Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
19:3. FEBRUÁR 10., SZOMBAT ““xJCtriisp 7 Pest megyében Kevesebb a munkahely-változtatás, kisebb a munkaerőhiány A Pest megyében tavaly kialakult munkaerőhelyzetről dr. Rév János, a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője mindenre kiterjedő, átfogó jelentést küldött a napokban a Munkaügyi Minisztériumnak. Hitelesen derül ki ebből a jelentésből az általánosan ismert tény, hogy Pest megye egész területén hiány van ugyan munkaerőben, de megállapítható az is, hogy 1972-ben ez a hiány az előző esztendőknél általában kisebb arányú volt. Természetesen most is elsősorban az ipari centrumokban és a főváros vonzásgyűrű-jében a legnagyobb a hiány. Ezeken a helyeken éppen olyan mérvű, mint a budapesti vállalatoknál. Ugyanakkor az iparilag kevésbé fejlett ceglédi, da- basi és a monori járás községeiben, valamint a gödöllői és a váci járás egyes részeiben 'a munkaerő-ellátottság az elmúlt évben kielégítőnek volt mondható. A, Budapestre bejáró dolgozók száma változatlanul magas volt, 1972-ben 156 ezernél is többen ingáztak. _ Tavaly új, jelentős ipari vállalatot nem helyeztek üzembe a megyében. A nagyobb vállalatok fejlesztése rekonstrukcióban valósult meg. Százhalombattán a Dunai Kőolaj ipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű fejlesztése folyamatos, a IV. ötéves terv végéig további kétezer dolgozóra lesz szükség. Ezt az igényt előreláthatólag ki Is elégíthetik, miután nagyrészüknek lakást tud biztosítani a két vállalat. Több szakmunkást! A mezőgazdasági melléküzemek elszívó hatása, különösen a második félévben valamelyest gyengült az előző esztendőhöz viszonyítva. Kétségkívül azért, mert a tsz-ek az új szabályozó rendszer miatt óvakodtak növelni melléküzemeik dolgozóinak számát. Az állami és tanácsi iparban tavaly a tervezett szakmunkás-létszámnál 5,5 százalékkal, a műszakiaknál egy százalékkal kevesebben dolgoztak. Az év folyamán az állományi létszámnak csupán 7,6 százalékát tette ki a frissen belépett dolgozók száma. Ami a tervidőszak hátralevő idejét illeti, mindenütt növekszik a szakmunkásigény. A textiliparban viszont, figyelemmel a kicsiny munkaerőtartalékra, a termelékenység megfelelő növelését rekonstrukcióval és a munkáslétszám csak csekély növelésével kívánja elérni. Tanulói tervezett létszámát éppen ezért nem emeld. A kereskedelemben teljes a létszám _ A szövetkezeti ipar viszonylag magas létszámnövelésével nem áll arányban a termelési érték alacsonyra tervezett emelkedése. Szakmunkás tanulói számát azonban nem tervezi növelni, amiből nyilvánvaló, hogy már képzett szakmunkásokat szándékszik alkalmazni. Az építőiparban 1972-ben* a tervezett szakmunkáslétszámnál 4,9, a műszakiaknál mindössze 0,7 százalékos volt a hiány. Különben ez az egyetlen ágazat, ahol adminisztra- tíy munkaerőkben is hiány van éspedig 0,7 százalék. A kereskedelem és a vendéglátóipar munkaerő-ellátottsága az előző éveknél sokkal kedvezőbb volt, a tervezett létszámot teljes egészében be tudták tölteni. Ezt azonban főként szakképzetlen nődolgozÓK alkalmazásával érték el. Az ágazatok közül a tervidőszak végére i a mezőgazda- sági szektor tervezi a termelékenység legnagyobb mérvű, 89,4 százalékos és a termelési érték 60 százalékos növelését, bár csupán 6 százalékos létszámnövekedést irányoz elő. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek térveit összesítve megállapítható, hogy 1975-ig szakmunkásai arányát a teljes létszám 24,5 százalékára kívánja emelni, és ezért a jelenleginél kétszer több szakmunkás tanulót széretne kiképezni. Az utánpótlás nagy gondjai Csakhogy az ifjúsági munkaerőforrás Pest megyében évről évre kisebb. A fővárosban pedig még alacsonyabb az ifjúsági munkaerőbázis, s ezért az azelőtt vidéki ifjak előtt számos szakmában elzárt tanulási lehetőség jóformán teljesen megnyílt. 1975-ben a kétmilliós fővárosban várhatóan már alig négyezerrel többen fejezik be általános iskolai tanulmányaikat, mint ahányan a nyolc és félszázezer lakosú Pest megyében. Ennek következtében előreláthatólag a megyebeli fiatalok az eddiginél nagyobb számban törekszenek a budapesti tanulóintézetekbe és iskolákba. A vidéki ipartelepítések hatására nemcsak a más megyékből Pest megyébe áramló munkakeresők száma, hanem a_ velük együtt betelepülő, később munkaerő-utánpótlást jelentő gyermekeik száma is jelentős mértékben csökken. Beszámol a jelentés a munkaerő-vándorlásról és a munkaközvetítésről is. A fluktuáció alakulása az előző esztendőkénél kedvezőbb képet mutat tavaly. Az iparban 1970- ben a dolgozók 15, egy esztendővel utóbb 14,7, tavaly pedig már csak 12,7 százaléka változtatott munkahelyet. Ugyanezekben az években az építőiparban 26,4, illetve 21,4 százalékról tavaly 18,5 százalékra csökkent a vándorlás. A kereskedelemben és vendéglátó- iparban azonban a fluktuáció aránya nem változott, tavaly is 18 százalék kőidül mozgott. A vándorlás csökkenésében minden bizonnyal nagy a szerepe az egyes szakmákban bevezetett kötelező munkaközvetítésnek. Tavaly a 12 671, közvetítés útján munkát keresőből kötelező munkaközvetítés alá esett 9881 személy, kereken ezer fővel kevesebb, mint 1971-ben. Még jelentősebb mértékben, egy év uatt 4300 főről 3010 főre esett vissza a kötelező munkaközvetítés alá nem eső, közvetítés útján munkakeresők száma, mert a bőséges elhelyezkedési lehetőség következtében egyre kevesebben veszik igénybe a ha tósági munkaközvetítést. 1972 utolsó negyedében a foglalkoztató szervek 8826 férfi és 4334 női, összesen 12 671 munkahelyet jelentettek be. Munkát viszont csupán 2179 férfi és 713 nő keresett. Túlnyomó többségük egy hónapon belül elhelyezkedett és pedig a szakképzettek, szakmájuknak megfelelő munkakörben Sz. E. Napirenden: azMSZBT elmúlt évi munkája — az idei feladatok Kiyáló eredményekkel zárta az 1972-es esztendőt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és milliós tábora. A mintegy nyolcszáz vállalati, üzemi, termelőszövetkezeti és iskolai tagcsoport gazdag programot valósított meg és tevékeny részt vállalt a Magyar—Szovjet Barátság elmélyítésében — állapította meg pénteken az MSZBT ügyvezető elnöksége, Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével megtartott ülésén. Az MSZBT vezető testületé a Barátság Házában többek között az elmúlt év munkájának tapasztalatairól és — a február 14-én országos elnökségi ülés elé kerülő — 1973. évi tervekről tanácskozott. Szőlőtelepítők A szentmártonkátai Kossuth Tsz Karai Máté szőlész- brigádja újabb szőlőtáblákat telepít, amelyeket a már bevált kordonos módszer szerint művelnek. A 121 hold új telepítés műszaki feladatait még a télen szeretnék elvégezni. Szennyezett víz: további károk Árvédelmi művekre kétszázmillió Eredmény: csak teljes együttműködéssel A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárítási tevékenysége Pest, Nógrád megyére, valamint Heves és Bács megye egy részére terjed ki. Árvédelmi fővonaluk hosz- sza 220 kilométer. Aki scfcat markel.. Nem valktta be jövedelmei Há mindenáron tapintatos jelzőt keresnénk Szanda Bertalan kisiparos magatartására, azt mondhatnánk rá, hogy türelmetlen. Ha azonban az életvitelét meghatározó tényeket nézzük, kevésbé tapintatos jelző kínálkozik. Vallomása szerint: — Harminc esztendős vagyok, 1965-ben mestervizsgáztam, 66-tól a fővárosi, XVII. kerületi Kislakásépítő Ksz építésvezetője voltam, 1968 augusztusában önálló kisiparos lettem. Mindezt a monori kihallgatáskor mondta el. Mert önállósulása után néhány évvel már eljárás indult ellene. Miért? Már az indulás sem volt szabályszerű. Hogyan lerz valaki ec.eri ? A monori iparhatósághoz nyújtotta be iparengedély iránti kérelmét, ahonnan elutasították, mondván: tóvárosi lakos, indokolatlan, hogy Ecserre kérjen iparengedélyt. Ezután megállapodott W. Mihály ecseri lakossal, hogy állandóra bejelentkezik hozzá, de esze ágában sincs ott lakni, csupán hetenként egyszer jelentkezik majd, oda címez- tetett postája átvételéért. így ecseri lakosnak mondhatta magát, papírja is volt erről — megkapta a kőműves ipar- engedélyt Ecser községbe. Munkája volt bőven. Ö újította fel a Kossuth Lajos utcai zeneiskolát Monoron, aztán a péteri községi óvodát — vallomása szerint utóbbit 75—80 ezer forintért —, a Monori Járási Tanács megbízásából dolgozott a főorvosi rendelő építkezésénél; mint később vallotta: hivatalosan csupán alvállalkozóként szerepelt. 1970 tavaszán a pilisi 1. számú iskolát tatarozta, 187 ezer forintért, de dolgozott' a Budapesti Kisállattenyésztő Vállalatnak, a pilisi Űj Élet Tsz-nek (itt több mint 210 ezer forintot vett fel, hivatalos kimutatás szerint). De másfajta ténykedést is végzett. — 1968-ban lakásátalakítási tervrajzot készítettünk —• vallotta egy fővárosi köszörűs — Szandát ajánlotta egy munkatársam, de mert az általa kért 20—22 ezer forintos vállalási árat sokalltuk, gyárbeli brigádtársaimmal magunk építkeztünk, Szandii csak a pecsétet nyomta rá a tervre, a költségvetésre, meg a lakhatási engedélyt kérő papírra. Az ezért felvett 1500 forint körüli összegről elismervényt nem adott. Egyszerűbb letagadni — 1968-ban némi módosítást terveztünk a lakásban — vallotta egy gyöngyöshalászi asszony —, ismerősünk ajánlotta Szandát a kőművesmunkákra, de túl sokat kért: az aránylag kis munkáért 20 ezer forint körüli összeget; ■Bzandával ezért csak a hivatalos papírokat pecsételtettük le,' amiért 1200, vagy 1500 forintot fizettünk neki. Az átalakítást elvégezte a férjem. Szanda, mint már említettem, 1968 augusztusában kapta meg az iparengedélyt. Egy esztendei időtartamra adó- mentességet élvezett. Azaz 1969 augusztusáig. Ö azonban annyira élvezte az adómentességet, hogy — bizonyos egyéni formában — az idők végezetéig akarta prolongálni. Az 1970. évi adóköteles tiszta jövedelmét 1971-ben jelentette be az illetékes, Ecseri Községi Tanács szakigazgatási csoportjánál — s azt 38 ezer forintban jelölte meg. A következő év elején, 1972 januárjában tett bevallása szerint 1971-ben viszont 69 ezer forint volt a jövedelemadó- alaoja. Mint a későbbi szakértői vizsgálat megállapította, mindkét alkalommal letagadta adóalapjának mintegy kétharmad részét. Amjnt az ..ügyeskedés” kiderült, Szanda egycsapásra elvesztette emlékezőtehetségét, s addigi gyors észjárása is lelassult. — Kérem, én sejnmit nem tudok. Pénztárkönyv? Ilyesmit én nem vezettem ... Bejelentett saját dolgozóm nem is volt. Egy pesti iparostól kaptam kölcsön a segédmunkásokat; 15 forint órabért fizettem nekik. Később: — Nem is tudom, kinek mit fizettem ki, sem azt, hogy mennyit költöttem anyagra... Duka Mihály kisiparos adott kölcsön embereket, ő viszont közben — 1971 augusztusában — meghalt... Másik alkalommal: — A feljelentésbeli tiszta jövedelmem összege: tévedés. Néhai Duka Mihálynak én pontosan 110 705 forintot fizettem ki mint alvállalkozómnak — vagyis ennyivel kevesebb s az én tiszta jövedelmem! Különben is: emlékezetből tettem bevallást, mert senki sem kötelezett pénztárkönyvvezetésre ... Pénztórksnyv és memória E védekezésnél, s az olykor hajszálpontos, olykor kiha- gyásos, vagy mindent elfelejtő észjárásnál semmivel sem volt egyszerűbb Szanda hollétének felderítése. Az idézés sehol sem találta. Végül előkerült, s kénytelen volt meghallgatni a vádat: két év alatt — 1970—71-ben összesen 142 ezer forinttal rövidítette meg a község adóbevételét. A Monori Járásbíróság a Duka Mihálynak történt kifizetésekről tett vallomásával kapcsolatban a realitás határait vette figyelembe. Megállapította, hogy ilyen ösz- szegek elfelejtése egyszerűen elképzelhetetlen, azt pedig minden kisiparos köteles tudomásul venni, hogy egyévi adómentessége után pénztár- könyv vezetésére köteles. A Monori Járásbíróság október 24-i ítélete felebbezés folytán most került a Pest megyei Bírósághoz. Dr. Vára- dy Béla tanácsa adócsalásért tízhónapi szabadságvesztésre [ és 4 ezer forint pénzmellék- j büntetésre ítélte Szandát — I azaz lényegében az elsőfokú ! ítéletet emelte jogerőre. Az ítélet végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. A megkárosított ecseri tanács azonban természetesen érvényesíti az adót letagadó kismarostól követelhető — most már jogerős bírói ítélettel megállapított — összeget. Péreli Gabriella A KÖVIZIG a harmadik ötéves tervben árvédelmi művek fejlesztésére 85 milliót fordított. A legfontosabb a budakalászi öblözet ármentesítése, amely a védelmi központ kivételével 1969—1971 között megépült. Ugyanebben a tervidőszakban árvédelmi művek fenntartására 64 milliót költött az igazgatóság. Komplex szervezet A negyedik ötéves terv folyamán már 200 millió forintból fejlesztenek árvédelmi műveket — ebből az összegből 11.0 milliót új beruházásokra, A többit fenntartásra és gátőrházak építésére fordítanak. A Duna menti árvédelmi vonalak kiemelkedő objektumai: a Tass—Dunaegyháza közötti töltéserősödés, és a szentendrei-szigeti töltésépítés, Pócs- megyer—Tahitótfalu belterületének védésére. A terület ár-belvízvédelmi komplex szervezete: a Közép- duna völgjá Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság, amelynek elnöke dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke — e bizottság társulati teendőinek titkárságát is a KÖVIZIG látja el. A tapasztalat megmutatta, mennyire nélkülözhetetlen a sikeres helyi vízkárelhárításhoz o rendszeres és kölcsönös tájékoztatás, a szervezetszerű együttműködés. Kiváló példái ennek az 1965. évi nagy dunai árvízvédekezés, az 1966. évi belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás gyakorlata, . amikor a sikeres beavatkozás s a lakossági károk elhárítása a vízügyi-tanácsi-honvédségi szervek, minisztériumok ösz- szehangolt, gyors intézkedéseinek eredménye volt. Még időszerűbb ’a folyamatos kapcsolat különösképpen az együttműködésre hivatott szervezetekben történő személyi-szervezeti változások, s a tanácsi önállóság erősödése idején. Osztagok készenlétben Előzőleg Surányban, legutóbb pedig a Pest megyei Tanács székházában tártott ülést a területi bizottság. Az értekezlet célja az volt, hogy tájékoztassa a bizottsági tagokat a védekezést megelőző feladatokról, az igazgatóság ár-belvízvédelmi, s a helyi vízkárelhárítási tevékenységről, műveik állapotáról, védelmi szervezetükről, a jelenlegi hidro- meteorológiai helyzetről, tekintettel az (rendkívül enyhére fordult időjárás ellenére sem kizárt) esetleges jeges ár elleni védekezésre is. Javaslat hangzott el a bizottság feladat- és jogkörének kiterjesztésére, s a rendkívüli vízszennyeződések megelőzését s az okozott károk megszüntetését célzó operatív vízminőség-védelmi intézkedésekre vonatkozóan is. Az épült-építendő objektumok és a szervezeti intézkedések fokozzák az igazgatóság, védekezést megelőző működésének hatékonyságát, e célt szolgálja ezenkívül a központjukban működő állandó ügyeleti szolgálat, s esetleges sürgős riasztás végrehajtására alkalmas segédletek. Korszerííbb eszközökkel Dr. Mondok Pál, minit a területi bizottság elnöke megállapította, hogy az elmúlt árvizek alkalmával jelentékeny népgazdasági értékeket mentett meg a jó összefogásnak köszönhető operatív védekezés. Ár esetén még fontosabbá válik a vízszennyezés elleni védekezés. A hagyományos anyagok és felszerelések korszerűsítése mellett fontos az új, különösképpen ipari-kémiai eszközök beszerzése és készenlétben tartása. Intézkedjen a bizottság, hogy az üzemen belüli csapadékvízlevezetést, a helyi vízkárelhárítást üzemi felelősök kijelölésével is segítsék elő, s ezt szorgalmazzák a tanácsi szervek is. Gondoskodjanak a nép- gazdaságilag fontos közlekedési vonalak, tárolók, vízmedencék, energiaközpontok, energiaszállító és hírközlő berendezések, raktárak, hullámtéri építmények, ipartelepek ellenőrzéséről — s vizsgáltassák felül az esetleges rendkívüli csapadék, vízjárás, árhullám jelzésére alkalmas hírközlő létesítményeket és láncokat, ügyeletet tartó szerveketP. G. lehet érteni Sülysáp nagyközség lakossága már régen panaszolja, hogy a gyógyszertár előtti sorompó gyakran zárva van, s huzamosabb ideig. Kiváltképpen reggel 7 és 8 óra között keletkezik nagyobb forgalmi akadály. Nemcsak a felnőttek ácsorog- nak, a gyerekek isr a sorompó egyik oldalán ugyanis az óvoda, a másikon pedig a nemrég épült központi iskola van. Több ízben felmerült már a kívánság, hogy erre a helyre egy aluljárót kellene építeni, de az illetékesek véleménye szerint ezt a jelenlégi gépjármű és gyalogos forgalom még nem teszi szükségessé. Mi hát a megoldás? A türelem és főleg a fegyelem. Egyelőre legalábbis. t J >
