Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

A PEST MEGYEI HÍRtAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM 1973. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK A málna mindenek előtt Miből akar élni Nagybörzsöny? Az idei terv megvalósítható — Csökkenteni kell a költségeket A nagybörzsönyi Hunyadi Tsz vezetőinek — de a tagsá­gának is — önkritikája voit a zárszámadási beszámoló, me­lyet Glázer László elnök is­mertetett a közgyűléssel. Az eredmények, noha lehettek vol­na jobbak — s egy kedvezőbb időjárási év után minden bi­zonnyal több örömet is okoz­tak volna az egész kollektívá­nak — azt mutatják: kedve­zőtlen adottságok közepette születtek. Ehhez azonban mindjárt hozzá kell tenni, még ez sem mentség az 1 millió 42 ezer forintos alaphiányra, hi­szen a mezőgazdasági tevé­kenységben szinte tervezhető eredménykiésés pótlására mel­léküzemeket hívtak életre. A baj viszont az, hogy e mel­léküzemek sem dolgoztak olyan hatékonyan, hogy ki­húzták volna a Hunyadit a kátyúból. A termelőszövetkezet a fő hangsúlyt a 134 holdnyi bo­gyós gyümölcs — málna, pi­ros és fekete ribizli — ter­mesztésére helyezi. Sajnos, tavaly — főleg szervezési hibák miatt — körülbelül 1 vagy 1,5 va­gon málna szcdetlen ma­radt, tönkrement a földe­ken. A bogyós gyümöl­csöknél a kiesett árbevé­tel 925 ezer forintot tett ki. Nem volt jobb a helyzet a kalászosoknál sem, mert a csa­padékos időjárás miatt a be­takarítás elhúzódása követ­keztében a megtermett meny- nyiség 30 százaléka kárba ve­szett, s a betakarított meny- nyiség újabb 30 százaléka nem felelt meg a kenyérgabona-mi- mősítéfenek. Az állattenyésztésnél is ba­jok voltak, hiszen a korszerűt­len állattartás következtében rendkívül magas volt az elő­állított hús és tej önköltsége. A tej előállítási költsége a ter­vezett 4,30 helyett 5,30, a mar­hahúsé pedig a tervezett 28,51 forint helyett 32,60 forint volt. A szarvasmarha-férőhelyek korszerűsítésére a. jelenlegi anyagi helyzetében a szövet­kezet nem vállalkozhat. A termelőszövetkezet ve­zetősége belátta, hogy az idei tervek teljesítése- el­sősorban a bogyós gyümöl­csök ápolásának és beta­karításának sikerétől függ. Űj módszert dolgozott ki a 3 millió 370 ezer forintos árbevétel biztosítására. A családi málnaszedést. En- I nek az a lényege, hogy sze­zonban minden tag családos­tul együtt, az eddiginél job­ban vegy.e ki a részét a mun­kából. Tavaly ugyanis előfor­dult, hogy egyesek háromszor- négyszer annyi területet vál­laltak fel kapálásra és szürete­lésre. mint amennyit el tud­tak látni. Bevonjak az idén a nyugdí- jasoKai. is a munkába, vala­mim az eddiginél nagyobb mírlekber »'ámít a tsz veze­tősége az alkalmazottak mun­kájára is. Az idei tervfelada­tokban megfogalmazták: „A közös munkában való részvé­telre csak azoknak a tagoknak van joguk, akik eleget tesznek a bogyósok ápolásának és szü­retelésének is”. A tavalyi árbevételi tervvel szemben — 17 millió 631 ezer forint volt — az ideit 18 mil­lió 742 ezer forintban állapí­totta meg a szövetkezet veze­tősége. Vallják, hogy elképze­léseik megalapozottak, reáli­sak, tehát teljesíthetők. Ha a terveknek megfele­lően jól dolgozik a vezető­ség is, a tagság is, az 1973- as gazdasági év eredménye 3 millió 100 ezer forint lesz. Elegendő ahhoz, hogy a megyei tanács által óvadé­kos hitellel megelőlegezett, 1 egymilliónál nagyobb alaphiányt a Hunyadi Tsz kigazdálkodja. , Ehhez • azonban esősorban arra ván szükség — ahogyan a felszólalók között Olajos Mi­hály, a .járási pártbizottság osztályvezetője is mondotta—, hogy a magas költségstíntet ne csak az év Végén, a mér­leg készítésénél lássák meg, hanem év közben is figyeljék, elemezzék, s negyedévenként vagy félévenként korrigálják a költségtényezőket. Nagyobb gondot kell fordítani a kész­letgazdálkodásra, főleg az ál­lóeszközök jobb, hatékonyabb kihasználására. Sajnos — aho­gyan a termelőszövetkezet párttitkára, Schneider Tibor elmondta — a takarmányok betakarítását korántsem tart­ják olyan fontosnak, mint az aratást. Ez a teljesen érthetet­len alacsonyabb rangsorolás azután szintén nagy vesztesé­geket okoz a takarmány meny- nyiségében, de főleg a minő­ségében. Szerinte nagyon is érthető, hogy miért esett Nagy- börzsönyben a kukoricater­mesztés színvonala. »Azért, mert a növényvédelem meg­oldatlan volt — pedig a vegy­szeres gyomirtást ők alkal­mazták először —, aztán a ve­tésnél nagy sorkihagvások ke­letkeztek. Ez 15—20 százalé­kos terméskiesést eredménye­zett. Így érthető, hogy a kuko­rica 223 forintos önköltségi ára alig alacsonyabb valami­vel, mint a tényleges ráfordí­tás költsége. Annak ellenére, hogy a Hu­nyadi Tsz zárszámadú közgyű lésén elég kevesen kértek szót — főleg a tagok közül —, a hallgatóban kialakulhatott egy többé-kevésbé reális kép. Igaz, hogy a nagybörzsö­nyiek rosszabb adottságok között termelnek, mint más szövetkezetek, de ez nem elfogadható magyará­zat a felületes, egyes ese­tekben hanyag, nemtörő­döm munkára vagy a fel­ügyelet és a felelősségre- vonás elmulasztására. » Talán a Hunyadi Tsz tagjai is megértik végre, hogy a je­lenlegi termékösszetétel — a jelentős állami támogatással —.nem kis részben az ő ér­deküket, megélhetésüket szol­gálja. A tagság jobb munká­ja, a társadalmi tulajdon ed­diginél megbízhatóbb védelme és a vezetők hatékonyabb irá­nyító tevékenysége még a ked vezőtlen adottságok ellenére is sikeresebb zárszámadást eredményezhet 1974-ben. —bognár— Kié a park? A TELJESSÉG KEDVÉÉRT A Pest megyei Hírlap ja­nuár 17-i számában, Váci pél­da címmel megjelent egy ri­port, melyben a C-telepi ba- rakkszálláso&on folytatott is­meretterjesztő előadásokról ír a szenző. Nem teljes a névsora azok­nak, akik abban az úttörő munkában részt vettek, és nem 1967-től, hanem már 1960-tól folyt a szállásokon az ismeret- terjesztés, illetve a szervezett felnőttoktatás. Az * előadók névsorában Zsebest István is­kolaigazgató személyéről van szó, akinek 1960 óta mindig fontos seerepe volt az építő­munkások művelődéséért ki­fejtett törekvésekben. • Valamennyien örültünk an­nak, hogy az ősz folyamán Varga Erzsébet tanárnő máso­dik helyezést ért el a felnőtt- oktatás módszereiről szóló or­szágos pályázaton. A lapok következetesen a Hársfa ut­cai iskolát jelölték meg mun­kahelyéül, noha a Hársfa utca Fedettpályás torna A Szobi Kupáért A szobi 1928. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat harmad­szor rendecte meg a Szobi Kupáért labdarúgótornát. Év­ről évre egyre több úttörőcsa­pat nevezte be labdarúgóit. Ebben az évben kétszer ját­szanak a pajtások a kupáért. A szobi iskola tornatermé­ben küzdöttek a csapatok. Hangulatkeltésként a Nagy- börzsöny—Szob leánymérkő- sésre került sor. A fiúk küz­delméből végül a szokolyai gye­rekek kerültek ki győztesen. A további sorrend a következő: 2. Bernecebaráti, 3. Letkés, 4. Szob, 5. Zebegény, 6. Nagy- börzsöny. Tavasszal a győztes Szokolya rendezi meg a kupaküzdelmet. Szeretnénk, ha minél több út­törőcsapat kapcsolódna be a következő küzdelmekbe. Járik László Szob nem az iskolának, hanem a la­kásának a címe. Legutóbb a Népművelés című folyóirat kö­vette el ezt a „bakit”. ★ A Pest megyei Hírlap ja­nuár 20-i számában ismét váci tanulságról írva, a dolgozók is­kolája munkájáról jelent meg egy riport, melyben a 20-as számú Állami Építőipari Vál­lalat munkásszállására kihe­lyezett tanfolyamról is szó esik. Feltehetően a 25-ös szá­mú Állami Építőipari Vállalat (ma Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat) szállásáról van szó, és csak tévedésből it­tak 20-as számot, mert ilyen vállalat eddig még nem épít­kezett a város területén. K. L Több levélírónk érdeklődött, hogy kinek a hatáskörébe tar­toznak a most épülő lakóházak parkjai, . illetve kinek köte­lessége a gondozásuk. A kér­déssel a városi tanács épí­tésügyi osztályvezetőjéhez for­dultunk, aki a következő nyilatkozatot adta: — A tanácsi rendelkezésű lakások parkjait természete­sen a tanács gondoztatja, a parkőrt is ő fizeti — felelt Hajas József főmérnök. — A szövetkezeti lakások között lé­vő parkok szövetkezeti tulaj­donúak, tehát annak karban­tartásáról a lakásszövetkezet gondoskodik. Deákváron, az OTP-lakásoknál egy különle­ges helyzet áll fenn. Az OTP-lakásokkal együtt a ta­nács a park területét is el­adta, annak teljes felszerelé­sével! Jelenleg kommunális osztályunk a parkot még egy­szer rendbehozza, a felszere­lést átadja, de a park további őrzése, fenntartása a lakók kö­telessége lesz. Nemrég olyan kérés érkezeit hozzánk hogy a parkot mi tartsuk fenn, a parkőrt a mi állományunkban foglalkoztassuk. Ez> csak ab­ban az esetben lehetséges, ha a területet részünkre költség- mentesen átadják a lakók. „Milliárdos" üzem Jelentős állomáshoz érkezett az Egyesült Izzó váci gyárá­ban a bevezető gyártása. De­cember 15-ig elkészítették az ezermilliompdik elektródát. Az év végéig 36 millió darabbal túl is szárnyalták a milliárdos mennyiséget. Ez a mennyiség 13 éves fej­lődés eredménye. 1959. feb­ruárjában került Vácra az elektródagyártás. Termelésük azóta több mint háromszoro­sára növekedett. Közben a létszám mindössze 70-el lett magasabb. A több száz típusból álló termékválasztékukat 98 száza­lék feletti programszerűséggei gyártják, s így járulnak a nagyvállalat feladatainak tel­jesítéséhez. . _______ MA D öntők A járási szaktárgyi döntők versenyét ma, csütörtökön Ve­rőcén és Dunakeszin tartják. E két helyen körülbelül 300 úttörő vesz részt a versenyen, melynek részletes eredményeit a hét végén közöljük. Dunakeszi Járműjavító Kommunista műszak szombaton A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzem II. gyárrészleg villanyszerélő műhelyének Nagy László által vezetett Ju­hász Gyula szocialista brigád­ja azzal a felhívással fordult az üzem szocialista brigád­jaihoz, egész kollektívájához, hogy. önkéntes vállalással feb­ruár 17-én, szabad szombaton vietnami műszakot tartsanak. Főzőtanfolyam indul A váci szakmaközi bizottság március 2-án pénteken dél­után indítja be — egyelőre négy előadásra tervezett — fő­zőtanfolyamát. A kurzust Lehőcz János mesterszakács, a Fehér Galamb étterem kbny- hafőnöke vezeti. A dolgozó nők különösen hasznát vehe­tik, mert konzervekből és mi­relitből készíthető gyors re­cepteket ismertet. A tanfolyam ingyenes. KÖRUTAZÁS A GYORSHAJTÁS KÖRÜL (3.) Önkontroll, műveltség, emberség Az elmúlt év júliusában újabb norma-felülvizsgálatra ke­rült sor. Megállapították, hogy a Váci úton nőtt a forgalom, szűkült az áteresztő-képesség. A HL, XIV. és a XI. kerület kivételével minden budapesti útvonalra tízszázalékos bérpót­lékot állapítottak meg. A forgalomirányító nem ad ki több fuvarfeladatot, mint amennyit a rendes átlagsebesség betartá­sával teljesíteni lehet. — Inkább fegyelmi problé­ma, mint bérezési a gyorshaj­tás — mondták a vállalati központban. — Egyesék meg­állnak útközben, s előfordul, hogy presszóban töltik el az idők Ezt aiztán gyorshajtással igyekeznek behozni. Foglalkozási ártalmak — Tehát nem változik ez a forma a közeljövőben? — A vállalat munkája, feladatai szorosan összefügg­nek az építési határidőkkel. A kormányprogramot teljesí­teni keli, a cementre szükség van — érveltek tovább a ve­zetők. A váci kirendeltség 64 ezer 900 tonna cementet szál­lított az építkezéseikre 1972- ben. , Sok nehézséggel, veszéllyel járó foglalkozás a gépkocsive­zetőké. A munkaügyi osztály megállapítása szerint 20 évi folyamatos vezetés után sok az idegrendszeri megbetegedés, a látás-, haliászavar és gyo- morsüllyedés. Gyakran más munkát kell keresni a szak­mai betegségben szenvedők számára. Ezért fizetik a kor- pótlékot is, ezért csökkentik folyamatosan a munkaidőt. Ebben az évben a szokásos 4—5 helyett 7—10 százalékos béremelkedésre számíthatnak a gépkocsivezetők. A társada­lom más rétegeihez, más szak­mák művelőihez viszonyítva tehát a bérrel nem állnak rosszul. Csak hát ahogy ma­guk is bevallják, ha valaki 3500-at, keres, 4 ezret szeretne, a négy ezres pedig még ennél is többet. Bor, konyak, pezsgő Súlyos pénzbírság - ittas vezetésért A Váci Járásbíróság dr. Huszti Rezső vezette büntető­tanácsa az elmúlt napokban súlyos pénzbírságokat szabott ki ittas állapotban való jár­művezetés miatt. Mohaupt László váci lakos hat deci bor elfogyasztása után engedély nélküi beindí­totta Csordás János motorke­rékpárját Rövid utat tett, el­vesztette uralmát a jármű fe­lett, és eldőlt. Beismerte tet­tét. Négyezer forintra büntet­ték. Nemcsak az országúton köz­lekedő más vezetők, de a saját testi épségét is kockáztatta Nagy István váci szobafestő és mázoló kisiparos, aki két­szer fél deci konyakot ivott, majd a volán mögé ült. Ö sem jutott messzire, mert nekiüt­között a szabályszerűen par­koló s Némedi János tulajdo­nát képező személygépkocsi­nak. A helyszínről el akart tá­vozni, de ebben a járókelők megakadályozták. A bíróság 10• ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Laczkó István vízvezeték­szerelő kisiparos lakóhelyéről, Vácról Nagymarosra ment Moszkvics személygépkocsijá­val. Másfél liter bort és na­gyobb mennyiségű pezsgőt fo­gyasztott, majd kocsijába szállt, s elindult hazafelé. Rendőrjárőr igazoltatta. A szonda elszínesedett. Laczkó büntetése kilencezer forint. A gyorshajtás eredménye A szakszervezeti bizottság statisztikája szerint a vállalat 1. számú üzemegységénél 1971-ben 269, 1972-ben 207 közúti baleset történt. Ebből a gépkocsivezetők hibája miatt 1971-ben 150, 1972-tben 133. A sérültek száma 1971- ben 131, 1972-ben 94. A duna­keszi tragikus balesetre még jól emlékszünk. — Mit tehet az üzemorvos? — Ezt kérdeztem dr. Bonyár Lajostól. — Rendszeresek a .szűrő- vizsgálatok — mondta. Akinél olyan problémát találunk, hogy nem vezethet, átmeneti­leg más munkakörbe helyez­zük, amíg rendibe nem jön. Ugyanígy más munkakörbe kerülnek a többször karam­bolozó gépkocsivezetők is. A jövőben pszichológus is dol­gozik majd a vállalatnál. Ve­le együtt fogjuk végezni a pályaalkalmassági vizsgálato­kat. Az orvosmeteorológiai in­tézettel arról tárgyaltunk, hogy adjanak napi előrejelzést az időjárásról és a frontátvonu­lásokról, gépkocsivezetőink tá­jékoztatása céljából. Az inté­zet ugyanis személyenként 3 forintos térítést kér a szolgál­tatásért, aminek a vállalat még nem találta meg az' el­számolási formáját. Első helyen a műveltség Dr. Bonyár Lajos napi 3 órát rendel a vállalat központ­jában. — Ült már valaha vállalati cementeskocsiban? — Még soha. De tíz éve vezetem a saját kocsimat. Te­hát van fogalmam a munká­jukról. — Hol kezdené a gépkocsi- vezetők nevelését, ha szemé­lyesen felelős lenne érte? — Egy amerikai statisztika azt bizonyítja, hogy a képzet­tebb, iskolázottabb emberek­nek nagyobb az önkontrolljuk, műveltségük arányában csök­ken az agresszivitásuk. Feltét­lenül a műveitséggiei kezde­ném. Remélem, hogy a vál­lalathoz belépő pszichológus kollégámmal sikerül majd úgy átszervezni a balesetvédélm. oktatást, hogy aimak hatására is egyre többet tudnak majd az emberek saját magukról. „Körülutaztam" a témát Most valami nagyon okos összegezés kellene, de ez ne­héz. Nem tud más bérezési formát alkalmazni a vállalat- vezetőség sem, ezt tartja al­kalmasnak a szakszervezeti bi­zottság, nem tudnak okosab­bat mondani azok a szakem­berek sem, akikkel konzultál­tam. Mivel nem lehet pusz­tán az öntudatra, a fegyelem­re alapozná, világos, hogy a bérnek a jó, és még jobb mun­káira kell ösztönöznie. Az ösz­tönzést elősegítő szabályon, viszont nem lehetnek ön­célúak, csak egy szőkébb kö­zösség érdekeit szolgálók, ha­nem szinkronban kall lenniin a társadalom érdekeivel. Már-, pedig a biztonságos közleke­dés társadalmi érdek. A gyorshajtás tény, mimdenk szeme előtt zajlik. A munka­ügyi osztályon azt mondták, azzal is javult a gépkocsive­zetők bére, hogy kivonták a forgalomból a Csepel típusú kocsikat, amiknél a jelenlegiek gyorsabbak. Ezek szerint a Csepelek az 50 kilométeres óránkénti se­bességet sem érték el? Vagy mégis szükség van ennél nagyobb sebességre? Meggondolandó Herk István és Sajó Pál véleménye is a gyakorlati időről. Támogatni kellene az üzemorvos igyeke­zetét is a pályaalkalmassági vizsgálat és balesetvédelmi ok­tatás konkrétan vállalati al­kalmazására. És gyakrabban és szigorúbban kellene végez­ni az ellenőrzést! A vállalát sajátosságai olyanok, hogy nehéz megszer­vezni a rendszeres művelődést, az emberformáló élmények nyújtását. Mégis nagy szükség van erre, mert nincs az a jogi vagy gazdasági eszköz, amely az önálló munkát vég­ző embert jobban tudná sza­bályozni, magatartását a tár­sadalmilag kívánatos mederbe terelni, mint saját önkontroll- ja, műveltsége és embersége. Kovács István (Vége.) i t »

Next

/
Oldalképek
Tartalom