Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
ízlik a befőtt, a gyű mölcslé Nehéz esztendőt zárt a Rákóczi Tsz Módosítás a kertészetben — Rossz adottságok — Újabb gondok XVII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1973. JANUÁR 7., VASÁRNAP A SZANÁLÁS UTÁN A Rákóczi Termelőszövetkezet mezőgazdasági területe 1954 katasztrális hold, amelynek 64 százaléka szántó, a többi rét, legelő. Szabó Elemérrel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk, aki tavaly júliusban vette át jelenlegi tisztét, azt követően, hogy a közös gazdaságot, súlyos nehézségek miatt, szanálni kellett. Az okok között, amelyek a pénzügyi segítséget szükségessé tették, az is ott szerepelt, hogy a korábbi vezetőség egyszerre két jelentős beruházást igénylő üzemágat próbált fejleszteni. A kertészetben, amely főleg a szövetkezet hét boltját volt hivatva ellátni, nagyon sok irányú munkát végeztek, holott nem voltak meg az eredményes gazdálkodáshoz szükséges feltételek. A termőtalajt nem készítették elő megfelelően, elhanyagolták a ■trágyázást, és nem fordítottak f ondot a palántanevelésre sem. gy a kertészet árbevétele jóval elmaradt á1 tervezettől. A jövőben csak olyan kertészeti tevékenységet végeznek, amely kevésbé munkaigényes, részint azért is, mert a kertészetben mindössze tizenketten dolgoznak, többnyire idős emberek. Tervezik, hogy hat holdon hajtásos telepet létesítenek, és megépítik a 4 ezer négyzetméternyi területet befedő fólia alagutat. Az 1971. őszén rozzsal bevetett 138 hektárról az országos átlagnál jóval kisebb termést sikerült begyűjteniük: hektáronként 10,4 mázsát. A tavaszi vetésű növények terméshozama már jobban alakult. Kukoricából, májusi morzsoltban, az átlagtermés hektáronként 28 mázsa. Burgonyából 104, cukorrépából 180, lucernából pedig 10 mázsát gyűjthettek be minden hektárról. , A szövetkezet előbbi vezetősége jelentős összeget fordított egy csőkutas öntözőrendszer megépítéséré. A kivitelezők csak öt kútcsoportban, 25 kutat fúrhattak. A kutak, ha az öntözőrendszer valóban teljesen elkészül, összesen 350 hold- nyi területet láttak volna el vízzel. A másik üzemág, amelyre 6zintén sok pénzt költöttek, az állattenyésztés volt. 1968-ban kezdtek el építeni egy 314 féA hitelvisszafizetés, a kamatok, a büntetőkamatok, a beruházási hitel együttesen már 4 millió 300 ezer forintra rúgott, és hiába készítettek 1972 nyarán olyan tervet, amely nem volt veszteséges, a bank már nem nyújtott további hitéit a szövetkezetnek. A jelenlegi adósság pedig nem fedezhető a közös gazdaság tef- me}ő tevékenységéből. Az elnök a nehézségek oikait abban látja, hogy a termelőszövetkezet területe igen rossz adottságú, szikes, homokos, vagy éppen vizes terület. Átlagban 4,5 holdra esik egy- egy tanya, így nincs lehetőség nagyobb, összefüggő termőterület kialakítására. Nehézséget okozott az is, hogy évekkel ezelőtt, a terület átcsoportosításakor, amikor a termelőszövetkezet földjeinek egy részét más közös gazdaságok vették át, a tagok létszáma nem változott, pedig már nem lett volna szükség annyi dolgozóra. A szanáláshoz vezetett még az is, hogy a beruházásokkal nem sikerült mindig az eredeti elképzeléseket megvalósítani, de a vezetés személyi feltételei sem voltait adottak. Egy nehéz év után tehát ismét gondokkal teli hónapok elé néznek a Rákóczi Termelőszövetkezetben. A megoldás lehetőségeit, legcélszerűbb módját a szakemberek bizonyára megtalálják, és remélhetőleg, megnyugtatóan alakul majd a közös gazdaság jövője. Khim Antal Véget ért egy névadó ünnepség. Az örömszülőkön, rokonokon kívül, a részvevők közöl, ott voltak a Kossuth iskola kisdiákjai is, akik szintén felköszön lőttek a kis emberpalántát. A ünnepség után a konzervgyár megvendégelte azokat, akik emlékezetessé tették a nagy eseményt. Bende Jánosné, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse, finom befőttel, zamatos gyümölcslével kedveskedett az úttörőknek. Varga Irén felvétele Humanitás f'' yurika és András a teg- szebb „férfikarban” vannak: félévesek. Először az orvosi rendelőben találkoznak. Oltásra várnak. A két előkészített fiatalem-. bért egymás mellé fektetik az anyukák. Néhány percet gyönyörködésre szán a doktor bácsi. Gyurika nagyokat kacag. Pici fejét, amelyben most kezd kibontakozni az értelem, ide- oda forgatja. Fényes kis szeme megakad Andriskán. Apró kezével annak szája felé kap, és egy mozdulattal kirántja belőle a cumikát. JUT inthogy a zsákmány meg- ízlelésére már nem kerülhet sor, időszerűvé válik a védőoltás beadása. — Legalább egyszerre átesik a csalódás okozta keserűségen és a tűszúrás kiváltotta fájdalmon — jegyzi meg az orvos, amikor torkaszakadtá- ból rázendít Gyurika. Bíró Ilona Kétszázezer televízió A székesfehérvári Videoton gyár 1973-ban az előző évihez képest mintegy hét százalékkal növeli híradástechnikai gyártmányainak mennyiségét. Az új évben összesen 215 ezer televízió, 203 ezer rádió és 134 ezer hangdoboz készül Székesfehérváron. A televíziók közül elsősorban a nagy sikert aratott Electron-család tagjait és a mimivizort, a rádiók közül a Síriust, a Zsiguli-kooperáció keretében készülő autósrádiót és a Kapos sztereó-készülékeket gyártják. 1973-ban tovább fokozódik a Videoton híradástechnikai exportja. A tervezett 1,6 milliárd forint értékű termelés nagy rés^e külföldön talál gazdára. 1973-ban a szocialista országokon kívül Európa csaknem valamennyi államába és Észak-Amerikába is szállít a gyár televíziókat, rádiókat és hangdobozokat. MOZIMŰSOR Botrány az operában. Amerikai filmburleszk. Kisérőműsor: Egymillió lakás. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné A varázsló Előadások kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Személyiségcsere. Egy agyátültetés következményei. Színes, szinkronizált amerikai film. 16 éven felül. Kisérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub Este 8 órakor. JÖAPÁM SZERELMESE VOLT a népdalnak és a muzsikának. Szegény tanyai tanító korában esztendőkig gyűjtögette a forintokat, s egyszer felutazott Pestre, ahol kimustrált bécsi zongorát vásárolt. Boldogan hozatta haza. Éppen karácsonyi iskolai vakáció volt. Szétszedte az öreg szerszámot, és megreperálta, felhangolta. Az 6 diákkorában sok mindent megtanultak a körösi tanítóképzősök. Még én is segítettem az eltört kalapácsokat enyvvel összeragasztani és a vaspálcákra új húrokat húzni, az elpattant régiek helyébe. Azután, ha apám a hetek végén és az iskolai szünetekben hazajött a tanyai iskolából, először mindig a zongorához ült. Különös szeretettel játszotta a körösi zeneszerzők, Nyizsnyay Gusztáv, Hegedűs Endre és Varga József szerzeményeit, meg a megzenésített Arany- és Petőfi-dalokat. Emlékszem, sokszor elmondta, hogy Kőrös városa nemcsak saláta- és uborkatermeléséről híres, hanem zene- és dalkultúrájáról is. MÁR 1858-BAN MEGALAKULT az első körösi dalárda Népdalokká váltak a körösi zeneszerzők művei. A körösi közönség lelkesedetten fogadta...“ Körösi népzenészek a Nemzeti Színházban tanítóképződ kántusát sokszor messze vidékekre hívták hangversenyezni és neves emberek temetésére, énekelni. A magyar zenei nagyságok sorában Reményi Ede és Hubay Jenő tartottak városunkban hangversenyeket. Egyszer apám egy elsárgult, öreg képes újságot hozott haza. Elhalt tanyai idős asszony limlomjai közül vitte el neki az iskolába egy tanítványa. A „Hölgyfutár” című régi képesújság 1856. június 8-i száma volt, mely arról számolt be, hogy Pesten, a Nemzeti Színházban nagy sikerrel szerepelt a nagykőrösi népzenetársaság. „A felvonások közt — írta a lap —, a nagykőrösi népzenetársaság muzsikált. E társulat a magyar irodalom és művészet barátja, Egressy Sámuel úr pártfogásával, a legjobb magyar zenetársulatok egyike lön. A magyarokat tiszta ere- detiségökben, hasztalan cifrák mellőzésével játsszák, sok kedély és finomsággal. Pianóik különösen úgy sikerültek, hogy a tekintetben fővárosi zenetársulataink is tanulhattak tőlük. Az előadott művek többnyire Egressy Sámuel szerzeményei. A közönség lelkesedetten fogadta a jóravaló zenészeket, s majdnem minden darabjukat ismételtette.” A NEMZETI SZÍNHÁZ abban az időben nemzeti kultúr- murukát végzett azzal, hogy a magyar színművészetet, a magyar drámairodalmat az elné- metesedett Pesten népszerűsítette. Célja szolgálatában vitte fel a legjobb magyar zenekarokat, hogy azok az előadások szüneteiben muzsikáljanak. Szeged, Debrecen zenészei után szerepeltek a körösiek. Műsorukban kimagasló sikere volt Egressy Sámuel két dalának, melyek szövegét Arany János nagykőrösi tanársága idején írta. Az egyik így szól: Sírva jön a magyar nóta világra, Bánatos a magyar ember világa. Mit keseregsz, atyámfia, ^rokonság, Ez az egész merő élet bolondság... APÁM A SZOMSZÉDUNKBAN LAKÓ Varga Józsi bácsival, a körösi zenetanár dalköltővel sokat beszélgetett a körösi népzenetársaság pesti szerepléséről. Először úgy gondolták, hogy a zenekart Bernát Kiss Károly dirigálta, áld akkoriban széles környékben híres prímása volt Naavkőrösnek. kiderítették, hogy az egy másik kitűnő zenekar is játszott Kőrösön, melynek prímása Farkas Józsi volt, aki mint zeneszerző is sikereket aratott, több kottája is megjelent: ez az akkori körösi nagyvendéglőben és a Cifrakertben sokat muzsikáló Farkas Józsi szerepelt 1856-ban népzenetársaságával a Nemzeti Később Színházban, időben Kopa László Újabb gépóriás A Gépjavító és Faipari Ktsz dolgozói múlt évi tervüket túlteljesítették. Huszonnégy millió forint értékű külföldi megrendelést vállaltak, és jó munkájuk nyomán, év végére 29 millió forintra tettek szert, mert évközben újabb megrendeléseknek is eleget tudtak tenni. Képünkön: újabb gépóriás készül — exportra. | Kiss András felvétele SPORT A Szabadság Tsz sakkozói nyerték a bajnokságot Nyolc együttes részvételével zajlott le, a szakmaközi bizottság szervezésében, az 1972. évi városi szakszervezeti sakkcsapatba jnokság. A november és december hónapban megrendezett, körmérkőzéses rendszerű viadalon sok szép partira is sor került. Meglepetésre, de teljesen megérdemelten a Szabadság Tsz gárdája nyerte a vetélkedőt az esélyes konzervgyáriak előtt. A 7. forduló eredményei: Szabadság Tsz— TRAKIS Ktsz 6:0, VárosgazT dálkodás—Építő Ktsz 6:0. Gén javító Ktsz—Konzervgyár 4:2 (!), ÁFÉSZ—21-as Volán 6:0. Mint említettük, az egységes Szabadság Tsz végzett az élen: Játékosai főleg otthonukban, a kertészeti kerületi irodában szerepeltek kiválóan. A 34 pontos összteljesítményt (a maximális 42 lehetett volna) a Barabás Ferenc kertészmérnök, Nagy József gépszerelő, Gábor Kamill technikus. Barkó Ambrus főkönyvelő. Katona Lajos gépszerelő. Erdei Pál építésvezető érte el. A további sorrend: 2. Konzérvsvár (Bűz Dezső. Horváth László, Csáki Géza, Nagy Sándor. Tóth tÁszló. Tena András. Tóth János, Csókás Mihály) 30.5: 3. Gépjavító Ktsz (Pintér György. Kiss László, Barta t d iós. Sziins Ferenc. Balázs vándor. Hévízi Jenő. Rátóti István, Varsányi Góf'r'r) 27: I városaazdátVrk4<;i Váúalat 24; 5. ÁFÉSZ 21,5; 6. Építő Ktsz 16; 7. TRAKIS Ktsz 10; 8. 21-es Volán 3 ponttal. A szervezett sportvetélkedő sikert aratott a dolgozók körében. Bennünk pedig ismét felvetődött a gondolat: Nagykőrös legjobb sakkozóit nem tudná egy helyi üzem vagy intézmény állandóan versenyszerűen szerepeltetni? Vagy esetleg valamelyik helyi sportegyesület? Reméljük, hogy előbb-utóbb sor kerül erre is. A Kinizsi küldöttközgyűlése A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportköre szokásos évi küldöttközgyűlését 1973. január 8-án. hétfőn, 18 órai kezdettel tartja a sportotthonban. Vasárnapi műsor Sízés Budapest, Szabadság-hegy: a VIII. téli úttörő-olimpia megyei vetélkedője. Hétfői műsor Asztalitenisz Sportotthon, 17 óra: 21-es Volán B.—TRAKIS Ktsz B és Konzervgyár Il-es telep—Építő Ktsz városi szakszervezeti csapatbaj hoki mérkőzés. S. Z. y\ PESTME G-Y E I' HÍR 4 « rőhelyes, szakosított szarvas- > marhatelepet. A fontos járulé- | kos létesítmények felépítése — í a tejház, a borjúnevelő, a dolgozók szociális épületei — pénz hiányában azonban elmaradt. A félbehagyott, következésképp használhatatlan létesítmény befejezése mintegy 6 millió forintba kerülne, és további kiadást jelentene a már meglévő berendezések korszerűsítése is. Az elmúlt évben a szarvasmarhaállományt felszámolták. Á telep állatokkal való benépesítése legalább 10 millió forintot igényelne. Ezt a feladatot a szövetkezet, az elnök szerint, saját erőből nem tudja megoldani. Az 1971-es évet a termelő- szövetkezet nagy veszteséggel zárta, így került sor a szanálásra, amelynek befejeztével a megyei tanács 8 millió 105 ezer forint dotációt és 3 millió 59 ezer forint szanálási hitelt biztosított a szövetkezetnek. Ezzel az összeggel azonban csak az 1971-es év végéig felgyülemlett pénzügyi gondokat tudták megszüntetni. A termelés feltételei nem változtak meg, és a nyereségből, ha lenne egyáltalán, nem tudnák a termelőszövetkezet fizetési kötelezettségeit teljesíteni. 1972 első félévében 1 millió 600 ezer forintot fordítottak vásárlásra, például vetőmagra, műtrágyára, és esedékessé vált 1 millió 200 ezer forint rövid lejáratú szanálási hitel visszafizetése is.
