Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
4 ukMM(»p 1973. JANÜÄR 6., SZOMBAT Az óvónők gondjai A Pedagógusok Szakszervezetének Pest megyei bizottsága megvizsgálta az óvónők helyzetét. Megállapította, hogy az óvodai dolgozók nehéz körül mények között látják el feladatukat: egy-egy gyermekcsoport létszáma rendszerint nagyobb a kívánatosnál, s mivel a heti kötelező óraszám sok, a gyér m ekekkel való foglalkozás rendkívül megterhelő. A kisgyermekes anyák részére biztosítható szabad napot sem ve- szik általában Igénybe az óvónők. mert ez a többi napjuk munkaidejét hosszabbítja. Az elmúlt évek során nőtt a gyermekintézmények önállósá- ga, s ez hozzájárult a vezető óvónők egyszemélyi felelősségének megerősödéséhez, az Óvodák pedagógiai munkájának javításához. Ennek ellenére az óvodák vezetői nem kap- a társadalmi meg- megbecsülést, amit az iskola igazgatók, pedig a saját csoportjukkal heti 36 órát foglalkoznak, s emellett irányítják az intézményt. Van olySTapasztalat is, hogy ahol az óvo- őa az iskolához tartozik, az igazgatók nem kérik ki a vezető óvónő véleményét az óvodai kérj. kben sem. Az óvodai nevelés hatékonyságai szolgálja az új óvodai program, gyakorlati megvaló- sitasa azonban nagyobb szak- ™ai felkészültséget igényel. Ezért kúlönösen nagy gond, hogy a Pest megyében dolgozó nyoicszazharmincliét óvónőnek csaknem egyötöde képesítés nélküli. Évek óta megoldatlan az óvó- dákban például a főzönök szakmai képzése is. A megváltozott étkezési kultúra, a korszerű táplálkozásra való átté- rés pedig megkívánná, hogy a fozőnők tanfolyamot végezzenek. A múlt évi bérrendezés hozzájárult az óvónők anyagi megbecsüléséhez, még mindig probléma azonban a technikai dolgozók alacsony fizetése. Az erkölcsi elismerés nincs mindig arányban a végzett munkával, s előfordul, hogy esztendők telnek el, amíg az óvónő kitüntetést kap. A jutalomsza- badság lehetőségével több helyen élnek, ennek viszont csökkenti az értékét, hogy a távollevők munkáját a többieknek kell ellátni, ellenszolgáltatás nélkül. S bár az óvodák gyermekmegőrző szerepén egyre inkább túlnő azok pedagógiai jelentősége, az óvónőket sok helyen nem teltintik pedagógusoknak, s ezért bizonyos kedvezmények odaítélésénél — illetményföld, pedagóguslakásépítési kölcsön — még mindig háttérbe szorulnak. S. I. Zenepedagógia Ausztrál zenepedagógusok egy csoportja érkezett hazánkba, hogy Magyarországon ismerkedjenek meg Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereivel. A vendégekkel Szőnyi Erzsébet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára is foglalkozik. Pest megye a képernyőn Tegnap este ^ ország legspeciálisabb megyéjének, Pest megyének az életébe nyerhettek bepillantást a televízió nézőinek milliói. A Tv-h íradóban sugárzott filmriport Pusz- tavacson, as ország földrajzi központjában kezdődött, mintegy jelképezve mindazon gondokat és problémákat, amelyek egy központi fekvésű, de megyeközpont nélküli megyét j ellemezhetnek. Ahogy a riporter találóan megfogalmazta: Pest megye utazó megye. Naponta 180 ezren utaznak be a fővárosba munkahelyükre és térnek haza esténként falujukba. Es a fárasztó életmód azonban nemcsak az utazás nehézségeit veti fel, hanem azt az egyre növekvő igényt is, miszerint A váci gimnáziumban Félév eíőtt A TANULMÁNYI ATLAGs 3,3 Az iskola folyosója dermesztő hideg, a tantermek most még üresek. A KlSZ-klub zárva, a könyvtárat sem látogatja senki. A téli szünet után csak hétfőn kezdődik ismét a tanítás a váci Sztáron Sándor Gimnáziumban. Ezen a napon kapja meg a 468 diák a félévi értesítőt. Az iskola tanulmányi átlaga 3,3, huszon- hatan kapnak jeles bizonyítványt, 48 diák pedig egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot — Százéves a Cigányszínház, amely — elsőként a világon — Finnországban alakult meg. A világ második hivatásos cigányszínháza Moszkvában működik, s célja bemutatni a cigányfolklór hagyományait. A gimnázium „legerősebb” osztálya az I/A., átlaguk 4,0. Tagozatos osztály, legtöbb óraszámban fizikát és matematikát tanulnak. A két évvel ezelőtt végzett akkor még matematika-fizika tagozatos osztályban egyetlen tanuló volt fizikai dolgozó gyermeke, lány pedig csak három. Most az I/A-ba 14 lány jár és a fizikai dolgozók gyermekednek száma 18. Négyen az országos döntőben Tóth Istvánná, a Sztáron Sándor Gimnázium igazgatója elmondta, hogy az elmúlt tanévben 93 diák érettségizett az iskolában. Közülük harmincnégyen idén már egyetemen vagy főiskolán tanulnak tovább, ketten külföldi ösztöndíjat kaptak, heten pedig szakmunkásképző intézetbe jelentkeztek továbbtanulásra. — Az utóbbi években — mondta Tóth Istvánná — iskolánk eredményeket ért el a Pest megyei és az országos tanulmányi versenyeken is. E tanévben például négy diákunk jutott az országos döntőbe, biológia, fizika és orosz nyelvből. A hagyományos Fejér és Pest megye közötti tanulmányi versenyeken is mindig az elsők között vannak a váci gimnazisták. Jobb feltételek — Természetesen az eredmények a feltételek javulásával is összefüggésben vannak. A tanévnyitásra elkészült 10 ezer kötetes könyvtárunk, melyben lexikonok, kézikönyvek és a kötelező olvasmányok állnak a diákok rendelkezésére. A könyvtárban helyeztük el az iskola televízióját is, így a tanulók délelőttönként nézhetik az iskolatelevízió műsorát. A könyvtárat szeretnénk tovább fejleszteni, de éhhez sok-sok pénz kellene. A szülői munkaközösség a közedFOVAROSI SZÍNHÁZI ESTEK A pillangók szabadok Leonard Gershe, a jelen, leg Amerikában élő angol szerző a hírek szerint a személyére vonatkozó kérdések elől általában elzárkózik, mondván, beszéljenek helyette művei, amelyek a Broadway sikerei. Tájékozódásul már ez a tény is mond valamit. S miről árulkodik a Madách Színházban bemutatott, A pillangók szabadok című vígjátéka? Hogy a szerző a színpad jó ismerője, rutinosan ír könnyed párbeszédeiket, mesterien érti a semmit mondás művészetét, pillanatok alatt felvázol palettájára soha-nem-látott-kék, hó födte hegyeket, csörgedező patakokat, szarvasokat és haty- tyúkat. Szorgos gyűjtője a közhelyeknek, emlékezete megőrzi a hallott vicceket, a humoros bemondásokat, ő a társaság lelke, jópofája, mert aztán órákig képes ezeket ontani magából, s úgy csinálja, mintha original lenne mindez. Itt-ott némi váltó-tatást eszközölt, s ez ugvan szintén itt-ott kissé fals, de oda se neki. S mit látunk? a húszéves Don otthagyja a túlzó szeretettől terhes anyai házat, hogy megmutassa — mintegy magának is —, meg tud állni a saját lábán. Gitározgat már °gv dalt is szerzett majdcsak ’esz valahogy A szomszéd lakásba költöző Jill ugvancsak az önállóság, az el nem kötelezettség híve, ő színésznő akar lenni, már egy iskolai színjátszóköri előadáson és egy félperces reklámfilmben szerepelt is. A két lakás közötti ajtó kinyitható, s beleszeretnek egymásba. De jön a Dont még mindig kisgyereknek tekintő édesanya, haza akarja vinni, a szemében kétes erkölcsű lányt le akarja beszélni: ne sebezze meg Dont, mondjon le róla. A lány annyira szereti a fiút, hogy ezt meg is tenné, el is botlik közben, de végül is a szerelem mindent legyőz. Olyan szép mindez, amilyen szép és romantikus csak a filmekben és a színdarabokban lenni s~okott. Mindennek tetejébe a fiú: vak! Talán a rövid tartalomból is kitűnik, hogy. ha nem lenne vak a fiú, a darab akkor is „újszerű”, „változatos” meséjű lenne, így azonban sokkal érdekesebb. Meghatóbb. Lám a gyengébb idegzetűek elő-elő- veszik a zsebkendőiüket a nézőtéren. merthogy mindez olyan szép. Ez a szerzőnk által megraj- -olt Don. ez a vak Don. csu- nán annyiban különbözik a látóktól, hogy nem lát. Ne kö- tözködjünk a szerzővel, szá- monkérve tőle akármily csekély realizmust is. akármilv csekély, akár atomnyi speciálsán vakokra jellemző lélek- -a izmot ívűmet is (ha már vak a hős!). Az is okvetetlenkedés mögött valami a szó, valami lenne, ha a történet keresni próbálnánk (nem jól hangzik ez hogy: mondanivaló), többletet, valami, a s-érzőtől a nézőnek küldött üzenetet. Ilyen nincs. De mi tagadás, a darab nevettető, szórakoztató. Aztán kijövünk a színházból, és elfelejtjük. A szereplők viszont nagyon sokáig emlékezetesek lesznek, elsősorban a Jillt játszó Schütz lla alakítása. Ha másért nem is, de azért feltétlenül érdemes volt ezt a darabot a Madách Színháznak bemutatnia. hogy Schütz lla el- .játszhassa Jill szerepét. Nem játssza, hanem elénk varázsolja ezt a nagyszájú, hősködő, s-ínészkedő, ugyanakkor csendesen el-eltűnődő, nagyon is kiszolgáltatott, őszinte, nyílt szívű, tehát: mai lányt. Költészet. álom, a mesék hamvassá- ga van jelen a színpadon. Tol- nay Klári láthatóan küszködik teljesen megíratlan. sablon- szerepével. Huszti Péter kulturáltan, mértéktartóan alakítja a vak fiút. Löte Attila epizódja telitalálat. Koltai János díszletei. Mialkovszky Erzsébet jelmezei jól megfelelnek funkciójuknak. Kerényi Imre pergő ritmusú, jókedvű előadást rendezett, a szentimenta- lizmust igyekezett szűk hatá- "ok közé szorítani. Deregán Gábor múltban ajánlotta fel, hogy a Rendezvények bevételeinek 25 százalékát a könyvtár fejlesztésére ajánlják feL Túlterheltség és továbbtanulás — Tanáraink 55 százaléka 30 éven aluli és karukból adódóan is lelkeseik, aktívak. Tizennyolc szakkört vezetnek és ezenkívül a rászorulóknak korrepetálást is tartanak. Sajnos, diákjaink túlságosan elfoglaltak, nagy részük. a környező falvakból naponta jár be. Egyiknek-másiknak reggel 5-kor kell keime és csak az esti órákban ér haza. Amíg fel nem épül a váci új középiskolai kollégium — 1974-re ígérik — ezen segíteni nem tudunk. Sokszor maguk a tanulók vállalnak magukra túlságosan nagy terheket; egyik tehetséges diák,lányunk aki első helyezést ért el a városi Petőfi szavalóversenyen, többféle szakkörbe is jár, tagja az iskolai irodalmi színpadunknak, a rádió gyeremekműso- rában is rendszeresen szerepel. Behívtuk a szüleit a közelmúltban, és a kislánnyal is beszélgettünk. Szerintünk ugyanis még ennél is jobb eredményt érhetne el, ha kevesebbet vállalna. Nem mintha problémák lennének a tanulásával, egyik legjobb tanuló az osztályban. Előadó nélkül — Sajnos, nemcsak a diákok küzdenek időhiánnyal. A téli szünetben például többféle továbbképzést rendeztek a tanároknak. Bosszantó viszont, ha rosszul szervezett továbbképzőkre kell elküldeni őket. Január 3-án például a Népművelési Intézet hívta meg a Pest megyei középiskolák kul- túrfelelőseit és irodalmi színpadok vezetőit. Az előadásra csak négyen érkeztek meg, egyikük .tőlünk, Vácról. Többek között az előadó is megfeledkezett a továbbképzésről, ő sem jelent meg. — Tanáraink vállalták, hogy a téli szünetben minden továbbtanulni szándékozó diákot felkeresnek otthonában. Hamarosan ugyanis dönteniük kell, hogy hova jelentkeznek és ebben nem árt a szülők véleményét is meghallgatni. Még a szünetben tartották meg a félévi konferenciát is. Hétfőn pedig ismét kezdődik a tanítás. Á. É. — Kollégium — munkásgyerekeknek. 1974-re tervezik a váci középiskolás kollégium építkezésének befejezését. A 260 személyes diákotthonban elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei kapnak majd helyet. a Budapesten dolgozó tíz- és tízezrek már odahaza sem érik be a falu kínálta életfeltételekkel, hanem egyre inkább úgy szeretnének élni, mint azok a városi emberek, akik között életük jelentős részét töltik. Érthető, hogy a legfontosabb feladat Pest megyében a lakosság életkörülményeinek minél gyorsabb ütemű fejlesztése. Egyre töibb iaikásra, korszerű üzletházra, aszfaltos utcára, jobb úthálózatra, gyorsabb és kényelmesebb közlekedésre, a szolgáltatóhálózat fokozottab fejlesztésére van szükség. Csak így lehet könnyíteni a megyében élő emberek életén, közelíteni életkörülményeiket a városi emberek életmódjához. — Ez az, ami meghatározta Pest megye fejlődését 1972- ben — mondotta a rövid interjú keretében dr. Mondok Pál, Pest megye tanácselnöke, majd hozzátette: — A meghatározott célok valósággá váltak az elmúlt esztendőben, sőt az óvodafejlesztésben, ami régi, nyomasztó gondja Pest megyének, társadalmi összefogással két esztendő alatt sikerült teljesíteni mindazt, amit a megye öt esztendőre tervezett. Ezt követően a nézők rövid képmontázst kaptak 1972 legjelentősebb Pest megyei alkotásairól : a százhalombattai olajfinomító és hőerőmű továbbfejlesztéséről, az ugyancsak itt épülő halgazdaságról, a dunakeszi és diósdi lakás- építkezésekről, á már működő hernádi baromfifeldolgozó üzemről, az érdi szolgáltatóházról, és a megye egyre gazdagodó kulturális életéről, a szentendrei Ferenczy-múzeum bővítéséről és a verőcei Gor- ka Géza Kerámiamúzeumról. Megismerkedhettek a nézők az Öcsán élő, 91 esztendős, és még ma is alkotó Falu Tamás költővel, és Marton Púinéval, a vérségi paraszt írónővel, aki írói sikerei mellett sem hagyta abba a paraszti munkát a helyi termelőszövetkezetben, s aki találóan fogalmazta meg az egész filmriport mottóját: nem az a fontos, hogy hol él az ember, hanem az, hogyan él. A Tv-híradóban tegnap este látott filmriport sokszínűén bizonyította: jó helyre került az a 2,2 milliárd forint, amelyet az elmúlt évben Pest megye fejlesztésére fordítottak. Megyénk lakói egyre jobban élnek, egyre szebbé-gazdagab- bá válik az életük. Ezt van hivatva szolgálni az a 2,4 milliárd forint, amelyet az idei esztendőben költenek Pest megye továbbfejlesztésére. Prukner Pál Követendő példa Felvonult 175 ipari tanuló A rádió népszerű „Van kérdése? Tegye fel!" című műsorában hangzott el a budapesti Korányi-kórház gondja; nem akad vállalkozó az egészségügyi intézmény belső tatarozására. Másnap hajnalban már magnóról hallhatták a hallgatók a kisiparosok fővárosi építőipari szakosztályának bejelentését: hat kórtermet ki- festenek-mázolnak — mégpedig a szakma időszaki vizsgáinak keretében. Unyi András kisiparos szervezésében fel is vonult 175 kisipari tanuló, akik tíz nap alatt gyönyörűen felújították a laboratóriumokat, orvosi rendelőket, kórtermeket — nyolcvanezer forint értékű társadalmi munkában. Életünk, halálunk és két szociográfia Gergely Mihály azoknak az íróknak a sorába tartozik, akik a felszabadulást követő években indultak el az irodalom útjain, s mindjárt a kezdet kezdetén a sematizmus tüskéskusza bozótosán kellett átvergődniük. Sokan elvéreztek ott annak idején; Gergely átvágta magát, az író erősebb volt benne annál, hogy az első csalóka siker szappanbuborékján induljon föld körüli utazásra. Mit tehet az az író, akinek röptető-sikerű kezdés után, érett fővel újra kell kezdenie az íróságot? Több lehetősége van, kezdve a gyáva megfuta- modástól, a sértett, gőgös bezárkózásig. Gergely Mihály nem tette sem egyiket, sem másikat, hanem írt tovább, írt — de másképp. Lépésről lépésre, oldalról oldalra megújította önmagát, így bizonyított. Szociográfiákat kezdett írni, szigorú, valóságvallató tanulmányokat. Ezek a tanulmányok adták vissza önbizalmát, s újították meg önkifejezési módszereit. Szociográfia és önkifejezés? Lehetséges ez? De mennyire! Számos példa van rá, de itt most csak Illyés Gyula „Puszták népé”-re és Veres Péter „Szűk esztendő” - jére utalok. A szociográfia is lehet önkifejezés, ha írója igazán író, és a társadalomrajzá hoz hozzáteszi azt, ami énje legmélyéből megfogalmazást követel. Gergely Mihály így ír szociográfiát. Többször is bebizonyította ezt, legutóbb a „Röp- irat az öngyilkosságról” (Medicina) és a „Rácsok” (Magvető) című kötetében. Előbb magába öleli, egyénisége leg- közepébe tömöríti-sűríti be a kiválasztott terület és jelenség adatait, ismérveit, ott magmaforróvá hevíti, s csak azután kezd el szociográfiát írni. A legnehezebb és leg- gyötrelmesebb írói módszer ez, legtöbb a buktatója is. C azonban vállalja ezt a nehéz feladatot és vele a kockázat szorongatását is. Ezért van ott Gergely Mihály szociográfia' ban mindig az író is; amikor a társadalom egy-egy szeletéről nyilatkozik meg, mindig önmagáról is szól. Sokan és sokszor írtak már az öngyilkosságról, de magyarul eddig Gergely Mihálynál döbbenetesebben senki sem írta meg ezt — az ö szavaival élve — „az emberiségnek önmaga ellen folytatott szakadatlan és legvéresebb, legkegyetlenebb háborúját”. Nem kellett hozzá más, csak bátorság, meg statisztika — mondhatják erre sokan. Tévedés! Szigorúság is kellett, és felelősség és ábrázolóerő. Egyedül a szociográfia azonban még így, ebben a formában sem elégíti ki Gergely Mihályt; éppen a feltárt társadalmi összefüggések sarkallják arra, hogy kedves műformájában, a novellában és a regényben is újat kezdjen. „Rácsok” című kötetének egyik fele novellasorozat, amelyet az tesz különösen izgalmassá, hogy az egyes novellák témaköre közvetlenül a kötetbe foglalt szociográfiákhoz kapcsolódik. , Remek olvasmány ez így együtt. Az olvasó előtt lassanként kiviláglik, hogy Gergely Mihály írói műhelyében miként hat egymásra a novella és szociográfia, kölcsönösen gyarapítva egymás eszköztárát. Sokan — úgy lehet — annak idején menekülésnek vélték, amikor Gergely Mihály szociográfiákat kezdett el írni. Ennek éppen az ellenkezője történt: Gergely Mihály írói megújulásának termékeny korszakába lépett ezzel. Szépen példázza ezt nemrég megjelent regénye is, az „Életünk, halálunk” (Szépirodalmi), amelynek méltatása azonban külön bírálatot igényel, nem fér bele ebbe a dolgozatba. Itt most csak annyit róla, ameny- nyi szorosan az elindított gondolatsorhoz tartozik: érett, szép regény, amelyben teljesen egybeforrt a szociográfikus látás- és elemzésmód a széppróza láttató, megelevenítő erejével. Fábián Zoltán
