Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

Holnaptól feloldják a beteglátogatási tilalmat A váci Szőnyi Tibor kórház igazgatósága közli, hogy hét­főtől, február 12-től kezdve a beteglátogatási zárlatot fel­oldja. Keddi és pénteki napo­kon 16-tól 18 óráig, vasárnap i 11-től 16 óráig a fekvőbetegek | látogathatók. Az igazgatóság azonban I kéri a hozzátartozókat a hi­giénés követelmények fokozott I betartására és a csoportos lá- 1 togatás mellőzésére. Gárdonyi adó - Dunakeszi „AZ ISKOLARÁDIÓ BESZÉL..." A dunakeszi MŰM 201. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben tavaly szeptemberben kezdődött a szervező munka a korábban felvetődött ötlet nyo­mán, hogy legyen saját „rá­dióadója” az iskolának. — A szükséges elektro­akusztikai berendezéseket az intézet biztosította — mondja Xopor Béla igazgatóhelyettes. — „Stúdiónk” kellékei: M 11- es magnetofonok, lemezjátszó, mikrofon és a jó hangminősé­get biztosító hangszórók. Je­lenlegi műsorunk még kísérle­ti jellegű, kiforratlan. A KISZ- tagok gyűjtik a műsor hangos anyagát a magnókkal. Felada­tuk, hogy az iskolai élet min­den megnyilvánulásáról reális képet kapjanak tanulóink. Különböző versenyfelhíváso­kat, kulturális és sportprog­ramokat, KISZ-akciókat su­gárzunk műsorainkban. Min­den egyes témakörnek van ve­zető tanára. Ha összegyűlt az anyag, összeül a szerkesztő bizottság, s dönt arról, hogy mi kerüljön a műsorba. Mű­soridőnk 8—10 perces. Ha sok az esemény, rendkívüli adás­ban ismertetjük a híreket, tu­dósításokat. — Nagy érdeklődés kíséri a Gárdonyi-adó működését és műsorát. Az a célunk, hogy egyre több KISZ-tagot von­junk be a műsor készítésébe, | szerkesztésébe. Az iskolarádió ! egyben pódium is, szereplési i lehetőséget biztosít minden ta- j nulónknak. A házi stúdió — úgy érzem — jó eszköze az íz­lés és a személyiség formálá­sának is — mondta az igazga­tóhelyettes. Kovács Csaba Taggyűlés a li es alapszervezetben Szerdán, február 14-én dél­után négy órakor tartja ren­des havi taggyűlését a Váci területi Il-es számú pártalap- szervezet. Napirend: az első félévi munkaterv megvitatá­sa. Előadó: Csányi Mária titkár. Három hangverseny a gyárban A Musica Humana zenekar hangversennyel keresi fel <x Egyesült Izzó váci gyárának dolgozóit, a Honvéd utcai munkahelyen. A közeljövőben három alkalommal — február 14-én, március 7-én és ápril.s 18-án—muzsikálnak, minden alkalommal 14 óra 30 perces kezdettel. Fregoli-szélhámos a Földvári téren Nehéz lenne meghatározni, hogy meddig terjed a bűnö­zők ötletessége, csakúgy, mint ahogyan meghatározatlan a hiszékenység felső határa is. Hiába a krimi filmek sokasá­ga, a tárgyalási tudósítások sora, a jóindulat vámszedői mindig újabb és újabb ötlet­tel jelentkeznek a bűnügyi krónikák lapjain. Ugyan ki tudott ellenállni az ajtón bekopogtató, udvaria­san köszönő, a már jelentke­zett megrendelőkre hivatkozó férfinek, aki sorra látogatta a Földvári téri új lakótelep ott­honait? Fregolit ajánlott, ol­csó áron, szakszerűen felsze­relve, meglepően rövid termi­nusra és mindössze 100 forint előleget fogadott el. Volt, aki segített, amikor le­mérte pontosan a fürdőszoba I szemközti falainak egymástól való távolságát. Máshol meg­kínálták cigarettával, inniva­lóval. S ő gondosan nyugtázta az átvett százasokat. A Földvári téri tarhálás eredménye négyjegyű szám­mal fejezhető csak ki. Aki nem volt otthon, vagy nem dőlt be — most örül. A tettes biztosan kézrekerül másutt, mert nem tud ellenállni ilyen könnyű pénzszerzési lehető­ségnek. Vácott mindenesetre sikerült... (P) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1973. FEBRUÁR 11., VASÁRNAP Egy üzem, egy iskola Az anyagiaknál is értékesebb előnyök Összességében: jó az együttműködés Az MSZMP Pest megyei bi­zottságának felhívására az Egy üzem, egy iskola mozga­lom Vácon történő elterjeszté­sének és irányításának nagy munkáját a városi pártbizott­ság vállalta magára, s azt a város sajátosságainak megfe­lelően szervezte. A napokban tartott városi párt-végrehaj tóbizottsági ülé­sen Balassi István, a propa­ganda- és művelődést osztály vezetője számolt be a mozga­lom váci eredményeiről s fo­gyatékosságairól. Elmondotta, hogy nagy feladat megoldásá­nak tekinthető városunkban a mozgalom kampány jellegé­nek megszüntetése, az iskolák és az üzemek közötti állandó és élő kapcsolat kialakítása. Tizenkilenc üzem vállalta az iskolák támogatását, s közülük a többség olyany- nyira betartotta adott sza­vát, hogy eddig 310 ezer forinttal és több mint fél­millió forint értékű társa­dalmi munkával gyarapod­tak városunk oktatási in­tézményei. A pártbizottság azonban a mozgalom kizárólagos céljául nem az anyagi támogatást je­lölte meg, hanem az üzemek és az iskolák rendszeres kap­csolatát. A munkások és az is­kolák kapcsolatából ugyanis az anyagiaknál is értékesebb előnyök származnak. Többek között az, hogy a patrónusok tetteikkel ébresztenek tisztele­tet a felnövekvő nemzedékben a munkások és a munka iránt. A mozgalom anyagi és er­kölcsi eredményeit értékelve megállapítható, hogy a Forte- gyár nagyon jól szolgálta e nemes ügyet a Gábor József úti általános iskolában. Kap­csolatuk azonban nem csupán anyagi, hanem pedagógiai szempontból is kiemelkedően jó. A vállalat eddig 100 ezer forint pénzösszeggel segítette az iskolát, egy tantermet pe­dig most építenek társadalmi munkában. 1972 decemberé­ben a Forte szocialista brigád­jai kommunista műszakot tar­tottak az iskola támogatására. A kosdi „boszorkány” „Az Mglos Uraság eő Exel- lentiájc Deputatus Uraink Ngtok, Kegyelmetek; Mi Kösdj Helységnek Lakossal, ez szerint adgyuk bé az hittel fe­lelő lizonySágokat, azon szó béli Eördög Andrásné felöl...” így kezdődik az 1741. má­jus 28-án keltezett váci úri­széki jegyzőkönyv, amelyben a kosdi Eördögné boszorkány- perét tárgyalták. Különböző i bűbájossággal vádolták az öt­venéves asszonyt, s az úriszék bírái el is ítélték. A tanúk — szomszédok és egyéb helybé­liek - bizonyságot tettek a vádlott ellen, megdöbbentő módon viselvén az esetleges megégetésben való részességet is. Középkori állapotok voltak. Kálmán király intő törvényét régen elfeledték. Vallottak a tanúk: „Azon ssó béli Asszony hozzám jött úgy mond egy ital bort kérni — vallja Diósy Mihály — mi­vel nem adhattam nekie, azon éjezakán az edgyik Leánkám- nak ki tekerte az Lábát... Ismét egykor az Feleségem eöszve háborodott azon szóbe­li Asszonynál, más napra úgy el rontotta az tehenemnek az tölgyit, hogy semmi hasznát sem vehettem...” A saját menye így vallott ellene: „Mi­dőn az Uramval ki jöttem vál­na Váczrúl még előre megta­nított az Uram, hogy az na­pámnak se tejét, se vaját el ne végyem, vált ottan regve- li tej, csak belé fordította egy fazékban, meg fordétotta sze­mem láttára, s vaj lett belő­le .. A terhelő vallomások után Eördögnéhez fordultak a val­lató bírák: „Voltálé azelőtt fogságban mint striga?” „Voltam Váczon.” „Miért?” „Azárt hogy egy fazokat a mellyben Tehén poklát, fok- hajmát, Tömjént és Tojást tet­tem, a víz mellé ástam el, hogy a Gonoszok el ne vehes­sék a Tehenem hasznát.” „írásban szövetkeltéié az ördögvei, vagy pedig csak be­széddel? Közösültéle vélle?” „Semmi féle képpen ...” Mivel az asszony a fagga­tásra nem vall — tortúrára ítélik. Mielőtt a kínvallatásra kerítenék a sort, megmutat­ják a szerszámokat a boszor­kánynak. A hüvelykszorítót, amely a legenyhébb kíntokoz- ~a, a köteleket, amik mezte­len húsába vágnak, a tüzes fo­gót, a forgó vaskereket, a spanyolcsizmát, a gyertyákat és vasakat, s végül a kínpadot, amely majd pontot tesz bűnös íletére... A kosdi asszonyt a tüzes fo­gó elviselésére ítélik bírái, de még utoljára arra intik, hogy könnyítsen lelkén. Az asszony tagad. Egy intésre húsába mar a tüzes fogó. Sír jajveszékel — de nem vall. Ezért kínpad- ra vonják a pribékek. Nyiko­rognak a hengerek, az asszony vergődik, teste megfeszül, s amikor már csontjai is rop­pannak a kínban — int, be­szélni akar. A jegyző közel hajol, néki suttogja: „Gyógyétottam az Ördög se- gétségével. Hozzám járt fekete Ló képében, azt mondotta gyó- gyétsak Ló láb szár csontyá- bul szedett Zsírral...” A kosdi boszorkány vallatá­sának jegyzőkönyvét közölte már Schram Ferenc is. Arról, hogy megégették-e Eördögnét, nem tudni, nincs az ítéletnek nyoma. Valószínű, hogy elűz­ték a faluból, mint a számos hasonló „bűnöst”. E korban már — szemben a nyugaton lefolytatott boszorkányperek szigorúbb ítéleteivel — ritkán égették meg a vádlottakat. Ha kibírták a kínvallatást — ám sok ezren nem bírták ki, ott pusztultak el —, lciseprűzték őket, földönfutóvá váltak. A tudatlanság, a babona áldoza­tai voltak, és bűnüknél na­gyobb volt az úriszék bírálnak bűnössége... A kosdi Eördögné pőre vi­dékünk kultúrtörténetéhez tar­tozik. fényt derít a nép és urai akkori életére. Csankó Lajos Különösen a gyár Gábor József nevét viselő szocia­lista brigádja tesz meg mindent a jó kapcsolat to­vábbi erősítéséért. A ta­nulókat Pákozdra és Bu­dapestre vitték több alka­lommal kirándulni, a bri­gádtagok viszont minden iskolai megmozduláson részt vesznek. Az iskola tanári kara úgy próbálja honorálni a nagy se­gítséget, hogy a dolgozók is­kolájában ők tanítják a Forte „öreg diákjait”. A tanulók pe­dig úgy hálálják meg a gyá­riak gondoskodását, hogy az üzemi ünnepségeken az úttö­rők színvonalas műsort adnak. Sokoldalú, jó kapcsolat fűzi a Kötöttárugyárat a Sztáron Sándor Gimnáziumhoz. Ez a gyár elsőként kezdte el patro­náló tevékenységét a nyár fo­lyamán. Az általuk végzett társadalmi munka értéke meg­közelíti a százezer forintot. A Kötöttárugyár mindent meg­tesz, hogy vállalt kötelezettsé­gének eleget tegyen, azonban ugyanez nem mondható el a gimnázium vezetőiről és ta­nulóiról. Az iskola néha túlzott, teljesíthetetlen kérések­kel rukkol elő, de nem ta­pasztalható, hogy ugyan­akkor a mozgalom pedagó­giai oldalát is ki akarja aknázni. Az előbbieknél ugyan szeré­nyebb anyagi támogatást tu­dott nyújtani a Heuréka Gu­migyár a Géza király téri gimnáziumnak, de kapcsola­tuk bensőséges, pedagógiailag igen eredményes volt. A gu­migyáriak által végzett társa? dalmi munka értéke a 48 ezer forintot haladta meg, elvégez­ték a meszelési munkák két­harmadát. Említést érdemelnek azok az üzemek — Egyesült Izzó, Könnyűipari Öntöde és a Fo­nógyár —, amelyek a város gyógypedagógiai intézményei­vel kerültek kapcsolatba. Itt a kapcsolat szinte egy­oldalú — de talán éppen ezért még szebb —, mert a testileg cs szellemileg sérült gyermekek szinte semmit sem tudnak tör­leszteni abból, amit az üzemektől kaptak. Az említett üzemek minden ellenszolgáltatás nélkül, ön­zetlenül segítik a Siketnéma Intézetet, a Hallássérültek Is­koláját, valamint a Kisegítő Iskolát. Az Izzó dolgozói fel­ajánlották, hogy megjavítják a siketnémák fejhallgatóit és televízióit. A Báthori utcai iskola a Bélésszövőgyárral, valamint a FICE-vel került kapcsolatba. A két gyár több mint 36 ezer forint készpénzzel, illet­ve társadalmi munkával támo­gatta az iskolát. A Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző Is­kola patjjónusa a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat, va­lamint a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat volt. Az iskolának le­mezjátszót, gyorsmérleget és pénztárgépet juttattak, körül­belül 13 ezer forint értékben. Ezenkívül a két vállalat dol­gozói 17 ezer forintnak meg­felelő társadalmi munkával tatarozták, szépítették az isko­lát. Még nem kielégítő a kapcso­lat a Közgazdasági Szakközép- iskola és a Dunai Gombgyár között. A fegyintézet külső mun­kára nem vállalkozhat, ám nem zárkózik el a mozgalomban való részvé­teltől. Felajánlották, alap­vető szemlélteöeszközö- ket fognak gyártani, ha azok műszaki leírását, raj­zát megkapják. Ezt a lehetőséget azonban még nem ragadták meg az is­kolák, nem mérték fel, mennyi szemléltetőeszközre lenne szükségük. További javításra szorul a Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola szerződésben foglalt kapcsolata a húsipari, a tejipari és a sütőipari vál­lalatokkal. Az együttműködés szépen indult, de a folytatás valamilyen okok miatt elma­radt. Ugyanezt lehet elmonda­ni az ipari .szakmunkásképző intézetről és a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatáról is. Ezért azonban nem az isko­la, hanem elsősorban a vállalat a felelős. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat és az Árpád úti isko­la együttműködése nagyon jó. Feladataikat keretszerződésben határozták meg, s mindkét részről teljesítették az abban foglaltakat. Az MHD váci gyáregysége 12 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával se­gítette a Hámán Kató iskolát, együttműködésük megfelelő. A DCM és a Petőfi Sán­dor Általános Iskola kö­zötti szerződéses kapcsolat a legrégebbi. A mozgalom megszületése előtt ez az együttműködés jó és kielé­gítő volt. Közben azonban túlhaladta az idő, jelentősen megnövekedtek á mozgalomban egymást tá­mogatóik feladatai. A gyár 26 ezer forint értékű munkát végzett az iskolán. Mivel az ide járó gyerekek 70 százalé­ka munkás szülőké, jóval na­gyobb anyagi és társadalmi támogatásra lenne szükség. A párt-végrehajtóbizottság javasolta, hogy az Egy üzem, egy iskola mozgalom kiérté­kelésére először 1973. június elején kerüljön sor.-bj­34 féle túra terve a VOián programban A hét végén a Volán váci utazási irodája kibocsátotta idei részletes utazási tájékoz­tatóját. Harmincnégyféle túra terve szerepel a programban, a félnapos vácrátóti kirucca­nástól a háromnapos sporoni, illetve aggteleki utazásokig. A programokat az üzemi kollek­tívák, az iskolák, intézmények és vállalatok csoportos igé­nyeinek megfelelően állították össze. Úszóloborzó A Váci Vízmű SE úszó? szakosztálya toborzót hirdet az 1965—66—67-ben született fiúk és lányok részére. Az úszótanfolyamra jelent­kezni lehet szombat és vasár­nap kivételével mindennap 15—17 óra között a váci strandfürdőben Kovács László úszómesternél. A versenyszerű úszásra szin­tén a fenti időpontban lehet jelentkezni, részleteket és felvilágosítást a jelentkezés­kor a helyszínen adunk. Váci Vízmű SE Két oldal — Vácról A hazánkban is népszerű, Asszonyoknak, a Szovjetszkaja Zsenscsina című folyóirat ma­gyar nyelvű kiadásának most megjelent száma váci vonat­kozású írást közöl. Pető Mik­lós, a magyarországi kiadás főszerkesztő-helyettese kétol­dalas, több képpel illusztrált cikkében bemutatja a lap ol­vasóinak a 171 éves sikentné- ma-intézetet, ismerteti az ott tapasztalt európai hírű gyógy? pedagógiai tevékenységet. Orvosi ügyelet Vasárnaptól az alábbi orvo­sok tartanak éjszakai ügyele­tet Vácott, a központi rendelő­ben (Köztársaság útja 30., te­lefon: 11-199). Vasárnap: dr. Kreiner Len­ke, hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Ruzsicska Béla, csü­törtökön: dr. Steiner Antal, pénteken: dr. Bea Mátyás, Szombaton és vasárnap: dr. Pap Miklós. A beosztás hét közben vál­tozhat. Korszerűsítik a dunakeszi mozit FEBRUÁR 18-TÓL: MATINÉK Pénteken este kedves meg­lepetés érte Dunakeszin azo­kat, akik a Rákóczi utcai Vörös Csillag moziba mentek. Vadonatúj széksorokra cserél­ték ki a kopott, régi ülőal­kalmatosságokat. — Folyamatosan korszerű­sítjük filmszínházunkat — tájékoztat Laczinger Gyula üzemvezető. — Előadás ki­hagyása nélkül rendbehozzuk a nézőteret, majd a mosdók, irodahelyiség tatarozására ke­rül a sor. — A Pest megyei Moziüze­mi Vállalatnak 19 bázis film­színháza van. Ezek egyike a dunakeszi Vörös Csillag. Pre­mier mozi, de külsőleg nem mutatott elsőhetes formát. Ezért kerül most sor a fel- úiításra. a berendezés cseré­jére. — Még egy újdonságról tu­dok beszámolni. Ami eddig A PASZOMÁNYÁRUGYAR berkenye! gyárába FELVESZ három műszakos munkahelyre TMK-LAKATOST, valamint NŐI MUNKAERŐKET előkészítő gépekhez. Jelentkezés a Paszomónyá rugyár berkenyéi telepvezetőjénél. Berkenye, Nógrád megye. nem volt Dunakeszin: február 18-tól rendszeres vasárnapi matiné előadásokat tartunk. A Csodatevő tüzszerszámmal kezdünk, majd jön a Betyár bosszúja, A három kövér, a Halló Öcsi s más filmérde- kesség (P.) Piaci jelentés A pénteki piacon a burgo­nya 3—4, a tarkabab 22—26, a fehér 16, a májbab 18 forint volt. A zöldség vegyesen 5, a zeller 8, a karalábé 5, a cék­la 6, a fejes káposzta 3,40, a kelkáposzta 5 forintba került kilónként. A petrezselyem cso­móját 1—1,20, a spenót csomó­ját 2 forintért kínálták. A fe­kete retek kilójáért 4 forintot kértek. A vöröshagymát 5—6, a lila csemegét 10, a fokhagy­mát 20 forintért mérték. A sült tököt 3 forintért adták da­rabonként. Láttunk kukoricalisztet li­terét 4, szilvalekvárt kilónként 20 és savanyított uborkát 10 forintért. Az alma ára 6—15 forint kö­zött változott fajtától és nagy­ságtól függően. A körte 8—16, a dióbél 80, a mák 42—50, a héjas mandula 15, a tisztított 100 forintért kelt el. A csirke kilóját 32 forintért mérték. A tojást 1,50—1,60-ra tartották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom