Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

A PESmE&YLI HÍRLAP' KCLONKIAPm XVII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1973. JANUÁR 9., KEDD Gépesített tejgazdaság Korszerű szarvasmarha-tenyésztés a Szabadság Tsz-ben Hízó bikákat nevetnek — Teljes higiénia — Sikert ígérő vállalkozás A Szabadság Termelőszövet­kezet feketei üzemegységében néhány évvel ezelőtt-a higiéni­kus, egymás mellett sorakozó ólakban sertéseket neveltek. Kissé beljebb, a baromfineve­lő teljesen telve volt csirké­vel. És ma? Kakukk János kerületvezető arcán látom, hogy közeledünk „szívügyéhez”, a kialakulóban levő, korszerű állattenyésztés­hez. Ne is időzzünk sokáig a múltnál. A disznóhizlaldában mindössze kétszáz hízósertést gondoznak. A csirkefarm meg­szűnt. De van szarvasmarha­tenyésztés és hízómarha-neve­lés. — Az üzemegység terüle­tén három teljesen korsze­rű, 100—100 férőhelyes is­tálló épül. Ebből kettő már teljesen elkészült. Áttérünk a kötetlen tartású hízóbika-nevelésre — mondja Kakukk János. — Jelenleg 96 hízóbikánk van, közülük 50— 55 szállításra kész. Darabon­ként 6—7 mázsa súlyúak. Csak azt várjuk, hogy férőhelyeink felszabaduljanak. A kiszállít­ható állatokat hasznos lenne napokon belül elvitetni az is­tállókból. Azután indul a nagy munka, a negativizálás. Tel­jesen negatív állatállományt nevelünk. — Minden munkafolyama­tot korszerűsítünk — szól közbe Bokor Imre bri­gádvezető, akinek hangjából nem kis büszkeség érezhető ki. — Hogyan érinti a tej fel- vásárlási árának emelése a ter­melőszövetkezetet? Ez nap­jainkban nagyon fontos téma a lakosság körében is. Beszél­jünk hát róla az itteni állapo­tok alakulásának ismertetésé­vel. — Tudvalevő, hogy a tej felvásárlási ára a tejzsír szá­zalékának arányától függ. Ed­dig literenként 3,30—3,50 fo­rint volt a felvásárlási ár, ez­zel szemben literenként 4,60 forint önköltséggel dolgozott a termelőszövetkezet. Az új rendelkezések értel­mében a felvásárlási ár 5,10—5,60 forintra emelke­dett, ami gyakorlatilag azt jelenti — mondja Kakukk János —, hogy a tejter­melést nyereségessé tud­juk tenni. — Az üzemegység tehené­szete naponta 1400 liter tejho­zamot ér el. Január 6-tól a tejgazdaság 100 százalékosan gépesített. Emberi kéz nem érinti az innen kikerülő tejet, a maximálisan megkövetelt higiéniának eleget teszünk. Gép feji ki a tejet, szivattyú nyomja át a tartályokból a hű­tőbe, majd onnan is szivattyú nyomásával kerül a tankkocsi­ba, amely az átvevőhelyre szállítja. — Az itt kifejt tej zsírtar­talma 4 százalékos, ami megfelel a követelmények­nek. Természetesen juttat­nunk kell a napi mennyi­ségből a borjúknak is. Az állattenyésztéssel foglal­kozó részlegben harminc em­ber serénykedik, akiket két brigádvezető irányít. Bokor Imre és Takács Imre lelkiis­meretesen dolgozik, nemegy­szer jóval többet, mint 10 órát naponta. Az állatállomány jelenleg 650 jószágból áll. Kakukk Já­nos kerületvezető lelkes és szakképzett irányításával min­den bizonnyal sikeres lesz a vállalkozás, a korszerű és gaz­daságos állattenyésztés ered­ményei nem maradnak el. Bíró Ilona