkel kell egyeztetni. Mept rossz utak máshol is vannak, az pedig magától értetődik, hogy először a városközpontot kell rendbehozni. , Szívesen vállalkoznak Persze, fejlődés a 47-es kör­zetben is van. A Török Ignác utca aszfalttal van borítva egészen a Tavaszmező utca kereszteződéséig. Régebben el­kezdték a Tavaszmező utca egyik oldalán a járdaépítést, már az is befejeződött. Ez­alatt a hét esztendő alatt kezd­ték el a körzetben a vízveze­ték lefektetését. Már a Pacsir­ta utcai részen is a föld alatt van a vezeték, talán már az idén ivóvíz is jön belőle! — Még mindig égető problé­ma a közúthálózat elhanya­goltsága. Ennél, azt hiszem, szükség lesz a lakosság társa­dalmi segítségére is — tudom, szívesen is vállalkoznak rá —, de csak akkor, ha a városfej­lesztési elképzelésnek megfe­lelően arra majd sor kerülhet. Nehogy aztán például a csa­tornázás miatt kelljen felbon­tani az útburkolatot. Működé­sem alatt épült fel az alvégen egy új élelmiszerbolt is, amely­ről úgyszintén nem szabad el­feledkezni. A körzet lakosaira terelődik a szó. Azokra, akik nemcsak laknak és dolgoznak, hanem figyelik, hogy mi történik körü­löttük, s megpróbálnak észre­vételeikkel maguk is segíteni. Olyankor pedig a tanácstagot keresik feL Szép kép a fej'ődésről — Panaszok? Persze, van olyan is, hogy a tanácstagot azért keresik, hogy védje meg az illetőt fenyegetőző férjétől, vagy másvalakit a háziúrtól, aki kiakarja őt tenni a lakás­ból. A legtöbb hozzászólás az évenkénti tanácstagi beszámo­lók alkalmával adódik. A ja­vaslatok egy részét természe­tesen csak a város továbbfej­lődése oldja majd meg, másik része pedig általában jogos, s mivel a beszámolón jelen szo­kott lenni 'a tanácsi vezetés képviselője is, ő vagy ott rög­tön, vagy később általam vá­laszol. Panaszok nyomán ol­dódott meg a város egy idő­ben nagyon rossz áruellátása, megteremtették a közétkezteté­si lehetőséget, sőt, ha elromlik a közvilágítás, adott esetben pár nap alatt kicserélik a ki­égett körtét. Ha az ember mindenre kiterjedően össze­foglalná ami történt, szép ké­pét kapná a fejlődésnek. De még egyszer mondom, magun­kénak kell érezni a város elő­rehaladásának ügyét, és nem­csak arra kell vámunk, hogy a tanács mindent maga oldjon meg — nem túl nagy anyagi lehetőségeivel. Készen kell áll­nunk, hogy magunk is járul­junk hozzá a javuláshoz. — Örömmel látom — mondja dr. Raátz Elemér —, hogy a város egyre inkább magáénak érzi az egyetemet. Azt szeretném, ha az egyetem és a város viszonya olyan len­ne, mint a hagyományos egye­temi városokban. Még beszélt más irányú munkájáról is, ugyanis tagja a városi tanács művelődési bi­zottságának is. S amit nem tőle tud meg az újságíró: tu- lajdosona a Munka Érdemrend bronz fokozatának, továbbá a Kiváló dolgozó jelvénynek. ... és néhány óra múlva „le lehet csapolni” az éiHékes fe­nyőolajat. felépítése előtt is az volt, hogy a majdani feldolgozó főként a termelőszövetkezet saját ter­mékeit használja fel. Ebben az esztendőben a vetésszerkezet aránya tovább javul, nagyobb területen termelnek majd gyógynövényeket, összesítve pe­dig a termelőszövetkezet egész területének 61 százalékán ter­melnek a feldolgozó- és lepár­lóüzem részére. Az élelmiszer-feldolgozó részlegben jelenleg csak a zel- lerszárítmányt készítik, egyéb­ként pedig „téli szünet” lévén, a gépek karbantartását végzik, készülve a tavaszi és a nyári csúcsra. Az illóolaj-lepárló részlegben pedig csak fenyő­olaj készül jelenleg, amely nél­külözhetetlen alapanyaga a kozmetikaiparnak. JVóit ti íisata rtitjt/itn A zárszámadás a Szilasmen­ti Termelőszövetkezetben is le­zajlott. A vezetőségi beszámoló eredményesnek ítélte meg az elmúlt esztendőt. 1973-ban — mondta ki a beszámoló — fő­ként a termelékenységet, a ha­tékonyságot kell fokozni! A termelőszövetkezet árbevé­tele tavaly 98 millió 500 ezer forint volt, ebből a jövedelem 18 millió 291 ezer forint, lé­nyegesen több a tervezettnél, A fejlődés jó ütemét tükrözi, hogy jócskán növekedett ezzel a termelőszövetkezet tiszta va­gyona, amely jelen pillanatban 74,5 millió forint. A pénzből telik beruházá­sokra is. Terveik szerint az el­következendő időben a feldol­gozórészleg számára vásárol­nak gépeket. Egyébként az ár­bevétel több mint 70 százaléka származott az alaptevékenység­ből, s a kiegészítő üzemágak mindössze 26,6 százalékát adták az összegnek. « Az oldalt írta és összeállí­totta: Fehér Béla A felvételeket készítette: Ékes János

Next

/
Oldalképek
Tartalom