Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
Kétszeres munka Újból kell kezdeni a parkok szépítését Kora tavasztói késő őszág gondozzák, ápolják Cegléd parkjait a városi kertészet munkásai. Kezük nyomán szé pülnek a virágágyások, zöldéi a pázsit, amely minden embernek örömet szerez. Saj nos, akadnak, akik ezt az örömet elrontják. A Szabadság téri park is erről tanúskodik: keresztül-kasul lábnyomok éktelenkednek a keményre taposott ágyúsokban, pedig ezen a területen már szépen zöldült a fű ősszel.-Hasonló látványt nyújt a Lenin park is. Nemcsak a tél hagyta ott a nyomát, hanem sok felelőtlen ember is. Visszatetsző látvány, s ráadásul dupla munkát, dupla költséget jelent a városnak. Tavasszal élőről kell kezdeni a szépítést, pedig folytatni is lehetne, ha az emberek jobban megbecsülnék a parkokat. VASARNAP Zárszámadás a Lenin Tsz-ben A ceglédi Lenin Termelő- szövetkezet február 18-án, vasárnap, a Kossuth Szálló pálmakertjében tartja meg zárszámadó közgyűlését. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS XVII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1973. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Az önkormányzattal még többet elérhetnek Mi valósult meg a tervekből Eredményesen látta el munkáját Jászkarajcnő és Rőröstetctlen közös tanácsa Rendbontó járművezetők A rendőrség felmérése és a város lakóinak tapasztalata szerint nagyon sok a szabálytalanságot elkövető járművezető. A rendőrség szabálysértési csoportjához érkezett feljelentések zöme őket marasztalja eL Igen sok a jogosítvány nélkül közlekedő motorkerékpáros. A listán „második helyre” azok kerülték, akik lakott területen az előírtnál nagyobb sebességgel közlekedtek. A harmadik csoport az ittas és a közlekedés rendjét nem ismerő kerékpárosok csoportja: ők a gyalogos- és a járműforgalmat egyaránt veszélyeztetik. Az 1971-ben megválasztod községi és megyei tanácstagok megbízatása a közeljövőben lejár. A ciklus kétéves időtartamú volt, sok fontos eseménnyel, melyek több évre előre meghatározzák a községek, a helyi tanácsok tevékenységét Módosult a választásról szóló törvény, új tanács-, ifjúsági, egészségügyi és tervtörvényt fogadott el az országgyűlés. Bővült a helyi tanácsok hatásköre, feladata és felelőssége. Jászkarajenő és Köröste- tétlen 1970. július 1-től közös tanácsú község. A két év munkáját és a közös tanács tevékenységét értékelték a februári tanácsülésen, amelyen Szűcs István tanácselnök számolt be. A kct község összesen 5300 lakosát 52 tanácstag képviseli, közülük 37 Jászkarajenőn, 15 Kőröstetétlenen került megválasztásra, a lakosság arányának megfelelően. A tanácstagokat és a lakosságot elsősorban az foglalkoztatja, mi valósult meg a tervekből, mit teljesítettek? Megállapította a tanácselnök, hogy a pénzösszegeket célszerűen, a takarékos- sági elveit figyelembevételével használták fel. Egyes esetekben a végrehajtó bizottságnak nagyobb lendülettel, dinamikusabban kellett volna a tervek teljesítését szorgalmaznia. A külső Pesti útiak autóbuszjáratot kérnek Közlekedés dolgában elég mostoha sorban vannak Cegléden azok, akik a külső Pesti út környékén — beleértve a Görbe utcát és a Téglagyár dűlőt is —, a város szélén élnek. A centrum megközelítése időt és gyalogtúrát vesz igénybe, mivel annak a területnek nincsen autóbuszjárata. Naponta húsz-harminc gyerek jár onnan iskolába, fájós lábú öregek, terhes asszonyok kénytelenek gyalogosan vagy kerékpáron útnak indulni, ha orvoshoz kell menniük, vagy Cegléd központjában akad elintézni valójuk. Van, áld épp a'város túlsó szélén, a Húsipari Vállalatnál, Vagy épp a kórházban dolgozik. Az ott élők már sokszor eltervezték, milyen autóbusz- járatra lenne szükségük. Olyan elképzelésük is volt, hogy jó lenne, ha az a buszjárat, amelyik a Budai úton halad, elmenne a ceglédberce- li sorompóig, és onnan a Pesti útra kanyarodva térne vissza Ceglédre. Most, a tanácstagválasztások előtt, szerkesztőségünknek levélben írták meg, ötvennégy aláírással hitelesítve ezt a kívánságot, amely nem ez alkalommal hangzik el első ízben, hiszen tanácstagjuknak s más, hivatalos helyen is többször ■említették. Most, hogy a Pesti út külső i szakaszára több embert foglalkoztató munkahely kerül (tudvalevő, oda költözik a MÉK felvásárló telepe és raktára a város belsejéből), azoknak is érdeke a jó közlekedési lehetőség, akik nap mint nap oda járnak majd munkába. — Azt' mondják, jó a flol- guk a bejáró takarítóknak. Kernek órabér, koszt várja őket, az egész család lesi kívánságukat. Nemegyszer olvastam már újságokban, igaz, vicces formában írták. hogy beállít a takarítónő, és azt kérdezi, ki van-e már takarítva, mert a nagyon rendetlen lakást nem szereti. Persze, a valóság másként fest. — Tizenegyedik éve járok lakásokat takarítani. A férjem meghalt, én világéletemben háztartásbeli voltam, nincs s-akmám. Egyszer' megpróbálkoztam mással: a Nagylakásnak a kulcsát őrzöm magamnál. — Persze, néha akadnak bonyodalmak is. Egyszer az egyik munkaadóm a szomszédasszonyt bízta meg, hogy nézzen a körmömre. Az meg beült, és elkezdett dirigálni. Jól összekaptunk. A vége az lett, hogy a munkaadóm tett igazságot. A negyedik kulcs az ő lakásának ajtaját nyitja. — Megbecsült dolgozók vagyunk, mint a többiek. Igaz, nincs nriunkakönyvünk, s munkaidőnket sem a jelenléti ív igazolja. Jutalmunk egy elégedett pillantás, az a mi prémiumunk. Ma az egyik Rákóczi úti ház lakásában várja tisztaság a család tagjait: özvegy Barna Gyuláné, Olga néni, oda igyekszik. Kettőtől négyig kell végeznie. Cs. L Rákóczi út végére, Kőröstetétlenen a belterület egy részét elegyengették, majd parcellázták s ott házhelyeket értékesítenek. Nem valósítható meg a lakosok azon kérése, hogy az alsókarai—kecske! utat kikövezzék és. hogy Kőröstetétlan ónálló orvosi ellátásban részesüljön. Az előterjefcztést követő vitában többen részt vettek. Kudelich Géza tsz-elnök a belvízrendezés fontosságát emelte ki. Javasolta, hogy az elnéptelenedő, idővel megszűnő iskolákban hozzanak létre letéti könyvtárat, klub- helyiséget. Podmaniczlci István, a helybeli pártbizottság titkára, biztatta a tanácsot, éljen jobban az önkormányzat adta lehetőséggel, javítsa a tanácstagok kapcsolatát a lakosokkal. A bizottságokba beosztott személyek oktatását javasolta, a tanácsi munka megjavítása érdekében. Boros János, a községi népfront elnöke, a külterületi .lakosok életkörülményeinek javítását, a társadalmi összefogás szükségességét hangsúlyozta. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a kétéves munkáról szóló, előterjesztést, és határozatot hozott a következő tanácsciklus főbb feladataira. Sziráki Péter ABONYI KRÓNIKA Kétszáz kérdés és javaslat Tanácstagok a nagyközségben Jól szervezték a beszámolókat, a családlátogatásokat Abony nagyközség tanácstagjai is kötelesek évente választóiknak beszámolni a tanács munkájáról, valamint saját tevékenységükről, elért eredményeikről. E kötelességüknek hetven választókerületben tettek eleget. Többen gyűlésre hívták össze választóikat, mások családlátogatás során beszélgettek velük. Alkalmanként sok hozzászólás, javaslat hangzott el, s azokat a tanácstagok feljegyezték, eljuttatták a tanács szakigazgatási szervéhez. Csaknem kétszáz kérdésre, javaslatra kell majd körültekintő választ adni. A legutóbbi tanácsülés utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a reális és a pénzügyileg megalapozható javaslatok megvalósítására még ebben az évben legyen gondja, de számon tartják a többi kívánságot is, és érdemi sorrendben, a következő évekre szóló tervek összeállításakor figyelembe veszik valamennyit. Az abonyiak, mint kérdéseikből, kívánságaikból kiderült, szívvel-lélekkel figyelemmel kísérik a település sorsát és készek segíteni a további fejlődésben. Hetvenen szólaltak fel járdaépítés ügyében, mivel még igen sok helyen szükség lenne arra, hogy az utcáknak legalább az egyik oldala kapjon szilárd burkolatú járdát. Természetesen az utca lakói társadalmi munkával segítenéneK elkészítésében. Harmincán az úttestek állapotát kifogásolták, huszonegy javaslat és kérelem hangzott el a közvilágítás fejlesztése ügyében. Tizenöt hozzászóló a vízvezeték további építésére tett javaslatot, nyolcán a belvízrendezést tartották környékük legnyugtalanítóbb problémájának. Voltak, akik az abonyi kenyér minőségének javítását kérték, mások az áruválaszték bővítését, az üzletek nyitvatartási idejének módosítását. A köztisztaság, az egészségügy, az oktatás és a közlekedés, az utcai árkok állapota ugyancsak szóba került a tanácstagi beszámolók elhangzása után. Minden hozzászólás segítséget nyújtott a nagyközségi tanácsnak, hogy az igényeket felmérve, miként alakítsa a település jövőjét. A ■ tanácstagi beszámolók, a családlátogatások megszervezésében és lebonyolításában hathatósan közreműködött a Hazafias Népfront helyi bizottsága, s a következő időkben is hasonló módon támogatja Abony községfejlesztését. Gy. F. Küldöttértekezlet tárgyalta meg Jól halad a vízmű fejlesztése Negyvennégy közkút készül A napokban tartotta meg küldöttértekezletét az abonyi vízműtársulás. Meghallgatták az elnöki beszámolót a szervezés óta elvégzett munkáról — külön kitérve a múlt évi eredményes vízműépítésre, s megállapították, hogy az 1972-es év mérleKIVALO BOLT Türelem és gyorsaság Kelendő a kávé a Gyöngyvirtigban- AAc'),, lie; -L-k- AícA-X seg, hoz, Keresztúri Józsefné kávét főz. Szerinte nem ördöngős- hanein megfelelő és elegendő kávé kell a jó dupláKellemes kávéillat keveredik a vaníliakrém illatával, a cigaretta füstjével az abonyi ÁFÉSZ Gyöngyvirág cukrászdájában, a nagyközség egyik legpatinásabb szórakozóhelyén. Nemcsak a helybeliek, hanem az átutazók is sokszor megfordulnak itt, hiszen főútvonal mellett áll a cukrászda épülete. Havonta csaknem 330 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le az alkalmazottak. A vezető Szénást Istvánná. Mióta átvette az irányítást, hiányuk nem volt, sőt megkapták a Kiváló bolt kitüntetést. A tizenegy alkalmazott közül nyolcán szocialista brigádtagok. A hét vége a legforgalmasabb. Olyankor három-négyszáz vendég is megfordul itt. A Gyöngyvirág dolgozóinak valamennyit kedvesen, udvariasan és gyorsan kell kiszolgálniuk. A vezető két helyettese felváltva látja el a napi munkáját, ők a műszakvezetők, s a kávét is ők főzik. Mint mondják, Abonyban is kelendő a jó kávé. Egy-egy szombati, vasárnapi műszakban legalább 350 dupla fogy. Legyen hétköznap vagy ünnep, nem könnyű azoknak a dolga, akik mások szórakozását, pihenőidejének eltöltését szolgálják. A türelem, a mosoly és az udvariasság éppúgy kötelességeik közé tartozik, mint a gyors kiszolgálás, s néha a magáról megfeledkezett, türelmetlen vagy hangoskodó személy rendre intése. Az itt dolgozókat kedvelik a vendégek, s meg is adják nekik á keUő tiszteletet. Irta, fényképezte: Gyuráki Ferenc ge eredménnyel zárult. Az ellenőrző bizottság végül summázta a vízműtársulás munkáját, majd a legutóbbi küldöttgyűlés óta benyújtott kérelmek ügyében hoztak döntést a küldöttek. Az értekezlet legfontosabb megállapítása: a vízmű építése eddig megfelelően haladt, a beruházási tervet 103 százalékra teljesítették. Ebben az évben újabb 15 ezer méternyi vezetékhálózat készüL Elhelyeznek 44 utcai közkutat, és négy, ötven köbméteres víztároló medencét építenek. Társadalmi munkával segítenek A községfejlesztési terveik magvalósításáért nagyon sokai tesznek a lakosok. Társadalmi munkát, szervezést szívesen vállalnak, s ígéreteiket igyekeznek maradéktalanul valóra váltani. Tavasszal főleg az utcák, az árkok rendezésében, a parkosításban jeleskednek .az abonyiak. Három első helyezett Vasárnap rendezték meg Szi- getszentmiklóson a Pest megyei birkózók ■ szabadfogású felnőtt egyéni bajnokságát. Abony színeit három versenyző képviselte, s valamennyi első helyre jutott: Kárász János a 48 kilogrammosok között, Földi Imre a 74 kilogrammosok versenyén, ifjú Skultéty Sándor pedig a 90 kilós súlycsoportban. Bronzérmes vívók A megyei vívószakszövetség február 11-én rendezte meg a Pest megyei felnőtt vívóbajnokságot a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A népes mezőnyben szép küzdelem alakult ki. A ceglédiek eredményei: Ördög István, a CVSE vívóiskolájának sportolója bronzérmet nyert kardvívásban. Női tőrben Hörömpő Ágnes és Kocsis Mária lett bronzérmes. A díjakat Jós Miklós, a Pest megyei Vívó Szakszövetség elnöke adta át. i A községek fejlődésében meghatározó szerepe van a hár rom mezőgazdasági termelő- szövetkezetnek. A lakosság jelentős része azokban dolgozik. A tanácsi fejlesztési és költségvetési összegen felül jelentős állami támogatásra és lársadalmi munkavégzésre volt szükség, a tervezett és kért létesítmények megvalósításához és az ÁFÉSZ beruházásaihoz. Évente 6,4 millió a tanácsa pénzeszköz, 350—400 000 forint a társadalmi munka értéke. (A társadalmi munkából az egy lakosra jutó 66—76 forint teljesítés járási viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartozik.) Az állami támogatás 1,2 millió forint volt. A községfej lesztést állandóan figyelemmel kíséri a lakosság is, hogy ne mutatkozzék aránytalanság a két község között. A kezdeti időszakban a kőröstetétleniek attól tartottak, hogy kevés fejlesztésre nyílik lehetőségük a közös tanácsban, de a beszámoló és az azt követő hozzászólások is bizonyították, hogy arányosan használják fel az anyagiakat. Az utóbbi két évben Jász- karajenön a művelődési ház központi fűtésére 451 000, a kisiharangosi iskola és környéke villamosítására 450 000 forintot költöttek. Orvosi lakás, rendelő, pedagógusaiknak lakás épült' Bővült a vízhálózat, járdát, három autóbuszvárót építettek, öt iskolai tánterem padlózatát kicserélték, felújították. Kőröstetétlenen bővítették a művelődési házat, 326 000 forint felhasználásával, a klubszoba berendezésére 56 000 forintot fordítottak. Épült pedagóguslakás, az egészségházat felújították, autóbuszvárót létesítettek. Az ÁFÉSZ hozzájárult a két község áruellátásának javításához. Korszerű iparciikkáruházat, önkiszolgálóboltot, olajtelepet létesített Jászkarajenőn, a Sütőipari Vállalat korszerűsítette üzemét. Jászkarajenőn belvízrendezésre kerülne sor: tervei már elkészültek, de a teljes megvalósításhoz 4,8 millió forintra volna szükség. Jíő- r ästete tlenen vízműtársulat létrehozását szorgalmazzák, amelyhez a lakossági hozzájárulás jelentős, ezért körültekintőbb, megfelelő szervező, felvilágosító munkát igényel. Folyamatban van a jászkaraj enői piactér áthelyezése a Megbíznak benne A takarítóasszony négy kulcsa körösi Konzervgyárba jártam át egy hónapig, de nem tudtam megszokni. — Nyolc állandó „házam” van. Egyesekhez hetenként kétszer járok, más családnak havonta kétszer takarítok. Ahány ház, annyi szokás: e szólásmondás igazságát én is tanúsíthatom. Van, ahol arra kényesek, hogy a terítő vagy a szék egy centivel se kerüljön arrébb a megszokott helyétől, máshol az ajtóki ablakok kilincseire a legkényesebbek. Nekem az a fontos, hogy megbízzanak bennem. Négy