Fűnyíróból hólapátoló A nyáron a parkokban gép­pel nyíratta a fűvet a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat. A téli felkészülés idején a fű­nyíró gép nem került a rak­tárba, mert új feladatot ka­pott: tolóekével ellátva, ha beköszönt a havas idő, a város főútvonalainak járdáit sza­badítja meg a hórétegtől. Nálunk is vannak fűnyíró gépek. Bizonyára jó hasznukat vehetnénk a tél folyamán, ha hasonlóan átalakítanák őket. A legmodernebb felszereléssel Fogorvos a tanyavilágban Egyelőre kevesen keresik fel Talán az első pillantásra ki­derül, miért nevezik a kisvo- naitot madzagvasútnak: úgy szerénykedik vékonyka sín­párja a dérlepte mezőben, mintha két szál spárgát feszí­tettek volna egymás mellé. Sok embert hoz-visz a hátán a dö­cögő, keskeny kocsi. Gyárba járók, piacosok jönnek vele hajnalban, hivatalnokok, peda­gógusok mennek kifelé. Ceglédről Kőröstetétlenig egy fiatal orvos is azon uta­zik. Szó, ami szó, föltűnik ma már, ha egy orvos kisvasúton döcög. Szerény ember dr. Var­ga Sándor, dehogy akar kü­löncködni ! Huszonnyolc éves, pályakezdő fogorvos, akinek családjában nem mérték véká­val a forintokat, hogy friss diplomáját rögtön autóval sé­táltathatná. Aki közelebbről is ismeri, tudja róla, hogy kádárlegény­ből lett fogorvos. Néha meg­említi, de sosem azért, hogy tanmesét mondjon jobb körül­ményekből indult pályatársai­nak. 1960-ban érettségizett, lakó­helyén, Kőrösön, a gimnázium­ban. Nővére akkor már egye­temista volt. A családi bu- gyelláris nem győzte kettejük taníttatását. Egyik osztálytár­sának édesapja kádár volt. Megegyeztek: beállnának hoz­zá a csinvágás, a dongakészí­tés mesterségét megtanulni; másfél év alatt szakma van a kezében. Egy szép napon megakadt a szeme a hirdetésein: fölvételt hirdettek az egészségügyi szakiskolába, ingyenes, két­éves, s aki végez, közegészség- ügyi ellenőr lesz. Gyerekszáj Kezembe került a ma már technikussá „felcsepere­dett” kislányomról tíz év­vel ezelőtt vezetett naplóm, mely szépen mutatja az ak­kor még 12 éves gyermek fejlődését. Ilyen kijelenté­seivel lepett meg bennün­ket: — Apu, amikor még ki­csi voltál, fiú voltál, vagy kislány? — Szeretem a fokhagy­mát, mert kolbászszaga van! — Anyu, miért tesznek minden cseresznyébe ma­got, úgyis ki kell köpni! — A fiúkat is a mamák szülik? Akkor minek van a papa? — Anyu, vedd le a cipő­met, a jobb lábamon visz­ket a tenyerem! ' — Juj, apu, megjöttek a tűzoltók, nemsokára tűz lesz! — Légy szíves, zárd rám az ajtót, nehogy véletlenül kiszökjek! — A kakas el tudja fe­lejteni, hogy ő kakas és tud tojást tojni? — Biztosan te szültél en­gem anyu, mert ha apu szült volna, akkor lenne bajuszom is. Dénes Géza Anyakönyvi hírek Született: Megyesd László és Kerekes Ilona: Mónika, Kecs­keméti László és Oláh Emma: Andrea, Dobos Ambrus és Batizi Jolán: Erika, Kalmár József és Mohácsi Zsuzsanna: Tibor nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szécsényi József és Bugyi Zsuzsanna, Sápi János és Kovács Margit, Bállá István és Csáki Ilona. Meghalt: Forgács József (Tázerdei utca 39.), Sarkadi Lajos (Ilosvay utca 3.) és Sza­bó Ferenc (Kassai utca 21.). Szegezőbői lakatos Zenéje van a BESZÉLGETÜNK. Kellemes modorú, jól öltözött fiatalem­ber. Szereti a könyveket, a mozit, a színházat és a zenét. Ez utóbbit különösen. — Talán azért — mosolyog —, mert a muzsikus cigányok nagy családjából származom. — Nem, nem vagyunk kőrö­Párbeszéd a közlekedés ől UTAK ÉS EMBEREK — Találja ki, mit láttam tegnap! — Nem tudom. — Üttal kapcsolatos. — Megint a járdán bicikliz­tek? — Arról már leszoktak. — Szabad a gazda. — Elesett két kerékpáros. — Részegek voltak? — Színjózanok. — Akkor? — Csúszós volt az út. — Vigyázhattak volna, nem igaz? — Most visszakérdezek. Fel­szórhatták volna az utat, nem igaz? — Vannak helyek, amelye­ket felszórtak. — De több olyan hely van, ahol nem látni homokot, sa­lakot. — Hova kellene? — Például a kanyarokba. — Elég lenne csak felszórni az utakat? — Természetesen nem. Min­denki vigyázzon. Az időseb­bek lehetőleg inkább gyalog menjenek. — Felszórják a járdákat? köz­— Eddig még csak pontban tapasztaltam. — Tehát az idősebbek ne is menjenek ki az utcára? — Jobb ötletem van. — Kíváncsi vagyok rá. — Mindenütt szórják le az utakat a háztulajdonosok. És vigyázzon mindenki. Saját, jól felfogott érdekében. • ★ — Találja ki, mit láttam ma? — Ha megmondja, megtu­dom. Csak nem az IO 62—29- es dzsipet? — Amelyikről múltkor ír­tam? Nem, bár arról is be­szélhetnék. Láttam egy kerék­párost. — Csak egyet? — Többet is, igaza van. És képzelje ... — A járdán mentek. — Mondom, hogy nem. Ka­nyarodtak. — Tudom. Az egyirányú ut­cába hajtottak be újólag. — Most nem. — Hát akkor mit tettek? — Sajnos, semmit. — Nem is jeleztek a kar­jukkal? Irányjelzésre gondo­lok. — Kőrösön nem szokás ka­nyarodás közben jelezni is. Állítólag luxus. Pedig előírja a... — Ki ne mondja! Tudjuk. A KRESZ. — No, ugye! Félni kellene a következménytől. — Vagyis mitől? — Hogy hátulról elüti őket egy személy- vagy teherautó. Rájuk megy a traktor. Egy-két hét a kórházban, lábtörés, bordarepedés, ez-az. S akkor szerencséjük van. — Szerencséjük? Hogyhogy? — Még örülhetnek is. — Minek? — Hogy életben maradtak. Az újságban naponta olvashat az ember hasonlót. — Mit ajánl? — Kanyarodás előtt, jól lát­hatóan, merőlegesen nyújtsák ki a karjukat, abba az irány­ba, amelyikbe menni akarnak. S akkor nem kell félniük, hogy kitörik a nyakukat. Ak­kor mindig hazaérkeznek. S nem kell rettegniük otthon az anyáknak, a feleségeknek. — Ezt ajánlja? — Ezt. S lehetőleg tartsa meg. — Csak én? — Nem. Mindenki. Ballal József munkának is siek. Apám paraszti munkát végzett az állami szőlészetben. Én egész fiatalon a gyárba jártam. — Jó volt akkor. Járó bácsi szerette a fiatalokat. Meg­értéssel bánt velünk. Dolgozni szerettem. Később egy kis tö­rés következett be az életem­ben. De a mi rendszerünkben hamar kézen ragadják a ful- doiklót. És Berkes József idejében, nagyon szorosan megragadta a feléje nyújtott kezet. FÉRFISZABÖ a szakmája De ez csak elegáns külsején látszik meg. A konzervgyárba szerződött el szegezőnek, aho! megbízható, jó munkásnak bi­zonyult. — Éltem néhány évig Buda­pesten — meséli a halk szavú, fiatal férfi. — Négyéves gya­korlatom van a vasiparban Érre alapoztam, amikor jelent­keztem átképzésnek a lakatos­szakmába. Azután heti ötórai kemény elméleti és gyakorlati tanulás következett. Négy hónapon át. Kitartóan. S az eredmény: a múlt év őszén Berkes József szegező lakatos lett. Még néhány hónapig szege­zett, azután hosszabb kórházi kezelésen esett át, s most a konzervgyár lakatosa. Nagyon szereti a munkáját. Annak is van zenéje, ha más is a dallama, mint a hegedű húrjaiból kicsalhatónak. BERKES JÓZSEF 26 éves. Mostani élete a régitől me­rőben eltérő irányban halad. Fogják a kezét. Erős markú, de gyengéd lelkű emberek. A gyár vezetői. B. I. — Otthagytam a kádárszak­mát, el is végeztem az isko­lát, de csak hatvanhatban si­került az orvosegyetemre be­jutnom! ösztöndíj, szociális segély, szállás, reggeli, ebéd, vacsora. Többet mit kívánhat­tam volna? Dr. Varga Sándor azt kéri, ne róla írjak, hanem arról, hogy a legmodernebb orvosi felszerelést kapta a rendelőjé­be. Akármilyen nagyszerű is, rá­nézni sem jó az emelhető, süllyeszthető csodaszékre, a tornyokra hasonlító fúrószer­kezetre. Inkább tovább fagga­tom. , Tetétlenre került. Kőrösre, a szülővárosába szeretett volna jutni, de a községbe helyez­ték. Panaszkodik. Dolgozni sze­retne. A várószobába nem is fűtöttek be. Ritkán jön vala­ki, s ha jön, máris ülhet a székbe. A tanyasiaknak szo­katlan még a fogorvos. Attól azért nem fél, hogy munka nélkül marad: az iskolás gye­rekekről ítélve, sok a rossz fo­gú ember. Idő kérdése, hogy jóra cseréljék a rosszat vagy kezeltessék azt, amelyik meg­gyógyítható. A fogorvosi széktől mind­nyájan fázunk, s melegünk is lesz tőle. De ha fölteszem ma­gamnak a kérdést, rá is felel­hetem rögtön: bele mernék ül­ni abba a székbe. Dr. Varga igazán orvos lett.' Vállalja a kisvonatos pálya­kezdést, amíg el nem készül a lakása. Akkor kiköltözik majd feleségével együtt Ceglédről a tetétleni tanyákra. Miklay Jenő • • Összeírják a választókat A tanácstagi választások előtt az összeírok ezen a héten a várost járják. A kiosztott összeírólapokat január 12-ig gyűjtik össze. ' Kérik a város lakóit, hogy aki nem tartózkodik otthon, a munka könnyítése végett írja fel személyazonossági igazol­ványa számát, s bízza azt egy otthon tartózkodó családtagra. Ha nincs hozzátartozója, kér­je meg szomszédját, hogy ne­vét, születési helyét és évét, valamint foglalkozását jegyez­ze fel, és továbbítsa az össze- íróknak. Ismét megkezdődnek az ifjúsági klubnapok Rövid téli szünet után ma, január 9-én, ismét megkezdőd­nek a foglalkozások az ifjúsá­gi klubban. Ezután is kedden és vasárnap tartják a klubna­pokat. EGV HÉTIG ZÁRVA A GŐZFÜRDŐ. Elromlott a ka­zán a gőzfürdőben, így egy hétig, január 8-tól január 14- ig, zárva lesz a városi gőz­fürdő és a fodrászat. Mit látunk ma a moziban? Személyiségcsere. Egy agy­átültetés következményei. Szí­nes, szinkronizált, amerikai film. 16 éven felül! Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. A TESZTAUZEMBEN KEZDTE Huszonegy éve a gyárban A hhoz, hogy valaki fiatalon ** elmondhassa magáról, hu­szonegy éve a gyár dolgozója, korán kell kezdenie. D Szűcs Ambrusné szege­ző, a Komarov brigád tagja, a múlt év nyarán kapta meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt, a vele járó pénzjutalommal. Érdemes leírni azt az utat, amelyet megtett. Tizennégy évesen, az általá­nos iskola padjaiból került a konzervgyárba. A U-es telepen, a tészta­üzemben kezdte. Az évek so­rán, ahogyan a munkamenet kívánta, mindenütt dolgozott. Azok közé a dolgozók közé tartozik, akik megállják a he­lyüket a konzervgyár bárme­lyik részlegében. És nem is akárhogyan! Tizenöt éve szegező. De ha a telep, illetve az üzem érdeke úgy kívánja, az üvegraktárban is versenyt tud dolgozni a leg- jobbakkal. fT evesei beszél. A munkahe- -1*- lyi nyolc óra számára a becsületes, pontos munkát je­lenti. A szegezők sorsa igencsak azonos. Az állandó kapácsolás- tól a karjai, az emelgetéstől a dereka viselödik meg mind- arfnyiuknak. Az állandó zaj, de elsősor­ban a koncentrálás megviselt az idegeiket. D. Szűcs Ambrusné példa­mutatóan végzi el teendőit ilyen nehéz körülményeik kö­zött is. (bíró) SPORT Ki volt Nagykőrös legjobb sportolója 1972-ben? A városi KISZ-bizottság és a Nagykőrösi Híradó az 1970-es és 1971-es év legjobb eredmé­nyei alapján ismét megrende­zi a vetélkedőt: kik a legérde­mesebbek arra, hogy viselhes­sék Az 1972-es év legjobb nagykőrösi sportolója kitünte­tő címet. A serleg sorsát az eddigi két alkalomtól eltérően kívánjuk eldönteni, de az ol­vasók véleményének kifejezé­sére is lehetőséget biztosítunk, ezért kérjük a sportkedvelő­ket, kísérjék nagyobb figye­lemmel a közeljövőben a sport­rovatot. Pattog a labda Bár az óév utolsó hetére nem voltak kisorsolt fordulók, a mielőbbi végső döntés, érdé-' kében jó néhány mérkőzést rendeztek akkor és január ele­jén is a városi szakszervezeti asztalitenisz csapatbajnokság keretében. A legfontosabb he­lyezések zöme eldőlt, s örven­detes, hogy a résztvevők több­sége igen kedveli a szervezett sportvetélkedőt. A legutóbbi eredményekből sikerült az alábbiakat összegyűjtenünk: A 7. fordulóból: 21-es Volán B—Építő Ktsz 16:0, TRAKIS Ktsz A—Szabadság Tsz 16:0. A 8. fordulóból: 21-es Volán B—Pest megyei Szolgáltató 9:7. A 9. fordulóból: Városgaz­dálkodás—Szabadság Tsz 16:0. A 10. fordulóból: 21-es Vo­lán B—TRAKIS Ktsz B 12:4. Itt jegyezzük meg, hogy an­nak idején téves információt kaptunk: nem 7:9, hanem 16:0 arányban végződött a 21-es Volán A—Konzervgyár B mér­kőzés, melyet a mostani táb­lázatunk összeállításakor már figyélembe vettünk. A városi asztalitenisz csapatbajnokság állása, 6 mérkőzéssel a befeje­zés előtt: 1. Konzerv. A 10 10 — — 142: 18 20 2. Városgazd. 10 8 — 2 113: 47 lű 3. 21-es Volán A 10 7 — 3 115: 45 14 4. Konzerv DE 7 6 — 1 85: 27 12 5. 21-es Volán B 6. TRAKIS 9 5 — 4 72: 72 10 Ktsz A, 7. Pest m. 8 4 — 4 87: 41 8 Szolgáltató 8. TRAKIS 9 4 — 5 66: 78 8 Ktsz B 10 3 — 7 57:103 6 9. Konzerv. B. 7 1 — 6 14: 96 2 10. Építő Ktsz 8 1 — 7 17:111 2 11. Szabads. T. 10------­10 16:144 ­S. Z. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom