Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

Tájékoztató a Pénzügyminisztériumban A Minisztertanács — a Köz­ponti Bizottság állásfoglalásé­inak végrehajtásaiként — hatá­rozatot hozott az egyes lakás- építési for mák pénzügyi és hi­telfeltételeinek mód ysítására. A rövidesen .megjelenő rende­letről, a változások lényegéről Madarast Attila pénzügymi­niszter-helyettes és Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képvise­lőit pénteken a Pénzügymi­nisztériumban. Az új rendelkezés a bérből és fizetésből élők, ezen belül a munkások lakáshoz jutását könnyíti meg; céltrdatos, ha­tározott előrelépés a lakás­gondok enyhítésére. A módo­sított hitel- és pénzügyi felté­telek alapja, hogy mérséklődik az előtörlesztés, a készpénzfi­zetés összege, s meghatározott területeken és feltételek kö­zött mindenképpen biztosított az építkezésekhez szükséges kölcsön. A változtatás már eb­ben a tervidőszakban is szá­mos olyan munkáscsaládnak nyújt lehetőséget lakásépítke­zéshez, saját otthon megterem­téséhez, amely különben csak hosszú évek múlva gondolha­tott volna rá. A módosított hi­telfeltételek, a kedvezmények a munkások számára is lehető­vé teszik, hogy részt vegyenek a magánlakás-építési akcióban, s lényegében — a tanácsi, a szövetkezeti lakásakcióhoz ha­sonló feltételekkel — mintegy 20—25 ezer forint készpénzfi­zetéssel juthatnak lakáshoz. Az új pénzügyi feltételek a legnagyobb kedvezményt a Kedvező változások a külkereskedelemben Dr. Bíró József sajtótájékoztatója Pénteken a Parlamentben dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelem tavalyi munkájának legfőbb vonásairól, valamint az idei teendőkről. A sajtókonferen­ciát dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnö­ke nyitotta meg, majd a mi­niszter bevezetőben hangsú­lyozta, hogy a külkereskede­lem, s egyben a népgazdaság 1972. évi egyik fontos eredmé­nyének tudható be az export gyors, több mint húszszázalé­kos .növekedése. A külkereskedelmi munka kiegyensúlyozottabbá válását elsősorban azok az intéz- ,i kedések segítették elő, I amelyeket az ismert párt- ■! határozatok szellemében ■I a kormány hozott a nép- gazdasági egyensúly javí- i tusára. Ezek hatása, hogy a kivitel mind a rubel-, mind a dollár- elszámolású területeken gyor­sult, a behozatal viszont cse­kély mértékben ugyan, de mérséklődött. A miniszter ezt követően részletesen elemezte az egyes kiviteli területek for­galmának alakulását, s a töb­bi között rámutatott a szocia­lista országokkal folytatott külkereskedelem tavalyi gyors növekedésére, aminek ered­ményeként a tervezettnél ha­marabb sikerült aktív egyen­leget elérni. Rámutatott arra is, hogy a kivitel, és általában a szocialista országokkal folytatott kereskedelem bővülését nagymértékben segítette a KGST tagálla­mai közötti gazdasági együttműködés komplex programja. ■. Hangsúlyozta dr. Bíró Jó­zsef, hogy a dollárelszámolású területekre irányuló kivitel szintén jelentősen, bár a szo­cialista országokba irányuló szállításoknál kisebb mérték­ben emelkedett. A növekedés jórészt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, ki­sebb arányban a fogyasztási iparcikkek kiviteléből szárma­zott. Nagymértékű volt a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar egye6 termékeinél a kon­junkturális árnyereség szere­pe is. A gépek és gépi beren­dezések kivitele az átlagos nö­vekedést érte eL ■ Részletesen taglalta ezt kö­vetően a külkereskedelmi mi­niszter a magyar—szovjet ke­reskedelmi kapcsolatok és gaz­dasági együttműködés jelentő­ségét, a többi között rámutat­va, hogy i az 1971—1975. közötti j években a különböző ter- j niékek, anyagok forgalma i dinamikusam növekszik, s erre az 1975 utáni időszak­ban is minden lehetőség megvan. Tájékoztatója további részé­ben a miniszter a fejlett tőkés­országokkal folytatott külke­reskedelem fő vonásait vázol­ta, majd a fejlődő országok­kal fennálló gazdasági kap­csolatok eredményeit méltat­ta. Egyebek kozott kiemelte, hogy a gép- és finommecha­nikai kivitel növelését előse­gítették azok a hitelegyezmé­nyek, amelyekből négyet ta­valy írt alá hazánk, s ame­lyek szervesen kapcsolódnak a korábban megkötöttekhez. Elő­segítette a forgalom bővítését az is, hogy a latin-amerikai országokkal, szívós munka eredményeként, fontos megál­lapodásokra került sor, így például Peruval a forgalom 1969 és 1972 között megkét­szereződött. ( A külkereskedelem idei programját körvonalazva rámutatott a miniszter, hogy az áruforgalom mint­egy 7—7,5 százalékos nö­vekedése sokréíű és rugal-# más munkát kiive'el mind a termelőktől, mind a kül­kereskedőktől. Hangsúlyozta egyebek között a nagyobb kínálat és a jobb minőség fontosságát, majd az újságírók kérdéseire vála­szolt. M. O. vállalati munkáslakás-építke- zésekhez, mint új építési konstrukcióhoz, biztosítják. Ennek lényege, hogy az álla­mi vállalatok — közéjük tar­toznak az állami gazdaságok — munkásai lakásépítkezé­sükhöz, vásárlásukhoz a szo­ciálpolitikai kedvezményeken felül támogatást és további kedvezményeket kapnak ak­kor, ha vállalatuk a lakásépít­kezés költségeihez az eladási ár legalább 20 százalékával hozzájárul. Ebben az esetben a vissza nem térítendő állami támogatás mértéke egy-három szobás lakásnál 40—80 ezer forint. A munkásoknak a szociál­politikai kedvezménnyel és az állami támogatás összegével csökkentett építési költség 10 százalékát kell előtörlesztés­ként kifizetniük. A fennmara­dó összegre az Országos Ta­karékpénztár 35 éves lejá­ratra kedvezményes, 1 száza­lékos kamatra építési kölcsönt folyósít. További könnyítés, hogy a három vagy ennél tötyb gyermekes családok 10 százalékos előtörlesztése a ta­nács, a vállalat javaslatára az állami költségvetés terhére részben vagy teljesen elen­gedhető, vagy a vissza nem térítendő támogatásként fi­zetheti ki munkása' helyett. Enyhíti a terheket az is, hogy az OTP az építési kölcsön havi részletét egyedi elbírálás alapján az első három évben mérsékelheti. A munkáltatói támogatással történő munkáslakás-építke- zés kedvezménye, az állami támogatás a fővárosban, a vá­rosokban és a kiemelt — fő­leg munkáslakta — települé­seken érvényes, s elsősor­ban a telepszerű, több szintes lakóházépítkezésekhez adják. Szigorú előírás, hogy ameny- nyiben az állami támogatás­sal épített vagy vásárolt la­kást eladják, úgy a támoga­tás 'teljes összegét vissza kell fizetni. A kedvezményre jogo­sultságot, azt, hogy a dolgo­zó munkásnak minősül, a vál­lalat vezetőjének kell igazol­nia. Kedvezően változtak a la­kásépítés munkáltatói támo­gatásának egyéb feltételei is. A vállalatok a munkásokon kívül az egyéb, bérből és fi­zetésből élő dolgozóik lakás- építkezéseit is támogathatják. Ilyen esetben a telepszerű, több szintes lakóházépítkezé­(F oly tatás a 8. oldalon.) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM AIM »0 FUJ.Én 1973. JANUAR 20., SZOMBAT A megye legjobb munknsőregységc Nagykátára került a vándorserleg A megyei ünnepélyes mun- kásőr-egységgyűlések sorában tegnap délután Nagykátán tar­tottak járási egységgyűlást. Ezen megjelent dr. Bíró Fe­renc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Fa­ragó Elek, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka. Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizottság eLső titkára, Be­ne Béla, a munkásőrség köz­ponti iskolájának parancsnoka, Keszi József, a Nagykátai Já­rási Hivatal elnöke és Radios Imre, a nagykátai járási rend­őrkapitányság vezetője. Lőrincz János, a munkásőr­ség járási parancsnoka beszá­molójában'elmondta: 1972-ben javult a személyi állomány harckészültsége, szervezeti egy­sége, s egyben felkészült az egység az újabb feladatok vég­rehajtására. Elismeréssel szólt arról a parancsnok, hogy a munkásörök példamutatónk a társadalmi élet minden terüle­tén. Ezután dr. Faragó Elek me­gyei parancsnok szólt az egy­ség tagjaihoz. A munkásőrök tevékenységét — mondotta — sokan segítik: a család tagjai, a munkatársak. Ez további si­kereik zálogának tekinthető. A segítségre ezután is szükség lesz, hiszen ebben az esztendő­ben a testület tagjainak foko­zott követelményeknek kell eleget tenniük. Beszéde v^gén dr. Faragó Elek átadta Lőrincz János járási parancsnoknak azt a vándorserleget, amely ta­núsítja, hogy a járási munkás- őregységek szocialista verse­nyében a nagykátaíaké az el­sőség, s így megkapták a me­gye legjobb önálló egysége cí­met. Ezt követően Lőrincz János oklevelet és zászlót adott át a A MÉSZÖV küldöttközgyűlése A Pest megyei Fogyasztási,' Lakás- és Takarékszövetkeze­tek Szövetsége, a MÉSZÖV, tegnap délután megyei kül­döttközgyűlést tartott Tahiban. Az ÁFÉSZ-ek, a takarék- és lakásszövetkezetek képvisele­tében mintegy kétszáz küldött jelent meg. A küldöttközgyűlés elnök­ségében foglalt helyet Nagy Józsefné, a SZÖVOSZ elnök­ségének tagja, Horváth Jenő, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának ipunkatársa, Csa­ld László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságánák el­nöke, dr. Bozóky István, Pest miegye főügyésze, Lányi Pál, a Pest megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője és Antal Domonkos, a MÉSZÖV elnökhelyettese, a kocséri ta­karékszövetkezet elnöke. A tanácskozást Duka Gyu­la, a Pécel—Isaszegi ÁFÉSZ elnöke, a MÉSZÖV elnökhe­lyettese nyitotta meg, majd el­fogadásra előterjesztette a na­pirendet. Ezután Szikszai Sándor, a MÉSZÖV elnöke mondotta el az elnökség be­számolóját az 1972-es évi munkáról és az idei felada­tokról. A MÉSZÖV nőbizott­sága, valamint ifjúsági bizott­sága eddig végzett tevékeny­ségéről szóló írásos előter­jesztéshez szóbeli kiegészítést fűzött Tanyi Józsefné, a MÉ­SZÖV megyei nőbizottságának elnöke és Varga László, a MÉSZÖV ifjúsági bizottságá­nak elnökhelyettese. A továbbiakban az írásban előterjesztett szervezeti és mű­ködési szabályzatról szavazott a küldöttközgyűlés, és azt él­fogadta. Szünet után vita követke­zett az elhangzott beszámolók­ról, majd Szikszai Sándor összefoglalójával fejeződött be a tanácskozás. (A tanácskozást lapunk 3. ol­dalán ismertetjük.) Dr. Bíró Ferenc köszönti az egységet Esküt tesznek az új munkásőrök (Ékes János felvételei) tápiószentmártoniaknak, akik munkájukkal a járás legjobb szakasza eímet érdemelték ki. A legjobb raj a tápiószentmár- toni Rákóczi Termelőszövetke­zet raja lett. Pataki Márton, a járási párt- bizottság első titkára méltatta a járási munkásőregység tevé­kenységét, s megköszönte el­múlt évi kiváló munkáját. Dr. Bíró Ferenc, dr. Faragó Elek és Lőrincz János nyújtot­ták át ezután a 10 és 15 eszten­dős szolgálat után járó Szolgá­lati Érdemérmeket, munkásőr- emlékérmeket és -emléklapo­kat. A munkásőrség soraiba lé­pett fiatalok eskütételét köve­tően dr. Bíró Ferenc tolmá­csolta a Pest megyei pártbi­zottság elismerését az egység munkájáért. Megállapította, hogy o megye valamennyi egy- sége teljesítette a kitűzött fel­adatokat, mindnyájan meg- állták a helyüket. Különösen nagy munka vár a most esküt tett munkásőrökre, akik még nem rendelkeznek kellő ta­pasztalatokkal — mondotta. Ezután bejelentették, hogy a nagykátai járási m unkásőregy - ség is csatlakozott a miskolci munkásőrök „Adj vért Viet­namnak!” felhívásához, ha­sonlóan a budai és váci járási, valamint váci városi egységek­hez. F. B. Helsinkibe érkezett az 1 megbeszélésen jelen volt dr. MSZMP Központi Bizottságá­nak küldöttsége', Benke Valé­riának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésé­vel. A küldöttség a Finn Szo­ciáldemokrata Párt meghívá­sára tesz látogatást Finnor­szágban, s tanulmányozni fog­ja a párt tevékenységét. Dr. Csanádi György közleke­dési és postaügyi miniszter és Dahin Gotov postaügyi mi­niszter aláírta a magyar— mongol postai és távközlési egyezményt. Péntek délután Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta a mongol delegációt. A baráti Csa szűrei nádi re^ n György és P. Sagdar- mongol nagykövet Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Ajka országgyűlési képvi­selője pénteken részt vett az ajkai városi tanács ülésén. Hazaérkezett Moszkvából az MSZBT küldöttsége, amely Veres Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, az MSZBT alel- nökénelc vezetésével a szovjet fővárosban aláírta a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság 1973. évi együttműködé­si tervét Mérséklődik rr u ■ ■ Az állam támogatása a munkások lakásépítkezéseihez PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom