Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LA A CEGLfcPI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE XVII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1973. JANUAR 7., VASÁRNAP SIKERES KIKÉPZÉS A polgári védelem teljesítette feladatait A LEGJOBBAKAT MEGJUTALMAZTÁK A járási hivatal és a közsé­gi tanácsok fontos feladatokat látnak el a polgári védelem­ben is. E feladatok végrehaj­tását értékelték a minap. Dr. Gaál Lajos, a járási hi­vatal elnöke, mint járási pol­gári védelmi parancsnok meg­állapította, hogy a járási törzs szervező-, tervező- és irányítómun­káját megfelelően végezte. Á kialakított szakszolgálati törzsek is végrehajtották ki­képzési feladataikat. Különö­sen kitűnt a befogadási, a mű­szaki, a vegyvédelmi és az egészségügyi szakszolgálat. Több alkalommal gyakorlatot tartottak a szakszolgálatok pa­rancsnokai és a törzseikhez beosztottak. Az elmúlt évben megtartott kiképzés eredményeként, meg­felelő kiképzési csoport ala­kult ki a járási törzs számára, amely — képzettsége és szak­mai felkészültsége révén — al­kalmas a járásban tartott fog­lalkozások levezetésére. A jó együttműködésnek köszönhető, hogy a külön­böző csoportok kiképzésén a részvétel 80—90 százalé­kos volt. A REGI MAR ELAVULT Új boltra lenne szükség a nyársapáti határban Szél kavarja a nyársapáti Vgyeri úton a sárga futóho­mokot. Az imitt-amott emel­kedő buckák hajlatában ta­nyák húzódnak meg, de az út mentén, mindkét oldalon, egész házsor épült. Estefelé kí­gyói aiz utcai világítás, és egyetlen ház ablakán át sem látni petróleumlámpa pisláko­lását. Sok háztetőn tv-antenna ágaskodik. Csák egyetlen lát­vány nem illik ebbe a képbe. A rozoga kerítést nyilván vihar törte darabokra és dön­tötte ki. Ahol az ajtó lehetett, ott gyalogút vezet egy ala­csony épülethez. Ott kapott helyet évekkel ezelőtt a nagy­kőrösi ÁFÉSZ 26-os számú boltja. A belépőket Dobozi Jánosné eladó fogadja a zsúfolásig roegraikott, parányi helyiség­ben. — Én vagyok itt a főnök, a szakmunkás, a segédmunkás egy személyben — mondja mo­solyogva. — Mióta dolgozik itt? — Tavaly május óta. Még nincs szakmunkás-bizonyítvá­nyom. Amikor elvégeztem az általános iskolát, nem állt mó­domban, hogy továbbtanuljak, örömmel vállaltam ezt a munkát, s néhány hónap alatt megszerettem. Igaz, nem ke­rültem ismeretlen emberek közé, itt nőttem fel, ezen a vi­déken, miniden vevőt név sze­rint' ismerek — beszéli ízes, kőrösies kiejtéssel. — Okoz-e valami nehézsé­get a munkájában? — Igen, ez az épület régi és már kicsi, raktárhelyiség szin­te alig van, ahol a készletet tárolhatnám. A szűkösség gon­dot okoz az árubeszerzésben is, mivel nagy tételeket nem rendelhetek, kisebb szállítmá­nyokat pedig nem szívesen hoznak ide. Jó lenne egy új bolt. Ez nemcsak Dobozi Jánosné kívánsága, hanem a kör­nyéken lakóké is. Kilencven család él errefelé, de távolab­bi területeikről is járnak ide vásárlók. Ha ez a. bolt nem lenne, Nyársapáton, vagy Ceg­léden kellene mindent besze­rezniük. Válóban nem ártana tehát egy tágasabb, korsze­rűbb üzlet, amelyben a higié­niára is nagyobb gondot for­díthatnának. D. E. Tömbösített gazdálkodás Tömbösített nagyüzemi ter­melést kíván megvalósítani földjein az abonyi Ságvári Tsz. Már tavaly a korábbi 40 táb­lát 12-re vonták össze. A nö­vényféléket egy tömbben ter­mesztik, és arra törekednek, hogy minél kisebb legyen a termelési költség. Állattenyésztési program­jukban az ötéves tervre elké­szített terveiket valósítják meg. ÜDE LÁTVÁNY Virág a téli névnapokra Pompás, főként cserepes vi­rágok sorakoznak a Rákóczi úti virágüzlet kirakatában. Legtöbbjük a Városgazdálko­dási Vállalat kertészetében ne­velkedett, s a téli névnapok idejére virágba is borult. Ezen a télen először találkozhattunk az üzletekben a piros-zöld le­velű „karácsonynövénnyel”, amely több országban, hagyo­mányosan a karácsonyi és az újévi asztalok dísze. A virágüzlet most a Gyöngy­vérek, Ágoták, Veronikák és Piroskák köszöntésére készül. Gúlába rakott sílécek mellett, vi­dám fiúcsapat vá­rakozott a ceglédi vasútállomáson. Kicsit irigykedve, kicsit álmélkodva nézték őket, hi­szen hó még mu­tatóba is alig esett mostanában a mi vidékünkön. — Hová indul­tok? — hangzott vagy hatvanhat- szőr a kíváncsi kérdés, amire mindig meggyőző­déssel válaszoltak: — A hegyekbe, észak felé. — Ennyi hó len­ne a Mátrában? — Majd meg­mondjuk, ha visz- sza jöttünk! — ne­vették a bizalmat- lankodókat. — De ha nem lesz hó, akkor is jó prog­ram vár minket, mert felcsapunk gyalogturistának, hegymászónak. Jött a vonat, szedelőzködött a társaság. Az egyik sílécet cipelő meg is jegyezte: — A gyakorlás­hoz azért nem ár­tott volna egy kis hazai hó. A foglalkozások színvonalát emelték, a témát vonzóbbá tették a levetített szakfilmek. A korszerű1 követelmények figyelembevételével kialakí­tott polgári védelmi szerveze­tek személyi állományának harckészültségét megfelelő színvonalon kell tartani. E követelmény a községi törzsek­re több feladatot ró. A jobb munka érdekében javítani kell módszereiken, s államigazgatási tevékeny­ségükkel együtt rendsze­resebbé kell tenniük a polgári védelmi munkát. Megfelelő személyeket kell ki­jelölniük a megüresedett be­osztásokba, a szakszolgálati ki­képzést — különösen az egész­ségügyiek körében — körülte­kintőbben kell megszervez­niük. A tanácskozás végén dr. Gaál Lajos nyolc személyt pénzjutalomban részesített a kiképzési feladatok megfelelő elvégzéséért és kiemelkedő, jó munkájukért. Sziráki Péter Megelőzhető a kár Szívleljék meg a figyelmeztetést A csemöi Rákóczi Tsz — KÖZGÉP Vadásztársasága már meghirdette, hogy területén mérgezett tojásokkal megkez­di a szárnyas és szőrmés dú- vadak irtását. Felhívta a la­kosság figyelmét, hogy jószá­gaikra vigyázzanak, mert azok méreg okozta elhullá­sáért felelősséget nem vállal­nak. A hirdetményt különben elhelyezik az erdei ösvénye­ken, s a tanyavilágban több helyen is, hogy mindenki tu­domást szerezhessen közlései­ről. Sajnos, a múlt évben sokan nem vették figyelembe a fi­gyelmeztetést: a mérgektől, bi­zony, vagy három tucat sertés elpusztult, pedig nem lett vol­na szükség ilyen elrettentő példára. Ha az erdő, a rét kö­zelében lakók gondosabban ügyelnek, megelőzhetik a kárt. A tilalom nem azt jelenti, hogy nem szabad kivinni lege­lőre a jószágot. Szabad, de vagy ki kell kötni, vagy gon­doskodni kell arról, hogy el ne csatangoljon, s a legelőte­rületet jól meg kell vizsgálni, hogy a veszélyt elkerülhessék. A mérgezésről tudnia kell minden városszéli, tanyai és falusi gyereknek is. A tojások általában gyűjtésre csábítják a gyerekeket, akik kapva kap­nak az alkalmon, és a veszély eszükbe sem jut. A mérgezett tojások jószágra és emberre egyaránt ártalmasak. A va­dásztársaság időben kiadott figyelmeztetését meg kell fo­gadniuk a környékbelieknek, és a kirándulóknak egyaránt. MÉRLEGEN A MEZŐGAZDASÁG Zárszámadás előtt A beszámolót a tagság is megkapja A TERMELŐSZÖVETKEZE­TI irodákban egyre szaporodik a tennivaló, napról napra hosszabb a munkaidő. Készül az évi mérleg. Igyekezni kell az adminisztratív teendőkkel. Túl korán nem láthattak hoz­zá e munkához, mivel a zár­számadás a december 31-i ál­lapotot tükrözi. Az év utolsó napjától január végéig gyor­san elszalad az a néhány hét, akkorra pedig összehívják a közös gazdaságok a közgyű­lést. Még a múlt év végén Viseg- rádon vettek részt tanfolya­mon a tsz-ek főkönyvelői, s nemcsak a zárszámadással kapcsolatos teendőket elevení­tették fel: hallhattak azokról a célokról is, amelyek meghatá­rozzák a gazdálkodás további irányát. E hó második felé­ben a tsz-elnökök mennek há­romnapos megbeszélésre: a mezőgazdaság időszerű kérdé­seiről és távlatairól tartanak előadásokat nekik a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium vezető munkatár­sai. Ezeket a tájékoztatáso­kat a megyei tanács és a tsz- szövetség közösen szervezi, s megvan -az a hasznuk is, hogy az előadások kapcsán kicse­rélhetik véleményüket, tapasz­talataikat a megye különböző részeiből érkezett szakemberek és tsz-elnökök. A, zárszámadást sokféle teendő előzi meg, még mielőtt a mérleg elkészül. A gazdasá­gok a partnerekkel kölcsönö­sen rendezik kötelezettségeiket, kiegyenlítik saját számláikat is. Aki nem ismeri, nem gon­dolná, hogy az év végi leltá­rozás mekkora munkával jár; számot kell adni, a legcseké­lyebb fogyóeszközöktől kezdve, az ingó és ingatlan értékekről, természetesen a takarmány­készletek mennyiségéről és a jószágállományról is. MEGFELELŐ GÉPEK nél­kül még lassabban, nehezeb­ben készülnének el a lepedőnyi méretű kimutatások. A legtöbb irodában ma már elektromos számológépek könnyítik, gyor­sítják az adminisztrátorok munkáját. A ceglédi Vörös Csillag Tsz ennél is előbbre lépett: gépi könyvelésre tért át. Az irodai teendőkkel egy időben másfajta' előkészületek is folynak. Amint eldöntöt­ték a közgyűlés napját, nyom­dába adják a meghívókat, hogy mielőbb, kézbe kerülhes­senek. Ahol nincs megfelelő méretű, több száz személyt be­fogadó terem, a kultúrház ve­zetőjével is tárgyalni kell. Ha kész a mérleg, megírják a szö­veges beszámolót, amelyben elemzik az elmúlt év gazdál­kodását. Üjabban elterjedő, hasznos gyakorlat, hogy az el­nöki beszámoló teljes vagy ki­vonatos anyagát és a gazdál­kodás fontosabb számadatait tartalmazó táblázatokat több száz példányban sokszorosít­ják, és napokkal a közgyűlés előtt kiosztják a tagságnak. T. T. Hétfőn: Kutatok, olvasók, kölesiinzók Könyvek birodalmában Segítség a haaajúró eggetemistákuak Néhány napja már 1973-at írunk aktákra, levelekre, is­mét elkezdődött egy esztendő. Valaki, aki épp húsz évvel ez­előtt járt mifelénk, megje­gyezte, hogy sok minden vál­tozott, egyedül a városi-járási könyvtárat találta, kisebb-na- gyobb változtatásokkal, ott és úgy, ahol és ahogy volt Megállapításának egy része valóban igaz. Huszadik éve, hogy a Szabadság téren, ugyan­abban az épületben működik a könyvtár, mintegy 191 négy­zetméter alapterületen. Csakhogy 1953-ban 4800 kö­tettel rendelkezett a városi könyvtár, s olvasója sem volt sokkal több 1230-nál, most vi­szont 46 580 kötet könyvet mondhat magáénak, s az olva­sók száma körülbelül meghá­romszorozódott. Ami igaz, igaz: a város lakóinak létszá­mához képest többen is lehet­nének. Igen ám, de hol férné­nek el? Polcok vagy asztalok? Január eleje van, az átla­gosnál forgalmasabb idősza­kok egyike. A 64 négyzetmé­ter alapterületű olvasóterem­ben, amely egyúttal önkivá­lasztós kölcsönzőhely és a szabadpolcos, benti használat­ra rendelkezésre bocsátott sok ezer kötet helye is, egy könyv­táros van, aki a kölcsönzést intézi, ügyel, s igyekszik a polcokon nap közben is ren­det tartani. A polcok fél- ialmagasságúak. Falközéptől a mennyezetig most vasvázat szereltek: arra „terjeszked­nek”, amerre tudnak. Az ol­vasóknak könyv kell, régen megjelent kötetek és legújab­ban kiadottak egyaránt. Nem­csak szépirodalomra, versre, középszintű szakirodalomra kíváncsiak, akik a könyvtárba járnak. Ilyenkor,, télen, ami­kor az egyetemisták, főiskolá sok szorgalmi ideje elérkezik, látni, hogy a városból és a környező községekből nány fiatal tanul magas fokon to­vább. Szakdolgozatok, disszer­tációk. értekezések jegyzetei és anyagai készülnek a váro­si-járási könyvtárban. Meg­esik, hogy kibernetikai szak- irodalmat keresnek sürgősén, egyszerre hárman is, mások komputerek műszaki adatai után kutatnak. Nem csalód­nak, mert rendelkezésükre áll a megfelelő szakirodalom. Sőt, helyszűke esetén a könyvtár két parányi irodahelyisége is, hogy elmélyültebben, nyugod- tabban dolgozhassanak. (Egy szünidőző .diák úgy vélekedett: itt már az olvasóasztalokat is emeletesíteni kéne, nemcsak a polcrendszert, s akkor csak el­férnének valahogy.) Nem fér a katalógus Titkokat rejtő könyvtár a ceglédi. Lenne benne bőven anyag a helytörténeti kutatók­nak, irodalmi búvárkodóknak, hiszen itt van a régi városi könyvtár teljes anyaga is, kö­tetekbe kötött folyóirataival, lassan könyvtörténeti érdekes- ségű kiadványokkal, melyek­hez hozzájutni szinte lehetet­len. Kötetnyi 1818-as Kossuth- újság van például a könyvtár tulajdonában, de a raktározá­si gondok miatt elsősorban a megóvására, nem pedig az ol­vashatóvá tételre kell gondol­ni. Az olvasóteremben, ahol most „fölfelé terjeszkednek”, nem tudnak már helyet szorí­tani a cikk-katalógusnak, és egy másik új katalógusszek­rénynek sem. Könyvek, gyerekek Olvasó is több lenne a könyvtárban. Lehetne. Így ál­talában egy család és a kör­nyező szomszédság olvasmány­ellátásáról egy könyvtári tag gondoskodik. Van, aki heten­ként jön újabb cserekönyve­kért, s kézről kézre járnak az olvasnivalók. Bent, a néhány helyiséges könyvtárépületben, egy teljes és egy félműszakos könyvtáros igyekszik, a munkát pontosan végezve, mindenki kedvére tenni. A gyermekkönyvtárban, melynek máris 1330 olvasója van, egy szakképzett könyvtá­ros végzi felelősségteljes fel­adatát. Most, a téli szünidő­ben, ott is több gyerek tanyá­zott, mint általában. A rendet, saját érdekükben, hamar meg­szokták: csendesen, olvasmá­nyaikba zárkózva töltötték az órákat, a mesék és az ifjúsági regények, hasznos tudnivalók társaságában. Sok jó kis he­lyen is elfér: erre példa a ceglédi városi-járási könyvtár. Hát még, há annyian lehetné­nek falai között, ahány em­bernek a helye ott lenne a né­pes olvasótáborban! Eszes Katalin és az öregedés összefüggéséről Holnap, január 8-án, dél­után hat órai kezdettel, isme­retterjesztő előadás hangzik el a ceglédi KIOSZ-ban, a Kossuth Művelődési Központ épületében: Befolyásolható-e az öregedés a táplálkozással? címmel dr. Varga Zsigmond főorvos tartja. A Petőíi-jubileum alkalmából A négyökrös szekér Vaszy Viktor érdemes mű­vész Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából megze­nésítette a költő A négyökrös szekér című versét és néhány más költeményét. A dalok, Gregor József operaénekes előadásában, a Petőfi-jubileum alkalmából rendezett Bács és Csongrád megyei megemléke­zések műsorán szerepelnek. Jéghoki a Malomtószélen A szünidőben a kicsik és a nagyok egyaránt szívesen kor­csolyáznak, s a Malomtószél jegén a jéghokisport is meghono­sodott. Apáti-Tóth Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom