Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
>JÍ.(.. ti ✓ 1973. FEBRUÁR 15.. CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ 19 pont AZ ELNÖK és a hadsereg vezetőivel létrejött megauapo- üásnák megieleioen kedden este két személycserére került sor az uruguayi kormányban. Bordaberry áliamlo, a hadsereg követelésére eltávolított Antonio Francese tábornok utódjaként Waiter Ravenna, eddigi belügyminisztert nevezte ki a hadügyi tárca élére. Nestor Bolentúu nyugalmazott ezredes eddigi belügyminiszter-helyettes pedig belügyminiszterré lépett elő. A belpolitikai válság kezdetén, a múlt hét péntekjén, a hivatalba lévő kormány tíz minisztere közül kilenc egyszerre nyújtotta be lemondását, hogy így szabadkezet biztosítson Bordaberry elnöknek a cselekvéshez. Most úgy hírlik, hogy az államfő, aki mindeddig nem mondott igent erre a gesztusra, mind a kilencüket • meg akarja tartani kormányában. AZ URUGUAYI FEGYVERES ERŐK parancsnokságán hétfőn este kiadott közlemény jelentette be, hogy Juan Maria Bordaberry köztársasági elnök elfogadta a három fegyvernem követeléseit tartalmazó 19 pontos politikai-gazdasági programot. A program a kormány átszervezését és különböző reformok (földosztás, a munkások nagyobb arányú részvétele az üzemek vezetésében, küzdelem a monopóliumok ellen stb.) megvalósítását irányozza elő. A program a földreform mellett kilátásba helyezi a közélet megtisztítását is. A KATONÁK követelésének megfelelően Bordaberry hozzájárult egy „nemzetbiztonsági tanács” felállításához, amelynek az államfő és a hadsereg közt létrejött megállapodás végrehajtásának ellenőrzése lesz - a feladata. A katonák vezette nemzetbiztonsági tanácsban a hadsereg magas rangú tisztjein kívül helyet kap a hadügy-, a bel- ügy-, a küiügy- és a gazdasági miniszter is. A POPULÄR, az Uruguayi Kommunista Part Központi Bizottságának lapja „pozitív dokumentumnak” nevezi az uruguayi hadsereg és légierő vezetőinek 19 pontos programját, amelyet Bordaberry elnök elfogadott. A dokumentum valóban számos társadalmi-gazdasági és politikai jellegű intézkedést foglal magába a munkanélküliség felszámolására, a legkisebb jövedelmű rétegek anyagi helyzetének javítására, a monopóliumok tevékenységének korlátozására, a legfontosabb termelőeszközök feletti állami ellenőrzés megszilárdítására. A programnyilatkozat azoknak ígéri a földet, akik megművelik, hatékony intézkedéseket helyez kilátásba az infláció elleni harcban és tervbe veszi az ország külföldi adósságainak felszámolását. Az uruguayi kommunisták lényegében egyetértenek a fegyveres erők programjával, ugyanakkor azonban rámutatnak a program számos lényegbe vágó hiányosságára is... AZ ORSZÁG HALADÓ ERŐIT tömörítő Frente Amp- lio (népfront) álláspontját a szervezet vezetője, Liber Se- regni fejtette ki egy montevi- deói tömeggyűlésen. Ö is hangsúlyozta, hogy a válságot nem lehet megoldani a miniszterek, vagy akár az egész kormány egyszerű kicserélésével. Miként a kommunisták, 6 is ragaszkodott ahhoz a véleményéhez: a köztársasági elnöknek le kell mondania, hogy megnyíljék az út a nép, a kormány és a fegyveres erők igazi párbeszéde előtt Emellett azonban a Frente Amplio is támogatásáról biztosította a nép érdekeit szolgáló valamennyi átmeneti politikai, gazdasági és szociális intézkedést. A jelenlegi 19 pon- lot is. A. B. T. HELSINKI MARGÓJÁRA Ami a „szabad áramlás mögött rejlik 44 A szófiai Rabotnicseszko .Bélában Georgi Bakov, a lap főszerkesztője írt kommentárt az európai biztonsági értekezlet helsinki előkészületeiről. Megállapítja, hogy a szocialista országok és más béke- szerető tényezők erőfeszítéseinek eredményeként megvalósítható közelségbe került az európai biztonsági értekezlet összehívása. Egyöntetű a vélemény, hogy az értekezlet új fejezetet nyit majd az európai politikában, az európai államok történetében. Arról van ugyanis szó, hogy véget kell vetni a gyanakvásnak, meg kell teremteni az új megközelítési módot, a bizalmat a jövőben. A Szovjetunió és a többi szocialista ország őszintén óhajtja a kérdések konstruktív megoldását, javaslatai azon a készségen alapulnak, hogy megkeressék a sokoldalú kölcsönös megértés módozatait: kidolgozzák az európai államok gazdasági és kulturális együttműködésének programját. A cikk felhívja a figyelmet, az enyhülési politika nyugati ellenzőire, akik mindenképpen a kedvező fejlemények lelassítására, a biztonsági értekezlet összehívásának megakadályozására törekednek, vissza akarják, vinni Európán és az egész világot a hidegháború időszakába. Ebből a célból propagandisztikus spekulációkhoz és aknamunkához folyamodnak, az ideológiai felforgatás taktikáját próbálják alkalmazni. Ezért vetették fel az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatban „az eszmék, az információk és az emberek szabad áramlásának” kérdését. — Bizonyos nyugati körök ezzel tulajdonképpen egészen más céljaikat leplezik — írja Georgi Bokov. — Burkolt formában továbbra is tisztát- lan szándékaik megvalósítására törekednek, biztosítani akarják maguknak a jogot és a lehetőséget a beavatkozásra más szuverén államok belső ügyeibe. Nem véletlen, hogy e kérdést központi, elengedhetetlen feltételként igyekeznek feltüntetni, amely nélkül, állításuk szerint, nem lehet megtartani semmiféle értekezletet és nincs mód európai együttműködésről beszélni. — A figyelmes szemlélő könnyen észreveszi, hogy a fent említett „szabad áramlás” mögött újabb kísérlet rejlik a szocialista országokba való ideológiai behatolásra. A nyugati formula csak leplezi a behatolási kísérlet újabb formáját, miután a világszocializmus elleni harc olyan régi eszközei, mint a fegyveres beavatkozás és a nyílt agresszió, a gazdasági blokád, a politikai, diplomáciai, a nukleáris zsarolás, az erőpolitika nem jártak eredménnyel. — Az európai biztonság megteremtése és megszilárdítása nem földalatti aknamunkát, imperialista diverziókat és propaganda spekulációkat tesz szükségessé, hanem parancso- lóan megköveteli az őszinte óhajt az együttműködésre, a kérdés nyílt és becsületes felvetésére, kölcsönösen előnyös, ésszerű megoldására. Minél jobban megértik ezt, annál jobb lesz az európai népek, kontinensünk és az egész világ békéje szempontjából — írja befejezésül a Rabotnicseszko Delo főszerkesztője. A jugoszláv sajtó felháborodottan és a leghatározottabb hangon utasítja vissza a Quick című nyugatnémet újságrtak azt a rágalmát, mely szerint a „Nyugat-Németországban dolgozó vendégmunkásokat a jugoszláv kormány a Szovjetunióba akarja küldeni". A Quick azt állította, hogy erről a jugoszláv kormány „titkos megállapodást kötött a Szovjetunióval .. A jugoszláv sajtónak a Quick otromba hazugságára közölt válasza többek között megálCIPRUS Veszélyes tervek A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja a ciprusi kérdéssel foglalkozva rámutat, hogy Grivasz tábornokkal az élen a szigetország reakciós erői „veszélyes terveket latolgatnak”. A szovjet katonai újság megállapítja, hogy a ciprusi helyzet továbbra Is feszült, s az utóbbi időben jelentősen aktivizálódtak a kormányellenes erők, amelyek Makariósz érsek politikájával szemben foglalnak állást. Az „enozisz”, a Görögországgal való egyesülés jelszavát hirdetve, Grivasz tábornok terrorakciókra bújtogatja híveit a törvényes kormányt támogató személyekkel szemben. Gavrilov százados, a Krasznaja Zvezda szemleírója hangsúlyozza, hogy Grivasz és környezete mögött befolyásos körök állnak, akiknek mindenekelőtt a NATO-val vannak rendkívül jó kapcsolataik. Ezek a körök meg akarják osztani az ország hazafias erőit, ellentéteket szítanak a görög és a török közösség között, a bizonytalanság és a zűrzavar légkörének megteremtésével igyekeznek megdönteni a jelenlegi kormányt. A szovjet hadsereg lapjának cikkírója végül kiemeli azt a körülményt, hogy a 74 éves tábornokot szoros szálak fűzik Tel Avivhoz, és hogy Izrael látja el a ciprusi terroristákat fegyverrel. ' lapítja: „Teljesen nyilvánvaló, hogy közönséges hazugságról van szó, amelynek célja nyugtalanságot és bizalmatlanságot kelteni a külföldön dolgozó jugoszláv vendégmunkások körében, és ellenséges érzelmeket táplálni hazájukkal szemben. A Nyugat-Németországban dolgozó munkásainkkal folytatott beszélgetésekből kitűnik, tudatában vannak annak, hogy ezeket a híreszteléseket olyan qmberqlt terjesztik„ akik egykor Göbbels propagandagépezetében dolgoztak és ott tanulták meg, hogyan kell a hazugságokat igaznak feltüntetni.” A kölcsönös előnyök ehre Szerdán Moszkvában befejeződött a szovjet—nyugatnémet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság második ülésszaka. Az ülésszakról kiadott közös közlemény szerint az együttműködési bizottság következő ülésszakát ősz- 6zel, rendezik Bonnban. Világszerte rengetegen ültek az elmúlt napokban a televízió előtt, hiszen mindenfelé temérdek híve van a jégsportnak, a jégtáncnak. S a világ különböző részeiben sugárzott kölni közvetítések nemcsak a mükorcsolyázás és a jégtánc élvezetében részesítették a nézők millióit. Bizonyára azt is örömmel állapította meg mindenki: mi- lyes sportszerűen viselkedett Kölnben a nyugatnémet közönség, milyen lelkesen forró tapsban részesítette, őszinte szeretettel ünnepelte a műkorcsolya és a jégtánc felülmúlhatatlan szovjet művészeit. Magukban pedig sokan hozzátették: azért is nagyszerű ez a látvány, mert nem is olyan régen még nem egymást tapsolták, hanem egymásra lőttek. A kitartó és következetes szovjet békepolitika egyik döntő eredménye — és a Brandt-kormánynak a realitásokat felismerő, a helyzetet jól értékelő, ugyancsak következetes külpolitikájának is sikere — a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság megváltozott viszonya. Nemcsak a műkorcsolyázásban és a jégtáncban nyilvánul ez meg (hiszen éppen a sport az a terület, ahol a nemzetek közötti érintkezés még hidegháborús viszonyok között is működik valahogy), hanem sok más, fontos területen. Például a gazdasági és tudományos-műszaki téren. Épp a hét elején kezdődtek meg Moszkvában a szovjet —nyugatnémet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság tárgyalását Friedrichs bonni gazdasági miniszter vezeti a nyugatnémet delegációt, Novikov, a szovjet kormány tagja a partnere. Az eredmények már eddig is kedvezőek, és mint a szovjet sajtó rámutat, a távlatok igen nagyok. Ma már talán egyetlen olyan nagyvállalat sincs az NSZK-ban, amely ne exportálna a Szovjetunióba, vagy ne importálna a Szovjetunióból. S egyre újabb üzletek kötődnek, a kölcsönös előnyök elvének betartásávaL Például most kapott kél nagy nyugatnémet cég megrendelését a Kama mellett épülő szovjet teherautógyár felszerelésének szállítására, a Roto- kraft Flúg nevű NSZK-cég viszont most vásárol Jak— 40 típusú utasszállító gépeket a Szovjetuniótól. Seregestül sorolhatnánk fel a példákat. Az európai béke és biztonság, a légkör enyhülése nemcsak politikai síkon érezteti hatását, hanem természetesen gazdaságilag is. Fellendíti az ipart, a kereskedelmet. És ezen keresztül közelebb hozza egymáshoz Európa — különböző rendszerekben bár, de békés egymás mellett élésben létező — népeit. ALSEIKA-INTERJU Egy VLIK-ügynök hazatért Vitautas Alseika, a „Litvánia Felszabadításának Legfelsőbb Bizottsága” (VLIK) elnevezésű szovjetellenes emigráns szervezet volt ügynöke a közelmúltban végleg visszatért a Szovjetunióba. A Komszomolszkaja Pravda tudósítójának adott interjújában Alseika elmondotta, hogy a szervezet kezdettől fogva a külföldi hírszerző ügynökségek érdekeit szolgálja. Az emigráns szervezet jelenlegi vezére, Iuozas-Kestutis Valiu- nas kapcsolatot tart fenn az FBI amerikai szövetségi nyomozóhivatallal is. Az FBI és amerikai kémügynökségek külön számlát nyitottak a VLIK számára, amelyen jelentős ősz- szegeket helyeztek el titkos alapokból. A szervezet a kapott pénzösszegeket nyugatnémet és svájci bankokban tartja. A tudósító érdeklődésére Alseika kijelentette, hogy el van ragadtatva a hazai benyomásoktól. „Nyíltan meg kell mondanom a rágalmazóknak, hogy A kulcsvaluta újabb válsága Nixon elnök pénzügyminisztere útján bejelentette: ti? százalékkal leértékelték a dollárt. Az 1971-es valutáris vihar után alig másfél évvel tehát ismét leértékeléssel végződött a kulcsvaluta elleni roham. A japán kormány ugyanakkor szabaddá tette a jen árfolyamát. A „lebegtetés” pedig gyakorlatilag a japán valuta felértékelését jelenti. Átmenetinek bizonyult tehát a tőkés pénzvilágban mutatkozó szélcsend. A dollárválság a múlt hét első napjaiban szinte elemi erővel robbant ki. Február elején a nemzetközi spekulánsok egymilliárd dollárt dobtak piacra, s ennek következtében a dollár árfolyama az addig érvényben lévő árfolyam alsó határára zuhant. Ez szinte jeladás volt a dollár elleni általános támadásra. A nyugatnémet tőzsdékre szinte lavinaként zúdultak a dollármilliárdok, s a Szövetségi Bank eleinte még valahogy megbirkózott ezzel a hatalmas pénztömeggel, de a hét végére tarthatatlanná vált a helyzet. Roppant feszületé vált a dollárvihar Japánban is. Napokon át úgy tűnt, hogy Bonn szigorú devizapolitikai intézkedései és a dollárfelvásárlások kiutat jelenthetnek az újabb valutaválságból. Az erőfeszítések csődöt mondtak, a dollár súlyos betegsége kis hatékonyságú intézkedésekkel nem gyógyítható. Tulajdonképpen a mostani döntés, a kulcsvaluta leértékelése sem jelent, nem jelenthet végleges megoldást, nem biztosít hosszabb"időre nyugalmat a tőkés pénzpiacokon. Az amerikai döntés hátterében az az elképzelés húzódik meg, hogy legalább addig teremtsenek rendet a tőkésvaluták s a kereskedelmi kapcsolatok frontján, amíg ki nem dolgozzák véglegesen egy új pénzügyi rendszer körvonalait. Mert erre előbb-utóbb elkerülhetetlenül szükség lesz. A dollárválság az elmúlt években határozottan, kiélezte az Egyesült Államoknak Japánhoz, illetve Nyugat-Európához fűződő viszonyát. A magyarázat kézenfekvő: a dollár a tőkésvilág kereskedelmének alappillére, kulcsvalutája. Normális működésének alapfeltétele, hogy bízzanak benne. Épp ez a bizalom rendült meg — több ízben is — az elmúlt' évek folyamán. Az Egyesült Államok pénzügyi helyzete ugyanis — az ötvenes évek látványos eredményeivel szemben —, a hetvenes évek elejére kritikussá vált. A milliárdokat felemésztő értelmetlen vietnami háború, összekapcsolódva egy elszabadult inflációs folyamattal, meggyengítette az Egyesült Államok pozícióit a Világkereskedelemben. Komoly tényező az is, hogy Nyugat-Európa és Japán termékei mind erőteljesebb konkurrenciát jelentenek az amerikai árúknak odahaza és külföldön egyaránt. Ebből adódóan az Egyesült Államoknak az elmúlt évek folyamán rendre hatalmas passzívummal zárult fizetési mérlege, s 1971-ben — a XX. században először — kereskedelmi mérlegének egyenlege is negatív volt. Az inflálódó, mindjobban értékét vesztő dollártömegek ugyanakkor elárasztották és elárasztják Nyugat-Európát és Japánt, vállalatok ezrei kerülnek amerikai kézbe. A nyugat-európai kormányok azt vetik Washington szemére: saját adósságát az „öreg kontinenssel” akarja megfizettetni. Teljes joggal azzal vádolják az amerikai gazdaságpolitikát, hogy világpolitikai manővereinek gazdasági terhét elsősorban szövetségeseire akarja hárítani. Az Egyesült Államok viszont azt nehezményezi, hogy Nyugat-Európa és Japán nem veszi ki eléggé részét az együttes nyugati politika „költségeiből”, és tudatosan nehezíti az amerikai árúk beáramlását Nyugat-Európa és Japán, piacaira. A dollárválság tehát ismét kiélezte a tőkésvilág gazdasági és politikai ellentéteit. Bebizonyította, hogy a dollár többé nem képes megnyugtató biztonsággal működni a nemzetközi kereskedelem kulcsvalutájaként. Győri Sándor a litván falvak jómódúak, it ami különösen fontos, a parasztok élnek a kulturális javakkal: színházakba járnak, sokat olvasnak és tanulnak. Arról is meggyőződtem, hogy Litvániának az óriási gazdasági és kulturális sikerek eléréséhez nagy segítséget nyújtott a többi szovjet köztársaság — mondotta Alseika. CSAK RÖVIDEN... A FEHÉR HÁZ szerdán bejelentette, hogy Henry Kissinger pekingi tárgyalásai Után Japánba utazik. Egy napot tölt ott és tárgyal Tanaka japán miniszterelnökkel. Kissinger tavaly két ízben is járt Japánban. AZ EGYIPTOMI FŐVÁROSBAN szerdán is folytatódtak a diákzavargások. A PRIBOJ szovjet meteorológiai hajó és egy különleges II—18 repülőgép a Bering-ten- ger körzetéhez érkezett, hogy részt vegyen a „Bering” elnevezésű első közös szovjet— amerikai tudományos expedícióban, amely ma kezdődik. Az expedíció a jegesedési prognózisok részletes kidolgozásával foglalkozik, hogy lehetővé tegye a sarkvidéki hajózást. A „VENUS—8” szovjet automata űrállomás radioaktív elemeket, uránt és tóriumot talált a Venuson. A LUNOHOD—2 már majdnem öt kilométerrel távolodott el kiindulási helyétől a Derültség tengerében. Átlagos mozgási .sebessége nagyobb, mint a Lunohod—1-é volt. Valamivel több mint két kilométert kell megtennie, hogy eljusson közvetlenül a Tau- rusz-hegységhez. VI. PÁL PÁPA szerdán magánkihallgatáson fogadta az Olasz KP meghívására Rómában tartózkodó Xuan Thuyt, a VDK államminiszterét. Luigi Longo, az OKP elnöke és Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára is fogiadta szerdán Xuan Thuyt. HIVATALOS ADATOK szerint a Nyugat-Németországban állomásozó külföldi katonák száma 370 ezer. Közülük 205 ezer az amerikai. 4 » é Az otromba Quick... ANKARA Marseille-i emlékmű Törökország kedden „rosz- szallása jeléül” hazahívta párizsi nagykövetét, mert Mar- seille-ben emlékművet állítottak „az 1915-ben a török kormány utasítására lemészárolt 1 500 000 örmény ellenállónak, akik Franciaországért és a szabadságért haltak hősi halált”. Hassan Esat Isik, török nagykövet konzultálás céljából kedden este Ankarába érkezett és visszatérése állomáshelyére a két kormány megállapodásától függ. Francia hivatalos helyen közölték, hogy a visszahívást a francia kormány nem vette tudomásul, és elzárkóztak ‘mindennemű kommentártól.
