Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

1973 JANTJÄR 5„ PfiNTEK res» M£Gt£l KJCirlap 3 DÁNSZENTMIKLÓSI VÁLTOZÁSOK A tegnapból a mába A SZOT elnökségének fogadása a Népszava jubileumán 3. Gyarapítják, védik a közöst Az anyagi viszonyok válto­zásával a tudat is sokat fej­lődött, változott az utóbbi években. A termelőszövetke­zetben nagyon sok emberrel beszéltem erről és végül is arra a következtetésre jutot­tam, hogy a Micsurin tagjai már kezdenek szocialista mó­don dolgozati, élni és gondol­kozni. Mikor hasznos a tanács? Ez mutatkozik meg munká­jukban, magatartásukban, egy­máshoz való viszonyukban is. Ismeretes, hogy az anyagi vál­tozás egymagában nem szül azonnal szocialista tudatot. A Micsurin már több mint más­fél évtizedes volt, amikor még mindig sűrűn előfordultak ha­nyagságok, elég sokan nem jártak rendszeresen munkába, csak a sajátjukkal törődtek, előbbrevalónak tekintették a háztájit. Meet alig fordul elő ilyesmi. Vagyis, ka az anyain lét szocialistává válik, a ludat is átalakul. Ehhez persze na­gyon szívás felvilágosító, ne­velő munkára van szükség. Nem elég magyarázni, hogy élj szocialista módon, ha a vezetők maguk nem úgy él­nek, ha nem tudják biztosítani a jobb, az emberibb körülmé- : nyékét, ahogyan sok-sok évig a Micsurinban is volt „A parasztság bizalmatlanul tekint minden propagandára — írja egyhelyütt Lenin. — S ha általánosságban magyaráz­zuk meg a termelőszövetkeze­tek hasznosságát, de ugyan­akkor a valóságban nem tud­juk kimutatni azt a gyakor­lati hasznot, amelyet a társu­lások hajtanak neki, akkor nem fogadja meg tanácsain­kat.” Bár a Micsurin tagjai a leg­nehezebb időben is kitartottak a szövetkezeti gondolat mel­lett, mégiscsak az anyagi hely­zetük fokozatos megjavításá­val lehetett a tudati viszonyo­kon is változtatni. Iparszerű termelés Sokan mondják, hogy Dán- j ezentmiklóson a nagy gazda­sági sikerek mellett a tudati i fejlődés elmaradt, s az embe­rek gondolkodása nem követi a gyors gazdasági fellendülést, a modem technikát. Ez lát­szólag így van, de ettől sokkal bonyolultabb a dolog, hiszen a technikai, technológiai fejlő­dés, a gazdaság gyors növeke­dése valóban előbb jár, mint a szövetkezeti tagok gondol­kodásának változása. Ám a kettő nem választható szét, mert ahogyan megépítették a konzervgyárat, elkezdtek mű­ködni a modem gépek, úgy változott az emberek tudata is, megtanultak bánni a gé­pekkel, s ennek nyomán élet­módjuk, gondolkodásuk is vál­tozott. Iparszerűen termelnek és munkás módra gondolkod­nak. A szüretkor egyik nap meg­számoltam: nyolcán mentek a határba dolgozni gépkocsival és 25-en motorkerékpárral. Sokan kerékpáron járnak, de gvalog senki sem ment, mert aki nem ült kerékpárra sem, azt a tsz autóbusza vitte a határba. Ez is az életforma változását mutatja. Ha valaki bekerül a konzervgyárba s ott fehér köpenyt vesz magára, szépen, tisztán öltözködik, az a rendet, a szépet a gyáron kívül is megszereti, szépen, elegánsan, tisztán jár. Tehát így is hat rá az üzem. A „gyá­riak” — ahogyan emlegetik a konzervüzem dolgozóit — tan­folyamot hallgatnak, előadá­sokon vesznek részt, világné­zetük, felfogásuk lassan vál­tozik, ismereteik bővülnek — észre sem veszik és átalakul a gondolkodásuk. A hűtőházban, a konzerv­üzemben jól lehet keresni, 2(100 forint felett, de van olyan időszak, amikor a háromezer forint is megvan havonta. Igyekeznek tehát ide bejutni a tsz-tagok, főleg a fiatalok. Mindez nem jelenti azt, mintha a Micsurin tagjai csak anyagiasak, volnának. Igaz, megbecsülik a tsz-t, örülnek a jó keresetnek, a jó jövedelem­nek, de az is igaz, hogy nem tudnák életüket már másképp elképzelni, miint tsz-tagként. Ezt bizonyítja, hogy sok fiatal a faluban marad, belép a tsz- be és helyben alapít családot. Az emberek gondolkodásá­nak változását bizonyítja az is, hogy ma már a tsz-tagok nemcsak gyarapítják, hanem védik is a tsz vagyonát. Ha valamelyik traktoros véletle­nül kint hagyja a földeken a munkagépeket vagy hanyagul dolgozik, akkor ezt a 6zövet­A Kórusok Országos Taná­csának Pest megyei szerveze­te a Pest megyei tanács mű­velődési osztályával közösen tegnap délelőtt a Csepel Autó­gyár művelődési házában tar­totta szokásos évi elnökségi ülését. Hargitai Károly, a me­gyei tanács művelődési osztá­lyának vezetője, a KÓTA me­gyei szervezetének elnöke megnyitó beszédében szólt a kórusmozgalom Pest megyei helyzetéről, eredményeiről. Az elmúlt év tevékenységét és a iövő évi terveket Kovács La­jos vezető szakfelügyelő, a KÖTA megyei titkára ismer­tette. A legjelentősebb ese­mény kétévenként a kórusok minősítése. 1972-ben volt az V. orszá­gos minősítés, amelyen Pest megye 19 énekkara nyert minősítést. Míg az első minősitőn, 1964- ben, mindössze hat énekkar vett részt, a jelenleg minősí­tett 19 énekkar a megyében működő kórusok mintegy két­harmad részét jelenti, s ez a szám országos viszonylatban is kiemelkedő. A minősített kórusok legjobbjai a fesztivál­kórussá előlépett Vác városi KlSZ-korus és a Vox Huma­na, az aranykoszorús és arany- diplomás szentendrei városi kamarakórus és a Csepel Autógyár művelődési házá­nak férfikara, valamint az aranykoszorús nagymarosi fér­fikar és az ócsai leánykar. De az ezüst és bronz koszorút nyert kórusok rangja is jelen­tős; ezek az énekkarok is eredményesen teljesítik a kó­rusmozgalom céljait, az igé­nyes zenekultúra terjesztését összekötve az együttes zenélés közösségi élményével • A me­gye énekkarai köziül kezet tagjai nem hagyják szó nélkül. Minden az övék Tudják, hogy az egész tag­ság munkájától függ a közös­ség jövedelme, benne a saját boldogulásuk is. A tsz-ben pe­dig sokáig nem tudtak különb­séget tenni a miénk és az enyém között. Jákfalvi József tsz-tag, az ellenőrzési bizottság elnöke erről a következőket mondot­ta; „Az ötvenes években ko­csiszámra hordták az emberek a szövetkezet almáját, a ta­karmányt, a szénát. Még a környező falvakból is jöttek. Ma már nem történik ilyesmi, a tagok érzik: a közösségé minden, s ha széthordanák, akkor ők rövidülnének meg, mert csakis erős, gazdag tsz fizetőképes, óvni. kell tehát a közösség vagyonát.” Ez is a gondolkodás válto­zását mutatja. Gáli Sándor Következik: 4. Törődés az emberekkel külföldi sikerekkel büsz­kélkedhet a Vox Humana és a Váci városi KISZ- kórus: Ausztriában és Franciaország­ban szerepeltek. A szentend­rei városi kamarakórus részt- vett Szolnokon a családi és társadalmi ünnepségek műso­rait ellátó kórusok II. orszá­gos fesztiválján. Két jelentős jubileum is volt az elmúlt év­ben: az isaszegi férfikar fenn­állásának 50., a gyömrői férfi­kar pedig fennállásának 70. évfordulóját ünnepelte. Siker­rel zajlott le a nemzetiségi együttesek fesztiválja Szent­endrén. A Röpülj páva-körök nagyszabású megyei szemléje Galgahévizen, országos vi­szonylatban is jelentős elis­merést váltott ki, 18 csoport vett részt a szemlén. A kóruskarnagyok tovább­képzése Kovács Lajos ve­zetésével országosan pél­damutató. A régebbi kedvezőtlen időpont megváltoztatásával sikerült el­érni, hogy jelenleg mintegy 40 karnagy vesz részt a négy­hetenként ismétlődő összejö­veteleken, melyek nemcsak a szakmai továbbképzés szem­pontjából fontosak, hanem az új művek megismertetésével, a műsorpolitika irányításának lehetőségét is biztosítják. A megyei KÓTA szervezet jelentős mértékben javított több énekkar működésének körülményein: Biatorbágyon a pártház termét jelentős össze­gű társadalmi munkával pró­bateremmé alakít jtták át, Da- bason és Ócsán is anyagi tá­mogatással járultak hozzá a kedvezőtlen feltételek felszá­molásához. A jövő évi tervek közül ki­emelkedik a júniusba« meg­A SZOT elnöksége csü­törtök délután fogadást adott abból az alkalomból, hogy 100 évvel ezelőtt jelent meg a Népszava elődjének, a Mun­kás Heti Krónikának az első száma. A fogadáson megjelent Kál­lai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Jakab Sándor és Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetői, dr. Várkonyi Pé­ter államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke. Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára. Jelen voltak a bolgár, csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, az NDK- beli, a román és a szovjet szakszervezeti lapok vezetői és kiadóhivatalinak képviselői. A fogadáson Virizlay Gyula, a SZOT titkára üdvözölte a jubiláló Népszava jelenlegi és nyugdíjas munkatársait. Ki­emelte, hogy a lap mindig ak­kor teljesítette igazán hivatá­sát, amikor síkra szállt a dol­gozók jogos követeléseiért, a társadalmi haladásért. Meg­emlékezett a régi elvtársak­ról, harcostársakról, akik az ■elnyomás sötét évtizedeiben nemcsak tudásukat, hanem életüket is a munkásosztály ügyének szentelték. Napjaink­ban — mondotta — a szocia­lista társadalom körülményei között is elengedhetetlenül szükséges a sajtó munkatár­sainak hivatástudata, bátor­sága, a munkásosztály ügyé­nek odaadó szolgálata. A tra­díciókon túl társadalmi fejlő­désünk igényli és sürgeti, hogy a lap még következetesebben szolgálja a szocialista eszme széles körű terjesztését, a szo­rendezésre kerülő Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás énekkari fesztivál, melynek megyei döntőjén május 6-án, a Csepel Autógyár művelődési házában mintegy nyolc fel­nőtt és négy if júmurikás ének­kar vesz részt. A szövetkezeti kórusok kettős feladat előtt állnak: az említett munkás- kórus-fesztiválon kívül részt vesznek a szövetkezeti kóru­sok szolnoki országos feszti­válján is. Május végén lesz a ha­gyományos Dunakanyar dalostalálkozó, melyen az ország legjobb kó­rusai szólaltatják meg az új magyar kórusmuzsika alkotá­sait. Fennállásának 90. év­fordulóját fogja ünnepelni a nagykőrösi énekkar. A vecsé- si munkásdalkör karnagya, Valentsik István, nagyszabású Kodály népdalversenyt rendez az iskolai énekkar és más művészeti csoportok bevoná­sával. A beszámolót követő vitán több javaslat hangzott el a minősítés jelenlegi rendszeré­nek megváltoztatására, mivel az eddigi gyakorlat egves énekkarok számára nem ala­kult kedvezően. Felmerültek az énektanárok létszámprób- lémái és a szakmunkásképző intézetek zenei nevelésének hiányosságai. A kórusok kö­zötti információs kapcsolatot fogja segíteni a levelező háló­zat kiépítése, s a szakmai kapcsolat szem­pontjából lényeges a kot­taanyag cseréjének lehető­sége, melynek előmozdítására a Népművelési Propaganda Iro­da segítségével központi nyil­vántartás készül. K. Á. Adjunk vért Vietnamnak! Az Amerikai Egyesült Államok féktelen agressziója, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának és más la­kott településeinek az elmúlt hetekben történt ismételt bom­bázása minden korábbinál súlyosabb pusztítást és szenvedést okozott a már eddig is sok megpróbáltatást átélt hős vietnami népnek. Nincs és nem is lehet magyarázat arra a népirtásra, amelynek következtében vietnamiak ezrei vesztették életüket és sebesültek meg, amelynek következtében emberi hajlékok, vörös kereszttel megjelölt egészségügyi intézmények, iskolák, templomok estek áldozatul Hanoiban, Haipongban és a VDK más városaiban, falvaiban. A hazánk határaitól távoli, szívünkhöz mégis oly közeli testvéri nép szenvedése és hősi helytállása a magyar nép tel­jes együttérzését váltotta ki. Eddig is minden lehető módon segítette a vietnami népet a függetlenségének, nemzeti jogai­nak biztosításáért folytatott igazságos harcában. A Magyar Vöröskereszt és az OBT felhívással fordul bar zánk lakosságához, a régi és az új véradókhoz: adjanak vért vietnami testvéreinknek! Ezzel is járuljanak hozzá a sebesül­tek, a romok alól kimentett csecsemők, anyák és öregek fel- gyógyulásához, életének megmentéséhez. LEGJOBB A KÉT VÁCI Országosan is kiemelkedő r j ’ A KOTA Pest megyei szervezetének ülése ciálista építőmunka segítését, pártunk X. kongresszusa ha­tározatainak megvalósítását. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára kitüntetéseket adott át. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Ge­deon Pált, a Népszava főszer­kesztő-helyettesét, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Király Gézáné, a Nép­szava Lapkiadó Vállalat ter­jesztési osztályvezetője és Rajk András, a Népszava fő­munkatársa, bronz fokozattal tüntették ki Balogh Zoltánt, a Népszava Lapk'adó Vállalat terjesztési csoportvezetőjét, Brunner György nyugdíjast, aki a Népszava emlékezetes 1941-es karácsonyi számának szedésében is részt vett és Taray Lászlót, a Népszava munkatársát. Többen a Szak- szervezeti munkáért kitünte­tésben, szakszervezeti elisme­rő oklevélben részesültek. Köszöntjük a százéves Népszavát M a a Rákóczi út és Os- vát utca sarkán pa­lotában szerkesztik. Száz esztendővel ezelőtt mosókonyhát béreltek, hogy felállíthassák az első nyom­dagépet. Ma az ország leg­távolabbi zugába is a posta szállítja a friss hírlapot. Száz esztendővel ezelőtt a párt vezetői is segítettek kinyomtatni, csomagolni, címezni és elszállítani az újságot. A lelkesedés, az eszmébe vetett hit hívta életre a Népszava ősét, a magyar munkásmozgalom első, jelentős hírlapját, a Munkás Heti Krónikát. 1873-tól jelent meg — he­tente egyszer Budapesten, magyar nyelven és német nyelven Arbeiter Wochen- Chronik címmel. A párizsi kommün után fellendült magyar munkás- mozgalom vezetői indítot­ták útjára a magyar mun­kásság heti orgánumát. Az I. Intemacionale hágai kongresszusáról hazatért Farkas Károlyt pártalapí­tási törekvésé bén ■ segítette Ihrlinger Antal, a lap szer­kesztője. A magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom ki­emelkedő alakja, Frankel Leo 1876-tól szerkesztette a Munkás Heti Krónikát. Hétről hétre jelentkezett forradalmi cikkeivel és ter­jesztette a marxizmus ta­nait. Erős, szervezett tábort igyekezett gyűjteni a mun­kássajtó köré. A Népszava első változata 1877-ben, a második változat 1880-ban jelent meg. H arcos sajtó volt szüle­tésétől kezdve. 1883- ban Marx Kárólytól hasábjain vett búcsút. 1890-ben üdvözölte május elsejét, a munkásság nem­zetközi ünnepét. 1898-tól már hetente kétszer, s egy esztendővel később már hetente háromszor olvas­hatták mozgósító cikkeit a munkások. Ekkor már Ga­rami Ernő szerkesztette. A Népszava elsősorban a munkásság sajtója volt, de szólott az ’agrárproletáriá- tushoz is,-képviselte az ara­tók sztrájkharcát, leleplez­te a mezőgazdasági cselé­dek nyomorát, harcolt a szegényparasztság érde­keiért is. Szókimondásáért, elvisé- géért, harcosságáért sok­szor kobozta el a hatóság a lapot, akadályozta terjesz­tését. Ennek ellenére elju­tott az üzemekbe és a fal­vakba egyaránt. 1905. április 1-től naponta nyomták ki a Népszavát. Először nyolcoldalasra ter­vezték, az események soka­sága, az igények növekedé­se miatt azonban tíz-tizen- két oldalon kellett kinyom- j tatni. Az első világháború kitö­résekor a háború elkerülhe­tetlenségéről írt, a hivatalos álláspontot képviselve, de 1915-től már ismét a mun­kásság harcos fóruma. Sze­repe újra megnőtt és utat mutatott olvasóinak. Az 1918-as őszirózsás forrada­lomban jelentős erőt képvi­selt. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Magyaror­szági Szocialista Párt hiva­talos reggeli lapja lett. Sík- raszállt a két párt egyesü­léséért, a proletárdiktatú­ráért. • A z első világháború utáni ellenforradalmi korszakban nehéz időt élt át a Népszava is. Weltner Jakab, Mónus Illés, Szakasits Árpád, Somogyi Béla vezetésével harcolt a munkásérdekekért. Voltak azonban olyan évek, ami­kor a szociáldemokrata párt jobboldali vezetői megalku­vásra késztették a lap szer­kesztőit is. A Népszava 1941-es karácsonyi számát azonban a munkásmozga­lom történelmi dokumentu­maként őrzi, dokumentum­ként a fasizmus ellen, kiál­lásként a függetlenségi moz­galom fejlődése mellett. Kállai Gyula, Bajcsy-Zsi- linszky Endre, Szekfü Gyu­la, Szakasits Árpád, Darvas József és mások szólaltak meg a Népszava hasábjain, tettek tanúbizonyságot a történelmi, társadalmi ha­ladás mellett. A Népszava Conti utcai székhaza adott otthont az Országos Hiúsági Bizottságnak, amely Ságvá- ri Endre vezetésével köz­pontja volt a háború elle­nes tevékenységnek. 1945 után a Szociálde­mokrata Párt lapja lett a Népszava. A proletárdikta­túra győzelme óta a szak- szervezetek lapja, s így szolgálja azóta is a mun­kásság ügyét. A szocializ­mus építésének ma is har­cos eszköze, a munkásárde- kek nélkülözhetetlen fóruma. A munkásmozgalom évszá­zados segítője. E gykor a bimbózó mun­kásmozgalom első sajtóterméke volt. Ma a virágzó munkásmozgalom egyik harcosa. Köszöntjük az évszázados Népszavát. 1 PEVDI PÉLDÁJA Laká sépítéshez A tanácsi vállalatok többsé­ge eddig — néhány kivételtől eltekintve — alig támogatta dolgozói lakásépítését, bár er­re a rendelkezések már évek óta lehetőséget adnak, sőt, legutóbb arra is módot te­remtettek, hogy a vállala­tok fejlesztési alapjuk ter­hére segítsék az építkezni szándékozókat. A kevés kivétel közé elsősor­ban a Pesit megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat kíván­kozik, hiszen itt a részesedési alapból sem sajnálták az arra rászorulóktól a kamatmentes kölcsönt. Most úgy döntött a vállalat, hogy bár továbbra is a részesedési alapból támogat­ja a dolgozók lakásépítését, az eddigi ötezer forintos alsó határt 15 ezer forint­ra, a felsőt pedig a koráb­bi 20 helyett 50 ezer fo­rintra növeli, s természetesen mint eddig, a kölcsönt kamatmentesen bo­csátja a dolgozók rendelkezé­sére. 4 j t

Next

/
Oldalképek
Tartalom