Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
6 1973. JANUAR 28.. VASÁRNAP MSI MEGYEI ihfCirlap Peti megyei b ct ran g° fáóob 54. BUGYI Akárhogy próbálom elhessegetni: először adomák jutnak eszembe. Borsosak, amelyek Bugyit a közeli Borzaspusztá- val és Sárival hozzák merész kapcsolatba; históriások, mint a nemrég felidézett szájhagyomány a semmiről, „amit a bugyiak a tapasztásért kaptak”; s végül személyesek, a suty- tyókorombeli Dongó című hajdúsági élclap hasábjain megjelent vaskos bölcselkedései ami „Bugyi Sándor debreceni talyigás”-nak, aki akkortájt a cívisvárosban a népi bírálatot képviselte és saját szavai szerint: „úgy állóit a lú vígiben, mint a virág a pohárban...” A szájhagyomány egyébként a történelemhez tapad: Mária Terézia császámő-királynő meghiúsult látogatásához, aminek reményében a földesúr, Beleznay Miklós generális, fizetség nélkül, agyaggal kitapasztott utat készíttetett a községbe. S a debreceni Bugyi Sándor még messzebbre repíti a gondolatot. A XIV—XV. században BWD majd BÚD néven szereplő zsellérfalu a népes Bugyi-család birtoka, de minekutána a XVI. században a törökök földig rombolták, a hódoltság megszűntével elmenekült Bugyi-nemzetség nem tudta birtok jogát az Üjszerze- ményi Bizottság előtt bizonyítani, vissza kellett térniük a török időkben választott bá- torságosabb szálláshelyeikre, a jászságba, kunságba, hajdúságba, s talán a magát „adómmal” minden külhatalmaktól megváltó Debrecenbe. Valahogy így tudtam magamnak megmagyarázni — vagy elmesélni —, miképpen érlelődött a századfordulóra Bugyi Sándor ta- lyigás debreceni őstlpussá .., A felszabadulás elolt nagyközség volt a jna hatodfélezer lélekszámú Bugyi, s alighanem hamarosan ismét nagyközség lesz belőle. De aközött, ami volt, s aközött, ami van és lesz — nagyon nagy a különbség. Bugyi népe ma rendkívül Szakképzett óvónőt felveszünk Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. Váci Kötöttárugyár Vác. Sallai I. u. 8-10. szorgalmas munkával, általános jólétben él. A másfélszáz tagból álló Tessedik Sámuel Tsz alkalmazottakkal, melléküzemági munkásokkal együtt 400 főnyi dolgozója, valamint a több mint 700 szakszövetkezeti tag elsőrenden kertészeti növényeket termel. Az áralakulástól függően — a bugyiak értenek a számvetéshez — vagy szakszövetkezeti felvásárlók útján értékesítik a jóféle paprikát, paradicsomot, korai burgonyát, káposztát, vagy a termelők maguk szállítják többnyire teherautóval Pestre, a Bosnyák téri piacra. A nagy hozamú agrártermelés ellenére jószerint nincs Bugyin olyan család, amelynek ipari munkás tagja ne lenne. A Budapesti Telefongyár B-gyár- egysége átlagban ezer pár munkáskezet foglalkoztat, többségben persze helyi lakosokét, de a modem üzembe szép számmal bejárnak dolgozná Ócsárol, Dabasról, Alsóné- mediből, Kiskunlacházáról is. Még ha figyelembe is vesszük Bugyi munkásnépe egy részének agráripari kéüakiságát, a szociográfiai átalakulás az I ipari munkásság folytonos növekedését mutatja A jól fizető foglalkoztatottság látványos mutatói: jószerint nincs is már ház tévé nélkül, a községben 224 magán-személygépkocsit tartanak számon, a bankbetétállomány megközelíti a húszmillió forintot?. Alig hiszem, hogy Bugyin ma még bárki is a harisnyaszárba vagy a szalmazsák alá dugdossa a pénzét, de figyelembe véve a hosszabb- rövidebb előirányzatra készen őrzött tartalékokat, a község lakóinak készpénzvagyona nyilván jóval meghaladja a bankbetétek összegét. Hosz- szabb-rövidebb előirányzatról szóltam, hiszen a 100 lakásos gyári lakótelepen túl Bugyin évente 30—40 új lakás épül, egész régi utcasorok tűnnek el, az idén községi területből 50 házhely kerül kiosztásra. S az építtetők szépen, korszerűen rendezkednek be. Szóval Bugyin minden rendben van. Nincsen minden rendben, A község növekedik, tollaso- dik, teljesedik — de csak anyagiakban. A szerzés — hangsúlyozom: a megfeszített munkával való szerzés — öncélú lett. Mondhatnék: céltalanul öncélú. Bugyi 40 kilométerre sincsen Budapesttől, s ezzel máris érthetővé válnék, hogy miért tengődik az egy-két éve újra megnyílt, szegényes művelődést ház, miért legfőbb eredménye egy-egy népesebb zongora- vagy szabó-varró tanfolyam, Csakhogy vannak községek a főváros torkában, ahol mégis sikerült helyet kiverekedni a kultúrának a nap alatt. Akármilyen furcsa: Bugyi község honismereti mozgalmának lelkes istápolóival BuA Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat felvesz 14-16 éves fiúkat textilnyomó szakmunkástanulónak ■M Hároméves emelt szintű képzés, továbbtanulási lehetőség. Tanulóink 110—550 Ft tanulmányi és 250 Ft társadalmi ösztöndíjat kapnak. Kedvezményes étkeztetés, ebéd napi 1 Ft-ért. munkaruha-juttatás. Már a harmadik évben lehetőség van 1000-1200 Ft keresetre. Kezdő szakmunkásaink bére 2200-2600 Ft Gyakorlott szakmunkásaink jövedelme 3000-35C0 Ft Budapesti vagy Pest környéki Hűk ielentkezését várjukI Címünk: Pomutnyomóipari Vállalat Személyzeti Oktatási Főosztály, 1300 Budopest, Fényes A. u. 19-21. Telefon: 886-703. Népvándorláskor! sírszobor a református templom kertjében. Kovács József felvétele dapesten futottam össze. A fővárosba szakadt bugyiak, néhány Bugyin élő-dolgozó pedagógussal együtt ássák, teregetik ki a község múltját, s igyekeznek régi törzsbe oltani a jelen virágzó ágait. Alig egy hónapja avatták fel a kétszáz esztendős Beleznay- kastély falán Kazinczy Ferenc és Bessenyei György emléktábláját, akik kedves vendégei voltak a felvilágosodás eszméitől nem idegen Beleznay Miklósnak, s a honismereti szakkör vezetőinek egyidejűleg helyi vonatkozású irodalomtörténeti kiállítást is sikerült megnyitniuk a kastélyban. Nyűhetetlen búvárkodás eredménye, hogy szinte teljesen tisztázódott a református templom kertjében immár talpazatára állított népvándorláskori „bálványkő”, a dél-oroszországi leletekből ismert „kamennájá bábá” Bugyin talált testvér- figurájának titka. A mintegy másfél méter magas, fél méter átmérőjű, henger alakú kő felső vájatában világosan felismerhető egy csúcsos süveget viselő emberi fő. Régészeti következtetések, analógiák alapján —*a közeli ürbőpusz- tai avar temető és egy avar nagyfejedelem határbeli gazdag sírja is emellett tanúskodik — a bugyi bálványkő avar fejedelmi, vezéri síremlék lehetett. Sorsa utolsó előtti változata: 1783—1824 között a református egyház szégyenköve volt, ide kötözték pellengérre a „megesett” hajadonlányo- kat. Itt gúnyolták, köpdösték őket az erényes, jámbor személyek ... Szégyenkőből — kultúrérték. A példa végletes, de a művelődésnek végtelen sok formája van, s Bugyin is meg kellene találni az „odavaló- siakat”. Békés István Sok kicsi sokra megy Lejárt határidő - Csak ígéret? Bizonylat nélkül Nemcsak ellenőrzés - Segítés is — Lépjen rá! így nem használhatja tovább! — figyelmezteti Szeleczki Gábor kereskedelmi felügyelő Szabó Pált, a pilisborosjenői ÁFÉSZ-italbolt vezetőjét. Mire kell rálépni, és mit nem használhat tovább? Azt a horpadt és lejárt hitelesítési mércét, amivel a féldeciket osztogatja. Használata kétszeresen szabálysértés. A horpadás miatt kisebb az űrtartalma, s az előírások szerint kétévenként újra kell hitelesíteni. Az edényke aljába vésett dátum alapján a határidő régen lejárt A mérce már lapos, és a boltvezető várja, mit állapít meg a továbbiakban a megyei tanács kereskedelmi felügyelője az ellenőrzés nyomán, összességében azt, hogy a IV. osztályú üzletnél ugyanebben a kategóriában vannak jobbak, de vannak rosszabbak is. Az árakat rendesen kiírták, és mércés poharak sorakoznak a polcon. Befejezésül a szódavíz bizonylatait kéri. A szódán nincs haszon? Amikor kijövünk, megkérdem, miért éppen a legolcsóbb áru, a szódavíz számlája érdekli a kereskedelmi felügyelőt. — A szódán tényleg nincs haszon — hangzik a felvilágosítás —, s ezért a vele való manipulálás bevált módszer. A fröccsnél nehéz ellenőrizni — csak laboratóriumi vizsgálat állapíthatja meg —, milyen benne a bor és a víz aránya. Ezért aki csalni akar, bor helyett több szódát ereszt a fröccsbe. Ehhez vizsont „szabad”, nem számlázott szóda szükséges. Szódával helyettesítik a bort, s ez már a társadalmi tulajdon károsításának számít. Itt nem találtam különösebb hibát. Örvendetes számok A Fest megyei Tanács kereskedelmi felügyelőségének a feladata: fellépni a tisztességtelen haszonszerzésből eredő árdrágítás, a minőségrontás, a mesterségesen előidézett áruhiány ellen, Mert ha az „üzleti élet” megkívánja, egyesek ettől sem riadnak vissza, ilyen jelenséggel is találkoztak. A Kereskedelmi Felügyelőség 1972-ben Pest megyében összesen 1357 boltban tartott általános vizsgálatot. Hibát 425 esetben találtak. Mindössze 5 esetben minősült bűntettnek az ügy, szabálysértési eljárást két esetben indítottak, pénzbírságot 243 alkalommal róttak ki, vállalati fegyelmire 75 esetA Fővárosi és Kiállítás sürgős Faipari Kivitelező Vállalat felvételre keres helyszíni és belső gyártási munkákra, továbbá belföldi és esetenkénti külföldi szerelési munkákra: asztalos szakmunkásokat. férfi gépmunkásokat és férfi segédmunkásokat. 'Szerződéses viszonyban is) Munkásszállás van. Jelentkezés* a vállalat Munkaügyi osztályán, 8-tól 15 óráig. Budapest IX., Gyáli út 3/b. ben tettek javaslatot. A felügyelőség 100 esetben megelégedett a szóbeli figyelmeztetéssel. A kereskedők általában keményen megdolgoznak viszonylag kis fizetésükért, a nehéz körülmények között is helytállnak Ám a visszaélőket, a társadalmi tulajdon terhére elkövetett vétkeket büntetni kell. A Belkereskedelmi Minisztérium elrendelte, hogy meghatározott ideig nem alkalmazható a szakmában az a dolgozó, akit a bíróság bűn- cselekményért elítélt, vagy a fogyasztót és a társadalmi tulajdont sértő ügy miatt a szabálysértési hatóság két éven belül három alkalommal pénz- büntetéssel sújtott. Hatásos intézkedés A piliscsabai Iparcikkbolt ügyében a felügyelőség egyszer már megkereste a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot, és kérte: fordítsanak rá fokozottabb gondot. A próbavásárlás eredménye most megnyugtató, akárcsak a rend, ami ellen szintén volt már kifogás. — Augusztusban nyugdíjba megyek — mondja Zernye István. — Elfáradtam, 12 éves korom óta kereskedelem. Talán az utódom jobban ért majd o hiánycikkek beszerzéséhez. Idén sem kapunk gáztűzhelyet, télen nincs kályhacső, különösen a minikalorhoz szükséges hetvenhatos méret. Nem kaptam hődobot, csőrózsát, nincs műanyag és mar- monn olajkanna, akadozik a szeg- és facsavarellátás. Nehéz eldönteni, hogy a hiánycikkekért a boltvevető felelős-e. Egy bizonyos, hogy szezon előtt a vállalat vezetői úgy nyilatkoztak: felkészültek a télre. Aki ideges volt A sóskúti 11. számú iparcikkboltot az Érd és Vidéke ÁFÉSZ tartja fenn. Oláh János’-üzletvezető fiatal ember — és mérhetetlenül ideges. Ötször is átlapozza az iratokat, mire megtalálja, amit keres. Nézzük, mi került be nála az ellenőrzési naplóba. „Egy bála csomagolópapírról az üzletvezető nem rendelkezik bizonylattal. Bemondása szerint a helyi élelmiszerbolttól kapta kölcsön a 40 kiló papírt mert a PIÉRT kihagyta a szállításból. A boltközí átadásátvétel jegyzőkönyve is hiányzik. Ugyanígy nincs számla a próbavásárlás során vett kifolyóról, vaskönyökről, csupán a leltáríven szerepelnek. Álllító- lag a régi boltvezető nem adta át az igazolásokat, amikor elment. Más hiba is van: egyes számlákon nem szerepel a hitelességet bizonyító számlabélyeg.” Arra már csak szóban figyelmeztetik, hogy a kölcsönbe adott edényeket — miután ezzel is foglalkoznak — ne tartsák az eladótérben. Ne adj isten, véletlenül még a használt tányért adják el újként... Mindenre nem gondolhat az ember A-z. ÁFÉSZ élelmiszerboltját Csabik János vezeti. Vevő és áru van elég — sajnos, kifogásolnivaló is. A tejkeverőt valahonnan a raktár mélyéről hozzák elő. A sör még eladható, de félő, hogy a szavatossági idő lejártával, két nap múlva is marad a szállítmányból, amit tovább árusítanak. Akárcsak a lejárt határidejű citromszörpöket. Az almapálinkás üvegeken tépett az aranypapír kupak, hiányzik azokról a zárószalag. A felügyelő nyomban hátraviteti a raktárba a teljes készletet. A cseresznyepaprikát, a savanyú uborkát üvegből árusítják. A vevő nem látja az árát, és azt sem tudja, hogy az üvegbetétet is belekalkulálták az eladási árba. Tíz fillér itt, húsz fillér ott, tízde- kánként mért árunál sokra megy. Csubik János mentegetőzik: — Mindenre nem gondolhat az ember. Sörösüvegek mellett A pusztazámori élelmiszer- bolt nem vonzó. A régi épület adottságain a boltvezető nem változtathat, de azon igen, hogy az üzlet ne legyen egyúttal italmérés. A bejárati ajtó mellett két férfi több felbontott üveg mellett társalog. Nem zavarja őket, hogy a polc alá söpört szalmás krumplikupacon tápodnak. A pulton már felolvadt a mirelit aprólék, holott a hűtőszekrény is ott zümmög. — Mutatónak tettük ki, hogy kérjék — bizonygatja Földi Attiláné. A zöldségeken sehol nincs árcédula, fejből sorolja, minek mi az ára. A tejet itt sem keverik. A boltvezető nagy barátja a kultúrának. Az üzlet tele eladásra váró könyvvel. Csupán engedélye és számlája nincs róla. A kereskedelmi felügyelőség vizsgálatai az üzleti élet minden ágára kiterjednek. A boltosok nagy többsége várja őket, segítségüket kérik, önmaguk és munkásságuk revíziójának tekintik, mert olyan hiányosságokra is rámutatnak, amit talán ők — miután a sűrűjében vannak — észre sem vesznek. Egy-egy ilyen ellenőrzés tehát nemcsak számonkérés — segítés is. Komáromi Magda A jövő évtől szakosított BNV Tavasszal: beruházás *— Ősszel: fogyasztás A kőbányai vásárvárosban szombaton Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója sajtótájékoztatón számolt be az idei BNV-ről és a vállalat fejlesztési terveiről. Többek között elmondotta, hogy az idén május 18-tól 28- ig sorra kerülő BNV rendhagyó lesz. mert két helyen, a Városligetben és az új kőbányai vásárvárosban rendezik. Az idén utoljára lesz általános jellegű, tehát úgyszólván minden árufajtát bemutató BNV, mert a jövő évtől kezdve szakosított vásárokat rendeznek. Tavasz- szal a beruházási javak, őszszel pedig a fogyasztási cikkek szakvásárát Az idei kettős területi BNV bemutatóit úgy osztották meg, hogy a Városligetben nézhetik meg a látogatók a nemzeti pavilonokat és néhány kivételtől eltekintve a hazai minisztériumokhoz tartozó vállalatok bemutatóit. Kőbányára kerül a minden eddiginél látványosabb járműbemutató és autó- kiállítás, továbbá a kempingcikkek és a hétvégi házak bemutatója is. A 15 forintos belépőjegy mindkét vásárterületre érvényes, s ugyanakkor feljogosít arra, hogy a látogató külön viteldíj nétkül vegye igénybe a két vásárváros közötti — két és fél percenként Induló — buszjáratot I t < 4
