Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

VÁC! NAPLÓ —X—■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS XVII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1973. FEBRUAR 22.. CSÜTÖRTÖK Ezerkétszáznegyven munkáslakás épülhet Vácon Hatmillió közművesítésre — Legolcsóbb a TÖVÁLL A városi tanács dísztér- meoen a városi pártbizottság es a városi tanács meghívásá­ra, megjelentek Vác ipari üze­meinek vezetői, párt- és szak- szervezeti bizottságának titká­rai. Részt vett a tájékoztatón, melyet dr. Lukács Ferenc ta­nácselnök tartott, Birinyi Má­tyás, a megyei pártbizottság munkatársa, Papp József, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Bodó János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Árki László, a megyei tanács tervosztályvezető-helyettese és Zsigmondi István, az OTP Pest megyei igazgatóságának he­lyettes vezetője. Dr. Lukács Ferenc bevezető­jében elmondotta, hogy a város 5 éves lakásépíté­si tervét 1972. december 31-ig 53 százalékra teljesí­tettek, az 1997 lakásból 1057 épült lel, 571 állami, 480 pedig magánerőből. Az elkövetkező időkben azon­ban az állatni erőből épü­lő lakások száma a terve­zetthez viszonyítva, pénz­ügyi okok miatt csökken­ni fog. ■Ezért a tervidőszak hátralevő részében körülbelül 700 ma­gánlakást kell Vácott felépí­teni, hogy a terv ne szenved­jen csorbát. Ez azonban csak társadalmi összefogással, a le­hetőségek maximális kihaszná­lásával érhető el. S főként úgy, hogy a vállalatok részesedési alapjukból a lehető legtöbbet adják dolgozóik lakáshelyzeté­nek javítására. Mód van arra, hogy a fővárosban, a városok­ban és a kiemelt helyeken, 70 százalékos OTP-hitel és 20 szá­zalékos vállalati támogatás esetén, az építési költségeknek csupán 10 százalékát fizesse a munkás készpénzben. Ez a kedvezmény azonban csak a több szintes házakban levő la­kások építéséhez illeti meg a dolgozót. A több családosok helyzetét könnyíti meg az a rendelet is, amely kimondja, hogy a befi­zetendő összeg 3 gyerekes csa­ládiak részben vagy egész­ben elengedhető, csupán az OTP-hitel törlesztése vár az így lakáshoz jutott dolgozóra. A tanácselnök ezután azt ismertette a vállalatok ve­zetőivel, milyen lehetősé­gek vannak városunkban gyárak által támogatandó munkáslakás-épitési akció megkezdésére. Az akció első lépcsőjeként a tanács számba vette a beépíthető területeket, tárgyalt ter­vező- és építővállalatok­kal, s konkrét adatokkal szolgálhatott az ankét részvevőinek. A rendelkezésre álló házhe­lyek zömét részben vagy telje­sen közművesítve, Deákváron, a Gombási lakótelepen jelölték ki. Ott családi ház építésére, 1 vagy 2 szintes épületeket fi­gyelembe véve, 50 telek áll rendelkezésre. A házakat ma­gántervezéssel és kivitelezés­sel is el lehet készíteni. A tel­kek ára négyszögölenként 220 forintba kerül. Társasház épí­tésére ugyanott, 4—12 lakásos, 2 szintes épületekben, újabb 50 lakáshoz van terület, 150 forintos négyszögölenkénti áron. Ugyancsak a Gombási lakó­telepen 630 szövetkezeti és OTP-lakás megépítéséhez ele­gendő területet biztosít a vá­rosi tanács, azon azonban csak 3 és 4 szintes épületek jöhet­nek számításba. A telekár ott is 150 forint. A TÖVÁLL már­is tervez 90 lakást, melynek a kivitelezését is vállalja, két és fél, valamint három és fél szo­bás változatban. Dicséret illeti meg ezt az építővállalaitot, mert olcsón. 