Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
t'tát M£6I vAirlíip 1973. JANUAR 9., KEDD Felnőtt diákok 100 EVES BUDAPEST NYOLC ÓRA HARMINC PERC. A kérdések borítékban az asztalon. Az első öt hallgató húz. Egyenként bemondják a húzott tételek számát. Az egyik hallgató megszólal: — A szerencse mellém szegődött, jó a kérdés. — Szerencse?! Mind az öt jövendő vizsgázó nevet. Ez a kijelentés máris rossz feleletnek számíthatna. Ilyet mondani egy filozófiai vizsgán és épp a tanár előtt! Nem tesz semmit, senki nem veszi komolyan, csak amolyan feszült- ségoldónak. A keskeny asztal mellett öt magába mélyedt vizsgázó. Az egyik sebesen jegyzetel, a másik tétován nézi a papírt. Amit mégis feljegyez, azt gyorsan áthúzza. A harmadik tanuló a körmét rágja ... FELNŐTT EMBEREK. Legtöbbjük diplomás, száz vizsgával a hátuk mögött. Most mégis valamennyi újra nebuló. Azt is elfelejtik, hogy eredményesen zárták az éves mérleget, hogy a professzor megdicsérte a majdnem reménytelen műtét bravúros levezetéséért. A vizsgázók ebben a pillanatban egyszerű, nekikeseredett diákok. Olyanok, akik félnek, akiknek a homlokán, kezén kiütött a veríték. Inkább ásnák valahol a fagyott földet, bár azt sem tudják, hogy kell megfogni az ásót; versenyt úsznának a nyitott uszodában, bármit, csak ne kellene itt ülni, kivárni, amíg sorra kerülnek, és akkor úgyis kiderül minden, hogy hiába töltik az idejüket... ESZÜKBE JUT, hogy másképp kellett volna: nem egyszer egy héten tanulni, hanem mindennap két órát, de legalább egyet. Fogadkoznak: ha megússzák ezt a napot, új életet kezdenek. Fogadkoznak, mint néhány esztendővel ezelőtt az iskolapadban, amikor más dolguk nem volt, . mint tanulni. Ma ott a feleség, a gyerek, a főnök, a munka ezernyi gondja. Letelt a felkészülés negyven perce. Jelentkezhet az első felelő. Dermedt csend ül a szobán. Azután megtörik a jég. A vizsgázó felelni kezd. A tétel: a mennyiség, minőség és mérték filozófiai fogalma, objektív jellege... A VIZSGÁZÓ bele sem néz a jegyzetbe, csak a tanár tekintetét lesi. Onnan olvassa, igen, jót mond. A többiekből hangos sóhaj tör fel: talán mégis túl lehet élni ezt a vizsgát is. A felelet véget ér, beírják az első osztályzatot: jeles. A felnőtt diák törli a homlokát, de már nevet. Föl- szabadultan, elégedetten. Tegnap, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának esti egyetemén, valamennyi évfolyamon megkezdődtek a félévi vizsgák. s. á. A centenárium jegyében: helytörténeti séták a belvárosban A Pest, Buda és Óbuda egyesítését kimondó törvény végrehajtására alakított 34 tagú bizottság 1873. január 9-én ült össze először. A belváros lakói most külön is megemlékeznek erről a centenáriumról. Ebben a hónapban például filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadásokat rendeznek a főváros egyesítéséről Az iskolák növendékei szakköri foglalkozásokon ismerkednek a százéves Budapest történetét felelevenítő dokumentumokkal. A diákok helytörténeti sétákon is részt vesznek. Ütjük során azokat a helyeket keresik fed, amelyek építészeti, történelmi, munkás- mozgalmi és kulturális emlékeket idéznek. A kerületi KISZ-bizottság helytörténeti vetélkedőt rendez. „Száz év magyar verseiből” címmel a középiskolás fiatalok körében szavalóversenyt hirdetnek meg. Abonyi-évforduló A Panna asszony lánya: Blaha Lujza Száznegyven évvel ezelőtt, 1833, január 9-én született Abonyi Lajos író, a magyar naturalista széppróza előfutára. Abonyi Lajos, született Marton Ferenc, gyermekéveit a Nógrád megyei Kisterenyén töltötte, a mátravidéki palóc- ság között. Családjuk onnan a Pest megyei Gombára, azután pedig Abonyba költözött, amely községről az író későbbi nevét fölvette. Abonyi Lajos itt ismerte meg azt a népi világot, amely témaforráskénit TV-FIGYELŐ KLASSZIKUSOK. Változatlanul a klasszikusok uralják a főműsoridöben a televízió képernyőjét. Mikszáth Kálmán, Zola, Mészöly Dezső fordításában Szophoklésztől Villonig. És ma már klasszikusnak számít, Gershwin muzsikája is. S ezzel szemben mai magyar szerzőtől mindössze két harmatgyenge minikomédia. Ez bizony nem dicséri a műsorszerkesztőket. Figyelemfelhívó, jó sorozat lehetne az Olvasta-e, ha szerencsésebb lenne a bemutatásra kerülő művek válogatása. Mikszáth novellái között sok olyan található, amely szinte kínálja magát a megfilmesítésre, a tv-adaptációra. A kivételek közé tartozik a pénteken este látott Mégis tálen- tom Kyszlich, amelyben nem az elbeszélő, hanem elsősorban az anekdótázó Mikszáth Kálmánnal ismerkedhettünk. Ezt az anekdótázó Mikszáthot pe- dik nagyon nehéz képpé fogalmazni. Zolával kétszer is találkozhattunk négy nap alatt. Pénteken este a kísérl'eti adón az Egy korty levegő című csehszlovák film idézte különös életének néhány epizódját — hitelesen. Egy nappal később, a főadón, éjszakai előadás keretében a nagy francia író Tisztes úriháza elevenedett fel, Octave szerepében a felejt- hetelen Gerard Philipe-pel. A filmnek ez a szereposztásbeli telitalálata adta legnagyobb értékét. Gerard Philipe játékáért szívesen néztük újra. Mészöly Dezső kitűnő műfordító. S bár ezúttal elsősorban versfordítóként mutatkozott be elsősorban a televízió milliós nézőtábora előtt, jól tudjuk, hogy klasszikus drámafordításai is kitűnőek. A vasárnap esti filmet, az Egy amerikai Párizsban-1 két dolog miatt jó volt újra viszontlátni. Az egyik Gershwin csodálatos muzsikája, a má- nik Gene Kellynek a maga nemében egyedülálló tánctudása. Ha a szentimentális történeten nem is, a kitűnő muzsikán és a remek táncokon nagyszerűen szórakoztunk. És szerencsére ezek töltötték ki a film nagyobb részét. RIPORTOK. Ami nem sikerül hétszámra a televízió irodalmi szerkesztőinek, azt kitűnően oldják meg a televízió riporterei. Az elmúlt négy nap alatt jobbnál jobb riportokat láthattunk viszont a képernyőn. A legsikeresebb kétségkívül a' csütörtökön este sugárzott dokumentum-riport- film, a Feljelentők volt, Szálkái Sándor alkotása. Szerkesztőként és riporterként egyaránt jól mutatta be, hogyan lehet egy esemény — a pincehelyi kollégium élete — kapcsán általános érvényű igazságokat is kimondani a fiatalok iskolai és- Szülői neveléséről egyaránt. Derűs hangulatot árasztó, néprajzi hitelességű riportfilm volt a vasárnap délután közvetített Disznótor Kisbér- apátiban. MEZGA. Az elmúlt héten befejeződött a Mézga-család tizenhárom részes rajzfilmsorozatának ismétlése, mintegy előkészítve a vasárnap kezdődött új Mézga-sorozatot. Ezúttal a legifjabb Mézgát, Aladárt nevezték ki az alkotók a tizenhárom rész főszereplőjévé. Hogy ez mennyiben volt szerencsés — az első rész megtekintése után még nehéz lenne eldönteni. Egy azonban biztos: a Második dimenzió sokkal kevésbé tetszett, mint az első sorozat bármelyik adása. Éppen az hiányzott belőle, ami a korábbi Mézga-filmek sava-borsa volt: egy mai átlagcsalád nagyon is mai gond- jai Prukner Pál egész írói munkásságát meghatározta. Első elbeszéléseivel a múlt század 50-es éveiben jelentkezett. A 60-as évektől fogva adták ki regényeit, amelyek közül -a legismertebbek A mi nótáink, Kenyér és becsület, Magduska öröksége. A Pénzes molnár románca és A tyúkprókátor kliensei című kötetei 1898-ban bekövetkezett halála után, 1902-ben jelentek meg. Abonyi drámákat is írt: legismertebb darabjai A betyár kendője s a Panna asz- szony lánya. Az előbbiben, Zsófi szerepében Blaha Lujza aratott sok tapsot a Nemzeti Színházban. Abonyi Lajosnak, a magyar népélet és népköltészet mélyreható tanulmányozójának érettebb írásai mind kevésbé idillikus képet festenek a parasztság életéről: ezért tekintik Mikszáth és Gárdonyi mellett Móricz Zsigmond előfutárának is. Drámáiban szakítani igyekezett a népszínmű hagyományaival. A magyar népi dráma megteremtésére törekedett, színművei azonban rém- drámává kerekedtek. A századunkban méltatlanul elfelejtett író emlékét Abony- ban sok szeretettel ápolják. A község szobrot is emelt Abonyi Lajosnak, az utat pedig, ahol a lakóháza volt, róla nevezték eb TÍZEZER PETŐFI-KÖTET Emelkedett a szövetkezeti könyvesboltok forgalma Tavaly a szövetkezeti könyvesboltok beszerzése 7,7 százalékkal növekedett, s ez forgalmuk emelkedésének is alapjául szolgált. Az eredmények nemcsak mennyiség, hanem választék szempontjából is figyelemre méltóak. A szövetkezeti boltok részére, hogy készleteiket a napi újdonságokon kívül is választékosabbá tehessék, több mint 200 címet tartalmazó különjegyzék készült, a téli könyvvásáron az olvasók érdeklődésére különösen számot tartó kiadványokból. Ä nagy karácsonyi könyvvásárra való felkészülés során mintegy 45-féle gyermekkönyvből összesen több mint hatvanezer példány, ötféle leporellóból, lapozókönyvből 25 ezer példány, 12 féle mesekönyvből 30 ezer példányt szállítottak az üzletekbe, s valamennyi gazdára talált. A Petőfi-évfordulóra megjelenő számos, érdekes kiadványból már eddig több mint tízezer kötet került a vásárlókhoz. A cscmöi iskolások és a Kanizsai Dorottya brigád Nyáron, amikor az ország különböző üzemeinek szocialista brigádjai, tanyasi iskolákat vettek a szárnyuk alá, a Magyar Kábel Művek Kanizsai Dorottya brigádja — a csemői tany avilág általános iskolájával vette fel a kapcsolatot. A levelükre hamarosan megérkezett a válasz: „Köszönettel vettük, hogy brigádjuk ilyen nemes vállalkozással iskolánkat kereste fel. A mi tanyai gyermekeink részére nagyon fontos, hogy könyvekhez jussanak, mégpedig saját példányhoz. Sok helyen még kísért a múlt szokása, könyvekre otthon nemigen áldoznak... — olvashattuk az iskolaigazgató meleg hangú levelében, amelyben azt is megírta, hogy, ha a brigádnak segítőszándéka van — milyen könyvet vásároljanak. Ettől kezdve már nagy gyor. sasággal peregtek a dolgok. A Kanizsai Dorottya brigád — az üzemi lapban csatlakozásra kérte a gyár többi brigádjait —, s a felhívásra, további öt brigád vállalkozott, hogy hozzájárul a kezdeményezéshez. Az összegyűlt pénzből annyi példányt vásároltak, az „Ablaktól a zsiráfig” című szép és tanulságos könyvből, hogy az iskola alsó tagozatán, Fővárosi színházi esték Vígjátékok kora Jóformán nincs olyan fővárosi színház, amelynek műsorán ne szerepelne két vagy három vígjáték. A vígjátékok korát éljük. A Katona József Színházban egy közel százéves mai, a Vígszínházban pedig egy mai, de meglehetősen kortalan darabot játszanak. MUKÁNYI Gsiky Gergely idestova száz éve rajzolta színpadra Mukányit és társait. Nem akarunk hinni a szemünknek, olyannyira ismerős figurák, hogy jó napottal, jó estéttel köszönünk nekik. Mukányi Bódogunk, Bánvár jó módú polgárának, aki egy tudományos konferencia megszervezésében való részvételét akarja felhasználni befolyásos ismeretségek, s ezen keresztül ranges kitüntetés szerzésére; Darnai- nak, a kedélyes, eszem-iszom „nagyembernek”, akinek a jóindulatától, a szavától sok függ; a tudós, demagóg, nagy hangú Zápolyának; a fővárosi szép özvegynek, a cinikus újságírónak; és a többieknek. Csiky százéves figurái időt- állóak. Sajnos, a valóságban is, és a színpadon is. Maga a történet, a cselekmény túlságosan bonyolult ahhoz, hogy néhány mondatban vázolni lehetne, bonyolult Tarbay Ede értő, lényegre egyszerűsítő átdolgozása ellenére Is. A lényeg: Mukányi a rang, a cím, a kitüntetés elnyeréséért mindent képes lenne föláldozni, még felesége, lánya becsületét is. Sajátos módon, bonyolultsága ellenére is átlátszó a történet, az első percben tudjuk a befejezést, a cselekmény fonalát Is lei lehet következtetni, a mese egyszerűen „csak” szórakoztató. Egy kicsit múltszázadbeli, egy kicsit naív, egy kicsit elcsépelt Talán mert annyi hasonló történetet hallottunk már. Amiről persze Csiky Gergely nem tehet Plasztikusak, hús-vér emberek viszont a hősök. Élvezetes estét nyújt a nézőknek a Mukúnyivál a Katona József Színház, elismerés érte az együttesnek. Mindenekelőtt a címszerepet alakító Siukovits Imrének és a tudós nyelvész alakítójának, Rajz Já- nosnak. Egri István kulturáltan rendezte meg a darabot, annyit aktualizált rajta, any- nyit „kacsintott ki” a ma nézőjére, amennyi szükséges; a darab a saját korában játszódik és nem ma. Csiky Gergely száz év távolából is képes még mindig a ma emberéhez szólni, a saját hangján. KERESZTÜL-KASUL Részlet a Mukányiból: Pápai Erzsi, Sinkovits Imre, Császár Angéla cs Sztankay István. Gábor Viktor felvétele Ayckbourn vígjátéka kezdetben zavarba hozza a nézőt, s a zavar szinte az első rész végéig eltart. Egy színpadon, egy színen, egy időiben, két cselekmény játszódik. Fiona a város egyik szélén lévő lakásából fölhívja kedvesét, a város másik szélén lévő lakásában lakó Bobot. Mindez a színpadon: az egyik telefon itt, a másik telefon harminc centivel odébb, s miközben egymással beszélgetnek, majd összeér az orruk... Hasonló — szellemes — játéknak lehetünk tanúi az idővel is: egy időben játszódik le Phallipsék csütörtök esti és Fosterék péntek esti vacsorája, egy színen, egy asztalnál. A vacsoravendégek is azonosak: Feat- herstonék. Maga a cseleikmény — mármint hogy kit kivel és mikor és hogyan csal meg — kevéssé érdekes, bár igaz, szellemesen bonyolított, s a polgári vígjáték műfajában a jobbak közül való. Figyelemre méltó viszont a szellemes formai megoldás, amely a kezdeti meghökkenés után teljes mértékben elfogadható és élvezhető. És ami már a pesti színpadokon nem újság, kiemel- kedőek a színészi alakítások. Bárdy György, Bánki Zsuzsa, Béres Ilona, Ernyey Béla, Balázs Péter és Szegedi Erika neve közül aláhúznánk az utóbbi kettőt. Kern András rendezése határozott, átgondolt, a szerző jól járt, hogy Kern András rendezte meg a darabot. Dcregán Gábor most már minden két gyereknek egy-egy közös kötet jutott. Nagy segítséget jelenteti ez a tanulásban, A levelezés azóta is szorgalmasan folyt — s az egyik levélben meghívás is érkezett. „Szeretettel várjuk a brigádot személyes megismerkedésre. Most már azt is megmutathatjuk, mit tanultunk az elküldött könyvekből...” — írta Nagy Zsuzsa, a csemői iskola alsó osztályos gyermekeinek lelkes, fiatal tanítónője. S a meghívás nyomán — izgatott készülődés után — került sor a látogatásra. A kilenc nőből álló brigád tagjai a Magyar Kábelművek szakszervezeti bizottságának segítségével, egy szabad szombatos napra megkapták a gyári mikrobuszt, és elindultak a csemői iskolába. Kipirult arcú gyermekek, boldog, vendégszerető tanítónő fogadták a vendégeket. A kicsinyek verset is szavaltak, énekeltek is, majd előkerültek a látogatók ajándékcsomagjai. Ki tudná megmondani, mi okozott nagyobb örömet — a piros posztóból készített „szegedi” papucsok —, amelyeket a brigádtag, Klemm Zsuzsa varrt —, s amiből minden gyereknek jutott egy pár. A tanítónőt egy — a brigádtagok által dedikált — József At- tila-kötettel ajándékozták meg. Késő, sötétedésbe hajló délután volt, mire a brigád tagjai — egy meghatóan szép emlékkel a szívükben — ismét mikrobuszra ültek. Kasznár Zoltán Új magyar rövidfilmek A következő hetekben számos új rövidfilmet láthatunk a mozikban. Ezek között található Kollányi Ágoston „Száz év” című produkciója, amely a műemlékvédelem centenáriuma előtt tiszteleg. Az ötszörös öttusa-világbajnokság után olimpiai bajnok Balczó Andrásról készítette „Balczó” című filmjét Knoll István. A sport- történelem egyik legnagyobb magyar egyéniségének életét, rendkívüli teljesítményeinek születését kísérhetjük végig az alkotásban, ugyanakkor közelről megismerkedhetünk ezzel a rokonszenves fiatalemberrel. Czigány Tamás „Az. euklideszi geometria világa” című népszerű tudományos filmje a görög geometria és természet- tudományos gondolkodás kialakulását és alkotó módszereit követi nyomon. További két új magyar rövidfilm a januári műsorban: a „Siratok” és a „Csudavilág”. — Összefogással könnyebb. Egy évre szóló szerződést kötött nemrégiben a Szobi Nagyközségi Tanács a művelődési ház közös fenntartására a helyi termelőszövetkezettel, a léüzemmel és a kő- bányávaL J ( i
