Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

1973. FEBRUAR 17.. SZOMBAT ^/Vfl SiM§J 5 A FEJLŐDŐ VISEGRÁD Elkészültek a csatornázás tervei EGY ÜZEM - EGY ISKOLA BUDAKALÁSZON Méltó partnerei egymásnak Visegrád a szentendrei já­rás egyik legütemesebben fej­lődő települése. A község fej­lesztésénél a tanácsi és egyéb illetékes szervek egyaránt fi­gyelembe veszik a helyi lakos­ság és az idegenforgalom szempontjait. A fejlesztés lendületét mi sen» jellemzi meggyőzőbben, mint az a tény, hogy az el­múlt két esztendő költségveté­se majdnem fillérre azonos volt a megelőző négyéves cik­lus költségvetésével. Az 1973-as költségvetési év méltó folytatása lesz a tava­lyinak. A Tamás-hegyi partszaka­dás következtében életve­szélyessé vált lakások he­lyett az Újtelepen 10 csa­ládi ház építését kezdik el. További 10 állami lakás épül Visegrád on: 3 a Múzeum, kettő pedig a Va­dászati Múzeum építésével egy időben szanálandó lakások helyett. Idén elkészül a Nagy­villám—Fellegvár térség köz- világítása, ugyancsak elkészül a Pilisi Parkerdő Gazdaság kivitelezésében az újtelepi utak egy része is, mintegy 300 ezer forintos költséggel. Sor kerül a ma még keskeny, sá­ros Rákóczi utca felújítására, a Keletikapunál pedig kor­szerű illemhely és autóbusz- váró épül. Elkészült a község felső be­járatánál levő úgynevezett Delta II. terület parkosítási terve, idén ennek is megvaló­sul a kivitelezése. A községi tanács tervei közt szerepel 1973-ban egy csatornamű-társulás szer­vezése. A csatornázási tervek elkészültek, az in­duláshoz szükséges össze­get a Pest megyei Tanács biztosította. Régi álma a visegrádiaknak egy meleg vizű strand. Az 1973-as évre az Országos Terv­hivatal a megyei tanácson ke­resztül 2 millió forintot bizto­sított melegvíz-fúrásra. Jelen­leg még folynak a tárgyalások a fúrás helyének megjelölésé­ről. A községi tanács végrehaj­tó bizottsága megrendelte a község általános rende­zési, valamint szabályozási terveit a Városépítési és Várostervező Tudományos Intézetnél. A helyi igényeknek megfelelő javaslatokat községi szakbi­zottság dolgozta ki. A tervek szeptember 30-ra készülnek el. FALUGYŰLÉS Visegrádon a község vezetői a január 30-án megtartott fa­lugyűlésen tájékoztatták a la­kosságot a közelgő tanácsvá­lasztásokról. A továbbiakban a választópolgárok konkrét vá­laszokat kaptak a kát évvel ez­előtti jelölő gyűlésen feltett kérdéseikre. A tavaly júniusban a váci járásból sikerrel elindult Egy üzem — egy iskola mogalom túl van a tűzkeresztségen. A szentendrei járás területén le­vő mind a 14 iskolának és 15 óvodának van patronáló ja. Az üzemek s egyéb létesít­mények eddig mintegy 400 ezer forinttal támogatták kis védenceiket. Értékelni az eddigi eredményeket azonban túlságosan korai lenne, hiszen a mozgalom csupán egy keret, amelyen belül a kiala­kuló kapcsolatok még folyto­nos változásban vannak. A cél természetesen az, hogy ezek a kapcsolatok ne legyenek for­málisak, sablonosak. Helyte­len, ha a vállalatok úgy te­kintik a patronálást, mint va­lami újabb adófizetési kötele­zettséget: az év meghatározott napján átutalnak egy bizonyos összeget, és ezzel ad acta rak­ják a témát. Minden kapcso­latnak a partnerek sajátságai­nak megfelelően mások, s ugyanakkor kimeríthetetlenek is a lehetőségei. Hogy ez mennyire így van, arra a nem éppen gazdag Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat és a mintegy 600 fős tanulólétszámú buda­kalászi általános iskola szo­cialista szerződése a legpélda­mutatóbb bizonyíték a járás­ban. Borzák István, a vállalat igazgatója elmondja, hogy az általános iskolával való ba­rátságuknak már komoly múlt­ja van. A június 24-én kötött szerződésben a szerződő fe­lek a korábbinál „aktívabb kapcsolatot kívánnak teremte­ni egymással”. — Patronálni látszólag csak a nyereség terhére lehet, már­pedig az aligha titok, hogy ezen a téren jelenleg nem ál­lunk valami fényeden. De ez csak a forintrésze a kapcso­latnak. Ebből a „csak”-ból nem ne­héz arra következtetni, hogy kizárólag a segíteniakarás és a találékonyság ad tényleges tartalmat egy bármilyen csin­nadrattával beharangozott mozgalomnak. A szerződést a gyakorlat igazolja: a lenfonósok az iskola belső tatarozási munkáit, valamint a nyí­lászáró szerkezetek kisebb javításait a 72/73-as tan­év kezdete előtt elvégez­ték, s ha menetközben valami prob­léma adódik, a tmk szakmun­kásai azt is készséggel orvo­solják. A biológia- és a kémiaokta­tás szemléltetőeszközei sem valamelyik szaküzletből utaz­tak Budakalászra. A szakkörök anyaggal való ellátását és irá­nyítását szintén a Lenfonó biz­tosítja. A kislányok kézimun­kaszakkörét Hunyadi József vegyészmérnök, civilben a szü­lői munkaközösség tagja irá­nyítja; a textilfestéshez hul­ladékanyagot és vegyszert ter­mészetesen mindig bőségesen „hoz magával”. A vasasszak­körben Bognár Mihály műve­zető tanítja a fiúkat az alap­műveleteibe: hulladékvasban és szerszámban itt sincs hiány. Következik a varrószakkör: a több mint 1000 munkást fog­lalkoztató vállalat igazgatója most éppen egy használt var­rógép felhajtásán fáradozik. — A gyerekek rendszeres gyárlátogatáson vesznek részt — folytatja az igazgató. — Az a nem titkolt célunk, hogy megkedveltessük velük a szak­mát. Az ősszel végző 58 nyolca­dikos 52 százaléka tovább­tanul. A Lenfonóra négyen adták a voksukat: két lány szövő, két fiú lakatos szeretne lenni. Nem nagy s”ám ez, de a lé­nyeg az, hogy elmozdultak a holtpontról. — Fontos része még a kap­csolatunknak, hogy kölcsönö­sen részt veszünk egymás ren­dezvényein, valamint kölcsö­nösen egymás rendelkezésére bocsátjuk kulturális és sport- létesítményeinket. És most Szendrődi Józsefnéé, a budakalászi általános iskola igazgatójáé a szó: — Szerződésünk szűk keret ahhoz képest, amit a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat ad ne­künk. Túlságosan is kényel­mes megoldás lenne egysze­rűen hálálkodva elfogadni mindent. Szeretnénk méltó partnerei lenni a vállalatnak. Vagyis: a lehetőségeinkhez ké­pest patronáljuk mi is, ha úgy tetszik. viszontpatronáljuk szerződő társunkat. — A vállalat személyzeti osztályával és KlSZ-szerveze- tével közösen készítettünk egy felmérést a dolgozók iskolai végzettségéről. A felmérés eredménye: mintegy 130 „koron in­neni” dolgozó nem végez­te el a nyolc általánost. Közülük 27-en tavaly szep­temberben már beirat­koztak a dolgozók esti iskolájába, s szinte vala­mennyien szép bizonyít­ványt vittek haza az első félév végén. Minden remény megvan arra, hogy idén szeptemberben még töb­ben iratkoznak be a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat dolgozói közül iskolánkba. A szentendrei Mathiász Tsz vezetőinek régi gondja a fe- jés gépesítésének a megoldása. Számos üzemet kerestek fel, hogy kiválasszanak egy hosz- szú távon eredményesen mű­ködő géprendszert. A piac­kutatás azonban eredményte­lennek bizonyult: nem talál­tak olyan megoldást, amely teljes mértékben kielégítette volna az igényeket. Tetejébe: a szövetkezet pénztárcája is berzenkedett a meglehetősen borsos árú berendezés megvá­sárlása ellen. Ezért a vezető­ség úgy döntött, hogy megkí­sérelik saját erőből, házilag megoldani a fejés gépesítését. Az elhatározást tett követte; az első gépegység már el is készült, mindössze 10 ezer fo­rintos költséggel és igen jó ha­tásfokkal üzemel. Könnyen ke­zelhető s a tisztítása sem okoz különösebb gondot. STÚDIÓ A PINCÉBEN A szentendrei amatőr kép­zőművészek stúdiója februá. 8-án tartotta alakuló megbe szélesét. A Templom téri sze badtéri spontán kiállításokon korábban már tehetségüké bizonyított fiatal képzőművé­szek sorait a városi tanacs művelődésügyi osztálya ren­dezte, kollektív munkájukho: műtermet pedig a József Attil; Művelődési Központ biztosi„ az épület pincéjében. A stúdió elsősorban műhely de ugyanakkor rendszeres elő adásokkal továbbképzést i kíván biztosítani az amatő képzőművészeknek, akik ez után minden évben két alka lommal adhatnak majd számo fejlődésükről a művelődés központban rendezendő kiállí­tásaikon. A prototípus sikerén fel­buzdulva a tsz vezetősége, a fejés teljes gépesítésének biz­tosításához további négy gép­egység legyártását határozta eL Nőtt a fiatalkorú házasságkötések száma Az országos gyakorlattal egyezően a kiskorúak házas­ságkötésének engedélyezése a szentendrei járásban is a nagy­községek, illetve a járási hi­vatal igazgatási osztályának a feladata. 1971-ben 28, az el­múlt évben 43 esetben került sor ilyen engedély kiadására. Meglehetősen nagy számok ezek 6 külön nyugtalanító az emelkedés mértéke. A gyámhatóság mielőtt ítél­kezik, előbb minden esetben alaposan beszélget a szülőkkel, s gondos környezettanulmá­nyozással térképezi fel a kis­korúak szociális helyzetét. Az esetek többségében azonban tehetetlen: a kis menyasszony­jelölt anyai örömök előtt áll. A felelőtlenséget, a felvilágo­sító munka fogyatékosságait adminisztratív intézkedések­kel már nem lehet jóvá tenni. 1972-ben az illetékes hatósá­gok mindössze két esetben tud­ták kiskorúak házasságkötési engedélyének kiadását megta­gadni. Zárszámdó közgyűlések Ma délelőtt 10 órakor a ta- hitótfalui Kék Duna Szakszö­vetkezet, holnap délelőtt ugyanabban az időpontban a pomázi Petőfi Mg. Termelő- szövetkezet tartja 1972. évi ün­nepi zárszámadó közgyűlését. Az oldalt írta és összeállí­totta Kertész Péter. Milliméteres pontossággal Az Építéstudományi Intézet szentendrei telepén készül — a Mechanikai Labor megrendelésére — Európa egyik legna­gyobb vizsgáló betonlapja. Ehhez a betonlaphoz mérik majd az építkezésekhez használt különböző betonelemeket. A hatal­mas, 25x25 méteres betontest gyártóinak, közöttük Major Lász­ló, Tösér Ignác, Pénzes József és Szerencsi Miklós vasbeton- szerelőknek pontos munkát kell végezniük, hiszen jellemzésül: a test felületi egyenlőtlensége nem haladhatja meg a két milli­métert. Ekés János felvétele ANYA IS SZÜLETIK A szabadtéri szobormúzeum jobbján elindul egy út a domb tetejére. Aki szeret egyesiével számolni, az jócskán hódolhat szenvedélyének a lépcsőket számlálva, amíg a tetőről a fá- zós, lefogyott Dunára vissza­nézhet. A domb tetején rendíthetet­lenül áll a szülőotthon. A szentendrei járás egyetlen szü­lészete. Az egykori vadászkastély bejárata mellett — lám, ilyen is van — a régi tulajdonos néz időtlen kőmosolyával a zihálóra: Ábrányi Emil. Ábrá­nyi Emil: Rostand elnyűhe- tetlen hősének, Cyrano de Bergerac-nak talán túlságosan is értő fordítója. A felparcellázott park 1955 óta szülnek itt a já­rásbeli nők. A gyógyítás megszállottjai sokáig arról ál­modtak, hogy a kastélyt öve­ző hatalmas parkban fog fel­épülni — elsősorban izoláltsá­ga és kitűnő klímája az ajánlólevél — a gyógykezelés minden ágazatára kiterjedő járási egészségügyi kombinát. De úgy látszik, az álmok ha­zudtak: a parkot szép lassan felparcellázták. A kereken 30 ágyas szülő­otthont ez ideig nem robbant- i gáttá a demográfia. Igaz, az már megesett, hogy a szülő­szobában mind a két ágy fog­lalt volt s a betegtoló kocsi­ra kellett felfektetni egy har­madik vajúdó asszonyt. Kórus egy hangra — Tavaly 415 csecsemő született nálunk —. mondja dr. Csabai Attila —, jelentős volt a „nőfölény”. A csecsemők szobájából a legcsodálatosabb zene szűrő­dik ki: kórus egy hangra; a jóllakott kisdedek elalvás előtti gügyögő sírása. A folyo­són kis fekete, törékeny asz- szony rója a hosszakat. Néha megáll, a fájdalom valósággal a falhoz szegezi ilyenkor. Szokol Józsefné első gyer­mekét várja. Már megkapta az első gyorsító injekciót. Ha nem hinném, hogy a beszél­getés valamelyest eltereli fá­jásairól a figyelmet. nem mer- i ném vallomásra bírni. — Tizenkilenc éves vagyok, gépésztechnikus. Budakalászon lakunk a szüleimnél, egy kü­lön szoba-konyhás lakásban ... Kisfiút szeretnénk, csak már meglenne!... József-Zoltán, ha fiú és Andrea-Mónika, ha kislány ... Már minden holmi együtt van. kocsit is kaptunk a keresztszülőktől... Hogy mi lesz a gyerekből? Szeretném, ha tanulna ... Rábízom, hogy mit tanuljon, de tanuljon. Félidőtől veszélyeztetett ter­hes, két héttel már túl is hordta magzatát. Nincs benne félelemérzet, felkészült a szü­lésre, a megszületésre: mintha tudná, hogy a csecsemő szüle­tésének pillanatában anya is születik. Életrajz Végül: a szülőotthon anya­könyvébe pillanatnyilag leg­utolsónak bejegyzett magyar állampolgár életrajza: Neve: Lecza Anikó. Súlya: 3,50 kg. Hossza: 53 cm. Fejkerülete: 37 cm. ... éltesse sokáig. Egytengelyes utánfutó Az ERFA, a volt szentendrei Kocsigyár legújabb terméke: az egytengelyes utánfutó. Jól hasznosítják a termelőszövetkeze­tek a betakarításnál, hiszen súlya könnyű, traktor vagy kocsi vontatja, űrmérete pedig nagy. Gábor Viktor felvétele Loyd Rögtön a megfejtés. A pomazi művelődési házban e hó 13-án debütált Loyd klubról lesz szó. Névadója az a Loyd Ervin, akinek együttese van Óbudán. Nincs ezen csodálkoznivaló: az Illés klubot sem véletle­nül nem nevezték el Rabin­dranath Tagoreról. Azt sem nehéz kitalálni, hogy miért Pomázon van klubja annak a Loyd Ervinnek, akinek Óbudán van együt­tese: hogy a pomázi fiata­lok ne Óbudára járjanak táncolni. Tisztességes lokál­patriotizmus ez. S ha már odajárnak Loyd miatt a fia­talok a művelődési házba, akkor szép fokozatosan rá lehet venni őket más fog­lalkozásokon való részvé­telre is. Rá is veszik Pomá­zon a fiatalokat: két tánc között végighallgatnak majd egy magvas előadást, részt vesznek valamilyen vetélkedésben, vagy meg­néznek egy jó filmet. Loy- dék szerződtetése tehát mindenképpen nyerő ötlet, lgenám, csakhogy az óbu­dai Loydék nem azért mu­zsikálnak péntek esténként Pomázon, hogy a helyi fia­talok meghallgassanak egy gyönyörű előadást a halha­tatlan Rabindranath Tago­reról. Az óbudai Loydék pénzért muzsikálnak. Vi­szonylag nem sok pénzért, de még ennek kiegyenlítése is gondot okoz a művelődési háznak. Sebaj: ami elve­szett a vámon, azt még be lehet hozni a réven. Be is hozzák Pomázon (s még sok helyen a járásban). Klubta­gok 12 forintért, nem klub­tagok és nem pomáziak 18 forintért látogathatják egy­szeri alkalommal a Loyd- klubot. Vagyis: ha teszem azt egy botlábú nem klubtag ifjúnak éppen a kedvenc filmjét vetítik a klubban, akkor a húszasából még visszakap két forintot. Eny- nyi pénzért akármelyik fő­városi moziba elmehet — háromszor. Nem tartom le­hetetlennek, hogy a község szellemi atmoszférájába ily módon visszacsalogatott, önálló keresettel nem ren­delkező diákok és szakmun­kástanulók előbb-utóbb ta­lálnak valahol Óbudán egy olyan ifjúsági klubot — na bumm, nem a Loyd Ervinét —, ahol egy héten egyszer 6—8 forin­tért kedvükre kitáncolhat­ják magukat. SAJÁT ERŐBŐL Gépi fejes „Mathiász módra“ f i ) l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom