Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-16 / 39. szám
Í973. FEBRUAR 16., PÉNTEK MST MSEC <ctúrlap KUBA Nagy sikerrel vendégszerepei a munkásőrséoférfikara A munkásőrség országos parancsnokságához érkezett ' hírek szerint a munkásőrség ■központi férfikara nagy si- fkerrel vendégszerepei a Ku- |bai Köztársaságban. Legutóbb 'Santa darában, Las Villas tartomány székhelyén adtak hangversenyt. Az egyes mű- sorszámokat viharos tetszésnyilvánítással fogadta a közönség, amely a kubai dalokat együtt énekelte a magyar kórus tagjaival. A nagy sikerű koncerten ott voltak a tartomány párt- és állami vezetői, valamint dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete is. Tavaszhírnők A Bakony alján, a pápasalamoni erdőben, a közelgő tavasz jeleként nyílik a kárpáti sáfrány, hazánk egyik legritkább virága. Az ibolyakék és lilás virágú növény a Bako- nyon kívül hazánkban csak a Nyírségben fordul elő. Szervezni - konkrétan! PÉLDA: A SZENTENDREI PAPÍRGYÁR A SZERVEZÉS nemcsak elméleti tudomány, hanem nagyon is gyakorlati. Elvont fogalmai, terminológiái — rendszerszemlélet, mátrixok, operációkutatás stb. — gyakorlati módszereket takarnak. Igaz, ma már a magasabb matematika, statisztika, gazdasági számítás nélkül nehéz komoly eredményt produkálni, mégis a szervezés gyakorlati haszna könnyen lemérhető. Egy példán át bizonyítjuk, hogy a szervezők néhány — talán első látásra jelentéktelennek tűnő — javaslata, ötlete milyen eredményeket hoz egy gyárnak. Válasszuk ki a sok Pest megyei gyáregység közül a Papíripari Vállalat szentendrei gyárát. Itt a munka- és üzemszervezési program már konkrét eredményeket hozott. Nem el- móletieskedők itt a javaslatok, hanem nagyon is kézzel foghatók, a vezetők, a szervezők céljai pontosan megfogalmazhatók: legyen a munka ésszerűbb, takarékoskodjanak az élőmunkával, a termelés hatékonyabbá, gazdaságosabbá, tehát nyereségesebbé váljon. Hogyan kívánják elérni e célt? — nézzük a megvalósítás konkrét módszereit: A VÁLTOZTATÁS egyik módja műszaki jellegű, a szentendrei papírgyárban a 1973 TOL: Ifjúmunkás napok Az idén első ízben, a továbbiakban pedig minden esztendőben megrendezik az ifjúmunkás napokat — határozta el a KISZ Központi Bizottságának ifjúmunkás tanácsa. A rendezvénysorozatot felhasználják majd a munkáshagyományok folytatására, a fiatalok szakmai eredményeinek bemutatására, politikai és szakmai versenyek, vetélkedők lebonyolítására, a kezdő munkavállaló fiatalok fórumainak megtartására. i Az ifjúmunkás napok ■ programjai segítik a mim- i kásifjúság politikai műveltségének elmélyítését, országos és helyi kiállításokkal dokumentálják szakmai jártasságukat, bemutatják találmányaikat, újításaikat, s a bányász, a melegüzemi, az építőipari és a számítástechnikai ágazatokban országos szakmai versenyeket szerveznek. Hat művészeti ágban tartanak majd országos vetélkedőket, szemléket; számítanak az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok, a zenészek, a vers- és prózamondók, a fotózok, és fiimezők, a képző- és iparművészettel foglalkozók, valamint a folklóristák bemutatóira is. Az ifjúmunkás napok országos rendezvényeit május—júniusban tartják. A politikai, szakmai és művészeti vetélkedőkön, szemléken az állami, tanácsi, szövetkezeti ipar, illetve a szolgáltatás területén dolgozó ifjúmunkások 30 esztendős korukig vehetnek részt. A csoportok — például kórusok, irodalmi színpadok, vagy szakmai versenyző csoportok — átlag- életkora sem lehet 30 évnél idősebb. Az idén országos szintű versenyeket hirdetnek: „Ki minek mestere" elnevezéssel fiatal öntőknek rendeznek vetélkedőt, bizonyíthatják szakmai tudásukat a számítástechnika területén dolgozó fiatalok, megrendezik az ifjúmunkás kórusok bemutatóját, lesz foto- és filmfesztivál is. Az idén: 240 új lakás Százhalombattán ígéretes távlati tervek Százhalombatta két üzemóriása, a Dunamenti Hőerőmű és a Kőolajipari Vállalat tovább bővül, amelynek eredményeként megháromszorozódik a villamosenergia-termelés és több mint kétszeresére növekszik az olajipari termékek gyártása. A termeléssel arányosan gyarapodik a dolgozók száma is, akik közül mind többen találnak otthonra a fiatal városban. Az elképzelések szerint még ebben a tervidőszakban 680 lakás épül, s közülük 240-be előreláthatólag még ebben az évben beköltözhetnek tulajdonosaik. A következő 10—15 év alatt művelődési ház, mozi, uszoda, posta. ifjúsági ház és több szolgáltató egység épül a városban. PEST MEGYÉBEN IS EREDMÉNYES VOLT Tizenhat új olaj■ és íöldgázlelőhsly A Nagy alföldi Kutató és Feltáró Üzem bányászai az utóbbi egy évben újabb szénhidrogén-lelőhelyeket tártak fel Szolnok, Békés, Csongrád, Pest és Hajdú-Bihar megyében. 142 000 méter kutató és feltáró fúrás nyomán tizenhat helyen észlelték olaj vagy földgáz jelenlétét. Közülük több fúrási pont nagyobb készletekkel kecsegtet. A 4-es számú fúrása ponton elvégzett rétegvizsgálat például több szénhidrogén-tároló réteg jelenlétét mutatta ki. A legjelentősebb eredmény a szegedi szerkezet kőolajtelepének a felfedezése. Ez az algyői mező mellett újabb szénhidrogén-készleteket ígér. A kutató fúrásokat az idén tovább folytatják. Együttesen 152 000 méter fúrás elvégzését tervezik, s ebből 90 000 méter lesz a kutató fúrás. bordás papírgépet szélesítették és növelték a sebességét, így 70—80 százalékosan fokozták kapacitásukat. Mit jelent ez az egyetlen változtatás? Évente 822 tonna többletpapírt! A szervezők vizsgálódásának másik területe a munkafegyelem volt. Azt kívánták elérni, hogy minél kevesebb legyen az állásidő, a munkások minél nagyobb teljesítményeket érjenek el, és meg is találják számításukat a gyárban. E célok érdekében felülvizsgálták a borítékkészítők normáit, és 138 normát — a bérekkel együtt — rendeztek. Vagy: a nagy teljesítményű borítékgyártó gépeknél az állásidő csökkentésére ösztönző prémiumrendszert vezettek be. Törekedtek arra, hogy a nagyobb munka több pénzzel is járjon — a szervezés nem a munkások ellen történik, hanem érdekükben! — így például olyan jutalomkeretet alakítottak ki, amelyet a termelés közvetlen parancsnokai, a művezetők osztanak szét a legjobbak között. A norma-felülvizsgálatok, a gép szélesítése, sebességének növelése nem volt öncélú: nemcsak többet termelhetnek, s így többet fizethetnek a dolgozóknak, de takarékoskodhatnak is az élőmunkával. Például: a 138 norma és bér együttes rendezése nyolc fő relatív létszám-megtakarítást eredményezett, összességében leírhatjuk, hogy a szentendrei papírgyárban az 1972-es szervezési intézkedések révén 11,5 fős relatív létszám-megtakarítást értek el. MIT JELENT EZ? Azt, hogy az állandó munkaerőgondokkal küzdő gyárban enyhül ez a probléma, a dolgozók intenzívebben töltik a munkaidőt, nem két munkás látja el egy feladatát, s nem két-három felé kell osztani egy dolgozó bérét. A megtakarítás gazdasági szempontból is rendkívül fontos: a szervezés által egy-egy terméket kisebb költség terhelhet, vagyis csökkenhet az önköltség, s az árnak nem kell felfelé mozognia. Az élőmunkával való takarékosság befolyásolja a gyár, s így a vállalat nyereségét, a bérfejlesztés nagyságát, a nyereségrészesedést is. Ilyen komplex hatása van a meggondolt szervezésnek. E BIZONYÍTÁS után gondolom, nyugodtan leírhatjuk újra cikkünk tételmondatát: a szervezés nemcsak elméleti tudomány, hanem nagyon is gyakorlati. A Pest megyei vállalatoknál, gyárakban arra kell törekedni, hogy túljussanak a szervezésről való beszélgetésen, az ésszerűsítés fontosságá- gának felismerésén, a távlati tervek készítésén, sőt, a csoportok, osztályok szervezésén is. A munka- és üzemszervezési programot 1971. december elsején hirdette meg a párt Központi Bizottsága, az eltelt egy év sok alapozómunkához teremtett időt. Most már egyre inkább a konkrét eredményeket várják a munkások, a fogyasztók, hiszen tudják, hogy minden ésszerűen termelt áru gazdaságosabb, olcsóbb lesz. Mindenki várja, hogy a szervezési program gyakorlata a tartalékok feltárásával egész népgazdaságunk eredményeit sokszorozza meg. F. P. ARANYBULLA A székesfehérvári SZMT-könyvtár gondozásában érdekes „mini” könyvecske látott napvilágot a „750 éves Aranybulla” címmel. A 4,5x6 centiméter nagyságú kis könyv tartalmazza II. András 1222-es híres alkotmányának teljes szövegét, valamint Csizmadia Andornak az Aranybullával kapcsolatos tanulmányát. A 134 oldalas könyvecske 1000 példányban jelent meg. A vásárlók figyelmébe Mit kifogásollak a vevők? Panaszok az iparcikkek minőségére, a hiányos alkatrészellátásra A kereskedelem legfőbb ellenőrző szerve, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség nemcsak saját vizsgálati programjára, hanem a lakosságtól a panasziroA legjobbak között Múzeumalapító diákok — Tudod, mi a peskir? — ? — Szerb népi hímzett stóla, amelyet a menyasszony varr esküvője előtt, amely végül is a vőfély derekára kerül, szinte a jómódúság jelvényeként. Minél díszesebb a peskir, annál jobban emeli a lakodalom fényét. A változatos, szép hímzésmintákat lerajzolom —emlékeztetőül —, mert még néhány év, és meghal az öregekkel ez a gyönyörű hagyomány ... Igaz, még elkérik néha a szebb darabokat egy- egy esküvőre, de a mai lórévi lányok már nem hímeznek peskirt — mondja faluja lakodalmi szokásairól Ivanov Penka, a ráckevei Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola másodikos tanulója, aki szorgalmas néprajzi gyűjtő. Egy évtizede Rajta kívül még sok lelkes és aktív tagja van a gimnázium Acs Károly honismereti szakkörének, összegyűjtik a járás kihalóban levő népszokásait, régi korok írásos és tárgyi emlékeit, a helytörténeti adatokat. Szívesen és eredményesen dolgoznak — és dolgoztak már tíz évvel ezelőtt is a ráckevei gimnazisták. A járás területén nagyon sok pince, padlás, kamra tartozik szűkebb kutatóhelyükhöz. Az öregek legtöbbje szívesen válaszol a gyerekek kérdéseire, s nemcsak, mert segítenek nekik, hanem fiatalságuk egy- egy mozzanata is életre kel az emlékezéssel. Szívesen adtak és adnak — számukra kedves dolgok mellett — öreg „kaca- tokat”, ócskaságokat is a diákoknak, akik lassan-lassan megsokszorozták a helyi múzeum anyagát. Egy évben, 1962-ben alakult meg Ráckevén a középiskola honismereti szakköre és az Árpád Múzeum. Mindkettőnek dr. Kovács József egyetemi adjunktus, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, akkori gimnáziumi tanár vetette meg az alapját. — Tulajdonképpen a diákok az igazi múzeumalapítók. Olyan néprajzi, helytörténeti adatokat, anyagokat gyűjtöttek, gyűjtenek, amelyet az idő múlásával mind nehezebb lenne megmenteni az utókor számára. Ahogy ezt Ortutay Gyula megfogalmazta, „a huszonnegyedik órán túl vagyunk". Ma már nem lehetne megcsinálni az Árpád Múzeumot sem... — mondja dr. Kovács József, aki 1967-ig vezette a honismereti szakkört. Eddig az időpontig „főhadiszállásuk” a Savoyai-kastélyban, a múzeumban volt, amelyet akkor szintén a tanár irányított. Országosan harmadik 1967-től felesége, a gimnázium tanára a honismereti munka vezetője. Pest megye néprajzi pályázatairól — most már ötödik, hatodik éve — az első díjakat mindig hazaviszik. 1971-ben bejutottak a XIX., majd 1972-ben a XX. országos néprajzgyűjtő és nyelvjárási gyűjtő pályázatra, ahol szintén az elsők között végeztek. A Néprajzi Hírek — a Magyar Néprajzi Társaság tájékoztatója — szerint ma az ország harmadik legjobb ifjúsági szakköre a ráckevei, a pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum és a polgári József Attila Gimnázium szakköre után. — Előnyös, hogy — mivel nemzetiségi helyen vagyunk — a gyerekek mindjárt két nyelven tudják az anyagot gyűjteni és feldolgozni. Szűkebb pátriáját ismernie kellene mindenkinek. A szakkör tagjai abban különböznek diáktársaiktól, hogy ők cselekszenek is azért valamit, hogy megismerjék. Természetesnek veszik a megismerés folyamatában, hogy segítik is az idős, beteg, egyedülálló embereket, akiktől értékes információkat kapnak. Fát hordanak a konyhába, kiviszik a szennyes vizet, frisset hoznak be a kútról, elszaladnak a boltba... A moszkvai kiállításra A gyerekek pályamunkáiból dr. Kovács Józseíné összeállított egy kis kötetre valót. Tovább növelné a honismereti szakkör teljesítőképességét, ha ez — és a jövőben több hasonló — megjelenne. Van néhány országos példa arra, mennyire segíti ez a honismereti munkát, például a Népi hagyományok című kötet Borsodban. Miért ne lehetne ezt megcsinálni Pest megyében is? Vagy szűkebb körben, a ráckevei járásban? A Kovács házaspár őszinte lelkesedéssel beszél a szakkör munkájáról. Beszélnek a szigetbecsei tojásfutásról, amelyet 1967-ben a tv is felfedezett, Köblös Ildikó akkori gimnazista kutatása alapján. Megtudom, hogy Ráckevén a halászok, vízimolnárok életéről, munkájáról már csak egy-két ember tud személyes élményekre támaszkodva beszélni. És azt, hogy az országos néprajzi táborba■” minden évben ott vannak a ráckevei diákok. Megemlítik, hogy legutóbb a moszkvai Petőfi-kiállításra a gyerekek által gyűjtött anyagot adta kölcsön az Árpád Múzeum ... — Szép munka ez — mondja dr. Kovács Józsefné, és rövid keresgélés után leveleket vesz elő, egyet a kezembe nyom, olvassam el... Volt diákja, Gránicz Éva küldte a jászberényi tanítóképzőből. „Nem győzők hálálkodni a honismereti szakköri munkáért. Milyen óriási hasznát veszem most neki! Ha kész leszek a dolgozattal, azonnal elküldöm Tériké néninek, és szeretném megkérni, hogy szíveskedjék róla véleményt mondani." Kovácsaié a levelet visz- szateszi a többi közé és csak ennyit mond: — Az ilyen elismerésnek örülök a legjobban. Szabó Éva dához érkezett bejelentések kivizsgálására is nagy gondot fordít. A főfelügyelőség most összesítette a múlt év utolsó negyedének tapasztalatait. Az irodához 1972 negyedik negyedévében 385 panaszt nyújtottak be. Többségük változatlanul a minőséget kifogásolta, 27,5 százaléka pedig az áruellátás hiányosságaira vonatkozott. A bejelentések csaknem kétharmada. 241 panasz az iparcikkek — egyebek között az Interstar, az Elektron 24 és a Viktória szupértele- vízió, a gázkonvektorok és az olajkályhák, a lábakon álló fürdőkád, az Unipress kávéfőző és egyes motorkerékpárok, bútorok — nem megfelelő minőségével foglalkozott. Ezenkívül sokan panaszkodtak a szervizhálózat munkájára, a javítások elhúzódására, valamint az alkatrészek hiányára. A ruházati termékek közül számos kifogás érkezett az OKF-hez a műszőrme kabátok, a kesztyűk, a kamasznadrágok, a pulóverek és a blúzanyagok minőségére is. Szóvá tették a vásárlók, hogy nem mindenütt adnak kellő felvilágosítást, kezelési utasítást az egyes ruházati cikkek használhatóságáról. Forgalomba hoznak olyan importanyagból készült kabátokat, amelyek tisztítására lehetőség nincs, a legkevesebb kifogás — a bejelentések szerint — az élelmiszer és a vegyi kereskedelem munkáját érte. A vendéglátóiparra vonatkozó panaszbeadványok háromnegyede a fogyasztók megkárosítását, a dolgozók durva magatartását kifogásolta. Több üzletben csak borravaló ellenében lehetett szabad asztalhoz jutni, megtagadták a panaszkönyv kiszolgálását. Kívánnivalót hagy maga után a számolás, valamint a kiszolgálás színvonala is Az iroda felszólítására az illetékes szervek, vállalatok 293 jogos panaszt rövid idő alatt orvosoltak. Csaknem ötven bejelentett súlyosabb szabálytalanságot a kereskedelmi felügyelőségek vizsgáltak meg, s hoztak megfelelő intézkedést. A i