Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

MST ifEcrn Kfúrlap 1973. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK FfifrlKUSZ A laoszi megállapodás KAMPHAY BOUPHA, a Laoszi Hazafias Front hanoi képviseletének vezetője szer­dán délben sajtókonferencián ismertette a laoszi béke hely­reállításáról, a nemzet megbé­kéléséről és egységéről szerdán délelőtt Vientianéban aláirt megállapodást. A 14 PONTBÓL ÁLLÓ meg­állapodás öt fejezetben foglal­ja össze a béke helyreállításá­nak feladatait. Az általános elveket tartalmazó fejezet megállapítja, hogy a nemzet békéje, függetlensége és szu­verenitása érdekében a szem­benálló laoszi felek megerősí­tik a káoszról kötött 1962. évi genfi megállapodást, s azt el kell fogadnia az Egyesült Ál­lamoknak és Thaiföldnek. A két szembenálló fél által el­lenőrzött terület ideiglenesen az adott fegyveres erők ellen­őrzése alatt marad, de minde­nütt biztosítani kell a lakosság személyes szabadságát és egyéb szabadságjogait. A KATONAI KÉRDÉSEK­RŐL a megállapodás előírja: február 22-én déli 12 órakor (vientianei idő szerint) életbe lép a teljes tűzszünet minden fronton egyidejűleg. A kül­földi légierő véglegesen be­szünteti Laosz területének bombázását. A tűzszünet után tilos mindén katonai akció, a különítmények harci cselek­ményei is. Az esetleges össze­tűzéseket laoszi vegyes bizott­ság vizsgálja ki. Tiios minden büntetőakció, s a menekültek­nek lehetővé kell tenni, hogy hazatérjenek ereded lakóhe­lyükre. Tilos minden katonai személy és fegyverzet bevitele az országba, kivéve az 1962. évi genfi megállapodásban en­gedélyezett kontingenst. AZ IDEIGLENES koalíciós kormány - létrehozását követő 60 napon belül minden külföl­di reguláris és irreguláris csa­patot ki kell vonni Laosz te­rületéről, és fel kell oszlatni minden külföldi katonai és félkatonai szervezetet Ugyan­csak fel kell oszlatni a külföl­diek szervezte „különleges erő­ket”, s le kell szerelni támasz­pontjaikat. Ugyancsak ez idő alatt kölcsönösen szabadon kell engedni a hadifoglyokat. Az ország politikai berendezkedé­séről a megállapodás úgy ren­delkezik, hogy demokratikus választás útján kell létrehozni a nemzeti koalíciós kormányt. Ennek előkészítésére a szer­ződés aláírását követő 30 na­pon belül ideiglenes nemzeti koalíciós kormányt és politikai konzultációs tanácsot kell lét­rehozná. Az ideiglenes nemzeti koa­líciós kormány a vientianei kormány és a hazafias erők egyenlő számú küldötteiből aiakul meg. Ezt a koalíciós kormányt konzultáció útján a megbékélés és függetlenség semleges hívei közül két fővel kell kiegészíteni. A kormány elnöke a laoszi főerők egyiké­hez sem tartozhat. Az ideigle­nes kormány feladata a meg­kötött megállapodás végrehaj­tása, a politikai program ki­dolgozása és a külföldi segít­ség fogadása, valamint annak elosztása lesz. Az ugyanezen elvek alapján létrehozandó politikai konzultációs tanács feladata a demokratikus vá­lasztás előkészítése és meg­szervezése lesz. A két szerv munkája zavar­talanságának biztosítására megállapodás előírja Vientiane és Luang Prabang városok semlegesítését. A MEGÁLLAPODÁS SZE­RINT mindkét fél tudomásul veszi: az Egyesült Államok kormánya ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújt a hábo­rú ütötte sebek begyógyításá- hoz egész Indokínában. Ebben a kérdésben a létrehozandó ideiglenes kormány az USA kormányával konzultálni fog. A megállapodás végrehajtá­sa érdekében a két laoszi fél vegyes bizottságot hoz létre részarányos alapon. A végre­hajtást nemzetközi bizottság ellenőrzi India megbízottjának elnöklete alatt, lengyel és ka­nadai résztvevőkkel. Az izraeli légierő a Sínai-fálsziget fölött lelőtt egy líbiai utasszállító gépet Miután az izraeli ejtőernyő­sök és haditengerészek kü­lönleges alakulata kedden késő este támadást intézett a palesztínai arab gerillák Libanon területén levő két tábora és kiképzőközpontja ellen, az izraeli légierő gé­pei szerdán a megszállt Si- nai-félsziget fölött lelőtték a líbiai légitársaság egy Boe­ing—727-es típusú utasszál­lító repülőgépét — közölte Tel Avivban egy katonai szó­vivő. A Boeing — amely a Szuezi-csatorna keleti partjá­tól mintegy húsz kilométerre zuhant le — jelentések szerint 83 utast szállított Bahrainből Alexandriába. Első értesülé­sek szerint hetven ember vesz­tette életét. Az izraeli légierő által szer­dán lelőtt líbiai utasszállító gépen 104 utas és 9 főnyi le­génység tartózkodott — jelen­tették be hivatalosan Tripo- liban. A rádióközlemény sze­rint különböző nemzetiségű utasokról van szó. Tripoliban a líbiai kor­mány szóvivője bejelentette, hogy a légitársaság egyik gépét lelőtték. Részletekbe nem bocsátkozott, de közölte: a kormány a gép lelövésével kapcsolatban még a nap fo­lyamán nyilatkozatot tesz. Kairóban az egyiptomi kor­mány — szóvivője útján — rádiónyilatkozatban ítélte el az izraeli vadászgépek táma­dásait a líbiai utasszállító gép ellen. A rendkívül éles hangú nyilatkozat leszögezi: az izraeli légierő szándéko­san lőtte le a líbiai gépet. A líbiai légitársaságnak az egyiptomi fővárosban működő irodája által nyilvánosságra hozott tájékoztatásából vilá­gossá vált, hogy a gép a ko­rábbi jelentésekkel ellentét­ben nem Bahirenböl Alexand­riába tartott, hanem Tripoli- ból indult 37 utassal, Bengázi- ban leszállt, ott újabb utaso­kat vett fel, és innen kellett volna Kairóba érkeznie kö­zép-európai idő szerint 13.15 órakor. A kairói repülőtér egyik hivatalos személyiségé­nek közlése szerint az utolsó rádióbeszélgetést a menet- rendszerű érkezés időpontja előtt negyed órával folytatták a személyzettel. Maurice Schumann francia külügyminiszter szerdán dél­után magához kérette Izrael párizsi nagykövetét — jelen­tette be a külügyminisztérium. Schumann, mint az AFP írja, azt követően rendelte magá­hoz az izraeli diplomatát, hogy ismeretessé vált, az izraeli lé­gierő által lelőtt líbiai gépet francia személyzet vezette. Kurt Waldheim, az ENSZ- főtitkár „együttérzését és meg­rendülését” tolmácsolta Líbia vezetőinek az ország légitár­sasága egyik utasszállító gépé­nek az izraeli légierő által történt lelövése miatt A főtitkár szóvivője egyúttal közölte: „Ez a légikatasztrófa nem hasonlítható semmilyen más repülőszerencsétlenséghez, minthogy a szóban forgó gépet lelőtték”. Mint a hírügynökségek az iz­raeli légierő által szerda dél­után végrehajtott cselekedettel kapcsolatban megállapítják, az elmúlt 30 esztendőben a repü­lés történetében mindössze két­szer fordult elő, hogy utasszál­lító gépet lőttek le. „Az izraeliek aligha számít­hatnak rokonszenvre abban a nagyobb méretű válságban, amelyet tettük s ennek idő­pontja elindíthat” — mondotta szerda este az angol televízió kommentátora. Az angol hírmagyarázó ki­fejtette, hogy fegyvertelen pol­gári gép lelövése megszállt te­rület felett már önmagában véve is igen súlyos cselekmény a kényes közel-keleti helyzet­ben. Ehhez még hozzá kell szá­mítani Kadhafi líbiai elnök várható reagálását és azt a kö­rülményt is, hogy a gép uta­sainak legtöbbje egyiptomi volt, annak az országnak ál­lampolgára, amely megbízotta­kat küldött a békés rendezés javaslataival a világ fővárosai­ba — mondotta a kommentá­tor. A Sínai-félsziget felett lelőtt líbiai gép francia kapitánya és négyfőnyi személyzete — köz­tük egy légikisasszony — a szerencsétlenség során életét vesztette — jelentette be az Air France szerda este Párizs­ban. MA: Amerikai-kínai körös közlemény Kissinger sajtóértekezleten számol be hanoi látogatásáról Választások Bangla Desh-ben A független Bangla Desh megalakulása óta március 7-én első ízben tart parlamenti választáso­kat az ország népe. A sza­vazásra jogosult állampol­gárok 300 képviselőt válasz­tanak az ország legfelsőbb törvényhozó szervébe — a nemzetgyűlésbe. Az új al­kotmány értelmében min­den, 18. életévét betöltött állampolgárnak joga van a szavazásra, illetve arra, hogy jelöltként induljon a választásokon, függetlenül politikai nézeteitől, nemze­tiségétől, társadalmi helyze­tétől és vallásától. A választási kampány mostani, befejező szakaszá­ban eddig már 32 215 000 választót írtak össze. A választási kampány a számos politikai párt és csoportosulás közöUi éles közdelem légkörében zajlik. Az ország függetlenségéért és nemzeti felszabadításáért küzdő haladó erők a Műd- zsibur Rahman vezette Avami Liga köré csoporto­sultak. Kétségtelen, hogy fennál­lásának meglehetősen rövid ideje alatt a kormány nem tudta megoldani az összes gazdasági és társadalmi problémákat: az országban még mindig élelmiszer- hiány van, nehézségek ta­pasztalhatók az iparban, a mezőgazdaságban, a közle­kedésben. Az ellenzéki pártok kor­mányellenes propagandá­jukban a legnagyobb mér­tékben kihasználják a kü­lönböző bajokat. Legdü- hödtebb kormányellenes kampányt a Bhasani-féle Nemzeti Avami Párt foly­tat. Jelöltet indít a választá­sokon a Bangla Desh Kom­munista Pártja és a Mu- zafían Aluned-féle Nemzeti Avami Párt. Ezek a pártok támogatják az Avami Liga haladó kezdeményezéseit és a Szovjetunióval való együttműködésre irányuló külpolitikai irányvonalát, ugyanakkor számos belpoli­tikai kérdésben bírálják Rahman pártját. Mind a kommunista párt, mind a Muzaffar Ahmed pártja egy olyan kormány meg­alakítását követeli, amely a szocialista társadalom épí­tését tűzné ki célul. Több vonatkozásban bírálja a kormányt az Avami Ligá­ból nemrég kiszakadt Or­szágos Szocialista Párt is. Hogy milyen lesz az or­szág parlamentje, s hogyan tükröződik majd az új kor­mány összetételében — er­ről döntenek a választók március 7-én. A Fehér Ház szerdán beje­lentette, hogy Henry Kissin- gernek, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­jának február 15. és 19. között Pekingben folytatott megbe­széléseiről csütörtökön, közép­európai idő szerint délután Washingtonban és Pekingben amerikai—kínai közös közle­ményt adnak ki. A Fehér Ház szóvivője kö­zölte még, hogy Henry Kis­singer a közlemény kiadásá­val egyidejűleg sajtóértekezle­tet tart Válaszolni fog a Ha­noiban február 10-től 13-ig tett látogatásával kapcsolatos kérdésekre is. Nixon elnök szerdán foly­tatta tanácskozását Henry Kis- singerrel, nemzetbiztonsági fő­tanácsadójával, aki kedden délután tért haza Hanoiban, Pekingben és Tokióban tett körútjáról. Tanácskozásuk miatt elhalasztották Nixon el­nök és a kongresszusi vezetők szerdára tervezett találkozó­ját Mint a Fehér Ház szóvivő­je közölte, csütörtökön, az amerikai—kínai közös közle­mény kiadása előtt fogadja Nixon elnök a kongresszus két pártjának vezetőit. Saigoni bombázók Due Co térsége ellen A saigoni rendszer bombá­zói támadást intéztek a Plei- kutól 28 mérföldnyire délnyu­gatra fekvő Dúc Co térsége ellen, noha a saigoni kormány tájékoztatást kapott arról, hogy ebben a körzetben fogoly- és hadianyagcseréket kívánnak lebonyolítani, és már meg is kezdték a nemzetközi ellenőr­ző bizottság kirendelt csoport­ja szálláshelyének építését. NDK-NSZK VízumilEeték — Határbizottság Újságírók munkakörülményei Nem hozott megegyezést az NDK-ba látogató nyugat-ber­lini lakosok vízumilletékének fizetése dolgában Egon Bahr bonni miniszternek és Klaus Schütz nyugat-berlini kor­mányzó polgármesternek a megbeszélése. Bahr, aki már kedd este váratlanul Nyugat- Berlinbe érkezett, a találkozó után kijelentette, a bonni kor­mány továbbra is azon az ál­lásponton marad, hogy a ví­zumilleték pausáléban való kiegyenlítését ezentúl nem vállalja magára. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez nem pénzügyi, hanem elvi kérdés: aki az NDK-ba akar utazni, az fizesse meg érte a vízumot. Pétain koporsója Hétfőre virradóan ismeretlen tettesek ellopták Philippe Pétain marsall, az első világháború egyik francia hőse, majd a második világháborús korszak dicstelen kollaboráns „állam­fője” koporsóját. A kis Yeu-sziget temetőjének őre hétfőn dél­előtt vette észre, hogy a kősír mintegy 800 kilogramm súlyú zárólapját elmozdították. Megállapították, hogy ismeretlen tet­tesek felnyitották a sírt és magukkal vitték a tölgyfakoporsót, amely Pétain marsall földi maradványait tartalmazta. A marsailt 1945-ben a hitleristákkal kollaboráló vichyi kor­mányban játszott szerepéért mint hazaárulót halálra ítélték, De Gaulle — akkor mint kormányfő — azonban az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. A marsall a kis sziget börtönében halt meg 1951-ben. Még 1938-ban írt vég­rendeletében azt kérte, hogy az első világháborús francia hősi halottak Verdun-közeli temetőjében temessék el. Jóllehet az egymást követő francia kormányok erre a nemzeti megtisz­teltetésre természetesen nem érdemesítették a második világ­háborúban hazaáíulóvá vált marsallt, jobboldali hívei még­sem szűntek meg a hatóságokat ostromolni a kérés teljesítése érdekében. Az elhunyt marsall ügyvédje most közölte, hogy nemrég több levélben tudtára adták a pétainisták: „valamilyen akcióval” át fogják vinni a marsall hamvait a verduni csata hősi halottainak temetőjébe. Pétain hamvainak elrablása komoly politikái visszhangot kelt, hiszen mindössze két hét múlva rendezik az országos választások első fordulóját, amelyben a baloldal hosszú idő után elsőször egységesen veszi fel a küzdelmet a kormány- koalíció ellen. A pétainisták a francia politikai színkép jobb­szélén helyezkednek el, s a legutóbbi közvéleménykutatások a szélsőjobbnak mindössze 3—4 százalékos eredményt jó­soltak. Nyilvánvaló, hogy most valamelyik szélsőjobboldali csoport tagjai nyitották fel titokban a sírt Yeu-szigetén, hogy a ko­porsót Douaumont-ba szállítsák s ott a választások elölt titok­ban eltemessék, arra számítva, hogy a kormány — amely a választások második fordulójában a szélsőjobboldal szavaza­taira is számít — ezt nem fogja majd megakadályozni. Bár 3 Sírt a koporsó kivétele után ismét gondosan lezár­ták, a temetőőr észrevette, hogy a sírt lezáró 800 kilós kőlap megsérült s mikor hétfőn délután felbontották a sírt, megál­lapították. hogy a koporsó eltűnt. Már a hír nyilvánosságra, kerülése kellemetlen helyzetbe hozta a kormányt, mert az el­lenállási mozgalom részvevőinek szervezetei tiltakoznak az ellen, hogy Pétain koporsója a verduni hősi halottak temető­jébe kerüljön. „Ha Pétain hamvait a hősök temetőjében he­lyeznék el, ez az árulás rehabilitálását jelentené” — hang­súlyozzák. Tixier-Vignancour ügyvéd, a francia szélsőjobboldal egyik képviselője bejelentette, egy ismeretlen telefonáló már koráb­ban közölte vele, Pétain hamvait titokban ellopták, s Verdun közelébe szállították, és most arra várnak, hogy Pompidou el­nök engedélyezze a marsall hamvainak Douaumont-ban, a hősi temetőben való eltemetését. Verdun környékén a rendőrséget mozgósították, hogy meg­próbálják kézre keríteni az ismeretlen tetteseket, amennyiben azok Verdun környékén tartózkodnak. Meg akarják akadá­lyozni, hogy a hősi temetőbe helyezzék el a koporsót. Később a francia rendőrség már országszerte folytatta a nyomozást Pétain ellopott koporsójának kézre kerítésére, s mi­vel szerdán volt a verduni csata kezdetének évfordulója, ál­talában arra számítottak, hogy ezen a napon valahol „fel­bukkan” majd a titokzatos módon ellopott koporsó Pétain hamvaival. A francia szélsőjobboldal két ismert képviselője, Tixier- Vignancour és Isorni ügyvédek közölték a sajtóval, hogy „is­meretlen személyek” érintkezésbe léptek velük és közvetíté­süket kérték. Bejelentették, hogy amennyiben büntetlenséget biztosítanak számukra, kiszolgáltatják a koporsót. Isorni, aki Pétain hazaárulási perében a marsall egyik ügyvédje volt, előzőleg azt javasolta, hogy Pétain hamvait „ideiglenesen” az Invalidusok dómjában (itt van Napóleon sírja) helyezzék el. Isorni és Tixier-Vignancour szerint a koporsó elrablói egyet­értenek ezzel a javaslattal. Isorni ügyvéd szerdán felkereste Marcellin belügyminisz­tert, s hivatalosan is előterjesztette ezt a javaslatot. A volt deportáltak és ellenállók országos szövetsége, s több más demokratikus szervezet élesen tiltakozik az ellen, hogy a Hitlerrel együttműködött marsall hamvait a hősöknek ki­járó megtiszteltetésben részesítsék. A tiltakozó nyilatkozatok rámutatnak arra, hogy Pétaint az ország felszabadulása után hazaárulásért halálra ítélték, s a francia közvélemény óriási többsége véglegesnek tartja ezt az ítéletet, amely nemcsak a bíróság, hanem a történelem íté­lete is. A. B. T. Lap zártakor érkezett: A jelek szerint rövidesen fény derül Pétain marsall elrabolt kopor­sójának és hamvainak furcsa históriájára. Szerdán délután felbukkant egy férfi Párizsban, aki Hubert Massolnak nevezte magát és rögtön­zött sajtóértekezleten bejelentette, hogy ő vezette az a „kommandót”, amely elrabolta Pétain hamvait Yeu atlanti-óceáni sziget temetőjéből. A férfi azt is közölte, hogy a koporsó jelenleg a köztársasági szövet­ség elnevezésű szélsőjobboldali párt birtokában van, amelynek vezé- e Tixier-Vignancour ügyvéd, az 1965-ös elnökválasztás egyik jelöltje. A rejtélyes egyén ezután bejelentette, amire a politikai megfigyelők kezdettől fogva számítottak, hogy a szélsőjobboldali csoport meg akarja zsarolni az államfőt: addig nem adja vissza a koporsót, amíg biztosí­tékot nem kap arra, hogy Pétain hamvait az Invalidusok kriptájában vagy a Verdun közeli Douaumont hősi temetőjében helyezik el. A rendőrség a sajtóértekezlet után nyomban letartóztatta Mass olt. Az NDK és az NSZK berlini szerződéséhez csatlakozó ki­egészítő jegyzőkönyv értel­mében az NDK fővárosában szerdán tanácskozásra jött össze az a közös bizottság, amely a két állam végleges határvonalának kijelölésére hivatott. ☆ Csak kisebb részletkérdé­sekben mutatkoznak eredmé­nyek az újságírók munka- körülményeinek rendezéséről tartott NDK—NSZK tárgya­lásokon, a) politikai termé­szetű kérdések viszont meg­oldatlanok. Mint ismeretes, a két ál­lam küldöttsége hétfőn Ber­linben _ tárgyalt erről a té­makörről és bonni megfigye­lők benyomása szerint az ér­demi kérdésekben a tárgya­lások megrekedtek. A kérdés azért kap nagy jelentőséget, mert az újság­írók státusának rendezése lenne az első gyakorlati pél­dája a két német állam kö­zött megkötött alapszerződés megvalósításának. Az NSZK azonban — eddigi állásfogla­lásaiból is láthatóan — azt igyekszik elérni, hogy minél több nyugatnémet újságírót akkreditáltasson az NDK-ban, viszont a Nyugat-Németor- szágban működő újságírókra a maga jogelveit akarja ki­terjeszteni. Ismeretes, hogy az NDK Bonnban működő újságírói a közelmúltban felvételüket kér­ték a külföldi tudósítók szer­vezetébe. Kérésüket azonban a tagság többsége azzal uta­sította el, hogy az NSZK tör­vényei értelmében csak kül­földit vehetnek fel, márpedig a szövetségi kormány nem is­meri el az NDK-állampolgár- ságot, hanem csak az egyete­mes német állampolgárságot. Szombaton a skandináv új­ságírók a helyzet megköny- nyítésére újabb alapszabály­módosítási javaslatot terjesz­tettek az egyesület elé, mi­szerint mindazok tagjai lehet­nek a szervezetnek, akik a szövetségi köztársaság hatá­rain túl működő lapokat kép­viselik. A TÖRÖK HADSEREG ve­zérkara ismét hatalmi szóval avatkozott be az ország politi­kai életébe. A legfelsőbb pa­rancsnoki tanács nyilatkozatot adott ki, s ebben követeli a választási törvény módosítását, hogy az ősszel esedékes parla­menti választásokat „igazságo­san” bonyolíthassák le. I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom