Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
meet sJCirkip 1913. FEBRUAR 14.. SZERDA \ MOSZKVA Mai magyar szobrászművészet Képzőművészeti küldöttség utazott kedden Moszkvába, a Puskin Múzeum Mai magyar szobrászművészet című kiállításának csütörtöki megnyi tására. Kulturális együttműködés Kedden Demeter Sándornak, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökhelyettesének vezetésével magyar kulturális küldöttség utazott Szófiába, magyar—bolgár tudományos és kulturális együttműködési munkaterv megtárgyalására. — Dr. Szabó Károly washingtoni magyar nagykövet hétfőn este fogadást adott Szász End re Munkácsy-díjas festő- és grafikusművésznek a washingtoni Curl Galériában megnyílt nagy sikerű kiállítása alkalmából. A fogadáson, amelyen bemutatták a művész néhány festményét és legsikeresebb könyvillusztrációit, megjelent az amerikai főváros kulturális életének számos vezető személyisége és a diplomáciai testület képviselői. Művelődési ház — albérlőkkel Az eredmények így sem maradnak el Pécelen Mint általában minden első találkozásnál, ezúttal is közhelyekkel indul a beszélgetés, Gödöllőn, a járási hivatal művelődésügyi osztályán. — Milyen programok voltak januárban? — kérdezem, s várom a szokott felsorolást: táncest, ismeretterjesztő előadás, klubfoglalkozás, Cseremik Pálné, a péceli művelődési ház igazgatója azonban meglepően válaszol: Egy havi szünet — Sajnos, semmilyet... — Aztán nem hagy időt a meghökkenésre, megmagyarázza: — Tüdőszűrés volt egész januárban. Ilyenkor nyugodt szívvel kitehetjük a táblát: a művelődés egy hónapra szünetel. Erre nem lehet mit mondani. A tüdőszűrés valóban szükséges és kötelező. Rendelet írja elő. Csak azt nem, hogy éppen a művelődési házat kell berendezni szűrőállomásnak. Persze, nemcsak Pécelen van ez így. Majd minden faluban. — Higgye el — mondja szinte mentegetődzve a fiatal igazgatónő —, nekem volt a legnehezebb ez a hónap. Alig fél esztendeje vettem át a művelődési ház vezetését, bizoHAZAI MŰHELYEK Nagymaros és Visegrád tájai fővárosi kiállításokon Két nemzedék jelentkezik a fővárosi legújabb tárlatokon más-más eszményekkel. MEDVECZKY JENŐ emlékkiállítását oknyorriozó figyelemmel rendezte a Nemzeti Galériában B. Supka Magdolna. Ügyelt arra, hogy a tájékozódás latinos, franciás változatait maradéktalanul a közönség elé tárja, s így az igazságnak megfelelően Med- veczky Jenő életműve a kutatás izgalmát idézi. Kicsit távoli világ ez, telítve antikvitással és gyors stílusváltásokkal, de a képfelület tiszta eleganciája és könnyedsége áthidalja az időnként jelentkező érzelmi hiányokat. Művei inkább a szemhez és az intellektushoz szólnak, nem szívürt két gondozzák elsősorban. Medveczky Jenő sajátos értékei ilyen természetűek, egyéni alkatának megfelelően nagybányai, római és kubista irányzatokra figyelt. Nagymarosi, visegrádi tájképei mellett Z ebegényben és Szentendrén festett művei különös ízlésükkel tűnnek ki mind a szerkezetet, mind az oldott tömbű színkezelést illetően. A stílusok XX. századi nyüzsgésében megőrizte egyéniségét, mert ahogy a katalógus előszavában jelzi Supka Magdolna: „mértéktudó és áhítatos szertartásosság” jellemezte. A fiatal, most induló évjárat kamaratermekben jelentkezett eltérő erőkkel és tanulságokkal. SZABOLCS PÉTER szobrait a Ferencvárosi Pincetárlat fogadta. Sok irányban kísérletezik, a valósághű modellt ugyanúgy alkalmazza. mint az elvonatkoztatott formákat. Hajlékony és dinamikus, a fafaragásban ugyanúgy járatos, mint a vörösréz és bronz megmunkálásában Témáiban szoborba hívja az anyaság, szerelem és a tánc formáit, portréi közül kiemelkedik Vajda Lajos arcmása. Továbbfejlődésének tartozéka nem elsősorban a műgond növelése, hanem a gondolati elmélyülés. ami időnként hiányzik alkotásaiban. ÓCSAI KAROLY fő erőssége viszont azon egyensúly, mely az emberi elmélyülés és szobrász! kivitelezés azonos intenzitásában jelentkezik. Ezért lepte meg a Stúdió Galéria fiatal törzsközönségét a kiállító művész, aki lényegre törő határozottsággal igyekszik önnyitani szeretnék, hogy alkalmas vagyok a feladat ellátására ... A kérdés természetszerű: korábban mivel foglalkozott? — Képesítés nélküli nevelőként dolgoztam az iskolában. Pontosabban: éneket tanítottam a gimnáziumban. Eredetileg tanárnak készültem, de az első nekifutásra nem sikerült. Aztán férjhez mentem: Peti fiam öt-, Kati lányom négyesztendős. így aztán már csak arra vállalkoztam, hogy képesítés nélküli nevelőként próbáljam megközelíteni gyermekkori vágyamat. Módosult elképzelések — És most? — Jelentkeztem a debreceni tanítóképző népművelés-könyvtár szakára. — Ezek szerint módosult a gyermekkori elképzelés? — A művészetekkel foglalkozó tárgyakat szerettem mindig. Az irodalmat, a zenét, a képzőművészetet. A népművelőnek pedig esek a főtárgyai ... — Említette: fél esztendeje vezeti a péceli művelődési ház életét. Mire jutott ennyi idő alatt? — Az ifjúsági klubnak ötven tagja van. A négy szakkör közül a legtöbben — hatva- nan — a kisállattenyésztő szakkört látogatják. Továbbra is erőssége művelődési házunknak a férfikórus, s jól működik a színjátszó és a báb- együttes is. Van tánctanfolyamunk és zeneiskolánk. Volt egy tánczenekarunk is, de feloszlott, remélhetőleg azonban hamarosan új alakul helyette. — Ez minden? — Az igény lényegesen több Zemie az elmondottaknál. Ha nincs helyünk... — teszi még hozzá. Mozi is kell — Tudomásom szerint jókora épület a. péceli művelődési ház... — Az épület valóban nagy — hagyja helyben —, de ha a helyszínen körülnéz, mindjárt megváltozik a véleménye. — Valóban — ismerem el egy órával később már Pécelen. — Az alagsort a vendéglő foglalja el — magyarázza. — Harmincezer forint bérleti díjat kapunk érte évente, de szívesen lemondanánk róla. Nemcsak azért, mert legalább három klubhelyiséget nyerhetnénk vele, hanem azért is, mert akkor a gyanútlan járókelő nem gondolna arra: vajon mit csinálnak a művelődési házban, amikor meglátja ä dülöngélő részeg embereket. Biztos, hogy nem szerencsés ez az albérlet. — Sajnos, nem csupán a vendéglő van nálunk albérletben — mondja kissé lehangol- tan az igazgatónő. — Decemberben életveszélyessé nyilvánították a község moziját. Be kellett zárni, de mert a vetítésekre igény van ekkora községben, a mozi most a művelődési házba költözött. Hetenként négy napon vetítenek. A nagyterem ezért csak a fennmaradó három nap a mienk. , — És ez a három este nem elég a nagytermi rendezvényekre? — Nem ez a baj — gondolkozik hangosan Cseremik Pé- terné. — Mint említettem, helyhiánnyal küzdünk, s a nagyterem szerkezeti megoldása alkalmas lenne arra. hogy nyitható válaszfalakkal három kisebb termet alakíthassunk ki belőle. Ez a terv azonban egyelőre kútba esett. Az igény: helyben Megkérdezem: van még más albérlője is a művelődési háznak? — Az MHSZ. Két kistermet foglal el. — Mi maradt tehát a házból —■’"velődési célokra? — A nagyterem, amit a mozival közösen használunk. Két szakköri helyiség, amely egyúttal iroda is, meg két kisterem, amelyben a klubot rendeztük be. Ez minden. — Mennyi pénzzel gazdáiké Inak? — Az idei költségvetést még nem hagyták jóvá, de előreláthatóan hasonló lesz a tavalyihoz. Akkor százhatvannégy- ezer forint volt a művelődési ház költségvetése, ehhez hatvannyolcezer forint állami támogatást kaptunk s a vendéglátóipartól harmincezer forint bérleti díjat. Az állami támogatás és a bérleti díj együttesen fedezi a munkabért és a rezsiköltségeket. Ami plusz: az a húszezer forint, amit a község hat gazdasági egységétől kapunk támogatásként, így. is azonban több. mint ötvenezer forintot kell évente „megkeresnünk”. M űvelődésiház-igazgatónak lenni Pécelen sem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. S bár a községet kék busz köti össze a fővárossal, a lakosság helybeli művelődési igénye mégis nagyobb a meglevő lehetőségeknél. Prukner Pál Jelentkezés az iparművészeti főiskolára A Magyar Iparművészeti Főiskolára az 1973/74-es tanévben építészi, formatervező, ötvös, tipografika, szilikát- és textilipari tervező tanszékekre, illetve szakokra lehet jelentkezni. A felvételi vizsgára a jelentkezést március 10-ig kell beküldeni a főiskola címére (Budapest, XII., Zugligeti út 11—25.). Az érdeklődőknek bővebb felvilágosítást nyújt az 1973. január 5-i Művelődésügyi Közlönyben megjelent felhívás. Telemann-menüett A ceglédi Erkel Ferenc zeneiskola folyosóin cselló, hegedű, zongora, kürt, gitár és még ki tudja hányféle zeneszerszám hangja alkot furcsa koncertet. A különböző dallamok természetesen a gyakorlótermekbó'l szűrődnek ki. Az egyik szobában éppen egy Telemann-menüett hangzik fel klarinéton. Pa- tonai Laci negyedéves zeneiskolás Varga György klarinéttanár irányításával tanulja a darabot. Gárdos Katalin felvétele Kopernikusz, Chronika Hungarorum Megemlékezések az iskolákban Ebben a tanévben emlékeznek M. Kopernikusz születésének, valamint az első magyar nyomtatott könyv, a Chronika Hungarorum kiadásának 500. évfordulójára. A két Egy év - négy műsor Hárman a túrái irodalmi színpad tagjai közül. Égy éve, hogy Szarvas László művelődésiház-igazgató vezetésével irodalmi színpad alakult Túrán. Tagjai különböző foglalkozású fiatalok, van köztük diák, szakmunkás, agrármérnök, általános iskolás, bolti eladó, pedagógus, technológus. Az irodalmi színpad megalakulása óta már több műsorral szerepelt a községi művelődési házban: Dózsa-össze- állítássaL, a Nagy Októberre való emlékezéssel, majd a régi parasztsorsot felidéző, Siratóének című műsorral — az utóbbit több mint 600-an tekintették meg. A közelmúltban „Tűz vagyok” címmel Petőfiről mutattak be dokumentumjátékot. Politikai témák a TIT Pest megyei akadémiáin A TIT járási, városi szervezetei jelenleg 45 munkás-, 65 mezőgazdasági, 43 nők, 106 szülők, 84 ifjúsági, 28 falu-, 15 vezető-, 5 nevelő- és 13 ülnökakadémiai és 10 szabad- egyetemi tagozati előadássorozatot tartanak Pest megyében. A hallgatóság kívánságára és a helyi adottságokra épülő előadássorozatokban nagy helyet foglal el az MSZMP KB novemberi állásfoglalása, illetve a határozatokhoz kapcsolódó tematika. A vezetők akadémiáin a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában a többi között a vállalati információs rendszerről és a döntési folyamatokról, a vezetési stílusokról; a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál a munkásmozgalom stratégiájáról, a külpolitikáról; a Pest megyei Gyógyszertári Központban a szocialista közgondolkozás időszerű kérdéseiről; az Állami Gazdaságok Pest és Nógrád megyei Központjában a vallás és a kispolgári id lógia elleni harc feladatairól, a marxizmus hegemóniájának erősítéséről; Százhalombattán a tömegpolitikai oktatás módszertanáról, gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről, ideológiai életünk főbb problémáiról, a várospolitika időszerű kérdéseiről; Nagykátán a tervezésről, a szervezésről, döntésről; a budai járásban — tanácsi vezetőknek — az új tanácstörvényről, az új telekrendeletről tartanak előadásokat. A mezőgazdasági akadémiákon a vámosmikolai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a többi között a munkás-paraszt szövetség aktuális kérdéseivel foglalkoznak. A faluakadémiákon Erdőkertesen például a nők és az ifjúság helyzetével, az ifjúsági törvénnyel, a szocialista demokráciával, a tanácstagi választásokkal. A ceglédi járási szabadegyetemi tagozaton a többi között a szakigazgatási szervek és az állami oktatás, valamint a közművelődési intézmények kapcsolatát ismertetik. évforduló ünnepségeinek előkészítésére emlékbizottságok alakultak, amelyek állásfoglalása alapján a Művelődés- ügyi Minisztérium a következőket javasolja: A középfokú oktatási-nevelési intézmények egy természettudományi (fizika, földrajz) órán, vagy osztályfőnöki órán, illetve — ha a körülmények engedik — iskolai rendezvényen emlékezzenek meg Kopernikusz történelmi jelentőségéről, máig ható csillagászati, fizikai, filozófiai életművéről. A megemlékezést lehetőleg az évfordulón — most, február 19-én tartsák meg. A Hess András budai nyomdájában 1473. június 5-én elkészült első magyar nyomtatott könyv, a Chronika Hungarorum kiadásának jubileumi évfordulóját könyv- kultúránk szocialista szellemű fejlesztésére és múltjának jobb megismerésére kívánják Jelhasználni. Ennek jegyében javasolja a minisztérium. hogy az alsó- és középfokú oktató-nevelő intézmények egyaránt június 5-én, illetve ehhez közeli időpontban osztály- vagy iskolai rendezvények keretében emlékezzenek meg az évfordulóról. Az emlékbizottságok mindkét évforduló országos jellegű megünneplését részletes irányelvek kiadásával segítik. Ezekben az igazgatók az iskolai ünnepségek tartalmi előkészítéséhez is tájékoztatást kapnak. Gyógyszerészeke í avattak Nyilvános rendkívüli ülést tartott kedden a vasasszékház dísztermében a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanácsa. Az elnöklő dr. Zoltán Imre rektor köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Száz György egyetemi docens, a gyógyszertüdományi kar dékánja avatta fel a nyolc új gyógyszerészdoktort, akik közül Kurucz Tibor kandidátusi fokozat alapján, Bényi Elemér, Bugár-Mészáros Katalin, Lipták József, Mózes Ottó és Török Ilona „Summa curn laude” minősítéssel, Bozóky Zoltán, valamint Klopp Gá- borné Szarka Ágnes pedig „Cum laude” minősítéssel nyeirte el a gyógyszerész- doktori diplomát. Ezután fcie-1 rült sor a 114 fiatal gyóigyJ szerész avatására. v a megvalositasra a szobrászát új eszközeivel. Kedvelt anyaga az ólom és a cement, alkalmas „Ithaka asszonyai’’ és az Oszlop bemutatására. Igen erős a szobrok rajzi alapja, ez eredményezi a Csodálatos mandarin^ a. Magány és a Manneken megnyugtató értékeit. Öcsai Károly kapcsolatban van Pest megyével is: Bak- tay Ervinről mintázott portréja hamarosan a dunaharasz- tí gimnáziumba kerül. FÜRTÖS GYÖRGY Pécsett, a Zsolnay-gyárban dolgozik, amely a hazai kerámia egyik kiemelkedő műhelye. Borsos Miklós és Cse- kovszky Árpád tanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán. Tréfát, derűt, kedélyt árasztanak a Műcsarnokban kiállított tárgyak, miskakor- sók, térrácsok, tálak és tükrök. A népi fazekasság, a Zsolnay-kerámia és a modern iparművészet hagyományait egyaránt felsorakoztatja Fürtös György, aki magabiztos tudásával és termő képzelettel veszi birtokba a kerámiával meghódítható távlatokat. Szellemes és nagyvonalú, olykor a giccs hatásvadászatát is leleplezi játékos iróniával. (Fehérfelszín, Plasztikus táj.) Jól sikerült munkái közül is kiemelkedik Don Quijote és Sancho Pansa groteszk kettős alakzata, mely az Iparművészeti Múzeum tulajdona. Ma már egyre ritkább a szakmai bizonytalanság, amiről különösképp HAJNAL GABRIELLA kiállításán győződhettünk meg. (Kulturális Kapcsolatok Intézete) Gobelinjeinek érzé kény rajza és színvilága külön eszközöket keres József Attila. Bizánc és Assisi Ferenc világának megörökítéséhez. Egyenletessége erénye és határa egyben: az előrelépéshez az eddiginél nagyobb fantázia szükséges, hiszen magabiztos tudása adott tényező. Az Ernst Múzeumban már a megnyitás napján sokan keresték fel az NDK IPARI FORMA- TERVEZÉSI kollekcióját, mely bepillantást engedélyez a magas technikai tárgykultúrába. Az alakzat szinte mindenütt a funkció alárendeltje, amely alapossággal párosul. Ez jellemzi a lakáskultúrát, a gyermekjátékokat, a tudományos műszereket. Losonci Miklós