220—260 ezer fo­rintból oldja meg a lakások elkészítését. A város másik pontján, a Földvári téren is akad építés­re alkalmas szabad terület. Oda jelenleg egy 128 lakásos, 10 szintes lakás építését hatá­rozta el a tanács, tervei már készülnek. Az építést a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat végzi el. E lakások ára körülbelül 310—320 ezer fo­rint lesz, minden igényt kielé­gítő összkomforttal, tapétás fa­lakkal, szőnyegpadlóval, hideg­meleg folyóvízzel és beépített bútorokkal. Lehetőség van még eze­ken felül a város központ­jában is építkezésre. A Le­nin út és a Szt. János utca határolta területen 152 la­kás elhelyezésére alkalmas, közművesített telek áll. Ötszintes ház jöhet számí­tásba. A művelődési ház mögött szintén 150 lakást lehet felhúz­ni, 4—5 szintes épületben. Hat lakás építésére nyílik mód a Széchenyi utcában is, a kultur- cikkbolt felett. Tervei elké­szültek, ám a lakások megle­hetősen drágák: 320—340 ezer forintba kerülnek. A 10-es he­lyén, a leendő Élelmiszer Áru­ház felett, 12 lakás alakítható ki. A terveket tanulmányoz­zák. A Köztársaság útja 51. szám alatt Is van 20 lakás épí­tésére alkalmas, teljesen köz­művesített telek, a Kosdi úton, a régi sportpályával szemben, szanált területen, 4 lakás épül­het. Az Attila utcában 6, a Czházár András utcában 20 la­kás beépítésére megfelelő telek áll rendelkezésre. A városi tanácsnak jelen­leg 2 millió forintja van köz­művesítésre, ezen felül az OTP-nél lekötött még e célra 800 ezer forint h;telt, s további 3 milliót igényelt. A telkek eladásából befolyó összegeket is közművesítésre fordítja. B. J. Mongólia helyett Rómáról hangzik el előadás Az eszperantószakkör mára, február 22-ére hirdetett fog­lalkozásán változik az előadó és a téma is: a megbetegedett Nógrádi Ottó Mongólia című előadása elmarad, helyette Be- rényi Miklós tart — magyar nyelvű — vetítettképes elő­adást Rómáról. Ingyenes jogi tanácsadás Ma, február 22-én, délután 5 órától, ingyenes jogi tanács­adás lesz Vácott, a Lenin úti párt- és tömegszervezeti szék­házban. A kérdésekre dr. Markó Jenő, a Váci Járási Ügyvédi Munkaiközösség tagja válaszol. A penci napok A FEDŐLAPOT Dániel Kor­nél festőművész, a zebegényi Szőnyi István Múzeum igazga­tója tervezte Kissé talán túl­zás könyvként említeni Jakus Lajos Petőfi Pencen című mű­vét, de az a lelkesedés, az a szorgos anyaggyűjtés, amellyel készült — elegendő lett volna egy testes életrajzhoz is. A Penci Falumúzeum igaz­gatója forrásmunkák sorát ta­nulmányozta végig s csak az­után kezdett műve megírásá­hoz. Hosszú időt töltött a Pest megyei Levéltárban, anya­könyvek elsárgult lapjait né­zegette, Petőfi-életrajzok sorát olvasgatta. Saját, régebbi művei is érté­kes kútforrások voltak. Ő volt a szerzője a Petőfi ősei Aszó­don és Pest megyében című múzeumi füzetnek. Forr a must címmel egyfelvonúsos színda­A városi ifjúsági klub új kezdeményezése Pár hónapja nagy felelős­séggel indította útjára „új­szülöttjét” a Vác városi KISZ- bizottság és a Madách Imre Művelődési Központ: a városi ifjúsági klubot. Még fogják a „kezét”, még ott vannak mellette, hogy tévútra ne tér­jen, el ne essen, de már kezd önálló életet élni: külön mű­sora, ötlete, gondolata van. A minap ott voltam egy új ötlet megvalósításánál. Még pevet sem adtak neki, én vizuális, látványos bemu­tatkozásnak mondanám. Arról van szó, hogy öt-tíz naponként a klubterem falát egy-egy klubtag grafikáival, festmé­nyeivel, szobraival, gyűjte­ményeivel (hobby alkotásai­val?) díszítik. E díszítéshez keretet Is adnak, zenével, prózával, előadásokkal, iro­dalmi színpaddal, egészen újszerűén: a szereplők a né- zők-hallgatók asztalai mel­lett foglalnak helyet. Első alkalommal az ötletet adó, az erdőfelügyelőség egyik technikusának, Sértő Bárány Istvánnak képeivel ta­lálkoztunk. Volt ott tojástem­pera, olaj, tollrajz, rézkarc. Sértő Bárány István nyolc évig a salgótarjáni képző- művészeti stúdió tagja volt, három városban már kiállí­totta képeit, mielőtt Vácra került. Bemutatott képei. Nem a beosztás a fontos A MŰVEZETŐ ECESZ EVBEN VÁLLALUNK lakóházjavítást és -karbantartást- kőműves, víz-, villanyszerelő, kályhás, hldeg- és melegburkoló, tetőfedő, bádogos, épületasztalos szakmában. Május 31-ig a magánmegrendelőknek 15%-os árengedményt adunk. VÁCI VAROSGAZDALKODASI VÁLLALAT Vác Április 4. tér 28. lelefon: 11-200. KÉT ÓRA ELŐTT NÉHÁNY PERCCEL nagy a sürgés-for­gás a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban. A gépek mögött ülő fehér fej­kendős asszonyok, lányok fá- I radt óvatossággal kísérik út- í jukra az utolsó üveget. A szí- j nes címkével ellátott üvegek mintha éreznék, hogy uszály­lassú mozgásukat sietős kezek kísérik s rakják őket nagy ha­sú vaskosarakba. Máris vége a műszaknak. A megfáradt kezekről leke­rülnek a gumikesztyűk, és söp­rűt ragadva, takarítják a he­lyiséget. A szűk helyen kocsik kanyarodnak, üveggel, nyers­anyaggal megrakottan a szál­lítószalag mellé. A gumitömlő fekete kígyó. Kanyarog, majd sisteregve megindul belőle a víz, hogy tisztára mossa a gyümölcsfol­tos kövezetét. Asszonyok szál­lingóznak el a teremből, a munkahely rendben. Egyesek csoportokban állnak, beszélget­nek. Nagy, fekete csizmáikon apró vízcseppek csillognak. Két órakor felharsan a gyár kürtje. Addigra már az új mű­szak gárdája a helyén ül, s megindulhat a szállítószalag. A MŰVEZETŐ FIATAL SZAKEMBER a gyárban. 1960-ban ipari tanulóként is­merkedett a szakmával, majd három évvel később ugyanitt szakmunkásként dolgozott. Közben elvégezte az élelmi­szer-ipari technikumot. Jelen­leg a kertészeti egyetem utol­só évfolyamának hallgatója. Ebből a rövid életrajzból is kitűnik, hogy „lentről” indul­va, alapos ismerője a nagyüze­mi konyha minden titkának. De tud bánni az emberekkel is, éppen a fizikai munka ismere­te folytán. — Mi a legnehezebb ebben a munkában? — kérdezem Győrffy Ákostól. — Természetesen a műszak­kezdés és a munka folyama­tosságának biztosítása. De so­rolhatnám még: a technológiai előírások szigorú végrehajtása, a higiéniai előírások, a gépek műszaki állapotának figyelem­mel kísérése, a munkavéde­lem, a munkafegyelem stb. Azt hiszem, felesleges tovább so­rolnom. — Egy műszakban sokféle ember dolgozik, s főleg sokfé­le asszony, ami egyet jelent a személyes és munkahelyi prob­lémák, gondok növekedésével. — Valóban így van. Ám a gondok megszüntetésében fon­tos segítséget jelent a brigád- mozgalom. Üzemünk szakszer­vezeti bizottsága jelentős tá­mogatásban részesíti a brigá­dokat. — Végül engedjen meg még egy kérdést. Milyen érzés fő­nöknek lenni? — Alapvetően nem a beosz­tás szabja meg az ember érzé­seit, hangulatát. Elsősorban a szakmai tudás jelent biztonsá­got, s azzal együtt jó érzést, megelégedést. A szakmai tu­dás azonban önmagában ke­vés. A késztermékig sokat kell tenni, és nem elsősorban ne­kem, hanem a dolgozóknak. Ha a munkában kialakuló kapcso­lat a dolgozó és a vezető kö­zött jó, akkor az eredményes munkát biztosít mindkettőnek, s akkor jó érzés főnöknek, az­az munkatársnak lenni — fe­jezi be a beszélgetést Győrffy Ákos művezető. Nyári Ferenc Egy festmény, egy néző. melyeken a portrétól, a táj­képtől, a csendélettől kezdve a tanulmányig minden kép­viseltette magát, városunk­ban készültek. Alkatát, érdekes világát tükrözik munkái. Az alkotás minden örömét, gyönyörét, kínját érezni szeretné. Képeit Kondor Béla verseivel és Bee­thoven — kár, ho'gy felhango- sított — zenéjével festette alá. Vallomása szerint Mo­digliani az eszményképe, s legtöbb műve befejezetlen, miként életében is vannak megoldatlan problémái. A klubtagok között ő a legidő­sebb, így érdemes hallani vé­leményét: — Csúnyák vagytok, mert csak felszínes élményt keres­tek, kevés tartalommal. Ru­házzátok fel magatokat a di­vatos áramlatok közepette mély gondolatokkal, és „szé­pek” lesztek. Néztem a fiatalokat. A vers­sorokra, a szép szavak zené­jére csend lett. Amilyen az éhes gyermek, aki elé a pá­rolgó ételt hozzák, vagy mi­ként elkezdik mondani néki a mesét, olyan élményre éhes volt a terem közönsége. Időszerű és nagyon helyes volt a városi ifjúsági klub megalakítása. Üdvös volna felkarolni legújabb ötletü­ket, és saját műveiken, alko­tásaikon kívül bemutatkoz­hatna náluk művészi képei­vel a fotoklub, bélyeggyűj­teményeivel a bélyegszakkör, kézimunkáival egy hobby- klub és rajzaival, szobraival a képzőművészeti szakkör is. M. rabot írt Petőfi 1838. évi penci látogatásáról. A VÁCI JÁRÁS egyik kis községe ?enc. Századokon ke­resztül Nógrád megyéhez tar­tozott. 1946-ban csatolták a váci járáshoz. Ez a háromíves tanulmány választ keres arra a kérdésre: hogyan került a költő kapcsolatba ezzel a falu­val, miért fordult meg ott Pe­tőfi négy alkalommal diák- és ifjúkorában? Az első látogatás időpontja 1835. Barátaival: Jakubovics Jánossal, Csörföly Lajossal és Dlhányi Zsigmonddal érkezett karácsonyi szünetre A látoga­tás Petőfi anyai nagynéniének szólt. Jakubovics (magyarosí­tott nevén: Kemény) János le­írja visszaemlékezéseiben, hogy két hetet töltöttek a köz­ségben, nagy vígságok közben. Aszódi közjáték után 1838 októberében érkezik a 15 éves fiú ismét Pencre, mégpedig szüretre. Vers írására is ihlet­te a kitűnő hangulat, a baráti légkör s a rokoni fogadtatás. Ugyanakkor itt éri első szerel­mi csalódása is. A harmadik és negyedik penci látogatás 1843-ban volt. Pihenni jött s meglátogatta a környéken élő barátait. Egy család sem maradt Pencen ké­sőbb azok közül, akik egykor Petőfit vendégül látták. Fele­désbe is ment a költő látoga­tása. A század elején Ferenczi Zoltán Petőfi-életrajza hívta fel a figyelmet először a penci tartózkodásokra. JAKUS LAJOS a helytörté­neti kutatók szívósságával ki­nyomozta a penci napok min­den részletét. Nem kis része van abban, hogy ma már a község népe az átlagosnál job­ban tiszteli a halhatatlan köl­tő emlékét s őrzi sok doku­mentumát. Papp Rezső TESTVERLAPJAINK ÍRJÁK... (...s mi kommentáljuk) mr MEGYEI HÍRLAP KÜLttNKUPÁSA Rendbontó járművezetők A ceglédi rendőrség felmé­rése és a város lakóinak ta­pasztalata szerint nagyon sok a szabálytalanságot elkövető járművezető, a jogosítvány nélkül közlekedő motorkerék­páros. Második helyen az elő­írtnál nagyobb sebességgel közlekedők állnak. Jócskán akad ittas vezető, és jelentős összegű büntetést szabnak ki a járdán kerékpározókra is. « (Magánstatisztikai felmé­résünk azt mutatja, hogy Vácott is hasonló a rend­bontó járművezetők rang­sorolása: Cegléd — testvér- városunk.) “ftadó Szervezett múzeumlátogatások Az egyéni látogatók sokasá­gán kívül, az elmúlt esztendő­ben 38 külön csoport látogatta Nagykőrösön a múzeumi kiál­lításokat. Iskolásgyerekek, út­törők és felnőttek érkeztek szervezetten, hogy megtekint­sék a sok helytörténeti értéket. (A váci múzeum állandó tárlata és a jelenlegi szín­háztörténeti kiállítás is megérdemli, hogy iskolá­sok, üzemi dolgozók szer­vezetten megtekintsék.) Női divatcipö Női pumseipő Dáma női cipő Fűzős női félcipő A DUNA KANYAR ÁRUHÁZBAN Vác, Széchenyi u. t I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom