Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A ceglédi járás es ce6l£d varos részére XVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1973. FEBRUÁR 21., SZERDA «*■ Az ügyintézés egyszerűsítéséért Példamutatással, helyes állásfoglalással PÁRTMUNKA A VÁROSI TANÁCSON Naponta százával fordulnak meg az emoerek a tanácsházán. Ha kulturáltan, figyelmesen, lelkiismeretesen intézik el az ott dolgozók ügyeiket, az , jelentősen elősegíti a hi- i vatal és a lakosság, a párt , és a lakosság kölcsönös bizalmának erősödését. A tanács pártszervezetének, mint minden hivatali alapszervnek, igen fontos feladata a fölösleges papírmunka megszüntetése, a bürakratikus túlzások nyesegetése, az ügyvitel, az ügyintézés egyszerűsítése. Az MSZMP X. kongresszusának határozata alapján, a pártszervezetek évenként adnak számot végzett munkájukról. A tanács pártvezetőségének beszámolóját pénteken ismertette a tagsággal Győré Sándor párttitkár. Az élénk, eleven vita után, amely a tartalmas beszámolót követte, nem lehet kétséges, hogy a tanács pártszervezete az elmúlt évben is jó munkát végzett. ' — A vezetőség úgy értékeli mondotta Győré Sándor —, hogy a párttagok magatartása, példamutatása, helyes állásfoglalása kedvezően befolyásolja az apparátusban dolgozók munkáját. Erre nagy szükség lesz a jövőben is, mert a tanács feladatai mind nagyobbak. Az elmúlt évben például meghaladta a 250-et a felsőbb szervektől átadott hatáskörök száma. A létszám változatlan maradt, ezért egyes osztályokon munkatorlódás keletkezett. — Mivel bizonyítható, hogy gyorsabb, egyszerűbb, kulturáltabb lett az ügyintézés? — A múlt évi taggyűlésen mint megvalósítandó tervről beszéltünk a családi és társadalmi ünnepségeket rendező, valamint az ügyfél- szolgálati iroda megszervezéséről. Azóta az előbbi megkezdte működését: a tanácsházán rendezett névadók, esküvők szépek, szívonalasak. Rövidesen elkészül az ügyfélszolgálati, más néven információs iroda, ' amelyben az egyszerűbb ügyeket, az egyes osztályok felkeresése nélkül elintézik. A tanács ügyiratforgalma a feladatokkal együtt nőtt, az ügyiratok intézése mégis kedvező képet mutat. 28 ezer 918 ügyirattal foglalkoztak tavaly a tanács dolgozói, háromezerrel többel, mint az előző évben. A határozatok száma 4790-ről 7360-ra emelkedett, a fellebbezések aránya ennek ellenére csökkent, 3,6 százalékról 2,3 százalékra. A törvényesség vizsgálata során, a titkárság 9 esetben hívta fel az osztályvezetők figyelmét jogszabályellenes ügyintézésre. — Milyen főbb megállapításokat rögzített még az egyéves munkáról szóló beszámoló? — Az alapszervezetek életében jelentős szerepet töltenek be a pártcsoportok. Megállapítottuk, hogy nálunk voltak időszakok, amikor élénkek, tevékenyek voltak a pártcsoportok, legutóbb például Olajszállítók Az ÄFOR ceglédi kirendeltségének Kossuth Ferenc utcai telepéről naponta 180 ezer liter gáz- és fűtőolajat szállítanak el a környék benzinkútjainak, a tsz-eknek, a vállalatoknak, az olaj nagyobb részét az ÄFOR tankautóival. Apáti-Tóth Sándor felvétele tárgyilagosan, pártszerűen értékelték a pártvezetőség és a hivatali apparátus munkáját. — Elismeréssel szóltam a vezetőség nevében arról, hogy a KISZ-alapszervezet vezetőségének munkája összehasonlíthatatlanul jobb, mint a korábbi években volt. Ezt igazolja a legutóbbi sikeres Petőfi-vetélkedő is. Beszámoltam az eredményes pártoktatásról, a sokrétű pártmegbízatásokról, a szakszervezet munkájáról, végül alapszervezetünk ügykezelési, gazdasági feladatairól. Megítélésünk szerint, a pártbizottság helyesen értelmezi és helyesen valósítja meg mindennapi párt- és hivatali munkájában az eszmei-politikai egységet — mondotta végül Győré Sándor, a tanács párt- szervezetének titkára. Sz. A. Szovjet vendégek a tsz-ben A napokban a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben szovjet küldöttek egy csoportja járt az MSZBT országos központja munkatársának kíséretében. A vendégek elbeszélgettek a közös gazdaság tagjaival, meglátogatták az állattenyésztő telepet és a növényházakat, amelyekben most nyílnak a pompás szegfűk. A virágokból sok ezer szál Moszkvába is eljut. Ex libris az irodalomban Ma, február 21-én délután 6 órai kezdettel összejövetelt tart a Kossuth Művelődési Központban a ceglédi kisgrafika- barátok és exlibris-gyűjtők köre. Tagjai Báli Ferenc tanár előadását hallgatják meg, aki az ex librisek és az irodalom kapcsolatáról beszél. Közvéleménykutatás Beváltak a kerek cipók Néhány nappal ezelőtt kenyérújdonságot kínáltak a Kossuth téri kenyérboltban: a félkilós, hosszúkás veknikkel együtt, szintén félkilós, kerek cipók kellették magukat. Szívesen vásárolták, akik hozzájutottak. A kis cipó megjelenésének híre hamar szárnyra kapott Sajnos, azóta sem lehet kapni, pedig a bolt eladói szerint naponta keresik, kérik a vásárlók. A cipókat kísérletképpen gyártották és hozták forgalomba: ha ízlik a ceglédieknek, nagyobb mennyiségben készítik majd. Ügy látszik, a próba jól sikerült. CSÜTÖRTÖKÖN Véradás — Vietnamnak A ceglédi járás néhány községében és Cegléden több üzemben, vállalatnál megtartották már a vietnami sebesültek gyógyulásának segítésére szervezett véradónapot. Bár a társadalmi megbízottak, KISZ-es fiatalok a szervezésben sokat szorgoskodtak, nem egyedül az ő szavuknak, hanem az emberek önkéntes segítőkészségének Is köszönhető az elért eredmény: sokan és szívesen jelentkeztek valamennyi vállalatnál. Csütörtökön, február 22-én, reggeltől a Kossuth Művelődési Központ földszinti helyiségei alakulnak át térítésmentes véradóállomássá: akkor lesz a városi véradónap — Vietnamért. Azoktól az üzemektől, vállalatoktól várják a jelentkezőket, amelyekbe a külön kiszállást nem a jelentkezők, hanem az üzem dolgozóinak kis létszáma miatt nem tudták lebonyolítani. A városi véradónapra természetesen azok is elmehetnek, akik háztartásban dolgoznak, nincs hivatalos munkahelyük. A tizennyolc éven aluliak, a hatvan éven fölüllek jó szándékát, segítőkészségét a véradóállomás munkatársai előre is köszönik, de az ő jelentkezésüket nem fogadják el. EGYUTTMUKODESI SZERZŐDÉS Üzem az iskoláért, iskola az üzemért A párt- és kormányhatározatnak megfelelően, a Duna— Tisza közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi megyei irodája szocialista együttműködési szerződést kötött a ceglédi Várkonyi István általános iskolával, s a köztük több éve kialakult kapcsolat határozottabb formát, szélesebb teret kapott. A szerződésben az iskola úttörőcsapata és az üzem KlSZ-szervezete külön pontban határozta el az együttműködést. Az iskola az üzem kulturális tevékenységéhez, az ünnepségek színvonalának emeléséhez nyújt majd segítséget, az üzem a pályaválasztó fiataloknak ad útbaigazítást. Kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein, kicserélik tapasztalataikat. Az üzem és a KlSZ-szerve- zet az úttörőotthon berendezéseinek kiegészítéséhez, az oktatás korszerűsítéséhez társadalmi munkával nyújt segítséget. Karbantartást végez az iskolában, egyszerűbb szemléltető eszközöket, tanszereket készít, a politechnikai szakkört anyaggal és szerszámokkal látja eL Az üzemben látogatást tehetnek a diákok, s bővül kömye- zetismeretük. B. L. Vidám színű, kék-sárga kockás anyagból készülő tavaszi kabátok, szürkés tónusú, divatos vonalú kosztümök futnak a szalagon a Május 1. Ruhagyár egyik ceglédi munkatermében. Az egyik áram hajtotta, fürge gép mellett karcsú termetű, keskeny arcú lány dolgozik. A kabátok gépről gépre, kézről kézre járnak — ezt fejezi ki a „szalagon futás” a ruhagyárban. A gép mellett Van, akire nap mint nap az ujj bevarrása jut, ezt a műveletet tanulja meg s gyakorolja rutinosan, versenyezve szinte a másodpercekkel. A másik gép gomblyukakat készít, a harmadik pedig az endlizéssel végez pillanatok alatt: a hajlított géptű szinte falja az anyagot. Bicskei Éva most épp ilyen, hajlított tűs gép mellett serénykedik, délutáni műszakban. Munkája a varrás, napi feladata pedig most épp a helyettesítés: mindig azon a gépen dolgozik, amely mellől betegség vagy más ok miatt épp hiányzik valaki. Huszonhat éves, tíz éve került a ruhagyár ceglédi üzemébe. Munkájáról, napjairól beszélgetünk, közben meg-meg- állunk egy fordulóra, míg a soron következő kabáton végigszáguld a varrógép ívelt tűje. Sokízoi keresték fel A legutóbbi tanácstagválasztások idején új nevek kerültek a választói listákra. A ceglédi 55. választókörzet lakói Bicskei Évát bízták meg képviselésük cseppet sem könnyű feladatával. A jelölő gyűléseken bizalommal fordulta« hozzá, s azóta is sokszor keresték már fel panaszaikkal, kéréseikkel. Mi mindent tudót* tenni eddig választói érdekében? — Még túlságosan sokat nem és látványos dolgokat sem — mondja. — A körzetem elég nagy, a város szélén terül el, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Pest' út határolja. Aki Ceglédet egy kicsit is ismeri, rögtön következtethet, hogy mi lehet az arra lakók legnagyobb kívánsága. Természetesen a szilárd burkolatú járda, a jó úttest, a vízellátás korszerűsítése, és annak a sártengernek a mielőbbi eltüntetése, amelyet az esős idő okoz. — Több száz ember lakik a területen. Legutóbb, amikor tanácstagi beszámolómat tartottam, bizony, azt éreztem ki szavaikból, hogy- többet vártak volna tőlem ügyeik intézésében. Eddig még csak terveket sikerült készítenem, igényeket felmérnem. Az a baj, hogy a szervezésnél tovább sehogy sem jutok. Nem könnyű megértetni az emberekkel, hogy meg lehet oldani például a víz elvezetését, de csak akkor, ha ők is segítenek a tereprendezésben. A Kőrisfa utcában, az Irinyi utcában nagy szükség lenne a vízelvezető csatornák rendbehozására. Most árokásó gépet próbálok szerezni a munkához. De ha egy gépet kérünk ide, dolgozni, azért, természetesen, fizetni kell, s a fizetés már házanként, árkonként a lakosokra hárul. Nem könnyű A pénzkérdés hátráltatja a vízvezeték-szerelés és az utcai közkutak építésének tervezését is. A jó ivóvíznek mindenki örülne, de amikor költségről esik szó, ki-ki jobbnak találja a saját ásott kútja vizét, vagy a kannában távolról hozottat. Az Irinyi utcában egy idős ember lakik, Rippert János bácsi, ö sokat segít a munkámban. Le’kiismeretíel — A panaszosok, akik felkeresnek, legtöbbször olyan ügygyei állítanak be, amit megértéssel, emberséggel elintézhetnének, mint szomszédok, egymás között. Szóval, nem köny- nyű fiatalon, kis tapasztalattal tanácstagnak lenni. Főleg azon igyekszem, hogy megértsenek, és megértsék: csak közös ösz- szefogással tudjuk még városhoz illőbbé, gondozottá, széppé tenni lakóhelyüket. A tanácstagnak népnevelőnek is kell lennie, s igyekeznie kell, hogy az ügyintézésben is hasznos tapasztalatokat szerezzen. Bicskei Éva úgy érzi, sokat tehet még, hogy körzete elismerését és bizalmát továbbra is megszerezze. Szorgalmasan dolgozik a munkahelyén, részt vesz a mozgalmi munkában mint KISZ-es és mint fiatal párttag. S mint tanácstag, lelkiismerettel ellátja feladatát a pénzügyi bizottság munkájában. Ügy mondja, átesett a tűzkeresztségen. Eszes Katalin rongyosbal a förum KLUBBAN. Farsang van, vidám esti mulatozások, mulattató szórakozások ideje. Ötlettel a rendezvények sorából a ceglédi művelődési központ Fórum ifjúsági klubja sem marad ki: holnap, február 22-én este rongyosbált tartanak, melyen az lesz a bál szépe, aki a legszedett védettebb maskarában jelenik meg a vigalmon. Ma délután: Labdarúgó mérkőzés A város két NB-s labdarúgó- csapata szorgalmasan készül a tavaszi idény rajtjára. Ma, február 21-én fél háromkor kezdődik a Ceglédi VSE és a Bem SE találkozója a Vasutas- pályán. A kemény alapozó edzések után már a formába hozó időszakba jutottak a csapatok. Mérkőzés mérkőzést követ. Az eredménynek még nem sok jelentősége van, de a csapat összjátékának már csiszolódnia kell. Dante és Petrarca nyelvén Versfordító szabad órák Minden este nyelvlecke A szabad órák hasznos eltöltésének sokféle módja kínálkozik. Az egyik ember valamilyen gyűjtőszenvedélynek hódol, a másik barkácsol, a harmadik kézimuükázik vagy éppen nyelvet tanul. A ceglédi kultúrházban minden évben nyelvcsoportok alakulnak. Az őszi előadásokon még magas a létszám, de a tél végére rendszerint felére csappan a rendszeresen részt vevők száma. A nyelvtanfolyamokon egymás mellett ül a diák és a pedagógus, a fiatal és a nyugdíj előtt álló, egyforma igyekezettel birkózik a nyelvtani szabályokkal a munkás és az 'adminisztrátor. Az egyik levelezés révén remél új barátokra szert tenni idegen országokban, a másiknak munkájához kell a nyelvismeret, a harmadik turistaútra készül. Az olasz nyelvet tanulók csoportjának legidősebb és legszorgalmasabb tagja Józsa Sándor, a KÖZGÉP Vállalat belső ellenőre. Mint amatőr műfordító szeretné megismerni Petrarca és Dante nyelvét. Szabad óráit hosszú évek óta az irodalom tölti ki. Már előző munkahelyén, a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén önként vállalta a könyvtárosságot. Egy időben vállalati könyvbizományos is volt. Büszkén em- lékezüc, volt olyan év, amikor százhatvanezer forint értékű olvasnivalót adott el az üzemben. Otthonában legalább ezerötszáz kötetes könyvtárat őriz, és tovább gyarapítja gyűjteményét napjainkban is. A kedvencei a bőrkötésben megjelent ritkaságok, de útleírások, orvosi könyvek is sorakoznak a polcokon. Több regényt, verseskötetet a szerzők is dedikáltak. A könyvek zöme verseket tartalmaz. Józsa Sándor németet és franciát tanult a középiskolában, annak idején mindkettőből érettségizett. 1946-ban angol nyelvtanfolyamra járt, később a finn nyelvet tanulmányozta. Fiatal kora óta ír és fordít verseket, elsősorban a saját örömére. A műfordításokban különösen sok kedve telik. A múlt századbeli romantikusok a kedvencei. Hatvanadik évében kezdett az olasz nyelv tanulásához, az ősszel. Lelkiismeretesen tanul. Nincs olyan nap, hogy az estéből ne szánna egykét órát kedvtelésére. Logikai módszerrel, a nyelv szerkezetét tanulmányozva halad előre. Pesten már keresett olasz nyelvű verseskötetet. Márciusban megy nyugdíjba, utána még több ideje lesz a dallamosan csengő strófák fordítására,’ (tamasi) I I Tanácstag az 55-ös körzetben Átesett a tűzkeresztségen
