Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

1973. FEBRUÁR 20., KEDD PEST MEGY kMírtap Klubok a várban Művelődési központot alakí­tanak ki Nyugat-Magyarország egyik középkori erődítményé­ben, a sárvári Nádasdy-vár- ban — közölték nemrégiben a vár hasznosításáról tartott helyszíni tanácskozáson. Dra- gonics Tamás, a VÁTI műem­léki és tervezési irodájának mérnöke ismertette a több ütemben megvalósuló helyre- állítási program tervét. Esze­rint múzeum, könyvtár, műve­lődési otthon és több klub kap helyet az ötszögű erődít­ményben. A 13 ezer lakosú fiatal városnak égetően szük­sége van a művelődési intéz­ményekre. Mélypontról Kelendő keményfém szerszámok 1973:160 millió forint A porkohászat — mint a ko­hászaton belüli új technológiai ág — igen fiatal, alig ötven­éves: Magyarországon 1938 óta gyártanak ipari méretekben keményfémet. A Keményfém­ipari Vállalat — mai nevén Porkohászat! Vállalat •— 1952- ben létesült; ez az egyetlen ha­zai vállalat, amelynek profilja a porkohászati keményfémek előállítása. Az új technológia általá­ban rohamos fejlődésnek indult, „Vasárnap hiányzik a munka. 99-—---------------- ül velem, az | Szemben | asztal mö­-------------------- gött, csak széles válla, az arca és az asz­talra helyezett dolgos keze látszik. Közvetlen modora bi­zalomgerjesztő. A munkájáról beszél. — Cseh, lengyel és NSZK- gépeket, kompresszorokat, szi­vattyúkat javítunk. A szét- és összeszereléseken a kisebb hi­bák elhárításán kívül a teljes karbantartás, a fődarabok cse­réje és a nagyjavítás a mi fel­adatunk. Egyszerűen, tömören beszél, minden szaván érezni a szak­ma szeretetét. Géplakatos. Hét évvel ezelőtt jött Százhalom­battára Lovásziból, az akkor elkészült első kőolaj finomító karbantartó személyzetének egyik tagjaként. Több mint húsz esztendeje dolgozik az olajiparban. Aztán részt vett a paraffinnemesítő szerelésében, majd ebben az üzemben a tmk-sok csoportvezetője lett. A munka mellett a mozgal­mi tevékenység az éltetője. Tíz éve párttag. Pártcsoport- bizalmiként kezdte, majd gaz­dasági felelős, később szervező titkár lett. Ma a Dunai Kő­olajipari Vállalat párt-végre­hajtóbizottságának tagja, a pártépítési munkabizottság ve­zetője. — Az az elvem, hogy a napi politikai apró munka mellett nagyon fontosak a konkrét pártmegbízások, az emberek­kel való foglalkozás — mond­ja. — Mi a vb-n belül meg­hozzuk a döntéseket, nem mindegy, hogy azokat hogyan készítjük elő, hogyan határoz­zuk meg azok végrehajtását.--------------------- beszéljen | Megkérem | egy mun- ---------------------- kanapjáról. — Fél nyolckor kezdek, de már igyekszem hét órakor itt lenni. Először körüljárok az üzemben, megnézem, mi van beírva a naplókba, majd mi­kor mindenki megérkezett, összehívom a csoportot, eloszt­juk a munkát, összegyűjtjük a szükséges anyagokat, s utána én is „beszállok a melóba”. — Mindig van egy-két telefon- hívás. Kérdeznek, felvilágosí­tást adok, hozzám fordulnak az emberek, ha valami prob­lémájuk van. A pártirodára is gyakran kell menni. Soha nem hagyom úgy ott a munkámat, hogy amit csinálok, azt ne fe­jezzem be, hogy gondot okoz­zak vele magamnak vagy má­soknak. Inkább tíz perccel ké­sőbb megyek. A délutánok az­tán nyugődtabban telnek el. Kovács Gyula az idén lesz harminchat éves. Nős. két kis­lánya van. Az egyik ötödik osztályos, a másik szeptem­berben megy iskolába. A fele­sége Pesten dolgozik, koráb­ban indul, később érkezik. így aztán otthon is várja* a mun­ka. — Otthon várnak a gyere­kek. Újságot is olvasok: a Népszabadságot és Pest me­gyei Hírlapot. Segítek a va­csorakészítésben, az én dol­gom a mosogatás és a gyere­kek fürdetése. Aztán a haza­hozott munka vagy a tv, és másnap minden kezdődik elöl­ről.---------------- mozgalmi te­Az aktív | vékenység------------------- vajon nem gá tolja-e munkájában? Vagy megfordítva: az aktivitást a gazdasági munka nem fékezi-e le? Erről így vélekedik: — Nagyon szeretem a mun­kámat, a srácokat, körülöttem mindenkit, s nem szeretnék el­szakadni tőlük, a munkahe­lyemtől. Mondták már több­ször is, hogy menjek fel az irodaépületbe dolgozni. Nekem itt a helyem. Higgye el — mondja —, már vasárnap dél­után hiányzik a munka. S ha sokszor jelentenek elfoglalt­ságot a politikai feladatok, ak­kor is elvégzek mindent. Ha kell, hazaviszem a munkát, s otthon töröm a fejem. Igaz, eleinte szokatlan volt az ilyen, maga a szellemi munka. Fő az. hogy most már meg tudom oldani. S jól van ez így. így vélekedik egy lakatos pártmunkás, aki háromszor lett kiváló dolgozó, egyszer pedig a nehézipar kiváló dol­gozója és az aranykoszorús szocialista brigád tagja. Korompay János míg hazánkban a beruházási gondok, valamint az egyenle­tes minőségű alapanyag hiá­nyában a gyártóberendezések húsz-huszonöt évvel maradtak el a világszínvonaltól. Ugyan­akkor a szakirodalom tanúsága szerint a porkohászati úton elő­állított keményfém ma már olyan anyag, amelyet a nép­gazdaság egyik ága sem nélkü­lözhet. Pál fi Kálmán, a Porkohásza­ti Vállalat igazgatója az 1973-as tervek előterjesztésére készül, de a jövő tervezésénél nap mint nap számolnia kell a meglehetősen mostoha múlttal. A vállalat történetéről és jö­vőjéről kérdeztük. — Néhány éve több mélyre­ható elemzés látott napvi­lágot a porkohászat téma­köréből, és a vállalaton belül végbe­ment változások is indokolhat­nák a derűlátást. Talán rend­hagyó, mégis a múlt vagy még meglevő negatívumokat sorol­nám elsősorban. Mert tanulsá­gos. Sajnos, az új kohászati tech­nológia jelentőségét későn is­merték fel a hazai alkatrész-, szerszámgyártásban. Pedig a termelékenység növelésére nagy hatással vannak a ke­ményfém szerszámok. Számos kiemelt területen — így a köz- útijármű-programban is jelen­tős feladat vár a porkohászat­ra. — Amennyiben a megfelelő időben és a megfelelő módon sor került volna a fejlesztésre, jelenleg az importra szoruló belföldi piacot hatvan száza­lékban tudnánk megfelelő ter­mékekkel ellátni. Nagyon óva­tos becslés szerint a kemény- fémgyártás indokolt fejleszté­se esetén a megtakarítás évi mintegy háromszázmillió fo­rint lenne. A vállalatra az önállósággal együtt számos új szervezési és vezetési feladat várt. Az 1972-es év volt a mély­pont, ekkor az 1969-es szín­vonalat sem érték el. Míg 1969-ben 42,8 millió forint volt a nyereség, addig tavaly 135,1 millió forint volt a termelési érték és huszon­egymillió forint a nyereség. A visszaesés okai közül döntő Az idén: húszmilliós megrendelés A Szovjetunió veszi a legtöbb számítógépet A székesfehérvári Videoton gyár 1973-ban egymilliárd fo­rint értékű számítógépet, szá­mítástechnikai berendezést gyárt. A magyar kis számító­gép legnagyobb vásárlója a Szovjetunió; a sorozatban gyártott 1010/BM jelű univer­zális számítógépből 80 millió forint értékben rendeltek a szovjet intézmények és vál­lalatok. A Videoton budapesti fej­lesztési intézetében és székes- fehérvári gyárában megkezdődött a VT—340 jelű display sorozatgyártá­sa is. Az első tíz darab számítástech­nikai berendezés szintén szov­jet megrendelésre készült. Az új berendezés az egyesített számítástechnikai adatfeldol­gozó rendszer tartozékaként, távadat-feldolgozásnál termi­nálként használható. A VT— 340 típusú displayből február­ban 30 darab készült, az idei össztermelés eléri a 600 dara­bot. A magyar gyártmányú kis számítógépek jól beváltak a Szovjetunióban. 1971—1973 között 26,5 millió rubel értékű számítástechni­kai berendezést vásároltak a szovjet intézmények és válla­latok a Videotontól; ebből az idei megállapodás csaknem 20 millió rubel értékű számító­gépre és számítástechnikai tar­tozékra vonatkozik. A Videoton számítógépek és számítástechnikai berendezé­sek népszerűségére jellemző, hogy a gyár termékeiből az idén kiállítás nyílik Moszkvá­ban. volt a piackutatás és a megfe­lelő szakemberek hiánya. Mégis, az önálló vállalat há­romszor annyit fordított fej­lesztésre, mint amennyit a ko­rábbi három évben. A megnö­vekedett igények új alakú, anyagú és teljesítményű szer­számokat kívánnak. A megle­vő határozatok értelmében má­jusig intézkedési tervet készí­tenek, mely biztosítani hiva­tott a IV. ötéves terv eredeti célkitűzéseinek megvalósítását. Jelenleg az elmondott negatí­vumok mellett is pozitívnak ítélhető meg a vállalat és a porkohászat perspektívája. A KGM műszaki főosztá­lya több millió forintos tá­mogatással segítette a vál­lalat fejlesztését. Javult kereskedelmi piacpoli­tikájuk is. Míg az 1972-es évi visszaesés okai között szere­pelt, hogy tavaly februárban a megrendeléseknek csupán öt­ven százaléka érkezett be, je­lenleg ez az arány több mint nyolcvanszázalékos. Az 1973-ra tervezett terme­lési érték százhatvanmillió fo ránt, a nyereség várhatóan hanminckétmillió lesz. Gömöri András Egy fatörzsből Svehla Pál bagi faragó már régóta készíti faszobrait, de ezek eddig egyfigurás kompozíciók voltak. Az utóbbi időben több alakos életképek ábrázolásával próbálkozik, melyeknek érde­kessége, hogy a jeleneteket egy fatörzsből bontja ki. Kedves témája az erdei emberek, a favágók életének bemutatása. (Gárdos Katalin felvétele) UNIVERZÁLIS CEPEK Á dohány - mielőtt elszívnánk Egyik legkényesebb növény Évszázadokon át a dohány tipikusan a ,.szegény népek növénye” volt és részben még ma is az. A palánták elülteté­séhez és megvédéséhez, a sokszori kapáláshoz, a sza­kaszos betakarításhoz, a do­hánylevelek fűzéséhez, szá­rításához és válogatásához rengeteg kézi munkaerő szükséges. Amint azonban nő a foglalkoztatottság, emelke­dik az életszínvonal, annyi a munkaalkalom, hogy válo­gatni lehet, ez a munkaerő fokozatosan máshová húzó­dik, vagy csak magasabb bé­rezés ellenében hajlandó to­vábbra is dohányt termesz­teni. Ez okozza, hogy nem­csak Magyarországon, vagy a hasonló helyzetű Bulgáriá­ban és Jugoszláviában, de már Görögországban, vagy Törökországban, sőt Indiá­ban és Afrikában is csök­ken a dohány termő- területe. Ennek azonban hom­lokegyenest ellene mond az a tény, hogy a világon a leg­több dohányt még ma is Észak-Amerikában termesz­tik, pedig ott az említett or­szágokénál lényegesen maga­sabb az életszínvonal. Nőtt a behozatal Maradjunk azonban a ha­zai vizsgálódásnál. Nálunk az a hagyomány, hogy a ciga­rettákba töltött dohány 75 százaléka hazai termésű, mi­közben a hazai termelés 15— 20 százalékát exportálni szok­tuk. A termelési kedv foko­zatos csökkenése azonban oda vezetett, hogy a meg­szokott 18 ezer hektár he­lyett tavalyelőtt már csak 14 600 hektáron termett ná­lunk dohány. Ennek követ­keztében dohánybehozatalunk 30—35 százalékra emelkedett, az export pedig 8 százalékra csökkent. Az első és leggyorsabb or­vosság csak a felvásárlási árak emelése lehetett. A kor­mány erre határozatot is ho­zott és a termelők már 1972- ben 20 százalékkal magasabb alapárat, ehhez pedig bizo­nyos feltételek mellett to­vábbi 3—8 százalékos fel­árat kaphattak. Ennek hatá­sára az 1971-es 14 600 hek­Mókalakodalom Színjáték — jégveszle után A kék tengerhez szokott kül­földi turisták sokszor megcso­dálják a Balaton szinjátékát, a víz sokféle árnyalatát. A tél végi jégveszte után például a sötétszürke színek helyett a világoszöld dominál. Ilyenkor a festőanyagot a hideg kedve­lő algák alkotják, amelyek té­len szaporodnak. A tó mélyén ugyanis még a hideg évszak­ban sem következik be az úgy­nevezett teljes bénaság, sőt sok növény és apró állat ilyen­kor éled és szaporodik. Ez a felszínen színekben megjelenő szerves tömeg egyúttal el is zárja a fényt a Balaton mé­lyétől. A magyar tengerben 80 centiméter mélységtől lefelé sötétség uralkodik Ez az oka annak, hogy a tó élőlényei sá­padtak, szervezetük rendkívül szegény festékanyagokban. Rönkhúzást ren­deztek Örimogyo- rósdon. Ezt az ősi népszokást akkor elevenítik fel né­hány Vas megyei faluban, amikor a farsangban nincs esküvő. Lényegé­ben a párra nem talált lányok kifi­gurázása a felvo­nulással egybekö­tött tréfaesküvő és mókalakoda­lom. A falu lakos­ságát kárpótolja az igazi lakoda­lom elmaradá­sáért. A színes, látvá­nyos rendezvény hívogatóval kez­dődött. Házról házra jártak a népviseletbe öltö­zött lányok, mas­karába bújt, bő­gatyás legények, köszöntötték a gazdát, gazdasz- szonyt. Kérték: ha van eladó lányuk, házasulandó fiuk, engedjék a lako­dalomba. Mikor együtt volt a vi­dám, álarcos la­kodalmas menet, az álmenyasszonyt és álvőlegényt fel­ültették a kere­kekre szerelt rönkre, amelyre zöld gallyakból építettek díszhe­lyet. Az ifjú párt ezután végighúz­ták a falun. A faluvégen a „sem­leges egyház” papja várta. s összeadta a rön­kön érkezett fia­talokat. A szertartás után vidám bállal fejezték be a rönkhúzást. táros termőterület tavaly 15 800 hektárra emelkedett, az idén pedig 16 500 hektár­ra kötöttek szerződést a ter­melők. A dohányipar vezetői bíznak benne, hogy néhány éven belül ismét elérjük a kívánatos tizennyolcezer hek­tárt. Az oda vezető útnak azon­ban csak egyik feltétele az áremelés. A teendők ennél sokkal szélesebb körűek. Itt van például a fajta. A mi megszokott szabolcsi do­hányunkból 8—10 mázsa te­rem hektáronként. Viszont a nem rokon, de hasonló módon termeszthető burley fajta vi­szonylag könnyen adhat hek­táronként 16 mázsát, képes azonban a 30 mázsás termés­re is. A legkényesebb A dohány egyike legkénye­sebb növényeinknek, vagy ta­lán ez a legkényesebb, össze­sen egy olyan angol vegy­szert találtak például, ami a dohányból többé-kevésbé kiirtja a gyomot, de az is csak akkor, ha percnyi és grammnyi pontossággal be­tartják a technológiai utasí­tásokat. A műtrágyák ugyan hasznosak, de csak akkor, ha a nitrogént, a foszfort, a kálit harrponikusan, ideális össze­tételben adagolják. A legfontosabb teendő a ma­gas kézimunkaigény csök­kentése, a gépesítés. A szántóföldön már ma is nagy segítséget nyújt a gép. Tavaly 1500, az idén már több mint háromezer hektáron dolgoznak a kanadai Balthes- típusú univerzális dohány­művelő gépek. Fura megje­lenésű, ösztövér traktorok ezek, három kerekük három sorban halad. Ez a gép elvég­zi a palántázást, a palántá­kat megöntözi, a sorba mű­trágyát szór, azután perme­tez és kapál. Szedéskor pedig öt kocsit akasztanak utána, ezekben egy-egy ember ül, aki a leveleket kézzel letöri és a kocsin levő, cserélhető ládába rakja. Egy ilyen gép harminc hektáron végzi el a munkát és a magas állami támogatás eredményeként „csak” 200 ezer forintba kerüL Emelkedő hozam A betakarított dohányleve­lekkel még mindig sok a munka. A szabolcsi típusú dohányt természetes úton, pajtákban szárítják. Ez azon­ban csak úgy lehetséges, ha a leveleket előzőleg madzagra fűzik. Fárasztó, sok időt fel­emésztő, nagy ügyességet és gyakorlatot kívánó tevékeny­ség. Van azonban már ná­lunk egy olasz géptípus, amely felfűzi, sőt egy nyugatnémet géptípus is, amely felvarrja a leveleket. Elterjesztésük csak pénz kérdése. Hazai fogalmak szerint, ha­gyományos művelés mellett egy hektár dohány évi 230— 240 munkanap befektetését kívánja meg és korábban át­lagosan 33 ezer forint bevé­telt hozott. Az áremelés hatá­sára ez a bevétel mintegy 40 ezer forintra emelkedett, a dohánytermesztők tehát már jobban megtalálják szá­mításukat. A fajtaváltással, a vegyszerezéssel, műtrágyázá­sai és öntözéssel azonban a mai hektáronkénti 10 mázsa körüli terméshozam húsz mázsára gyakorlatilag is fel­emelhető és akkor a bevétel már 80 ezer forint lesz. (,\z elméleti határ 30 mázsa fe­lett van.) Közben pedig gé­pesítéssel az évenkénti mun­kanapok száma 120-ra, vagyis a felére csökkenthető. Lehet pénzszerző A dohány tehát ma már korszerűen termesztve, a töb­bi ágazatok színvonalára emelhető. Ha nem is képzel­hető el, hogy lesz majd olyan gazdaság, amely kizárólag do­hányt termeszt, az nagyon könnyen lehetséges, hogy a megfelelő adottságokkal ren­delkező gazdaságok kellő fi­gyelem, tanulás és anyagi rá­fordítással a dohányt is beso­rolhassák a pénzszerző fő növények közé. Föklcáki Béla t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom