Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

1973. FEBRUAR 20., KEDD nj> «Et» VCírlap Épül a negyedik házgyár Budafokon épül a legnagyobb és legkorszerűbb hazai ház­gyár, amelynek műszaki berendezéseit a Szovjetunióból szál­lítják. A csarnok és a készárutároló már elkészült, július 30- ra pedig a gépi berendezések szerelése is befejeződik. Útmutató- társadalmi ünnepségek rendezéséhez A Népművelési Intézet ki­dolgozta a családi események — KISZ-esküvők, névadó ün­nepségek, társadalmi temeté­sek stb. — társadalmi szertar­tásait rendező irodák működé­si irányelveit. A tervezet feb­ruár 20-án Budapesten tartan­dó vitájára meghívják vala­mennyi megyei népművelési tanácsadó és művelődési ház szakreferensét. A tervezet célja segítséget nyújtani a megyékben már működő — Pest megyében pél­dául a váci, nagykőrösi és a ceglédi —, valamint a megala­kítandó, családi események társadalmi szertartásait rende­ző irodák színvonalas tevé­kenységéhez. NEMCSAK IDŐTÖLTÉS - FELELŐSSÉG IS Felosziatiak egy hanyag vadásztársaságot Az esetnek, hogy föloszlat­ták a BKV vadásztársaságát, országszerte híre ment. Elő­fordult persze korábban is ha­sonló esemény, ám az ok ilyen­kor általában baleset, esetleg túlzott mértékű „célz4á*uz”-fo- gyasztás volt. Az említett tár­saságot azonban efféle vádak nem érhették. Miért hát a sú­lyos szankció? A föloszlatást kimondó ha­tározat indoklásában említést tesznek arról, hogy éppen a vadásztársaságok érdekképvi­seletére hivatott szervezet, a MAVOSZ Pest megyei intéző bizottsága kérte a megyei ta­nács szakmai felügyeletet el­látó mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályától a vizsgálat megindítását, mert megállapí­tásuk szerint: „A BKV va­dásztársaságon belül rendezet­len egyesületi élet zajlik, so­rozatosan elmulasztják a szak­szerű vadgazdálkodási teendő­ket." Az ellenőrzés a bejelen­tést — igazolta. Bebizonyoso­dott, hogy a Fővárosi Autó­busz Üzem VT és a gombai VT egyesítéséből 1967-ben ala­kult vadásztársaságban kezdettől nem tudták meg­teremteni a jó közösségi szellemet, a tisztségvise­lők megválasztása során ügyet sem vetettek az egyesületi demokráciára, egymással szembenálló klikkekbe csoportosultak. Mindebből nyilvánvalóan az következik, hogy túl sok fi­gyelmet nem fordíthattak a korszerű vadgazdálkodásra, a tenyésztési elvek új módszerei­nek meghonosítására. Éveken keresztül elmulasztották pél­dául az őzállomány selejtezé­sét, nem gondoskodtak vad­védelmi eszközök és berende­zések létesítéséről, s megfe-1 ledkeztek arról is, hogy télen a fácán, a fogoly, az őz bi­zony rászorul arra, hogy a gondos vadgazda kiegészítse a keservesen föllelt táplálékot. A 43 tagú vadásztársaság területe Űri, Gomba, Ké­nye, Káva, Tápiósüly és Sülysáp között, 16 200 hol­don terült el, változatos, vadban gazdag vidéken. Természeti gazdagsága valósá­gos kincs, amellyel botorán és lelkiismeretlenül sáfárkodni vétek. Büntetendő vétek. A birodalmuk nagyságához mér­ten előírás szerint szükséges két vadőr helyett is csak egyet foglalkoztattak, s restségükre jellemző, hogy évről évre el­hullott 5—10 őzük, de ennek még az okát sem keresték. A feloszlatott régi vadász­társaságból nyolc tagot szava­zással kizártak; a napokban megalakított új egyesület tag­létszámát ötvenkettőre egészí­tették ki a tápiósülyi Virágzó Tsz, a gombai tsz több tagjá­val, budapesti értelmiségi és munkásemberekkel. Bízvást remélhető, hogy másutt is gondolkodnak ezen. Most először oszlat­tak fel vadásztársaságot a fent leírt okok miatt, ám erre, ha ok lesz rá, még másutt is sor kerülhet. Magyarországon körülbelül 23 ezer vadász van. Ki lehet •vadász? Aki szereti a termé­szetet, megbízható ember — a fegyverviselési engedélyt eh­hez kötik —, s nem utolsósor­ban, akinek, többnyire hosz- szas várakozás után, sikerül bejutni valamelyik vadásztár­saságba. Az igazi vadász meg­becsüli a lehetőséget, hogy puskát vehet kézbe. Számára nem csupán egy-egy szép tró­fea, vadvacsorának kínálkozó nyúl, fácán megszerzése okoz örömet, hanem a vadállomány óvása, nevelése, gyarapítása, a természet védelme ’ is. A va dászat egészséges és szórakoz­tató időtöltés. De felelősség is A. Z. CEGLÉDRŐL A VILÁGPIACRA Csatlakozás az exportvágóhídhoz Több kukorica és sertés a Vörös Csillag Tsz-ből A legtöbb szövetkezetben még meg sem tárgyalták, itt már elfogadták az idei terme­lési tervet is. Szabó Ferenccel, a ceglédi Vörös Csillag Tsz elnökével erről kezdtünk be­szélgetni, s sok feljegyzésre méltó adatot hallunk tőle. A tervezett 124 milliós árbevéte­lüket túlteljesítették, de a ter­melési költségre tervezett 8 milliót is meghaladták. így a bruttó jövedelem a tavalyi­hoz mérten csökkent. Belépés a zárt kukoricarendszerbe — A tagok az eredménnyel elégedettek, de az elnök nem — mondja Szabó Ferenc. Az­tán elsorolja, hogy megszün­tettek néhány, nem kifizetődő részleget. Minek önálló kar­bantartó részleg, amikor van gépjavító műhely, meg építő­brigád? És a gépjavítóba is elég 41 helyett 23 ember. Az­tán, ha nem jó hozzá a talaj, miért kell erőltetni a burgo­nyatermesztést? S mert nem fizetőd ik ki, paprikát, meg paradicsomot sem termelnek többé. Ezzel szemben kétsze­resénél is nagyobbra növelik a kukorica vetést. Tavaly 1140 katasztrális hold volt, az idén 2300 lesz. — Két gépsorral belépünk a bábolnai kukoricatermeszté­si rendszerbe — újságolja az elnök. A Bábolnai Állami Gazdaság ad kétszázhatvan ló­erős univerzál traktort, meg két-két nagy teljesítményű, jó minőségű ekét, vetőgépet, kul- tivátort, vegyszeres gyomirtó gépet és a betakarításhoz két kombájnt. Mind csupa nagy­teljesítményű gép és a sort Alagút a Ferenc körútig ÉPÜL AZ ÉSZAK-DÉLI METRÓ ÜLLŐN ÍGY CSINÁLJÁK Tanuljunk könnyen, gyorsan — építeni Az észak—déli metróvonal építői több jelentős állomás­hoz érkeznek az idén. A ter­vek szerint az év végére elké­szülnek a föld alatti alagút építésével a Ferenc körútig. A Kun Béla tér és a kli­nikák közötti vonalszakasz egyébként már elkészült. Nyáron látnak hozzá a Kálvin téri állomás kialakításához, valamint az ehhez kapcsolódó aluljáró építéséhez. Formáló­dik a Ferenc körúti állorpás arculata is, itt az állomásnak az aluljáróval való „összekap­csolásán” dolgoznak. A Nagy­várad téri csomópont és a hozzátartozó vonalszakaszok építését szintén ebben az év­ben kezdik el. Tavasszal hoz­záfognak a klinikák — állo­másának kialakításához. Jó ütemben halad a többi állo­más építése is. Köztük a Deák téri, valamint a Felszabadulás téri. A Kálvin téri metróállo­más följárata a tér alatti aluljáróban végződik, amelynek helyéül a Baross ut­ca és az Üllői út sarkát je­lölték ki. Ide érkezik majd a csepeli gyorsvasút is. A Kecs­keméti utca kereszteződésénél egy nagy áruház építését ter­vezik. Az áruház alsó szintjét az aluljáróval kötik össze. A Kálvin tér alatt épül meg a dél-budai metróvonal végállo­mása is. Az észak—déli met­ró vonalán elsőként a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti sza­kasz clpül meg. A következő szakaszban a Nagyvárad tér és a Határ út közötti vonal, majd a Deák tér és a Marx tér közötti része készül el. Ami a határidőket illeti: az eredeti beruházási program szerint az észak—déli metró­vonal építése 1983-ban feje­ződne be, a Nagyvárad tér— Deák tér közötti szakaszt 1976- 1 ban adják át rendeltetésének. A lakosság építőkedve egyre növekszik; ezt szemlélteti, hogy járjunk a megyében bármerre, az első kapavágásnál tartó, fél­kész vagy már bepucolásra vá­ró családi házak sorakoznak. De amennyire általános gond a kivitelezőhiány, nemkevésbé gyakori problémája a helyi ta­nácsoknak, hogy elsőfokú épí­tési hatósági jogkörükhöz nincs elegendő szakképzett ügyinté­ző. Üllő: egyike a szerencsés ki­vételeknek. Az agglomerációs övezet köz­ségeibe felvándorlók sokasága rendszerint siet a meglevő há­zakhoz ragasztott, toldott-fol- dott, ideiglenes (és sokszor vég­legessé váló) fedél létrehozásá­val, jó néhányan felrúgva sza­bályt, szomszédokat megillető méltányosságot és mindenek­előtt az engedélykérést. Az ilyen összképet rontó kalibák utólagos lebontására — s ez országos gond — szinte nincs lehetőség. Üllőn ügyelnek arra, ne­hogy zűrzavaros tákolmá­nyok csúfítsák el a község arculatát. Nagyközségi rangjuk régebbi keletű, elsőfokú építési jogkört azonban itt is csak két eszten­deje gyakorol a helyi tanács. Van szakemberük, s bár éven­te 55—60 új családi ház épül, s ezenkívül a toldalék- és mel­léképületek is csak engedél­lyel épühetnek, a nagyobb fel­adat nagyobb eredményt szült. A mennyiségi-minőségi köve­telmények növekedése óta ma­gasabb színvonalúvá vált az ügyintézés, s megrövidült az időtartama is — élő példájául arra, hogy akire nagyobb fele­lősség hárul, lelkiismeretessége is arányosan növekszik. Egy-egy építési engedély azelőtt olykor az előirt harmincnapos ügyintézési határidőt is túllépte, ma csak elvétve van ilyen, s az is a benyújtó mulasztásából (elégtelen példányszámú terv­rajz, hiányos mellékletek pót­lása miatt). Üj rend alakult ki: az engedélyt kérők személye­sen érdeklődnek, nem merült-e fel valamiféle probléma, s mi­korra várhatják az engedélyt. De a kivitelezők — a kőműves kisiparosok — is belátták, hogy a maguk munkáját is könnyí­tik, ha személyesen tisztázzák az előadóval: milyen szabályo­kat, szempontokat kell betarta­niuk. (Találkoztunk, bizony, a me­gye egy-két községében olyas­mivel, hogy az engedély elő­írását semmibe véve, elépítet­ték a szomszéd elől az eget, a napfényt — s a gyönge kezű ügyintéző semmit sem tett sa­ját előírásainak megszegői el­len!) Üllőn az ügyintéző személye­sen tűzi ki az utcai beépítési vonalat, s a szomszédok jogos érdekeit is szem előtt tartó alapozás határpontjait. Aki mégis megszegi az elő­írást, ellene szabálysértési eljárást indítanak. Objektív bizonyítéka a jó munkának a monori járási hi­vatal szúrópróbaszerű célvizs­gálatának eredménye is. Az ál­taluk mint felügyeleti szak- igazgatási szerv által megvizs­gált tíz építési engedély ügy­intézésének átfutási ideje: át­lagosan 12 nap! Helyes gyakor­latnak ítélte meg a vizsgálat azt is, hogy a lakásépítési nyilvántartó könyvet s a telekkönyvet is napra kész állapotban tartják a tanácson. S ha hozzátesszük, hogy Üllőn a felszabadulást követő idő óta ilyen nagymértékű parcellázás nem fordult elő: a gyorsaság még inkább példaszerű. A tavaly tavasszal parcellá­zott 130 házhely közül — már szinte alig van házhely: tulaj­donosaik rekordgyorsasággal építkeznek. Péreli Gabriella nagy teljesítményű kukorica­szárító zárja be. Olyan beren­dezés, amely 10 órás műszak­ban, 15 százalékos vízelvonás­sal, 30 vagon morzsolt kukori­cát szárít. S mindezt — öt év alatt — kukoricában fizetjük meg Bábolnának. Egységes fajta Ekkora területen azonban a résztörlesztésnél több termés várható. Szükséges is a Vörös Csillagnak a tengeri, hiszen ott a korszerű, alig 5 eszten­dős, évente 8700 darab kibo­csátóképességű sertéskombi­nátja, amelynek teljesítményéit 14 ezer darabra kívánják — és kell is — felemelni. A Vörös Csillag Tsz ugyanis csatlakoz­ni szándékozik a Kunszent- mártonban hazai mezőgazda- sági nagyüzemek összefogásá­ból épülő húskombináthoz. Talán már napokon belül ki­derül, megvalósul-e a Vörös Csillag szándéka. Kunszentmártonban hatal­mas húsfeldolgozó, minden túl­zás nélkül gyárnak mondható üzem épül. Akkora vágóhíd­dal, ahol évente félmillió ser­tést és tizenötezer szarvas- marhát vágnak le, s a húsukat helyben fel is dolgozzák. Te­hát a húsprogramhoz kapcso­lódó nagy húsipari kombinát­ról van szó, amely természete­sen csak az ISV tagszövetke- zeteinek és az újonnan belé­pett állami gazdaságok álla­taira számít, vagyis azonos sertéstartásra berendezkedett gazdaságok részvételére. Pest megye termelőszövet­kezetei közül egyedül a ceg­lédi Vörös Csillag Tsz vesz részt a beruházásban. Ez a termelőszövetkezet augusztus­ban lesz 25 éves és már 22 esztendő óta foglalkozik nagy­ban sertéstenyésztéssel és -hiz­lalással. Jó eredményeket el­ért, nagy gyakorlatú szakem­berekkel rendelkezik, akiket azonban újszerű feladatok elé állít a társulás. Az ISV ugyan­is sajátos technológiát dolgo­zott ki, mert csak egységes fajta tenyésztéséről lehet szó. A vállalat vezetői a német Landors sertést tartják legal­kalmasabbnak. Hitel és állami támogatás is A Vörös Csillag Tsz viszont idestova egy esztendeje ke­resztezéssel igyekszik minél jobb hússertést előállítani. A legjobb son Icát az észt és a dán keresztezésénél tapasztal­ták, ez pedig azért fontos, mert a sertésfeldolgozó kom­binát főként kivitelre fog ter­melni. Egyébként a kereszte­zett mintapéldányokat most vizsgálja az Állattenyésztési Kutatóintézet és rövidesen közli az eredményt a szövet­kezettel. Amennyiben vala­melyik ceglédi keresztezés megfelelő, lehetséges, hogy fajtaváltására azt választja az ISV. A ceglédi tsz-nek a belépés­hez hat és fél-, hétmillió fo­rintra van szüksége, de 50 százalék erejéig állami támo­gatást, a fennmaradó rész fe­lére kedvezményes hitelt kap. Az ISV vágóhídja, a takar­mányhoz keverendő szuper- koncentrátumat előállító üze­me, később konzervgyárral is kiegészülő húsfeldolgozója csaknem egymilliárd forin­tos beruházást jelent. Az ISV önálló exportjogot kíván kapni, és a külföldi partner átveszi — akár teljes egészében — az exportra al­kalmas minden termékét. Az évenként egész sertésállomá­nyunk jelentős részét kitevő, félmillió sertés feldolgozott húsának exportja jelentősen hozzájárul az ország deviza­bevételéhez. Az ez idő szerint egyedüli. ilyen természetű vállalkozásban való részvétel pedig a ceglédi Vörös Csillag Tsz eddig is eredményes ser­téstenyésztésének jövedelmét növeli. Szokoly Endre Hó és hóvirág Most ismét — az idén már harmadszor — fehérbe öltö­zött a Bükk. Bánkút környé­kén a hótakaró vastagsága meghaladja a tíz centimétert. A Bükk déli, széltől védett völgyeiben hó helyett eső hul­lott, s az időjárás továbbra is olyan enyhe, hogy hó helyett hóvirág öltözteti fehérbe az erdei tisztásokat. A néhány fo­kos lehűlés nem tett kárt a kecskefűz húsvéti barkájában, a mogyoró- és sombokrok duz­zadó rügyeiben. Paprikamúzeum A magyar fűszerpaprika- termesztés központjában, Ka­locsán állandó kiállítást ren­deznek a fűszernövény ter­mesztésének és feldolgozásá­nak történetéről. A paprika­múzeum anyagának egy ré­szét a mezőgazdasági múzeum adta Kalocsának, s ezt helyi gyűjtési anyaggal egészítik ki. Az érdekes múzeumot a nyáron, a Duna-menti nemzet­közi folklórfesztivál kalocsai rendezvényei alkalmából nyit­ják majd meg. Évente 80 ezer darab Az Iparművészet! Vállalat kerámiaüzemében készülnek azok a kerámia dísztárgyak, amelyeknek eredetijét neves mű­vészek: Gorka Géza, Gádor István Kiss Roóz Ilona és Vár­deák Ildikó alkották. A másolatokból évente összesen mintegy 80 ezer darabot készítenek, részben a hazai vásárlóknak, rész­ben exportra. A képen Mészáros Ferencné egy Gorka Géza- váza másolatát készíti. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom