Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

VAC I WAPL A PEST MEGYEI H í Rt A P KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1973. FEBRUAR 1., CSÜTÖRTÖK Hatékonyságra ösztönözni Bérszínvonal helyett bértömeg-gazdálkodás az Izzóban Az a kétéves kísérletsorozat, mely tíz nagyüzemben január hónapban kezdődött, tulajdon­képpen akkor vette valójában kezdetét, amikor 1972. novem­ber 14—15-én az MSZMP Köz­ponti Bizottságának ülésén el­hangzott: „Kísérletképpen né­hány ipari és építőipari válla­latnál be kell vezetni az átlag­bér-szabályozás helyett a lét­szám-megtakarításra jobban ösztönző bértömeg-szabályo­zás rendszerét.” A tíz vállalat közül az egyik az Egyesült Izzó, s az egysé­ges béigazdálkodás szempont­jából annak váci gyáregysége is. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy egyes vállala­tok már nagyon régóta érzik a gazdaságirányítási rendszer­rel egy időben bevezetett —s jelenleg is érvényben levő — átlagbér-szabályozási rend­szernek a termelékenység emelkedésére és a létszámgaz­dálkodásra kifejtett fékező ha­tását. Ezért, kísérletképpen, a meglevő bérrendszeren belül — olyan üzemrészekben, ahol munkaerő szempontjából szo­rított a cipő — bértömeg-gaz­dálkodást is folytattak. Töb­bek között az Egyesült Izzó egyes gyáregységeiben is. A bértömeg-gazdálkodást 1973. január elsejétől az Izzó váci gyárégységében is beve­zették, s a kétéves kísérletso­rozat megkezdődött. Kerényi László igazgatóval arról beszélgettünk: Az új bérezés bevezetése kö­vetkeztében mennyivel több pénz áll majd rendelkezésük­re, s ebből mely gondjaikat akarják megoldani vagy eny­híteni? — A tavalyi termelést s a kifizetett bért bázisnak te­kintve, s az idei termelésnö­vekedést figyelembe véve, meghatároztuk, hány millió forint lesz az idei bértöme­günk. A gyáregység feladatai megközelítően 10 százalékkal növekednek 1973-ban. Ezen belül azonban óriási termék­változással is számolnunk kell. Ehhez a termeléshez a tavalyi bérmennyiséget alapul véve, és figyelemmel arra, hogy jelentős termelékenység­növekedést is el kell érnünk, s azt, hogy az évi rendes bér- fejlesztés 2 százalékra tehető, bértömegünk körülbelül 6 százalékkal fog növekedni. Tavaly 51 millió forint bért fi­zettünk ki. Ez nagyon egyszerű számí­tásnak látszik. A körülbelül 3 ■milliós bértöbbletből legelőször melyik üzemrész munkáját próbálják javítani? — Köztudott, hogy a bértö­meg-gazdálkodásnál kötetlen létszámkerettel dolgozhatunk. Ez a bérgazdálkodás lehetősé­get ad, hogy az eddiginél jobb üzem- és munkaszervezéssel s a gyáron belüli „munkaerő­tartalékok” feltárásával és fel­használásával — még a jelen­tős profilváltozásit is figyelem­be véve — megoldjuk égető gondjainkat. Ezek elsősorban az egész nagyvállalatot is érintő üvegalkatrész-gyártás- nál jelentkeznek. Elképzelé­seink s kidolgozott terveink szerint a vállalat érrendszeré­ben „érszűkületet” jelentő üzemrészünket hetek alatt rendbe tesszük. Ebben az üzemrészben állandó létszám- hiány akadályozta a folyama­tos és biztonságos gyártást. Körülbelül 40 üvegvá-gó mun- kjpnőre lett volna e helyen szükségünk, s általában tizen­heten dolgoztak. Igen, csakis j a bérek miatt. Most majd a körülbelül 20—25 százalékos bérnövekedés ezt a munkakört is vonzóbbá teszi. Megfelelő mennyiségű gépünk van, s olyan dolgozókat is átcsopor­tosíthatunk ide, akik jelenleg mást csinálnak, de értik az üvegvágást. Természetesen a bértömeg-gazdálkodás adta le­hetőségek mellett a társadal­mi mozgósítást sem hanyagol­juk el. A KISZ-bizottságunk mozgósította az alapszerveze­teket, és 9 hetes akciót indí­tottak az üzemzavarokból ke­letkezett anyaghiány meg­szüntetésére. Ezek a legsürgősebb intézke­dések. A későbbiek folyamán még milyen elképzeléseik van­nak a hatékonyabb munka megszervezésére? — Az alkatrészgyártás ná­lunk 3 műszakos volt. Géppar­kunkat úgy tudtuk leterhelni a 3 műszakban, hogy beteg­ség, szabadság esetén nem volt tartalékmunkásunk. így a gépek egy része, éppen az előbb említett okok miatt, ki­esett a termelésből. Az így keletkezett lemaradásokat csak munkaszüneti napokon, túl­óra felhasználásával tudtuk csökkenteni, jó esetben meg­szüntetni. Most a teljesít­ménybérezésnek köszönhet­jük, hogy a bent dolgozók a távollevők gépeit is üzemelte­tik. Természetesen a ténylege­sen termelt alkatrész után kapják a fizetésüket. Ezzel a gépállást jelentősen csökken­tettük, s csökkennek a fajla­gos költségek is. Mindenki jól jár. A vállalat azért, mert a termeléssel arányos bért fizet, a munkás azért, mert a telje­sítményével arányos bért kap, s végső fokon a vállalati ko- lektíva, mert nagyobb ered­ményre számíthat. Mit vár igazgató elvtárs az új bérezéstől, ami valójában nem is olyan nagyon új, hi­szen az idősebb dolgozók az ötvenes évek elejéről még em­lékeznek rá. — Többek között azt, hogy általa csökkenthető lesz a túl­órázás. A dolgozókat is ösztö­nözni fogja a belső tartalékok föltárására, s egy kicsit inten­zitásuk növelésére is. Azt vá­rom, hogy egy év alatt meg­szűnik a létszámhiány, ami szerintem általában fiktív lét­számhiány. Nagyon fontos szempontnak tartjuk, hogy a bérezésben rejlő ösztönzők ne elsősorban a munka intenzitá­sának növelésére hassanak, hanem az üzem- és munlca- szervezés tartalékait hozzák napvilágra. Természetesen nem azt mondom, hogy né­mely helyeken nem fognak jobban igyekezni a dolgozók, de azt is tudjuk, hogy hol; ott, ahol eddig nagyon kényelme­sen dolgoztak — mondta Ke­rényi László./ Bognár János SZOB: Gyermekgyógyászat hetenként háromszor A szobi és 'környéki anyák panaszát tolmácsolták néhány hete, a Vöröskereszt községi vezetőségi ülésén, azt, hogy amióta a rendelőintézet gyer­mekgyógyásza, dr. Karoliny Lajos három évre külföldre szerződött, megoldatlan a gyermekgyógyászati szakren­delés helyzete. Igaz ugyan, hogy hetenként kétszer — kedden és szerdán — a váci Szőnyi Tibor kórház gyermek- gyógyászatáról érkezik helyet­tesítő orvos, ám rendszerint nem ugyanaz, ezért, ha a gyer­mek állapota rosszabbodik, az édesanya másnap nem azt az orvost találja a rendelőben, akf előző nap vizsgálta gyer­mekét.­A szobi rendelőintézet te­rületén élő édesanyák kíván­sága az volt, hogy állandó gyermekgyógyász szakorvost kapjon a rendelőintézet. Mint dr. Gecseg Gyula já­rási-városi főorvostól megtud­tuk, sajnos erre nincs lehető­ség. Az idevonatkozó rendele­tek nem engedik meg, hogy a meghatározott ideig külföldön tartózkodó szakorvos helyett másikat alkalmazzanak. Visz- szatérése után ugyanis ismét átveszi a szakrendelést. Ellenben a Szőnyi Tibor kórház vezetői mindent meg­tesznek, hogy a lehetőségeken belül folyamatossá tegyék a gyermekgyógyászat működé­sét. Éppen ezért a jövőben heti három napon lesz gyer­mekgyógyászati rendelés a szobi rendelőintézetben. (—U Az ötödik év SOK SIKERT Megalakul a Musica Humana baráti köre Ä váci horgászok új paradicsoma Fennállásának ötödik évébe lépett a váci Musica Humana kamarazenekara. Az elmúlt évek során .ötvennél több hangversenyt adott az együt­tes. Vácott, Budapesten a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban, több vidéki városban és köz­ségben ismerték meg nevüket és színvonalas rrtuzsikálásukat. Több művet először mutattak be Magyarországon. Legna­gyobb erényük talán mégis hűségük és megbízhatóságuk. Hűség a zeneszerzők szándé­kához és a közönségükhöz, megbízhatóságuk a kérések és vállalások teljesítésében. Rit­ka bravúr. Az öt év alatt egyetlen műsorváltozás vagy szereplőcsere sem fordult elő! S ha ehhez hozzátesszük, hogy műsoraik igényesek is, úgy aligha túlbecsülhető ez a tel­jesítmény. (És mindez társa­dalmi munkában!) Most, a kiérdemelt bizalom alapján, a jobb kapcsolat ér­dekében, elhatározták, hogy életrehívják a Musica Humana baráti kört. Szeretnének a kö­zönséggel közvetlen beszélge­téseken is találkozni. Hallani akarják az emberek vélemé­nyét, igényeit, és műsoraikat ennek megfelelően alakítják. Maguk is elmondják, hogy mit miért játszanak, hogyan dol­goznak, élnek. Régi barátaik­kal együtt újabb híveket tobo­roznak a jó zenének. Elmen­nek a váci üzemekbe, a kór­házba, az öregek otthonaiba, hogy egyre több emberhez vi­gyék el a Musica Humánát. „A zene aranyhíd, mely ösz- szeköti a föld valamennyi em­berét” — vallotta Bartók Bé­la és ebben hisz ez az együttes. Ezért dolgozik, muzsikál, szer­vez és tanít. Ha Kodály Zol­tánnak, még azt a célt kellett kitűznie, hogy „Legyen a zene mindenkié”, úgy ők már ezt nálunk meg is valósítják. Azok közé viszik el a zenét, akik kö­zül ők is jöttek és ahová ma is tartoznak. Örömmel üdvözöljük kezde­ményezésüket és kívánjuk, hogy címükre (Musica Huma­na, Vác, Konstantin tér 8. Ze­neiskola) minél többen küld­jék el véleményüket és je­lentkezésüket a Musica Huma­na baráti körébe. Kíváncsian várjuk az első üzemi hangver­senyt (Egyesült Izzó 1973. febr. 14-én fél háromkor) és sók si­kert kívánunk. i. r. Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön, elsején 17 óra­kor lesz az első februári in­gyenes jogi tanácsadás a Le­nin úti párt- és tömegszerve­zetek székházában, Vácott. Ügyeletes: dr. Csenterics Fe­renc, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség tagja. 1600 óra társadalmi munkát vállallak ) Néprajii gyűjtés a községekben Az építők Lőwy Sándor Kul­túrotthonának nagyterme zsú­folásig megtelt a Váci Dunai Sporthorgász Egyesület január végi közgyűlésén. A nagy­dunai intézőbizottságot Sza­bados Jenő képviselte. Laczkó Jenő titkári beszá­molójában ismertette a múlt év eseményeit, s vázolta a kö­zeljövő terveit. Párkányi Ist­ván beszámolt az egyesület pénzügyi helyzetéről és tájé­koztatta a tagokat az 1973-as költségvetésről. Nagy taps fogadta azt a be­jelentést, hogy a vezetőség ja­vaslata alapján az alsóvárosi ligeti tó lesz a horgászok új paradicsoma. Nyoctagú intéző- bizottság alakult Bak Imre vezetésével, a szép tervek megvalósítására. Nyolcvan sporthorgász vállalta, hogy megalakítja az alsóvárosi cso­portot. Személyenként 20—20, összesen 1600 óra társadalmi munkát vállaltak a tó kitisz­títására, a környezet rendezé­sére, a horgászhelyek meg­építésére. Ez a gondolat nem új. 1962- ben virágzó, sporthorgászpara- dicsom volt" a ligeti tó, £e ké­sőbb elhanyagolták, belepte a vadnövényzet, a halak elpusz­tultak. Ha végeztek a, tó vizé­nek letisztításával, március­ban következik a haltelepítés. Az országos központ 14 ezer forinttal segíti ezt a munkát. Megemlékeztek Micsinai Sándorról, a vezetőség elhunyt tagjáról. Helyébe Bak Imrét választották. A közgyűlés vé­gén értékes horgászfelszerelé­seket, szakkönyveket sorspltak ki a megjelentek között. A fő­nyeremény — egy táskarádió — tulajdonosa Temesvári Gá- borné lett. (P.) Múlt év novembere óta jár­ják a községeket a váci pe­dagógusklub tagjaiból alakult néprajzi gyűjtő munkaközös­ség lelkes aktivistái. A Pest megyei Múzeumok Igazgató­sága és a váci Vak Bottyán Múzeum szakmai és anyagi támogatásával felkutatják és összegyűjtik a falvakban ta­lálható népviseletet, ruhá­kat, szőtteseket (ágyterítő, törülköző stb.), valamint a pingálóasszonyok és lányok rajzait, a ruhák népi motí­vumait, mintáit. Amit nem tudnak megszerezni a mú­zeum gyűjteménye számára, azt lefényképezik, és színes diafelvételeket is készítenek róluk. A munkaközösség vezető­je Tóth Györgyné nyugdíjas iskolaigazgató, aki a közös­ség tagjaival, nyugdíjas pe­dagógusokkal minden aka­dályt leküzdve járja a falva­kat, nagy lelkesedéssel in­dítva be a kutatómunkát. Már tizenöt községben szor­goskodik a falu apraja-nagyja f a régi értékek kutatásában. Az iskolák, óvodák, kultu­rális intézmények vezetői, a községek elöljárói, a tömeg­szervezetek funkcionáriusai a legmesszebbmenő segítségben részesítik a kutatókat. Püspökhatvanban és Vácrá- tóton már igen szép és érté­kes anyag gyűlt össze. A mú­zeum munkatársai színes diá­kon örökítették meg a nép­viseletbe öltözött asszonyo­kat, lányokat, gyermekeket. Sajnos, a férfi népviselet már igen ritkán található meg. A képeket február 21-én Jubileumi záró műsor A Lówy Sándor Gépipari Szakközépiskola egyhetes ün­nepi jubileumi ciklusának záróműsoraként nagy számú közön­ség tapsolta végig A kommunizmus himnusza címmel rende­zett hangversenyt, melynek programjában magyar, szovjet és latin-amerikai forradalmi dalok szerepeltek kitűnő szólisták előadásában. Képünkön Varga András, az Állami Operaház szólistája énekli a címadó dalt. Cserny Péter felvétele Búcsúztatás az ügyészségen A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze dr. Nagy Im­rét február 1-i hatállyal Gö­döllő városi-járási vezető- ügyészévé kinevezte. Dr. Nagy Imre 1959 szeptemberétől dol­gozott a váci városi-járási ügyészségen. Széles körű szak­tudásáért, lelkiismeretes mun­kájáért becsülték munkatár­sai. Kis háziünnepség kereté­ben búcsúztak az új munka­helyére indulótól; Előadás Petőfiről Barastyán, a vándorszínész A kecskeméti Katona József Színház együttese ismét Vác- ra látogat. A színház művé­szei február 8-án a Madách Imre Művelődési Központban bemutatják Fekete Sándor: Barastyán, a vándorszínész cí­mű játékát, amely Petőfi Sán­dor életének egy szakaszát eleveníti fel. Panaszkönyv A deákvári ABC-áruház lel­tározása után megtudtam, hogy konzervatív, maradi va­gyok. Vác lakosságának közel egyharmada remegve lesi, hogy egy ilyen leltározás után mikor és mivel tölti fel áru­készletét egyetlen áruházuk. Egy-egy leltározás után mindig több előre csomagolt árucik­ket lehet látni, mint például mosógépet, olajkályhát, centri­fugát, hűtőgépet, kerámiát, üvegárut, könyvet, palackozott italt, konzerveket, és mindig kevesebb választék áll tőke­húsból, tejtermékekből, tejből és hentesáruból rendelkezé­sünkre. Tudom, hogy maradi va­gyok, de szeretem, ha minél több friss élelmiszer között válogathatok egy élelmiszer- áruházban, és nem tíz évre, vagy egy életre szóló iparcik­ket kell néznem az ehető hen­tesáru helyett. Mészáros A színvonalas társadalmi ünnepségekért Szónokképző tanfolyam Pályázat a névadók műsorára Néhány évvel ezelőtt még ritkán, ma már egyre gyakrab­ban rendeznek ünnepélyes tár­sadalmi névadókat, esküvőket és polgári gyászszertartásokat Vácott. A városi tanács ezeknek az ünnepeknek megrendezésére hívta életre a Családi és Tár­sadalmi Eseményeket Rendező Intézetet, melynek munkatár­sai hivatottak arra, hogy az ilyen eseményekkel kapcsola­tos valamennyi hivatalos for­maságot elintézzék, és az ün­nepi aktust olyanná tegyék, amelyre még sokáig emlékez­nek résztvevői. Ez a cél vezérelte a váro­si tanács igazgatási osztályát akkor is, amikor néhány hó­napja társadalmi . bizottságot alakított az intézet munkájá­fogják vetíteni a kutatók a pedagógusklub helyiségében. A járás többi községeiben is megindul a munka március közepéig, és ebből az anyag­ból készül az idei, 1973. évi októberi múzeumi és műem­léki hónap váci múzeumi ki­állítása. A munkaközösség terve az, hogy az összegyűjtött anya­got könyv formájában megje­lenteti. Ez a munka országosan is kiemelkedő jelentőségű, és a lelkes munkaközösség fölbe- csülhetetlen szolgálatot tesz a magyar néprajzkutatásnak, népünk múltja és jelene jobb, tudományos megismerésének. Múzeumunk ezúton is kö­szönetét fejezi ki nekik, vá- lamint mindazoknak, akik a községekben segítséget nyúj­tanak a munkaközösségnek. Stefaits István múzeumigazgató nak segítésére a váci üzemek, intézmények képviselőiből. A bizottság legutóbbi ülésén, azokat az irányelveket vitatta meg, amelyek megvalósításával az intézetben a jelenleginél is színvonalasabb lehet a mun­ka. Ennek érdekében fölkere­sik az üzemek és intézmények vezetőit, hogy a Madách Imre Művelődési Központban indu­ló szónokképző kurzusra küld­jenek olyan, az üzemben-in- tézményben köztiszteletben ál­ló embereket, akik kedvvel, szívvel vesznek részt, szíve­sen beszélnek egy-egy ilyen eseményen. Az a tapasztalat, hogy a polgári szertartásokon szívesebben veszik, ha a jókí- • vánságokat, az „útravalót” a közvetlen munkatársi, baráti környezetből mondják el, sez miég akkor is hatósabb, ha a meghatódottságtól olykor aka­dozik is a szónok nyelve. Az ilyen alkalmi szónokok ré­szére készíttet az intézet szak­emberekkel beszédvázlatot, amelyre ki-ki — ha igényli — ráépítheti a maga gondolatait. A polgári szertartások mű­sorait is szeretnék felfrissí­teni, változatosabbá tenni. En­nek érdekében az MSZMP vá­rosi bizottsága, a városi tanács igazgatási és művelődési osz­tálya, a városi KISZ-bizottság és úttörőelnökség, valamint az intézet pályázatot hirdet a váci általános és középiskolák irodalmi színpadai és kamara­kórusai. valamint a váci óvo­dák csoportjai számára olyan 15—20 perces műsorokra, ame­lyek alkalmasak a névadó ün­nepségeken a szülők és az új­szülöttek köszöntésére. A szak­emberekből álló zsűri 1000,600 és 400 forintos díjakat oszt ki, s valamennyi csoport vezető­jét is jutalmazzák az április; ban sorra kerülő versenyen. b. h. i ♦ »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom