Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

1973. JANUAR 27., SZOMBAT PE S? MEGYEI kMíHop Galgatej — zárszámadás előtt Elégedett fogyasztók Literenként 82,2 fillér 1970 második felében jött létre a Galgatej önálló tejfel­dolgozó vállalkozás. A kezde­ményező a vácszentlászlói Aranykalász Termelőszövetke­zet volt, a társak pedig a val- kói, zsémboki és a dányi ter­melőszövetkezetek. Magát a tejfeldolgozó üzemet Vácszent- lászlón építették fel. A vállalkozás egyre sikere­sebb, annak idején naponta mindössze 6—7 ezer liter tejet dolgoztak föl, ma már a 12 ezret is elérik, igaz, időközben a túrái ter­melőszövetkezet is csatlako­zott a társuláshoz. A tejet a tag termelőszövet­kezetek összesen 1700 tehene „szolgáltatja” naponta. Az el­következendő időkben még több feldolgozandó tejre lehet számítani, hiszen a gazdasá­gok — a közös vállalkozás tagjai i — fejlesztik a szarvas- i marha-állományukat. i Vácszentlászlón például 1 egy 500-as telepet hoznak létre. A meglevő tejüzem kapacitása az előzetes számítások szerint elbírja majd a megnövekedett tejmennyiség földolgozását is. A vácszentlászlói tejüzembe 15—20 kilométernél messzebb­ről nem szállítanak tejet, ugyanakkor az üzletek sincse­nek nagyon messze. így aztán a vásárlók körében már meg­szokott dolog, hogy a polipaök csomagolású, pasztőrözött Gal­gatej mindig friss. Az igé­nyeknek megfelelően egyéb­ként készítenek tejszínt és tej­felt is. A Galgatej múlt esztendei mérlege: 1972-ben összesen 4 millió 200 ezer liter tejet szállí­tottak a tagszövetkezetek az üzembe. Ebből 174 ezer liter tejfelt és 20 ezer liter tejszínt készítet­tek, és 665 ezer liter kannás tejet, valamint 3 millió 200 ezer zacskós tejet szállítottak kilenc helység 98 boltjába. Gödöllő város és a községek mellett a fővárosba, Mátyás­földre is szállítanak. A tej­üzem múlt esztendei nyeresé­ge 3 millió 500 ezer forint, az egy liter tejre eső haszon pe­dig 82,2 fillér volt. A tejüzem részére idén egy tartalék tehergépkocsit vásá­rolnak és egy artézi kutat fú- ratnak. Az idén kívánják meg­oldani a szennyvízelvezetést is, ugyanis naponta 30—40 hektoliternyi vizet használ­nak, s ehhez a derítő már nem megfelelő. Kiváló mesterek Kisiparosok a járásban Kovács József gödöllői mű­szerészmester nemrég kapta meg a Könnyűipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést, s bár fo­lyamatosan exportmunkán is dolgozik a KTV-nek, közmeg­elégedésre végzi a lakossági szolgáltatást is. Kevesen tudják, hogy Szász- kó József, a népművészet mes­tere, aki a tv Röpülj, páva­versenyén is Ikerrel szerepelt, mint citeraművész, — „civil­ben” — cipész kisiparos. Aszódon sok vas- és fém- megmunkáló kisiparos végez közületi munkát, de az általá­nos panasz szerint sokuk hú­zódozik a lakosság megrende­léseitől. Az egyik kivétel Be­nedek Zoltán, aki szívesen vállal javító-szerelő munkát is. Kovács Alfréd aszódi cipész már önálló mesterként érett­ségizett és néhány esztendeje az aszódi fiúnevelőintézet ne- velőjeként tevékenykedik. Má­sodállásban azonban megma­radt a kaptafánál — pozitív értelemben: közismerten ki­váló szakembere a szakmának. Bagón példamutató kisipa­rosnak ismerik Deme Mihály kárpitost, aki kizárólag a la­kosság részére dolgozik. Emel­lett a közéletben is tevékeny­kedik, járási tanácstag volt, most pedig a községi tanács tagja. Az IMI legkisebb „gyermeke“ Épül az új impregnálóüzem Alig múlt két hete, hogy felavatták az Ikladi Ipari Mű- szargyár legfiatalabb „gyer­mekét”: a Nógrád megyei Bércéi községben épült IV-es számú gyáregységet. Az új üzem létrehozása kettős ' célt szolgált: egyrészt a munkaerő- problémák enyhítését az IMI- ben, másrészt, a foglalkozta­tottság gondjainak megoldását Bercelen. Az újszülött gyáregység már az idei évben további fejlődés előtt áll: készül az új impreg­nálóüzem, aminek felszerelé­séhez két — úgynevezett — beégetőkemence is tartozik; az év végéig felépül a tekercse­lőüzem második tekercsbera­kó szalagja, valamint a gyár­egység csatorna- és derítő­rendszere. Tanácstagi beszámolók után Dányi tervek? December első felében zaj­lottak le Dányban a tanácstagi beszámolók. Előzőleg megálla­podás született a Hazafias Népfront községi elnöksége és a tanács között, mely szerint a népfrontbizottság tagjai a ta­nácstagokkal együtt látogat­nak el minden házba, s meg­hívják a választókat a beszá­molókra. Közérdekű: 107 Az ötven dányi tanácstag közül 49 tartotta meg beszá­molóját. A beszámolókon 726 családból jelentek meg, s mi­vel a községben 900 család él, ez több, mint 80 százalékos részvételt jelent. Ez a szám megyei viszonylatban is ki­emelkedő! Decemberben 17-én falugyű­lést tartottak, ahol a tanács vezetősége tájékoztatta a vá­lasztókat a község problémái­ról, a IV. ötéves terv első két esztendejének eredményeiről, továbbá kérték a lakosság se­gítségét a jövő terveinek meg­valósításához. A tanácstagi beszámolókon összesen 10 panasz és 107 köz­érdekű bejelentés, javaslat hangzott el. A tanácstagok többsége tartalmas, jó gyűlést tartott, a beszámolók elérték céljukat, a választók vitafóru­mai voltak. A legtöbb közér­dekű bejelentés útjavítással, útépítéssel (21), áruellátással, boltnyitvatartással (18) és jár­daépítéssel (17) foglalkozott. Ezek után pedig vessünk egy pillantást a község idei ter­veire, s arra, hogy a beszámo­lókon elhangzott javaslatok megvalósítására milyen lehe­tőségek vannak? Alul bolt, felül tanács Az év második felében kez­dődne meg a községben az a 2,5 milliós építkezés, melyet a Zsámbok és vidéke ÁFÉSZ- szel közösen .végeznének. Az emeletes épület földszintjén kapna helyet egy élelmiszer- bolt, föl pedig a községi ta­nács irodái költöznének. A tervek között ugyancsak fon­tos helyet foglal el az óvoda bővítése. Egy helyiséget sze­retnének még hozzáépíteni, hogy még huszonöt gyereket el tudjanak helyezni. Ehhez társadalmi segítségre is szá­mítanak, gondolva például a budapesti ELZETT Lakatgyár­ral való jó kapcsolatukra. Az óvodabővítést az ötéves terv utolsó esztendejére tervezik. Távolabbi, de ugyancsak fontos teendő az iskola bővíté­se. Igaz, van a községnek há­rom iskolája is, de csak egy épület felel meg igazán a kö­vetelményeknek. Négy új tan­termet szeretnének felépíteni, s a tanácsülés ideiglenes bi­zottságot hozott létre, amely a bővítés társadalmi összefogá­sát szervezi majd meg. Munkával és pénzzel A választók nagy része — mint már említettük — az utak, járdák építését és javí­tását sürgette. Erre az esztendőre a tanács nem tervezi új járdák építé­sét, inkább a nagyon tönkre­mentek kicserélését, javítását szeretnék végrehajtani. A ta­nácstagi beszámolókon több­ször is fölvetődött; a lakosság szívesen vállalna anyagi hoz­zájárulást a járdaépítéshez, javításhoz. A községi tanács támogatja ezt a javaslatot. A község belterületén talál­ható földutak hossza 13 kilo­méter. (Az elmúlt esztendő­ben társadalmi munkával hét utcában végeztek útjavítást.) A beszámolókon is fölvetődött; elsősorban az óvoda környéki, Tavasz utcai részt kellene föl­újítani, ám ezt a tanács saját fejlesztési alapjából nem tud­ja megoldani. A járási hiva­tal azonban — igaz, csak 1974- re — 120 ezer forintos keretet biztosított az említett útsza­kasz megépítésére. Javítani az áruellátáson Többen szóltak a kenyér- és tejellátásban előforduló zava­rokról. Szóvá tették a boltok, főleg pedig a húsbolt nyitva- tartásának megváltoztatását. A tanács tárgyal az illetéke­sekkel, és ha indokolt, megvál­toztatják egyes boltok nyit­vatartásit. Többen kérték egy új húsbolt létesítését. Az ÁFÉSZ vezetőségével történt megbeszélés szerint új húsbolt építésére az újházhelyski ven­déglátóegység építése során kerülne sor. Minden javaslatra, bejelen­tésre kitérni lehetetlen lenne. Nagy vonalakban igyekeztünk vázolni a község jövőjét, érzé­keltetni a lakosság közéleti ak­tivitását. A beszámolókon el­hangzott panaszokat a tanács megvizsgálja, ennek eredmé­nyéről értesítbaz illető lako­sokat. A bejelentések, javasla­tok megvalósításának lehető­ségéről ugyancsak mindenkit értesítenek. Hasonlóképpen külön tudatják a tanácstago­kat az utcájukat érintő javas­latok további sorsáról. Ezek után érthető a beszá­molókon való több mint 80 százalékos részvétel. Dányban meg van elégedve a lakosság a tanács munkájával. A lakos­ság, a választók bizalma ad erőt a további munkához. Népfront- elnökségi ülés Tegnap délelőtt elnökségi ülést tartott a Hazafias Nép­front gödöllői járási bizottsá­ga. Az ülésen beszámoló hang­zott el az elmúlt évben vég­zett népfrontmozgalomi tevé­kenységről, továbbá megtár­gyalták az 1973. évi munka- tervet is. Az ülés egyik napi­rendi pontjaként a résztvevők tájékoztatót hallgattak meg a tanácstagi választások előké­szítéséről. Vakáció a Csorba-tónál A Kistaresai Fésűsfonógyár három esztendeje kötött elő­ször megállapodást a dolgozók csereüdültetéséről a szlová­kiai Prior Áruház Vállalat képviselőivel. A megállapo­dás értelmében a szlovák ke­reskedelmi dolgozók a kistar- csaiak balatoni üdülőjében, a hazaiak pedig a Magas-Tátra legszebb vidékén, a Nagy Krivan lábánál fekvő Csorba­tó közelében tölthetik sza­badságukat. Idén első alkalommal kerül sor a két vállalat dolgozói gyermekeinek csereüdülteté­sére. Huszonöt, 10—14 éves gyerek nyaralhat külföldön. Az erről szóló szerződést két héten belül írják alá Kis tár­csán. Vállalatok, intézmények Gödöllőért Két iskola építése kezdődik Nemrégiben adták át ünne­pélyesen Gödöllőn a Pro Űrbe emlékplaketetteket. Az ünnep­ség után kezdődött meg az a koordinációs értekezlet, ame­lyen részt vettek a város veze­tői és a városban található, hu­szonhárom vállalat és intéz­Á közművelődés szolgálatában Dékán Antal, a gödöllői Petőfi Sándor Általános Is­kola igazgatója hamarosan nyugdíjba megy. Eddigi mun­kásságát — melyet a vá­rosért végzett — a Pro Űrbe emlékplakett arany fokoza­tával ismerték el. — Huszonöt esztendővel ez­előtt kerültem ide, az egykori községbe. Érkezésem után két hónappal megbíztak a mária- besnyői részen található apró felekezeti iskolák államosítá­sával, az általános iskolák megszervezésének 1 beindításá­val. Akkoriban Illyés Gyula volt a Népművelési Intézet igazgatója. Engem is meghív­tak egyhetes tanácskozásra, amelyen a közművelődési há­lózat kiépítésének „stratégiá­ját” beszéltük meg. (Az igazgatói szoba falán függ a részvételt igazoló ok­levél.) Megnyitás előtt az isaszegi ABC-áruház X 1 i l 3 4-“ f V**! 1 1 wtetíx. — Az iskolák államosításá­nak nagy élményéről, nehéz­ségeiről, szépségéről sok em­lékem van ... 1952-ig a bes- nyői általános iskolák igazga­tója voltam, majd a köteles­ség a tanácshoz szólított, a já­rási művelődési osztály veze­tője voltam öt esztendeig. 1957-ben lettem ennek az is­kolának az igazgatója. A Pe­tőfi Sándor nevet csak később vette fel az iskola, annak jo­gán, hogy mindig odaadással ápolta a költő hagyományait. Gödöllő járási székhely: arra törekedtem, hogy a környék kulturális központjává is vál­jon. Az új törekvéseket, az új és helyes kulturális irányzato­kat mindig támogattam. Ezek kiindulópontja Gödöllő volt. (1962-től 1964-ig a Pest me­gyei Tanács művelődési osz­tályának vezetője volt. Utá­na megint Gödöllő követke­zett és megint a Petőfi is­kola.) Modern környezetben, Isaszeg új település részén nyílik meg rövidesen az ÁFESZ-áruház. Az épületen belül az utolsó simításokat végzik az építők. Gárdos Katalin felvétele — Akkor már ide, az új épületbe tértem viasza, s azóta egyhuzamban itt is dolgozom. Az országban először vezettük be a szaktantermi oktatási rendszert. A községi időben is, és most is, mint a városi ta­nács állandó kulturális bizott­ságának tagja, a népművelés és az oktatás fejlesztésén dol- j gozom. Mondhatom, hogy is­kolánk kulturális központ is; képzőművészeti kiállítások­nak adunk rendszeresen ott­hont, kortársi esteket rende­zünk az érdeklődőknek. Járt nálunk, vendégünk volt töb­bek között Váci Mihály Is. (Dékán Antal tagja a TIT városi-járási vezetőségének, évtizedek óta tart tudomá­nyos ismeretterjesztő előadá­sokat. Tagja továbbá az or­szágos tananyagcsökkentő bizottságnak is.) — Amikor 1966-ban várossá lépett elő Gödöllő, több lehe­Gárdos Katalin felvétele tőség nyílt az oktatás színvo­nalának emelésére. A város vezetése sokkal nagyobb anya­gi és erkölcsi támogatást ka­pott ehhez. Ennek eredménye ma a sok iskola, óvoda, a kép­zett pedagógusok... Á város vezetői arra törekedtek, hogy a közművelődésnek rangja le­gyen. Segített ebben az Agrár- tudományi Egyetem is. Igazi örömet, élményt jelentett szá­momra, amikor egy-egy 1 ter­vünk megvalósult. Igaz, most nyugdíjba megyek, de a mun­kát félbe nem hagyom. Szeret­nék a gödöllői kultúrépület — kiállítási csarnok és múzeum — létrehozásáért dolgozni, hi­szen az iskola csak a tanítási szünetekben tud egy-egy kiál­lításnak otthont adni. A hely- történeti szoba jó alap a jö­vendő múzeumhoz. Ládaszám­ra állnak a város helytörténe­tével kapcsolatos dokumentu­mok, tárgyi emlékek. Feldol­gozatlanul, mert helhelyezé- süket nem lehet egyelőre meg­oldani. Szabad időm nagy ré­szét a bőséges anyag rendez­getésére szeretném fölhasznál­ni, s nagy örömmel vennék részt a múzeum szervezésében is. Jó érzéssel megyek nyug­díjba, hiszen sok szép tervünk megvalósításának lehettem részese. mény igazgatói, párttitkárai és szakszervezeti titkárai. A tanács idei tervei közül ismertették azt a hármat, ame­lyek megvalósításában feltét­lenül számítanak a vállalatok és intézmények segítségére. A három között első helyen áll a Kazinczy lakótelepen megkez­dődő 45 helyes bölcsőde és 75 helyes óvoda építése. Ehhez a tanács négymillió forin­tot tett az „asztalra”. A tanács vezetői a két létesítmény be­rendezésénél és felszerelésénél várnak segítséget. A második célkitűzés meg­valósítása a város régi gondját, a nyári napközis úttörőtábor elhelyezését oldaná meg. Az új tábort a Blaha-strand terüle­tén szeretnék felépíteni, első­sorban a legfontosabb szociális épületek kialakításával. A harmadik célkitűzés régi problémát helyezett újra elő­térbe. Megkezdik az uszoda felépítésének előkészületeit. Tehát a fentiekben vár a ta­nács külső segítséget. A vál­lalatok és intézmények kép­viselői a három célkitűzéssel egyetértettek, s a jövőben kommunista szombatok és műszak utáni munka szerve­zésével járulnak hozzá Gö­döllő fejlesztéséhez, hiszen a tanács elsősorban anyagi se­gítségre számít. A megbeszé­lés értelmében a tanács és a huszonhárom vállalat, illetve intézmény szocialista szerző­dést fog kötni, amelyekbe a fentieken túl belefoglalják az „Egy üzem, egy iskola” moz­galom vállalásait, valamint az Alsópark gondozását is. A három célkitűzés közül kettő érinti a legifjabbakat és az iskolásokat. A város általános iskolás tanulóinak oktatását három általános és egy kisegítő is­kolában 116 képesített pedagó­gus végzi. Azonban több is­kolaépület elavult, a bennük levő szükségtantermek zsúfol­tak, rossz elrendezésűek. Kí­sérleti órákat, vetítést tartani, vagy a korszerű oktatás egyéb formáit nem lehet alkalmazni bennük. A gondok enyhítésére két új iskola építése kezdődik meg a városban. Üj iskola lesz az Illés úton, nyolc tan­termében a külterületről isko­lába járó gyerekek fognak ta­nulni. A másik, könnyűszer­kezetes elemekből épülő isko­la az Isaszegi úton lesz. Az oldalt írta: Fehér Béla 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom