Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
I 1 I atect 11 tup 1973. JANUÁR 21., VASÁRNAP VACI TANULSÁGOK Felnőttek — iskolapadban (A cikk elsfi részét szombati számunkban közöltük.) („... Az Egyesült Izzóba kihelyezett tagozatunk egyik hallgatójának mérnökfia van.’’) A váci Árpád utcai általános iskola már ezelőtt is indított több üzemben — a DCM- ben, a Fortéban, a Híradás- technikai Anyagok Gyárában, a MAV-dolgozók körében — kihelyezett osztályokat. 1971 óta azonban jóval több kedvezményt élveznek az üzemi tanulócsoportok. A Hajógyárban például .— ahol, amint Zászlós Pál szb-elnöik ismertette, a 880 dolgozó közül még 237-nek hiányzik a VIII. általános iskolai végzettsége — maguk keresték, győzték meg a mintegy 10, most VII. osztályt végző levelező hallgatót. Az üzem a fizetést nem érintő munkakedvezményt ad, a szak- szervezet megvásárolta a könyveket és taneszközöket. A gyárban tanulmányi felelős kíséri figyelemmel az előrehaladást. Még tanulmányi értekezletre is sor került a tanárokkal. De ugyanezt a támogatást adják az üzemi tagozatoknak az Egyesült Izzóban, a Fortéban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, vagy a sejcei kőbányában. Ezenfelül például a DCM minden levizsgázott nyolcadikosát 300 forinttal megjutalma-za; évek óta gépkocsin szállítják a pedagógusokat. S noha a szemléltetés, a több műszak nem kevés gondot jelent az üzemi tanulócsoportokban — az eredmények vitathatatlanok. A 60-as évek végéhez viszonyítva, felnőtt-tanulóik száma majdhogynem megduplázódott, a tanulmányi átlag pedig 3,2—3,8-ról az 1971 —72-es tanévben 4-re emelkedett. Ez utóbbi a tanulócsoportok kis létszámának is köszönhető: több törődés jut egy hallgatóra. .. Fáradt tanárok oktatnak fáradt embereket. Ök már nem tudnak olyan felszabadultan tanulni, mint a gyerekek.”) Hazánkban 1945 előtt nem •volt szervezett formájú, iskolarendszerű felnőttoktatás —így tehát a pedagógiai hagyományokat is nélkülözzük. A dolgozók általános iskoláiban leginkább az élet diktálta a változtatást, az új formáiknak — levelezés, üzemi tagozat, vagy jelenleg az alsóbb évfolyamok példájára a VII. és VIII. osv- tály összevonása — bevezetését. De a gyakorlat felvetette kérdések mindinkább sürgetik az elmélet fejlesztését. Így került sor az idén márciusiban a SZOT, a Népművelési Intézet és az Országos Pedagógiai Intézet közös pályázatának meghirdetésére a felnőttoktatás témakörében. A váci dolgozók általános iskolája pedagógusai közül többen is pályáztak, köptük Varga Erzsébet magyar szakos tanárnő, aki ugyancsak, szinte a kezdetek óta, 12 éve tanít a levelező tagozaton. Pályamunkájában főként módszertani kérdésekkel foglalkozott. Javasolta, hogy a rádió, televízió közvetítsen a dolgozók általános iskolája tantervére szabott kísérleteket, előadásokat. Hogy osztályozás helyett lehetőleg minősítő leírást alkalmazzanak. Hogy az iskolai tanulócsoportokat ezután a 40-es látszám alatt is megbonthassák. Hogy az osztályfőnöki munkát itt ugyanúgy külön díjazzák, mint a normál nappali oktatásban. Hogy vegyék figyelembe, építsék be a tantervbe a felnőttek ismereteit: ne ugyanazt tanítsák nekik, amit a kisiskolásoknak. A tantárgyakat ne elkülönítve, hanem egységesen közvetítsék. Ez utóbbi viszont művelt, széles látókörű pedagógusokat kíván. Hogy fordítsanak figyelmet a szókincsgyarapításra, a helyes mondatalkotásra, az értelmi megragadásra, az érthetőségre. S a feínőttpedagógiá- fa: hiszen egyenrangú, érett embereket oktatnak. (A sejcei kőbányában például robbantómestereket, bányamestereket.) Hogy az előadást mindinkább váltsa fel a beszélgetés; a tantermet a könyvtárak, klubszobák. „Valószínű, hogy így a mindennapi iskolától elszakad a felnőttoktatás. Nekünk, idősebbeknek már nem lenne könnyű az átállás. De mire ezekből az elgondolásokból valóság lesz, helyünket lendületes fiatalok foglalják el” — így zárja pályaművét, amely- lyel a felnőttoktatás témakörében meghirdetett országos pályázaton, a II- kategóriában megosztott második díjat nyert: az első díjat ugyanis nem adták ki e kategóriában. („... Tavaly vizsgázott az ezredik nyolcadikosunk: az Ezer színű Magyarország című könyvet kapta, hogy érezze, a mi hazánk tényleg ezerszínű.”) Korunkban, a gyors fejlődésben a dolgozó embernek, legyen segédmunkás, orvos, szakmunkás, technikus, tisztviselő, folyton képeznie kell magát, hogy lépést tartson a változással, hogy eleget tudjon tenni munkájában a növekvő igényeknek, hogy újból s újból megfeleljen' az újabb s újabb követelményeknek. De ezen túl, a szocialista társadalom azért sem tűrheti az iskolázatlanságot, mert tagjainak a társadalmi tájékozottsághoz, a világ dolgaiban, változásaiban való eligazodáshoz birtokolniuk kell legalább az alapfokú műveltséget, iskolázottságot. Ezért sem nyugodhatunk bele az, általános iskolai lemorzsolódásba — azért is kell mindenhol fejleszteni a dolgozók általános iskoláit: ahogy Vácott tették. S mint minden iskolának, a dolgozók általános iskolájának is legnemesebb törekvése, célja: „...hogy a megismert fogalmak, tartalmak beépüljenek a tanulók egyéniségébe, tehát a végzettség megszerzése, a tudás elérése mellett a teljesebb emberségért is tanuljanak.” Padányi Anna TAPIOSZECSO Tartalmas téli esték Gazdag programmal várják a hosszú téli estéken a tápió- szecsőieket a Damjanich művelődési házban. Ma, vasárnap a Röpülj páva kör tartja összejövetelét. Hétfőn az ifiúsági akadémia keretéiben Végh Kálmán tart előadást A munka és a művelődés szerepe a tudományos és technikai forradalomban címmel. Még ebben a hónapban megrendezik a mar hagyományos Páros bátyus bált a házaspárok részére. Az ifjúsági (klubban játékos vetélkedőt rendeznek Farkas Árpád bűvész közreműködésével. Az Állami Déryné Színház pedig Szigligeti: Szökött katona című zenés színművével szerepel Tá- piószecsőn. Változatos program Változatos programot ígér a jövő hétre a szentendrei József Attila Művelődési Központ. Hétfőn és kedden a háztartási kisgépek helyes kezeléséről rendeznek bemutatót és szaktanácsadást. Kedden az ifjúsági klubban Che Guevararól hallanak előadást az érdeklődők. Pénteken két zenei előadást is rendeznek. A klasszikus zene kedvelői Haydn magyarországi éveivel ismerkedhetnek Kovács Lajos előadásában. Nagy István emlékkiállítás A Magyar Nemzeti Galéria, a Dabasi Járási Hivatal, valamint a Nagy István képző- művészeti csoport tagjai, születésének 100. évfordulója alkalmából Nagy István alkotásaiból rendeznek emlékkiállítást. A tárlat megnyitására január 26-án, délután 14 órakor kerül sor, a Dabasi Járási Hivatal dísztermében. Megnyitó beszédet mond dr. Solymár István, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóhelyettese. Új formában a Művészet Szombaton a Magyar Sajtó Házában számoltak be az újságíróknak az újjáalakult Művészet című folyóirat célkitűzéseiről. Rideg Gábor felelős szerkesztő elmondotta: januártól a folyóirat új formában jelenik meg. Az eddigi fekete-fehér reprodukciók mellett az eredeti alkotás hatását megközelítő, több színű illusztrációk gazdagítják a lapot. A színesképanyag ellenére a lap a jövőben is változatlan áron vásárolható meg, fizethető elő. Felavatták Madách Imre szobrát Madách Imre születésének 150. évfordulója alkalmából szombaton a Margitszigeten ünnepélyes külsőségek között avatták fel a drámaköltő szobrát. A bensőséges aktuson Sőtér István akadémikus, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója méltatta Madách munkásságát, életművének, s Az ember tragédiájánál? mondanivalóját. Viít Tibor szobrászművész alkotását — amely Madách ülő alakját ábrázolja — a szigeten lévő kolostorromok közelében helyezték eL UJ DIÁKOTTHONOK Egyetemisták segítik az építést Legutóbb a megyei diákparlamenten esett szó Pest megye kollégiumi ellátottságáról: a diákok és a KISZ-vezetők egyaránt elmondták: további kollégiumi helyekre lenne szükség, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulását hathatósan segítsék. Azóta a Pest megyei Tanács elkészítette kollégiumfejlesztési tervét. Középiskolai kollégium ebben az ötévés tervben, tehát 1975-dg csak két helyen, Cegléden és Vácott épül. A ceglédi középiskolai kollégium építését a közelmúltban már megkezdték, a váci építésének anyagi feltételeit biztosították, és hamarosan megkötik a kivitelezővel a szerződést A váci építkezés szükségessé teszi, hogy már idén nyáron megyei építőtábort szervezzenek Vácott. Régi gond Pest megyében az általános iskolai diákotthonok építése is. A tanács 1985- ig elkészítette a tanyasi iskolák körzetesítésének tervét, és ezzel kapcsolatos kollégiumok létesítését is tervbe vette. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ-szervezete már korábban felajánlotta, hogy egy kollégiumot a tanyai kisdiákok részére társadalmi munkában felépít. Újabb ajánlat is érkezett a megyei tanácshoz: a Budapesti Orvosi Egyetem és a Műszaki Egyetem hallgatói Jászkarajenőn építenek fel egy 50 személyes, általános iskolai diákotthont, előreláthatólag 1974-ig. A nemrég átadott vasadi diákotthont és iskolát pedig 1975- ig korszerűsítik: tornatermet kapnak 1975-dg a vasadi kisdiákok. , A. É. Hangverseny Da bason Ma, Vasárnap délelőtt fél tizenegykor A menüettől a valcerig címmel az Országos Filharmónia ifjúsági bérlet- sorozatának keretében hangversenyt rendeznek a járási tanács dísztermében. Közreműködik a Musica Humana kamarazenekar. Műsorvezető: Lukin László. Emlékpark Szeri-pusztán Dr. Trogmayer Ottó régész rányításával negyedik éve folytatnak ásatásokat a sövényházi Árpád ligetben, az egykori szeri monostor romjainak feltárására. Anonymus feljegyzései szerint a honfoglalás időszakában itt a Szeri-pusztán osztották fel az új hazát a törzsek között és később e területen Ond vezér leszármazottai, a Bor-Kólán nemzetség tagjai építettek templomot. A mai Árpád liget negyven- holdas környéke már védett terület. A tervek szerint nemzeti emlékparknak rendezik be a környéket, amelynek része lesz a feltárt szeri monostor maradványa. Honthy Hanna nyolcvanéves H ügel Hajnalka 1893. február 21-én nyomdász családban született. És 1973. február 21-én lesz nyolcvanéves — Honthy Hanna. Kislány korában került az Operaház tánckarába és még akkor is kislány volt, amikor első szerződését kapta a Népoperába. Hajnal Hajnalka volt az első művészneve. Onnan Debrecenbe, majd Pozsonyba került s már akkor vetélkedtek érte a színigazgatók. A főváros vonzásának azonban 6 se tudott ellenállni. Az ak- kor már Honthy Hanna néven szereplő fiatal színésznő végigjátszotta, énekelte, táncolta a budapesti színházak javát. Nagy szerepeinek, fényes sikereinek felsorolásához könyv kellene. Neve kitörölhetetlenül ösz- szefonódott a magyar könnyűzenei műfaj történetével. Honthy Hanna ma Budán lakik, a Deres utca 9. alatti villában, amelyet 1957-ben ő építtetett. Szerényen, csendesen él, mint ahogyan világéletében. Kedvenc szórakozása a romi. Remek háziasszony. Lakása tele a gazdag múltú színész emlékeivel. Könyvtár, színlapok, festmények. Kitüntetések. Érdemes, majd kiváló művész lett, Kossuth-díjat, Munka Érdemrend arany fokozatot kapott. A legnagyobb jutalmat az élettől kapta, hiszen van-e nagyobb diadala egy színésznőnek, mint hogy nyolcvanéves korában is fellép? , Reméljük, még sokáig fogjuk látni, hallani civilben és színpadon az örök Csárdáskirálynőt, a magyar operettek örökös primadonnáját. Sz. D. Az olvasó bizonyára ismeri Tímár Mihályt, az aranyembert. Az Al-Dunán megbúvó egykori Senki-szigetének urát, aki gyermekkorunk kedvenc Jókai-hőseként segített elűzni a hosszú téli esték unalmát. Én most egy mai arany- embert szeretnék bemutatni írásomban. A neve: dr. Petrik Béla, foglalkozása férfiszabó — és szigettulajdonos. Az ö Senki-szigetét Szürkőnek hívják és nem az Al-Dunán, hanem a Dunakanyarban fekszik. Dunakeszi és Szigetmonostor között. Jogszabálysértések Ha el akarunk igazodni a ntegy két kilóra hízott aktatömegben, javaslom, kezdjük a legelején: 1886-nál, amikor is a császári és királyi hatóságok feltérképezték a magyar Dunát. A Szentendreisziget déli partjánál, Horány- tól egy kődobásnyira apró szigetet találtak. Területe mindössze 322 négyszögöl volt, néhány évtizede rakódhatott le a vén folyam hordalékából. A csekély aranykorona-értékű, legelőnek regisztrált szigetecske felfedezésekor már magántulajdonban volt. Ötvenöt évvel később, 1941- ben ismét felmérték a Szürkő- szigetet és kiderült, hogy területe időközben 1 kát. hold 1250 négyszögölre növekedett. Ismét elszaladt 15 esztendő, s 1956. augusztus 15-én a Szürkő sziget gazdát cserélt: új tulajdonosa dr. Petrik Béla budapesti lakos lett. És ezzel megkezdődött a jogszabály- sértések sorozata... Dr. Petrik Béla a Szigetmonostori Községi Tanácstól kérte a sziget megvásárlását. Ott azonban természetesen elutasították, mivel a sziget területe jóval nagyobb az előzetes kérelemben feltüntetett 1 kh 1250 négyszögölnél, amelyet fűzfavessző kitermelésére maga kívánt hasznosítani. Az akkori Szentendrei Járási Tanács vb mezőgazdasági osztályának illetékese viszont ezt nem tudva, a beadványában magát okleveles közgazdásznak nevező, valójában belvárosi szabókisiparosnak minden további nélkül megadta a kért jóváhagyást Ennek birtokában 1956. augusztus 15-i dátummal megkötötte az adás-vételi szerződést F. Miklós budapesti lakossal, mint eladóval. A szerződésben gondosan mellőzték a terület nagyságának feltüntetését. Néhány hónap múlva, 1957. január 11-én Petrik benyújtotta az adás-vételi szerződést a Szentendrei Járási Tanács vb mezőgazdasági osztályának jóváhagyásra, ami a 614—Sz—15/1957. sz. határozattal- megtörtént. Az irat január 19-én átkerült a telekkönyvi hatósághoz, ahol még aznap végrehajtották a telekkönyvi bejegyzést Csodálatos földszaporulat — önnek látnia kellett, hogy a sziget a valóságban sokkal nagyobb a telekkönyvben feltüntetett 1 kh 1250 négyszögölnél. Miért nem mérették fel az adás-vétel előtt? Dr. Petrik Béla nem is próbál tiltakozni: — Mindannyian tudtuk — az eladók is —, hogy a sziget nagyobb. Csakhát — a felmérés sokba kerül. Nem akartunk erre is költeni. — Érdekes. Alig néhány hónappal a telekkönyvi átírás után már nem voltak ilyen aggályai. Háromezer forintot fizetett a felmérésért, amelyet H. István, az Állami Földmérésügyi és Térképészeti Hivatal főmérnöke végzett el. — Kérem, én a pénztárba fizettem be a pénzt. H. Istvánt nem is ismertem. Nem emlékszem ilyen névre... — Segítek: H. István volt az, aki 1958. január 7-i megkeresésében arra kérte a Szentendrei Járásbíróság — mint telekkönyvi hatóság — illetékesét, hogy „az 1219 helyrajzi számú sziget területét: 1 kh 1250 négyszögölről szíveskedjék a jelenleg helyes 8 kh 976 négyszögölre ()!) helyesbíteni, ennek megtörténtéről az érdekelteknek végzési értesítést kiküldeni.” A helyesbítés január 11-én megtörtént, s erről dr. Petrik Bélát és H. Istvánt értesítették. — így válhatott ön — most már papíron is — egyedüli tulajdonosává egy több mint 8 és fél holdas szigetnek! Csaknem tíz évvel azután, hogy a 13 100/1948. Korm. sz. rendelet, majd az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 33 100/1948. FM. sz. rendelet 8. §. (1) bekezdése a magántulajdonba megszerezhető földterület nagyságát maximálisan 2 katasztrális holdra korlátozta! Továbbá ki. lene évvel az alkotmányunkról szóló, 1949. évi XX. törvény hatályba lépése után, amelynek 6. §-a a folyóvizeket, a csatornákat és természetes tavakat, ezeknek medrét, valamint a folyóvizek elhagyott medrét és a folyóvízben újonnan keletkezett szigeteket az állam szocialista tulajdonává tette. — Nem tudtam, kérem, hogy az állami tulajdonjog a Szürkő szigetre is vonatkozik. — Úgy gondolta, hogy a törvények az egész Magyar Népköztársaságban érvényesek — kivéve a Szürkő szigetet? — Azt gondoltam, hogy az állam tulajdonjoga csak az ezután — újonnan — keletkező szigetekre vonatkozik. — Figyelemre méltó elgondolás ; nekem is van egy. Amikor ön 1956 augusztusában a szigetet megvette, majd 1957- ben a nevére íratta, a sziget területe 1 katasztrális hold és 1250 négyszögöl volt a telekkönyv szerint. Másfél év alatt, 1958 januárjáig — amikor is a térmértéket a telekkönyvben helyesbítették — a sziget területe 8 kát. holdra és 976 négyszögölre növekedett. Mivel mindez több évvel az alkot-1 1 ♦
