Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
1973. FEBRUÁR 21., SZERDA FEST UECfEI '^/Ciriap A külföldi nőm osga Ima król Nagykörösön Kedden este zsúfolásig megtelt a nagykőrösi Arany János Művelődési Otthon asz- szonyklubja. Ezúttal a hallgatók között — eltérve a hagyományoktól — szép számmal voltak férfiak is. Vándor Vera, a Magyar Nők Országos Tanácsa külügyi osztályvezetője előadásában arról beszélt, hogyan élnek, dolgoznak a nők a kapitalista országokban. Képet festett a külföldi nőmozgalmakról és arról, hogy milyen körülmények között tevékenykedhetnek a világ nőmozgalmainak vezetői, tagjai Előadása befejező részében a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség munkáját, tevékenységét ismertette. IE telmérgezés tói környezetvédelemig A közegészségügyi szervek egyik fontos tevékenységi köre: az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy. E téren még néhány évvel ezelőtt is a legtöbb gondot a nagyszámú ételmérgezés okozta. Pest negyében évente 600—800 lakos került kórházba, könnyen fertőzhető, fertőződő élelmiszerek: fagylalt, krémes, disznósajt stb. fogyasztása után. A kereskedelmi és vendéglátóipari vezetőkkel történt összehangolt, szívós munka eredményeként elértük, hogy gyakorlatilag a közétkeztetésből és kereskedelemből származó élelmiszerek ételmérÚj Pepsi Cola- üzem A fővárosi Ásvány- és Jégipari Vállalat új Pepsi Cola üzemet létesített Budapesten, Az új üzembem óránként 14 000 üveget töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Az idén: 5-6 százalékkal több Több műtrágya. Mintegy 5—6 százalékkal több műtrágyát használnak fel az idén — az AGROKER felmérése szerint — Pest megye gazdaságaiban. A tervek szerint 135 ezer tonna nitrogén, 120 ezer tonna foszfor, 60 ezer tonna kálium alapanyagú és 32 ezer tonna komplex műtrágyát juttatnak a megyei termelőknek. — A sztár is meztelen cfmű zenés vígjátékkal vendégszerepei február 24-én este Cegléden a kecskeméti Katona József Színház. „Nagyjából mindent elértünk” Steinmetz kapitány szobrát elhagyva, a 4-es műút első látványossága: a vecsési OTP-lákótelep építése. Igaz, jó ideje épül már, így régi látványosságnak számít. Ezen az építkezésen találkoztam Zsóri József kőműves brigád vezetővel----------------- kék munkaru| Meszes, I hában került---------------- elő, fején ott dí szelgett a kőműveseknél egyensapkának számító ugyancsak kék svájcisapka. Zsóri József nagydarab ember, olyan, akivel nem nagyon lehet ujjat húzni, akinek megjelenése is tekintélyt ad. Mindezzel pedig sajátos ellentétben állnak csendes, néha alig hallható, megfontolt szavai. — Medgyesbodzáson születtem, Békés megyében. Ott nőttem fel a faluban, ott is kezdtem dolgozni, nősüléskor kerültem fel Budapestre. — Közben — mondja tovább — a szüleim Gyömröre költöz\/^c • fr - ,:tV' ‘t* v,.*- •,», Vásároljon ■ ísl < * ' j y .*• r a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat <vd •• r I- 1» .rjlSöwt W ARIIK IMH/IJMIUW s.. : • * >-Imp ortált műszál takaró 139.— Ft Női nylonharisnya 13,40 Ft Importált női szövet 140 cm széles 97,— Ft Importált női szövet, 150 cm széles, divatszínekben 140,- Ft ÖRS Vác Cegléd Nagykőrös Gödöllő BOLTOK: Monor Albertirsa Aszód Érd Kistarcsa Vecsés Dunaharaszti Ráckeve Budapest VII., Dohány u. 63/b. tek, mert otthon nem találták meg számításukat. A leszerelés után feleségemmel együtt már mi is Gyömröre mentünk, de a lakáshelyzetünk csak úgy szegről-végről volt megoldott, így aztán újra szedtük a sátorfánkat, és indultunk vissza Bácsalmásra az apósomékhoz, mert ott, a nagyobb házban, több hely akadt a fiataloknak.---------------- gyömrői idő| A rövid | szakban Zsóri--------------- József a Monori Építőipari Szövetkezetnél dolgozott. Odalent, Bácsalmáson meg a felesége kezdte magát rosszul érezni, így aztán összeszedve kevés gyűjtött pénzüket, 1968 áprilisában újra Gyömröre érkeztek, s vettek' egy fél házat. Zsóri József a felesége kedvére tett, mert ami őt magát illeti, nagyon jól érezte magát Bácsalmáson is. Az állami gazdaságban dolgozott, két esztendő alatt ott is a brigádvezetőségig vitte. — Mire visszakerültünk, már két gyerekünk is volt Én nagyon reméltem, hogy most már egy életre megragadtunk Gyömrőn, mert szeretek ugyan utazni, de így családostul nem jó dolog. Meg mire jut az ember egy munkahelyen, ha akkor hagyja ott, mikor már kezdik nézni valamibe?! Két helyen is kerestem munkát, itt a környéken, végül úgy döntöttem, hogy visszajövök ide, a szövetkezethez, mert már voltam egyszer az ő munkásuk, mégsem vagyok vadidegen. Legelőször Isaszegen dolgoztunk, ott is OTP-lakásokat kellett építeni. Később Pécel következett, ugyancsak lakásépítés, míg végül 1971 szeptembere óta itt vagyunk Vecsés és Budapest között. Pécelen választották meg brigádvezetőnek. — A Móricz Zsigmond kőműves szocialista brigádnak jelenleg 12 tagja és egy ipari tanulója van. Ennek a társaságnak pontosan a fele már Pécelen, az alakuláskor is ott volt. Közülük ketten nálam voltak ipari tanulók, ma míár szakmunkások, olyanok pont, mint én magam. Fogyasztók védelmére : Korszerűsítik a fűszerek szabványát Az ételek ízesítéséhez Magyarországon kapható több mint 30-féle fűszer a korszerű táplálkozás fontos kelléke. Az utóbbi években jelentősen emelkedett forgalmuk, s jelenleg már évi 200 millió forint értékű. A megváltozott igények miatt s a fogyasztók fokozott érdek- védelmében a Magyar Szabványügyi Hivatal elhatározta: módosítja a fűszerekre érvényes megszabott előírásokat. Az új szabvány fokozott szigorral írja elő a szavatossági idő felírását minden egyes fűszert tartalmazó tasakra. Emellett az előre csomagolásra, a mintavételre és a vizsgálati módszerekre is szabványt dolgoznak ki. Jelenleg már hétféle fűszert árulnak az új szabvány előírás sai szerint, egyebek között a köményt, a majoránnát és a koriandert. A Szabványügyi Hivatal a továbbiakban még 25-féle fűszerre akarja kiterjeszteni az új előírásokat, többek között a Ceylonból származó teára és a Kínában vagy a Fülöp-szigeteken termesztett fahéjra. gezést nem okoznak. Jelenleg is előfordul ugyan évente mintegy kétszáz mérgezés — télen főleg a házi készítésű disznósajttól, nyáron a fel nem ismert és meg nem vizsgált mérgező gombáktól. Az a munka tehát, amelyet az élelmiszeripar, az élelmiszer-kereskedelem és a közétkeztetés higiénés körülményeinek ellenőrzésére fordított a KÖJÁL, jelentős eredménnyel járt. C-ritamint is Természetes, hogy az e téren ránk váró feladatok — különösen a táplálkozásegészségügyben — még jelentősek. Közegészségügyi szerveink megállapították például a gyermekélelmezés hiányosságait. Nemcsak az a probléma, hogy egyes, közétkeztetést szolgáló konyháink felszerelése elavult, hogy szűkös helyiségekben működnek, hanem az is, hogy á táplálék minőségi összetétele — főleg szemléleti hibák miatt — sokszor kedvezőtlen. A gyermek nem mindig kapja meg a táplálékában a szervezetének szükséges fehérjét, szénhidrátot és zsírt a kellő arányban, nem fogyaszt elég állati eredetű fehérjét, főleg tejet és tejterméket, és a téli időszak vitaminszegény táplálékát nem kompenzálják a helyesen összeállított, főleg C-vitamlnban dús, és emellett nem is költséges élelmiszerek. Szívós munkára lesz szükség a körzeti orvosok, gyermekszakorvosok tervszerű együttműködésével, hogy a helyes táplálkozás révén a gyermeki szervezet fejlődését, jobb ellenállóképességét biztosítsuk. A további munka jelentőségére utal, hogy a Minisztertanács határozatban szabta meg a népélelmezés minőségi javításának módját. A közegészségügyi szolgálat képviselői — a táplálkozáson túl — más szempontból is rendszeresen ellenőrzik az óvodákat, az általános iskolákat, gimnáziumokat, ■ diákotthonokat. Vizsgálják azok rendjét, tisztaságát, megvilágítását, a személyi higiéné feltételeit és az egészséges életrend követelményeit. Jelenleg még a zsúfoltság jelent nagy gondot, főleg az általános iskolákban; kikényszerítve a többműszakos oktatást is az agglomeráció sok községében. Fertőző útiatok 1 A fertőző betegségek elhárítása, megelőzése, a járványok felszámolása a közegészségügyi szakszolgálat alapvető tevékenységi köre. Nemcsak arról van szó, hogy a korábbi évtizedekben félelmetes betegségeket, mint a hastífuszt, a diftériát, a szamárköhögést, a gyermekbénulást távol tudjuk tartani, hanem arról is, hogy más, újabb fertőző betegségeket is teljesen felszámoljunk. Példaként: három évvel ezelőtt vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat. Járványügyi szervezetünk figyelmét nem kerülik el a távoli világrészekben ma még fel-felbukkanó járványok sem, mint pl. a himlő, vagy a kolera. Akkor, amikor a szomszédos Jugoszláviában himlő-megbetegedések fordultak elő, a hazai járványellenes szolgálat is felkészült az esetleges fertőzés elhárítására. Figyelemmel kísértük a kolera járványhullámát. Időnként nagy veszélyt és gondot jelentenek az ember környezetében élő állatok járványai. így 1971-ben a veszettség. A veszett állattal érintkezett nagyszámú ember megóvása a fertőzéstől: rendkívül szívós és bonyolult feladatot igényelt a közegészség- ügyi szervektől. Bár a veszett állatok száma egyes években elérte a 100-at is, és a velük érintkezettek száma felülmúlta a 300-at, az állategészségügyi szolgálattal közösen végzett járványellenes munkával sikerült a kimenetelében végzetes emberi fertőzést minden esetben megelőzni Aráén a főidben A közegészségügyi munka jelentősége az elmúlt évtizedekben tovább növekedett, össztársadalmi érdekké vált például az emberi környezet szennyeződésével, denaturálá- sával szembeni elhárító munka. A környezeti ártalmak jelentőségére utal az a körülmény, hogy az ENSZ külön értekezleten foglalkozott ezzel a kérdéssel, a szocialista országok pedig a KGST keretén belül tervszerű, koordinált tevékenységet alakítottak ki. Megyénk területén is nagy jelentőségű a levegő, a víz és a talaj védelme a szennyeződéstől, a fertőződéstől. A közegészségügyi munka különleges helyzetét az határozza meg, hogy rendszerint nem heveny ártalomról van itt szó, hanem a szennyeződött emberi környezet olyan tartós, krónikus behatásáról, amely a lakosság tömegeinek egészségkárosodását válthatja ki. Bár nálunk még nem következett be az élő vizeknek olyan szennyeződése, mint egyes iparosodott nyugati országokban, levegőszennyeződések sem vezettek ködkatasztrófához, smoghoz, a talajbán sem. dú- sultak még fel nagy területen mérgek, de a veszély nálunk is reális. A probléma jelentőségét jelzi néhány megyei példa. A gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága 1965-ben több mázsa lejárt határidejű arzéntartalmú növényvédő szert helyezett el a talajban, lakatlan területen, jobb megoldás híján. Néhány évvel később azonban parcellázták az érintett területet és jelentőssé vált a kérdés: a vegyszerekből oldódik-e ki anyag a talajba, és ezáltal szennyeződik-e a talajvíz, illetve szennyeződnek-e annak útján az ott élő növények. Bár a jelenlegi állapotot az ellenőrzési vizsgálatok még elfogadhatónak ítélték meg, de a veszély realitása szükségessé tette, hogy intézkedés történjék a hét évvel ezelőtt elföldelt vegyszerek elszállítására, azok ártalmatlanná tételére. Közegészségügyi vizsgálataink derítettek fényt arra, hogy számos termelőszövetkezet és ipari szövetkezet gal- vánüzeme — a helytelen technológia következtében *— szennyezi a talajvizet. Több üzemet kellett emiatt leállítanunk és a technológia módosítására rendelkező általános érvényű határozatot kiadnunk. A levegő tisztaságának védelmét, jelentőségét a főváros- környéki üdülőterületeken nem is kell túlságosan hangsúlyozni, mivel ez annyira nyilvánvaló. Ennek ellenére mindenki, aki például Vácott megfordul, tudja, hogy egyik legnagyobb üzemünk levegő- szennyezését még pem sikerült megszüntetnünk. MM a elmarad a rédekeaés Az egészségkárosodás veszélyét elhárító közegészség- ügyi munka — az ipar és a mezőgazdaság egyre bonyolultabb technológiája mellett — állandóan emelkedő színvonalú felkészültséget igényel. Nagy probléma megyénkben, hogy a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás nem rendelkezik a szükséges laboratóriumi felszereltséggel. Olyan gond ez, amelyet sokáig megoldatlanul hagyni nem lehet, mivel a ma elmulasztott védekezés nyomán holnap már szükségszerűen bekövetkezhet a megbetegedés. Dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgató-főorvosa I L------------------------- egy műI A kőművesek I szakos be------------------------ osztásban do lgoznak. Zsóri József minden reggel fél hatkor kel fel, annyi ideje van, hogy elkészüljön negyed hétre, mire a bér- autóbusz Gombáról Gyömrőre érkezik, s szedi össze az embereket. Visszafelé ugyanez a busz 16 óra 40 perckor indul el az építkezésről. — A fél házat úgy vettem, hogy be sem volt pucolva, se villany nem volt. Azóta építettem a szoba-konyhához egy előszobát és egy kamrát, meg a villany is be van már vezetve. Épülőben van egy nyári konyha kis műhellyel együtt, ahol majd tudok ezt-azt csi- nálgatni, meg a motoromat is lehet benne garazsírozni. Vásároltunk azóta szobabútort, televíziót, elkészült a betonkerítés meg a kis járda a kerten keresztül a kapuhoz. A felesége nem dolgozik, otthon van mit csinálnia, míg a két gyereket megfelelően elrendezi. Az egyik most második osztályos, a másik őszre megy elsőbe. — A fizetésemre nem panaszkodhatok. Átlagosan 3600 forintot keresek, de ez a pénz nagyon elmegy ám a családra. Így aztán mindent részletre vásárolunk. Ha a nyári időszakban akad maszekmunka, elvállalom. Zsóri József legnagyobb gondja az, hogy minél hamarabb be tudja fejezni a nyári konyha építését, akkor aztán á régi konyhát szobának lehet majd használni, a gyerekek legalább külön lesznek. A nyári konyhába a vizet is bevezetik a kútról egy kis szivattyú és motor segítségével. I------------------------------- hogy I - Azt mondhatom, | rend--------------------------------- ben a család, nagyjából mindent elértünk, amit akartunk. Igaz, még nincs hűtőgép, mosógép, porszívó... Ezeket még meg kell venni. F. B.
